kölcsön válás esetén

Tisztelt Szakértők!
Tavaly tavasszal átmenetinek szánt magánkölcsönt nyújtottam egy ismerős házaspárnak. A kölcsönt szerződésbe foglaltuk, annak biztosítéka a házaspár közös tulajdonú ingatlana volt. A házaspár a kölcsön kb. 20%-át 2 részletben visszafizette, de a maradék 80%-ot már nem, mivel időközben szétmentek, és elindult a házassági bontóperük. Ezt követően több alkalommal felhívtam őket arra, hogy fizessenek. A házaspár férfi tagja arra hivatkozik, hogy ő értékesítené az ingatlant, azonban a felesége (aki abban maradt) ettől elzárkózik.
Mivel a kölcsön időközben szerződés szerint lejárt, ezért közjegyző általi fizetési meghagyást indítottam a biztosítékul szolgáló ingatlanban maradó hölggyel szemben.
A hölgy a közjegyzőnek küldött válaszában a 2009. évi L törvény 24 § (1) bek. b) ill. d) pontjára hivatkozva kérte a közjegyzőt, hogy utasítsa vissza a fizetési meghagyást, mivel ő már a fizetési meghagyásos eljárás elindítása előtt beadta a házassági vagyonjogi keresetét a férjével szemben, és az általam nyújtott kölcsön az ő vagyonjogi perük egyik passzívája. Másodlagosan vitatta a kölcsönt.
A közjegyző végzése szerint a (másodlagos vitatás folytán) fizetési meghagyásom perré alakul.

A kérdésem: ha megindítoma pert, akkor mire számíthatok, van-e bármi alapja a hölgy érvelésének? A vagyonjogi pert nem velem szemben indította, én attól független harmadik fél vagyok, ezért nem értem, hogy mi közöm lenne nekem a perük kimeneteléhez. Fizessék vissza a kért kölcsönt, és számoljanak el egymással perben vagy peren kívül! Ha egy banktól vettek volna fel hitelt, nem hiszem, hogy a bank is türelmesen várna a vagyonjogi perük kimenetelére felfüggesztve a törlesztéseket...

Megtisztelő válaszaikat előre is köszönöm!

nagygabor65,

Ha jól értem, a közjegyző végzésében nem elutasította az fmh-t a feleség által hivatkozott Fmhtv. 24. § (1) bek. b) vagy d) miatt, hanem a kölcsön vitatása miatt a 37. § szerint rögzítette, hogy az fmh perré alakult. Ezzel azt mondta, hogy nem ért egyet azzal, hogy az fmh-t el kellett volna utasítani. Azaz - ha a feleség ott is ezzel érvelt - a közjegyző egyetértett azzal, hogy a férj és feleség közötti vagyonjogi vita nem akadálya annak, hogy Te behajtsd a pénzed; ők majd rendezik egymás között, ahogy tudják.

Ha a feleség elővenné ezt az érvet a perben megint, szerintem nem sok esélye van... Inkább arra koncentrálnék, hogy milyen alapon vitatta a kölcsönt, mert szerintem azon fog a per eldőlni.

@osztap: köszönöm a választ, magam is így gondolom.

A fizetési meghagyás kitöltése során egyébként nyilatkoznom kellett, miszerint "Kijelentem, hogy a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt más közjegyző vagy bíróság előtt eljárás nincs folyamatban, továbbá sem jogerős fizetési meghagyás, sem jogerős ítélet nem született."

Ha jól gondolom akkor az Fmhtv. 24§ (1) bek. b) vagy d) erre vonatkozik, viszont én az ő vagyonjogi perükben nem vagyok érintett fél.

Kimaradt, hogy milyen alapon vitatja a kölcsönt: nem jelölt meg semmilyen alapot, csak megírta, hogy másodlagosan vitatja a követelést. Miután "elsődlegesen" elismerte, hogy a kölcsön létezik, és az a vagyonjogi perben passzíva.
Időhúzás...

nagygabor65,

Szerintem a feleség elsődlegesen azt szerette volna elérni, hogy belépjen az Fmhtv 34. § (1) a), ezért hívta fel a közjegyző figyelmét arra, hogy szerinte vissza kellett volna utasítani az fmh kibocsátása iránti kérelmet. Arra az esetre, ha ez nem jönne be (mint ahogy nem is jött), vitatta a követelést, mert csak így tudta elérni, hogy ne legyen az fmh egyből jogerős és végrehajtható.

Most a 37. §-ban leírtak szerint keresetet nyújthatsz be. Majd az ellenkérelemből kiderül, mik a feleség érvei, már ha bead egyáltalán valamit. Remélem, kötöttél ki késedelmi kamatot vagy kötbért...

@osztap: igen, ezt szerette volna elérni. De pont emiatt az elsődleges érvelésében részletesen hivatkozik a folyamatban lévő, általa indított házassági vagyonjogi perre, és arra, hogy ez a kölcsön egy abban szereplő passzíva. Tehát ő maga is elismeri a kölcsön létezését.

Késedelmi kamatot, kötbért a szerződésben sajnos nem kötöttem ki, mivel nem számítottam rá, hogy szükség lesz erre, de az fmh-ban már megjelöltem, hogy a kölcsön lejártát követő időszakra már a Ptk szerinti késedelmi kamatra igényt tartok.
Szóval még ha meg is nyerem a pert, és behajtható lesz a követelésem, akkor is jókorát bukok rajta a jelenlegi kamatkörnyezetben.

Fel kell emelni az infláció mértékével.

„Fel kell emelni az infláció mértékével.”

Mit? A késedelmi kamatot? Amit a törvény előír, ahogy a mértékét is?
Mire gondolsz, a kérdező a köztársasági elnök, vagy micsoda?

Vagy a parlament...