Fórum polgári jog régebbi elöl     új hozzászólás


Kereseti kérelem hiánypótlással kapcsolatos kérdések.

ityam # e-mail 2019.07.14. 12:02

Tisztelt rigoz:

Nagyon szépen köszönöm a bő válaszát és segítségét.
A PBT elhajtott hogy nem illetékesek egyéni vállalkozónak a gazdasági tevékenységével kapcsolatban eljárásra. Fogyasztónak kellene minősülnöm és ebben a minőségemben nem vagyok fogyasztó.

Szerződésszegésre nem tudom, hogy hivatkozhatok e mivel az eljárása a biztosítónak tökéletesen megfelel a szerződésünkben lévő megállapodásoknak. Ilyennel szívem szerint nem próbálkoznék még ha ennek ellenére is hivatkozhatok rá mert a bíróság legegyszerűbb döntése az hogy mindenben megfelel a szerződésben foglaltaknak így végül nem lesz nekem kezdező ítélet.

Ezzel szemben ha a jognyilatkozat pótlása a kereseti kérelmem tárgya ahhoz már szükséges előtte megállapiítani hogy joggal való visszaélés volt megtagadni bírósági eljárás nélkül kérésem hogy megállapodjunk.
A különös méltánylást érdemlő magánérdekemet sérti a megállapodás hiánya miatti 0 Ft os kártalanításom.
Az érdeksérelmem pedig pedig nem hárítható el másképpen mint a jognyilatkozat pótlása(megállapodás pótlása) mert a biztosítási törvény említett pontja szerint nem illet kártalanítás a megállapodás nélkül. Tehát csak a megállapodás létrehozatala a bíróság által az ami az érdeksérelmem elhárítható.

Szívem szerint én nem is kérnék most a bíróságól olyan döntést hogy kötelezze a biztosítót valamilyen pénzösszeg kifizetésére. En csak a jognyilatkozat pótlását szeretném tőle kérni. Azonban a PTK szerint a tartós közvetítő kártalanítási jogánál 1 éves jogvesztő határidő van megjelölve érvényesíthetőségnek ami mostmár lejárt ezért nem tehetet meg hogy miután a bíróság létrehozta a megállapodást utána indítok újjabb pert hogy érvényesítsem a megállapodásban szereplő összeg kifizetését. Ezért írtam bele csak a kereseti kérelmembe hogy kötelezze a létrehozott megállapodásban szereplő összeg kifizetésére az alperest mert a keresetlevelem leadásakor még nem járt le az 1 éves joggvesztő határidő. Mostantól viszont már ez le van járva ha új kereseti kérelemmel akarnám érvényesíteni.

A magánérdekem sérelménél és a PTK 6:298§ meghatározott kártalanításnál is a valamennyi körülményre tekintettel méltányosság kulcskérdés ezért a bíróság mérlegelési jogkörére van bízva hogy megállapítsa a joggal való visszaélést. Ehhez pedig minden körülmény figyelembevétele szükséges. Az alperesnek is lesznek olyan tényei amit figyelembe kell venni természetesen tehát én minden körülményt még nem tudok leírni a kereseti kérelmemben, de ezek a hiányzó adatok is a tárgyalás során fognak megszületni. Ezért kell kitűzni tárgyalási időpontot és a "hiányosságok szerint intézni" az ügyet ahelyett hogy elutasítanák a kereseti kérelmet.

Egyébként az egész biztosítóval folytatott tértivevényes levelezést becsatoltam a kérelemhez, ami nagyságrendileg 15 nyomtatott oldal és tele van írva azzal miért lenne szükséges, hogy megállapodjanak velem. Ehhez pár kiegészítést füztem a kereseti kérelemben a legfontosabbakra rávilágítva, de ha elolvasná a bíróság az egész tértis levelezést, akkor abból kitűnne a joggal való visszaélés.
joggal való visszaélésnél úgy tudom nem is szabad konkrét jogszabálynak ütközni de itt a fórumon is bármelyik részkérdésemet feltettem mindig az volt a válasz hogy ez nem ütközik konkrét jogszabályba.
A kuria honlapján szereplő a joggyakorlatelemző csoport azt állapította meg hogy a "A joggal való visszaélés alapelvének alkalmazása során valamely alanyi jog gyakorlásaáltalában jogszerű, azonban az adott eset körülményei folytán a helyzet visszaélésszerű."
Itt pont a visszaélés a hangsúly. Mert visszaélnek azzal hogy ha nem állapodnak meg, akkor nem kell fizetniük a biztosítási törvény idézett pontja által.
Ha minden jogszabály úgymond be van tartva akkor csak a joggal való visszaélésre hivatkozás lehet az egyedüli sikerre vezető út és ez is a kereseti kérelmem tárgya.

rigoz # e-mail 2019.07.14. 03:12

Ez valóban nem közigazgatási per, hanem mezei polgári peres eljárás (nem tudom, hogy immuculata honna szedte egyébként, hogy ez közigazgatási per).

Ha Önnek kártérítési vagy más vagyoni igénye van akkor igen, akkor jól látja, a bíróság konkrét összeg közlését várja, ha ezt nem hajlandó megjelölni, akkor vissza fogják utasítani a kérelmét és jól teszik és azzal mehet nyugodtan másodfokra és felülvizsgálatra, helyben fogják hagyni és hatályban fogják tartani, ha pedig felismerik, hogy kötekszik a bírósággal - ami kitűnik a leírtakból -, akkor jól meg is fogják büntetni pénzbírsággal.

A bíróság ugyanis meghatározott összeg iránti követelésről dönthet azzal a kereseti kérelemhez kötöttség okán, hogy pontosan annyit vagy annál csak kedvesebbet állapíthat meg, többet nem.

Jelen esetben egyébként szerződésszegésről van szó, melyt jogkövetkezményeit a Ptk. külön szabályozza és a jogkövetkezmények alkalmazásának a Ptk. 1:5. § (2) bek. II. fordulata szerinti kereseti kérelem nélkül is feltétele, hogy a bíróság az eljárásban, külön ítélet hozatala nélkül, az ítélete indoklásában és az annak meghozatalára irányuló eljárásban állapítja meg a szerződésszegést, illetve, ha vita elkülöníthető az összegszerűségre, akkor az előfeltétel, azaz a szerződésszegés fennállása tárgyában a

Ilyen esetben a kártérítési igény érvényesítése is a Ptk. e körbéli külön rendelkezésén alapul.

Felhívom azonban a Ptk. 1:5. § (2) bek. II. fodulatával kapcsolatban a figyelmét, hogy a (polgári) bíróság akkor pótolhat ítélettel jognyilatkozatot, ha ahhoz közérdek vagy különös méltánylást érdemlő magánérdek fűződik és a kialakult jogsértő állapot másképpen nem reparálható.

Az Ön esetében a jognyilatkozat pótlásához közérdek nem fűződik.

A bíróság azt, hogy a jognyilatkozat pótlásához fűződő oly magánérdek fennáll-e, mely a bíróság kivételes beavatkozását igényli az ellenérdekű felet megillető rendelkezési szabadságba pedig oly döntés, melyet a bíróság mérlegelési jogkörében állapíthat meg.

Így részletes kifejtése szükséges az eset valamennyi releváns körülményének ahhoz, hogy ezen irányú kereseti kérelmét befogadják (KBS írta nem is olyan rég valahol, hogy Ő is többször találkozott azzal, hogy az ilyen irányú kérelmeit visszautasították, úgyhogy lehet kicsit jobban át kellene gondolni azt, hogy ügyvédhez forduljon inkább, főleg, hogy egyáltalán nem is azt kellene kérni, hanem a szerződésszegés jogkövetkezményeinek alkalmazását, jelen esetben éppen emiatt nem hozhat az Ptk. 1:5. § (2) bek. II. fordulata szerinti megállapítási ítéletet a bíróság, hiszen teljesítést követelhet az alperestől, mely a megállapítás iránti kérelem tekintetében a kereshetőségi jogot megszünteti, erre több Kúria által hozott elvi döntés is van, úgyhogy veszett fejsze nyele ezzel szembemenni), azaz érdemi tárgyalásra tűzzék.

A papír alapon való eljárása minden bíróság előtt kizárt, az, hogy a bíróság átadott Önnek egy papír alapú keresetnyomtatványt, nem utal arra, hogy ezzel engedélyezték volnak Önnek - törvényben kizártan - bárhol is a neme elektronikus kapcsolattartást, márcsak azért sem, mert a kezelőirodán dolgozó írnok honnan tudhatta volna, hogy Ön elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, mert egyéni vállalkozó, hisz nincs a homlokára írva.

Felhívom a figyelmét, hogy beadványait elkészítheti papír alapon is, de azt szkennelve, hiteles másolati záradékkal ellátva és e záradékot elektronikusan aláírva kell beküldeni a bíróság felé.

Az illetékesség jogszabályban meghatározott szabályai alapján - kizárás és azt megalapozó ok híján - az ügyét a BKKB tárgyalhatja csak.

Végül rámutatok arra, hogy 30.000.000Ft-ot el nem érő kizárólag pénzkövetelés iránti igényét választása szerint bármely közjegyző előtt, fizetési meghagyásos eljárásban is érvényesítheti (bár szerintem a közjegyzői eljárás bürokratikusabb, mint a bíróságoké, annak nemperes jellegéhez mérten pedig különösen), illetve amennyiben nem indult per a követelés tárgyában - illetve az ítélet hozatala nélkül, a per megszüntetésével vagy a keresetlevél visszautasításával, illetve az érdemi tárgyalás kitűzése nélkül, visszavonás folytán az ügy irattározásával befejeződik -, akkor a biztosítási jogviszonyból adódó ilyen jellegű igényeit a Pénzügyi Békéltető Testület előtt is érvényesítheti.

Utóbbi eljárása díjtalan, az eljárás Ön számára kedvezőtlen befejezése esetén az ellenfél költségeit sem kell megtéríteni, a PBT döntése pedig a bíróság ítéletéhez hasonlóan kötelező a biztosítóra nézve és amennyiben az abban foglalt marasztaló döntésnek az ott meghatározott telejsítési határidőben a kötelezett nem tesz eleget, a PBT-hez benyújtott, de a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címzett kérelemmel a végrehajtási záradékkal ellátása kérhető a döntésnek, mely rávezetését követően - amire ún. közigazgatási nemperes eljárásban, 15 napon belül kerül sor - már kérhető is a végrehajtás.

Azonban a PBT eljárása esetén is kérhető a bíróság eljárása utóbb az ügyben (fordítva nem!, azaz a bíróságé helyett a PBT-é), az nem vonja el a polgári bíróság eljárásához folyamodás jogát.

Közjegyző fizetési meghagyásos eljárásában amennyiben ellentmond a kötelezett (biztosító) a kérelmének, az ügy szintén az illetékes polgári bíróságra kerül egyébként.

Nyomatékosan javaslom megfontolni a leírtak alapján, hogy keresetét vonja vissza és próbálkozzon meg előbb a PBT eljárásával.

ityam # e-mail 2019.07.14. 01:07

és hogy visszatérjünk az eredeti kérdésemre mivel azt szeretném kb megírni nekik hogy teljesen jó a keresetlevelem ehhez ideális lenne ha azt tudnám mondani hogy így papíron beadva is elfogadható mert a papíron lévő kitöltési útmutató azt sugallja, de a jogszabály pontos szövege meg az ellenkezőjétsajnos.

ityam # e-mail 2019.07.14. 00:46

"Nem kellene egy ügyvédet megbízni? (Nem mintha a mi keresetleveleinkkel nem szórakoznának, különösen a fővárosban, de azért mégis csak jobban értünk hozzá.)"

Te valószínűleg pontosan tudod milyen ügyröl van szó és lehet hogy mások is az alábbi hozzászólók közül. De most leírom, lehetőségekhez képest röviden miért nem kellene egy ügyvédet megbíznom:
Egy ügyvéd valóban meg tud fogalmazni egy olyan keresetlevelet amit elfogad a bíróság és tárgyalás is lesz belőle. Ha nem is elsőre tökéletes és bíróság által elfogadható keresetlevelet én is össze tudnék dobni ha olyan gondolatmenettel írnám meg amivel az ügyvéd írná meg.
Egy ügyvéd gondolatmenete: Kártalanítás a fő cél. Írjuk be mennyi pénzt szeretnénk. Ehhez fizessem be a megfelelő illetéket írjunk valamit, hogy mi alapján gondoljuk, hogy annyi jár nekünk és max kis pontosító kötekedés után be is fogadja a bíróság.
Tárgyaláson az alperes közli hogy a biztosítási törvény 386. § szerint kizárólag ezirányú megállapodásunk esetén és feltételei szerint illet meg engem kártalanítás. A bírónak könnyű dolga van miután meghallgatta a sok sok blablámat mert biztosítási törvény megmondja hogy ha nincs megállapodásom akkor nem jár nekem pénz és már el is kaszálta az igényem amit ti prognosztizáltatok korábban.
Szóval ehhez fölösleges ügyvédi segítség.

Én felismerve, hogy egy megállapodásra van szükség a biztosítási ügynöknél a közvetítő kártalanításához nem a fenti gondolatmenet alapján írtam meg a kereseti kérelmem. A biztosítónak írt összes levelemben személyes találkozót kértem a célból, hogy egy méltányos megállapodást tudjunk kötni amit rendre természetesen visszautasítottak jellemzően mellébeszéléssel illetve konkrét kérdések megnemválaszolásával annak érdekében hogy ne születhessen meg a megállapodás.
A megállapodás egy jognyilatkozat ha jól tudom. A PTK 1:5. § (2) pontja szerint a bíróság pótolhat jognyilatkozatot ha joggal való visszaélés esete áll fent a jognyilatkozat megtagadásával kapcsolatban.

Ezért kértem én a bíróságot hogy állapítsa meg hogy joggal való visszaélés volt megtagadni a megállapodást, majd pótolja a jognyilatkozatot(megállapodás) a döntésével állapítson meg minden körülményre figyelemmel egy méltányos kártalanítási összeget ebben a megállapodásban majd kötelezze az alperest ennek megfizetésére. Mindehhez természetesen nem meghatározható pertárgyértéket jelöltem meg.
Így rutinos ügyvédként pontosan tudjátok milyen sok baja van ezzel a bíróságnak. Te tudjátok hogy pontos összegeket vár a kereseti kérelemben a bíróság és be is idomított benneteket hogy ebben gondolkodjatok.
Én azt mondom hogy márpedig a pertárgyértéket pontosan a bíróság tudja majd megmondani, amikor a döntésével pótolja a megállapodást. De amíg nincs megállapodás addig az egyetlen meghatározható érték a 0 Ft. Megállapodás nélkül nincs értéke a kártalanításnak a biztosítási törvény rendelkezése értelmében.

Ezért vélom először hogy legyen kimondva hogy joggal való visszaélés volt megtagadni a megállapodást. Ha ez meg van állapítva akkor nyert ügyem van. Ha a bíróság úgy ítéli meg a tárgyalás során hogy nem volt joggal való visszaélés hanem ez teljesen rendben volt akkor pedig nincs is szükség a második és harmadik kérésemet elbírálni mert értelmezhetetlen. Ebben az esetben viszont nem egy nagy bírósági illetéket bukok el(plusz a dolgok amitmeg kell fizetni) hanem csak egy minimálist és ezzel van a legjobb esélyem a bíróság által nekem kedvező döntés meghozatalában.
Tehát ez a gondolatmenet alapján szükséges nekem átnyomni a hiánypótláson a dolgot. Nem egyszerű de akinél voltam ügyvéd(pontosabban aszisztense) nyilvánvalóan nem az én gondolatmenetemmel szerette volna megírni a keresetlevelet. Sok időm pedig nincs a 15 napos hiánypótlási határidő miatt hogy megtalaljam azt az ügyvédet aki nem behódolni akar a bíróságnak és úgy adja be ahogyan elvárják.
Ebből az lesz röviden hogy én megírom a válaszom a bíróságnak hogy a keresetlevelem úgy jó ahogy van ehhez kicsit szájukbarágom hogy milyen információk nem láteznek még azok közül amit szeretnének, de ha szükséges(mert a joggal való visszaélés miatt pótolják a megállapodást) a tárgyalás alatt megszületnek(mint pl pontos pertárgyérték). De ha nem állapítják meg a joggal való visszaélést akkor nincs konkrét összeg ami alapján lehet pertárgyértéketmegállapítani és nagyobb illetéket befizetni.
Engem a pereskedés csak ilyen feltételekkel érdekel ezért ezt próbálom meg véghezvinni. Legnagyobb valószínűséggel nem fog sikerülni de hát akkor ez van.
Ha valakinek van ötlete mire próbáljak meg hivatkozni a bíróságnak hogy így tárgyalásra kerüljön az ügy azt megköszönöm.

Én amire gondoltam hogy a a PP ben a hiánypótlással kapcsolatban a 115§ (1) utal rá hogy ha nem megfelelően pótlom a hiányosságokat akkor vagy elutasítják vagy hiányos tartalma szerint fogja elintézni a bíróság. Ez utóbbit fogom kérni a bíróságtól lévén hogy nem állnak rendelkezésre az információk amiket szeretnének.
Nagyon pici esély van rá hogy ha jól kérem akkor a hiányosságok ellenére is meglehet a tárgyalás. Nem tudom ki mit tud erről hogy mire gondoltak ezen lehetőség megalkotásakor? Lehet akár pont ilyen speciális esetre vonatkoztatható amivel én próbálkozok?

ityam # e-mail 2019.07.13. 22:20

Pénteken voltam ügyvédnél. Pontosabban asszisztensig jutottam csak. Nagyon bizonytalan volt az üggyel kapcsolatban. Ami fele pedig próbált terelni az totálisan elfogadhatatlan volt nekem a keresetlevél tartalmával kapcsolatban. A hiánypótlásra én fejben nagyjából összeraktam hogy mit tervezet válaszolni, aztán ha ez nem tetszik nekik akkor max visszautasítják. Azt viszont nem akarom hogy azért utasítsák el mert szerintük elektronikusan kellett volna beadni amikor a papíralapú nyomtatványt ők adták és a papíralapú nyomtatványon rajta van hogy ezt adjnam be mint természetes személyként mind jogi személy esetén ha jogi képviselő nélkül akarok eljárni. Valami itt nem stimmel. Hamarabb hiszem el hogy a bírósági ügyintéző tudja rosszul a dolgokat minthogy rosszul rakják ki a bíróság honlapjára a papíralapú keresetlevelet.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2019.07.13. 22:04

Nem kellene egy ügyvédet megbízni? (Nem mintha a mi keresetleveleinkkel nem szórakoznának, különösen a fővárosban, de azért mégis csak jobban értünk hozzá.)

www.kbs-ugyved.hu

ityam # e-mail 2019.07.13. 20:37

Rigoz: Amit belinkeltél szerkeszthető dokumentumot azt töltöttem ki igen.
Szerintem ez nem közigazgatási per mert:mert én mint egyéni vállalkozó,a volt megbízómmal szembeni jogvita miatt kértem a bíróságot bizonyos ítéletek megálapítására. Aminek persze a vége hogy kötelezze az alperest hogy fizessen nekem.

Természetesen amit kértem az sem jó most a bíróságnak(szerintük). Pl:
"A nyomtatvány 2-1 pontjában tüntesse fel mindhárom kereseti kérelme vonatkozásában a határozott kereseti kérelmét, amelyre a bíróság tud ítéleti tényállást alapozni"
Innen jött az a kérdésem, hogy mit jelent az ítéleti tényállás? Én szerintem eléggé határozottan írtam le milyen döntés meghozatalát kérem a bíróságtól. Csak nem értem mit szeretnének pontosan.

Az eredeti kérdésre visszatérve. A bíróságon adták nekem ezt a kereseti kérelmet(Pesti bíróságon mert ott voltam először érdeklődni az eljárás menetéről mert az van hozzám közel). Végül a Budai bíróságon adtam be a kereseti kérelmet mert az volt az illetékes bíróság a szerződésünk alapján. Létezik olyan hogy a Pesti kerületi bíróságon lehet papír alapon intézni az ügyet a Budain meg nem?
Ha nem lehet akkor azon túlmenően miért adták nekem ezt amikor ott is elmondtam hogy egyéni vállalkozó vagyok és korábbi megbízómmal szemben van vitám.
Ha már van papíros nyomtatvány amin le is írják hogy itt jelöljem ha jogi képviselő nélkül akarom az eljárást akkor miért nem fogadják el? Szarul írták meg a mintát a bíróságon?

rigoz # e-mail 2019.07.13. 17:29

Az elektronikus kapcsolattartás kapcsán is a Kp. utaló szabályként a Pp. vonatkozó rendelkezéseit rendeli alkalmazni.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2019.07.13. 15:09

"... felülvizsgálni kért határozat..." Elnézést.

www.kbs-ugyved.hu

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2019.07.13. 15:08

Ha közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti per, arra eleve nem a Pp-t kell alkalmazni.
A keresetlevelet pedig nem a bíróságon, hanem a felülvizsgálati határozat meghozatalában első fokon eljárt közigazgatási szervnél kell benyújtani. Ezek a szervek a saját honlapjukon közzé teszik a megfelelő ÁNYK nyomtatványt, de a gyakorlatban sokszor elmulasztják. Akkor marad az e-papír.

De ha a kérdező már a bíróságtól kapott hiánypótlási felhívást, akkor valahogy eljutott a kereset oda. Úgy tényleg a P23-ast célszerű használni.

www.kbs-ugyved.hu

rigoz # e-mail 2019.07.13. 09:37

Akkor meg nem kell rá kereset-nyomtatvány, hanem a P23-hoz csatolni kell vagy azon kell előadni hiánypótlásnál a kereseti kérelmet, illetve az azt tartalmazó elektronikus dokumentumot.

Immaculata # e-mail 2019.07.13. 09:19

:) Ez közig. per.

rigoz # e-mail 2019.07.13. 09:16

Nem az ÁNYK-s nyomtatványról van szó ahogy olvasom, hanem a birosag.hu-n közzétett, az OBH Elnöke által rendszeresített formanyomtatványokról.

Polgári ügyekben alapvetően a simát (https://birosag.hu/…esztheto-doc) kell használni, gondnokságis, házassági bontóperre, kiskorú gyerektartása iránti perre, szülői felügyeleti joggal kapcsolatos perre, jegyző birtokvédelmi határozatának felülvizsgálata iránti perre, keresetet tartalmazó irat benyújtására (közjegyzői fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása esetén (ellentmondást nyújt be a kötelezett), akkor kell azt benyújtani) és munkaügyi perre van külön keresetlevél-nyomtatvány rendszeresítve.

És az így kitöltött nyomtatványt az ÁNYK-s - kereset beadása esetén járásbíróságra a P01-eshez (http://csc.birosag.hu/…gepi_p01.jar), hiánypótlási felhívásra válaszul beküldés esetén a P23-ashoz (http://csc.birosag.hu/…gepi_p23.jar) kell csatolni, elektronikusan aláírni, majd beküldeni.

Ahogy alább is írták, ebből engedni nem lehet sem pro, sem kontra, így kell beadni és kész, mert különben visszautasítják (érdemi vizsgálat nélkül elutasítják), sőt, még akár pénzbírságot is adhatnak!

Immaculata # e-mail 2019.07.13. 08:50

nincs az adott pertípusra rendszeresített külön nyomtatvány.

Innen nem tudom, milyen nyomtatvány lett beküldve, de lehet, hogy az adott pertípusra az ügyfélkapu használatával megadja a helyes nyomtatványt.

A bírósági eljárásban a bírósággal nem lehet egyezkedni.:)

E-ügyintézési tv. 1. § 23. pont:23. * gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott, belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, azzal az eltéréssel, hogy e törvény alkalmazásában nem minősül gazdálkodó szervezetnek az adószámmal nem rendelkező egyesület, alapítvány;

608. § [Kötelező elektronikus kapcsolattartás]

(1) Az E-ügyintézési tv. alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan - az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon - nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.

ityam # e-mail 2019.07.13. 07:21

Azt megértem hogy a PP szerint gazdálkodó szervezetnek minősül az egyéni vállalkozó. Csak akkor a keresetlevél kitöltési útmutatójában(és az általam korábban említett tájékoztató brossúrában is) miért szerepel ez:
Ezt a nyomtatványt kell kitölteni, ha jogi képviselő (ügyvéd, kamarai jogtanácsos) nélkül indítja meg a pert mind a természetes személy, mind a nem természetes személy felperes és nincs az adott pertípusra rendszeresített külön nyomtatvány.

(6)... Ha egyéni vállalkozóként gazdasági tevékenységével összefüggő ügyben indítja meg a pert, adatait ennél a pontnál kell megadni.

Immaculata # e-mail 2019.07.13. 06:03

Pp. 7. § (1) bekezdés 6. pont gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó, emellett gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataiban az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány;

ityam # e-mail 2019.07.13. 00:45

Sziasztok!

Beadtam az ügyemmel kapcsolatos keresetlevelem és a bíróság természetesen hiánypótlásra rendelte. Ez mondjuk nem annyira lepett meg, de amik benne vannak az jobban.

Első problémájuk hogy szerintük mint egyéni vállalkozó vagyok így gazdálkodó szervezetként kötelező elektronikusan benyújtanom a kereseti kérelmem? (ha egyértelmű nem a válasz ne olvassd el a lentebbi érvelésem a vonalig,hogy miért nem kell szerintem)

Ezzel szemben a Pp. 605§ azt mondja hogy:
605. § [Választható elektronikus kapcsolattartás]

(1) A perben az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles fél vagy a jogi képviselőnek nem minősülő képviselője - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt és ezek mellékletét, valamint okiratot (e fejezetben a továbbiakban együtt: beadvány) választása szerint elektronikus úton is benyújthatja, az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon.

Én mint jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy mint e gazdálkodó szervezetem képviselője ebben a kivételben vagyok hogy válaszhatok hogy papír alapú keresetbenyújtást ha jól értelmezem. Vagy nem?
A bírósági brossúrában is ez szerepel:
"Hogyan adható be a keresetlevél?
A polgári per keresetlevéllel indul, melyet a felperes nyújt be az alperessel szemben. A jogi képviselő nélkül eljáró fél a keresetét csak az erre rendszeresített nyomtatványon nyújthatja be.
elektronikus úton

  • bármelyik fél választhatja
  • a jogi képviselővel eljáró félnek kötelező

papír alapon

  • csak jogi képviselő nélkül eljáró fél választhatja

Tehát én nem találok olyat hogy kötelező lenne jogi képviselő nélkül elektronikusan benyújtani a keresetlevelet.

------------------------------------------
Másik kérdés? Mi az az "ítéleti tényállás"? Nem találtam erre definíciót, de ez jelenti hogy pontosan milyen ítéletet várok el a bíróságtól?