Tisztelt Szakértők!
Tavaly tavasszal átmenetinek szánt magánkölcsönt nyújtottam egy ismerős házaspárnak. A kölcsönt szerződésbe foglaltuk, annak biztosítéka a házaspár közös tulajdonú ingatlana volt. A házaspár a kölcsön kb. 20%-át 2 részletben visszafizette, de a maradék 80%-ot már nem, mivel időközben szétmentek, és elindult a házassági bontóperük. Ezt követően több alkalommal felhívtam őket arra, hogy fizessenek. A házaspár férfi tagja arra hivatkozik, hogy ő értékesítené az ingatlant, azonban a felesége (aki abban maradt) ettől elzárkózik.
Mivel a kölcsön időközben szerződés szerint lejárt, ezért közjegyző általi fizetési meghagyást indítottam a biztosítékul szolgáló ingatlanban maradó hölggyel szemben.
A hölgy a közjegyzőnek küldött válaszában a 2009. évi L törvény 24 § (1) bek. b) ill. d) pontjára hivatkozva kérte a közjegyzőt, hogy utasítsa vissza a fizetési meghagyást, mivel ő már a fizetési meghagyásos eljárás elindítása előtt beadta a házassági vagyonjogi keresetét a férjével szemben, és az általam nyújtott kölcsön az ő vagyonjogi perük egyik passzívája. Másodlagosan vitatta a kölcsönt.
A közjegyző végzése szerint a (másodlagos vitatás folytán) fizetési meghagyásom perré alakul.
A kérdésem: ha megindítoma pert, akkor mire számíthatok, van-e bármi alapja a hölgy érvelésének? A vagyonjogi pert nem velem szemben indította, én attól független harmadik fél vagyok, ezért nem értem, hogy mi közöm lenne nekem a perük kimeneteléhez. Fizessék vissza a kért kölcsönt, és számoljanak el egymással perben vagy peren kívül! Ha egy banktól vettek volna fel hitelt, nem hiszem, hogy a bank is türelmesen várna a vagyonjogi perük kimenetelére felfüggesztve a törlesztéseket...
Megtisztelő válaszaikat előre is köszönöm!