Tisztelt rigoz:
Nagyon szépen köszönöm a bő válaszát és segítségét.
A PBT elhajtott hogy nem illetékesek egyéni vállalkozónak a gazdasági tevékenységével kapcsolatban eljárásra. Fogyasztónak kellene minősülnöm és ebben a minőségemben nem vagyok fogyasztó.
Szerződésszegésre nem tudom, hogy hivatkozhatok e mivel az eljárása a biztosítónak tökéletesen megfelel a szerződésünkben lévő megállapodásoknak. Ilyennel szívem szerint nem próbálkoznék még ha ennek ellenére is hivatkozhatok rá mert a bíróság legegyszerűbb döntése az hogy mindenben megfelel a szerződésben foglaltaknak így végül nem lesz nekem kezdező ítélet.
Ezzel szemben ha a jognyilatkozat pótlása a kereseti kérelmem tárgya ahhoz már szükséges előtte megállapiítani hogy joggal való visszaélés volt megtagadni bírósági eljárás nélkül kérésem hogy megállapodjunk.
A különös méltánylást érdemlő magánérdekemet sérti a megállapodás hiánya miatti 0 Ft os kártalanításom.
Az érdeksérelmem pedig pedig nem hárítható el másképpen mint a jognyilatkozat pótlása(megállapodás pótlása) mert a biztosítási törvény említett pontja szerint nem illet kártalanítás a megállapodás nélkül. Tehát csak a megállapodás létrehozatala a bíróság által az ami az érdeksérelmem elhárítható.
Szívem szerint én nem is kérnék most a bíróságól olyan döntést hogy kötelezze a biztosítót valamilyen pénzösszeg kifizetésére. En csak a jognyilatkozat pótlását szeretném tőle kérni. Azonban a PTK szerint a tartós közvetítő kártalanítási jogánál 1 éves jogvesztő határidő van megjelölve érvényesíthetőségnek ami mostmár lejárt ezért nem tehetet meg hogy miután a bíróság létrehozta a megállapodást utána indítok újjabb pert hogy érvényesítsem a megállapodásban szereplő összeg kifizetését. Ezért írtam bele csak a kereseti kérelmembe hogy kötelezze a létrehozott megállapodásban szereplő összeg kifizetésére az alperest mert a keresetlevelem leadásakor még nem járt le az 1 éves joggvesztő határidő. Mostantól viszont már ez le van járva ha új kereseti kérelemmel akarnám érvényesíteni.
A magánérdekem sérelménél és a PTK 6:298§ meghatározott kártalanításnál is a valamennyi körülményre tekintettel méltányosság kulcskérdés ezért a bíróság mérlegelési jogkörére van bízva hogy megállapítsa a joggal való visszaélést. Ehhez pedig minden körülmény figyelembevétele szükséges. Az alperesnek is lesznek olyan tényei amit figyelembe kell venni természetesen tehát én minden körülményt még nem tudok leírni a kereseti kérelmemben, de ezek a hiányzó adatok is a tárgyalás során fognak megszületni. Ezért kell kitűzni tárgyalási időpontot és a "hiányosságok szerint intézni" az ügyet ahelyett hogy elutasítanák a kereseti kérelmet.
Egyébként az egész biztosítóval folytatott tértivevényes levelezést becsatoltam a kérelemhez, ami nagyságrendileg 15 nyomtatott oldal és tele van írva azzal miért lenne szükséges, hogy megállapodjanak velem. Ehhez pár kiegészítést füztem a kereseti kérelemben a legfontosabbakra rávilágítva, de ha elolvasná a bíróság az egész tértis levelezést, akkor abból kitűnne a joggal való visszaélés.
joggal való visszaélésnél úgy tudom nem is szabad konkrét jogszabálynak ütközni de itt a fórumon is bármelyik részkérdésemet feltettem mindig az volt a válasz hogy ez nem ütközik konkrét jogszabályba.
A kuria honlapján szereplő a joggyakorlatelemző csoport azt állapította meg hogy a "A joggal való visszaélés alapelvének alkalmazása során valamely alanyi jog gyakorlásaáltalában jogszerű, azonban az adott eset körülményei folytán a helyzet visszaélésszerű."
Itt pont a visszaélés a hangsúly. Mert visszaélnek azzal hogy ha nem állapodnak meg, akkor nem kell fizetniük a biztosítási törvény idézett pontja által.
Ha minden jogszabály úgymond be van tartva akkor csak a joggal való visszaélésre hivatkozás lehet az egyedüli sikerre vezető út és ez is a kereseti kérelmem tárgya.