Elnézést kérek hogy bele szólok . Új tagként szeretném az ügyemet megosztani a jövedelempótló kártérítés ügyéhez.
Én 2005. III. 01. adtam be keresetemet a munkaügyi bíróságra elmaradt bér megtérítése ügyében, meg volt költségei, gyógyszer megtérítési igényem is. a második tárgyaláson 30 napos határidőt adott a bíróság a jövedelempótló kártérítésem kidolgozására, mert a munkáltató azzal védekezett hogy megszűnt a munkaviszonyom ezért nem vagyok jogosult az elmaradt munkabérre sem, a bíró mondta ez igaz de jövedelempótló kártérítésre meg kötelezhető.Hát a jövedelempótló kártérítés kidolgozása nem egyszerű feladat, a bírósági panasznapon a titkár készítette el , amit a munkaügyi bíróság nem fogadott el, s ezen a tárgyaláson a már beszerzett hasonló munkakört el látók átlag munkabérét vette alapul, amiből levonták a nyugdíjam összegét s ezt az összeget felbruttósították mivel ez járulék és adóköteles, ami a havi járadékom összege lett, amit a munkáltatónak fizetnie kell havonta, s a kereset benyújtásától számolva három évre visszamenőlegesen egy összegben ki kellett fizetni a munkáltatónak 2002. III. 01. töl kamataival.persze mindent vizsgált a bíróság az ügyben még azt is hogy a keresettem benyújtása előtt a munkáltató tudott e a káraimról, erre volt éppen egy jogerős bírósági határozat az okozott balesetből folyó perből amit a T. bíróság elfogadta hogy tudomása volt a káraimról.Hát röviden az esetem az ügyben.Tehát nem egyszerű az ilyen peres eljárás.
Polgári jog - segítség!
Igen.
Köszönöm szépen a választ erre voltam kíváncsi.Nos mert azt hallottam hogy három évnél régebbi időre visszamenőlegesen járadékigény nem érvényesíthető.Tehát akkor a kereset, mert az ügy már négy éve folyik, ez esetben a kereset benyújtásától számít az érvényesítés. Köszönöm .
Ha a munkáltatói kártérítés vonatkozásában a járadékigény objektív határidejéről van szó, akkor a keresetlevél benyújtása számít.
Tipikusan arról van szó hogy járadékpótló kártérítési perben a megítélt kár három évnél régebbi időre visszamenőleg járadékigény nem érvényesíthető. Ez a visszamenőleges három év mikortól kezdődik, a kereset beadásának dátumától, vagy az ítélet napjának dátumától ? Köszönöm a válaszokat.
Milyen visszamenőleges határiőről van szó?
A kártérítés a kár bekövetkeztekor esedéskes. Fő szabály szerint az igényérvényesítésre 5 év áll rendelkezésre. Ezt a határidőt megszakítja a kár érvényesítésére benyújtott keresetlevél. Erre gondol?
Kártérítési perben a visszamenőleges határidőt mikortól kell számolni, a kereset előterjesztésének idejétől vagy az ítélet meghozatalától ?
Kártérítési perben a visszamenőleges időt honnét kell számolni, a keresetbenyújtásától vagy az ítélet meghozatalától ?
Majd 4 év tárgyalás,bizonyítás,szakértői vélemény beszerzése után,ÍTÉLETHIRDETÉS helyett,új bírónőt kaptam(előzőt feljebb helyezték)Fogalma sem volt a peranyagról,Kft-működéséről semmi alapismeret és zavar volt a fejben.Úgy tűnik elölről kezdem az egészet(házassági vagyon).Tehetetlen vagyok,milyen jogorvoslattal élhetek,hogy hozzák vissza legalább ítélethirdetésre a volt bírónőmet Kecskeméten!!!
kérdezem hogy érdemes e pert indítani az utolsó jogerős ítéletre hivatkozva ami 2009 XII. hónapban volt az alperes tudomást szerzett az állapotom folyamatos romlásáról,viszont nem szólított fel a kárigényem előterjesztésére, a perben a bíróság csak nem vagyoni kár megfizetésére kötelezte az alperes munkaadót.
Kérdezem érdemes e most az elmaradt bérem megtérítése tárgyában keresetet előterjeszteni? Mi van ha azzal védekezne az alperes hogy nem tudott az állapotom romlásáról, mert az ítéletet meg nem olvasta el.?
A gyorsgajtási ügyedet a rendőrségen kezd intézni.A végrehajtó már csak az eset vége..
A bérgarancia tévedésből levonta átutalta a munkabéremből járó járulékokat Az Észak budapesti Apehnek,ami nem jogszerű volt, mert akkor rokkant nyugdíjasként voltam munkaviszonyban. A felszámoló közölte hogy az Apeh fogja visszafizetni a tévedésből levont átutalt pénzt részemre. 2010. évben A lakóhelyem általi Apehhoz írtam az ügyben akik azonnal a fenti illetékes Apehnak küldte meg levelemet. Az Apeh hoz 14 tértivevényes levelet küldtem az ügyben amire egyáltalán nem válaszolt. Az OBUCMAN vizsgálatára az Apeh kérdéseire is válaszoltam az ügy szintén áll, közben az Észak budapesti Apeh az ügyben vissza küldte annak az Apehnak a levelet amelyik illetékességre hivatkozva áttette az ügyet ez az Apeh vissza küldte az Észak budapesti Apehnek a levelet, majd vizsgálat ban arra hivatkozik az Apeh hogy most tették át nekik az ügyet s nincs még 30 nap és ez két éve így folyik. Mit tudnék eredményesen tenni ez ügyben ?
Attika, vegyél már vissza, és inkább figyelj oda, tanulgassál!
guba!
A tulajdonjog dologi jogi igény. A bejegyzés követelése pedig kötelmi jogi igény. nyilván tudod mi a kettő közötti különbség.
Ott a pont.
(4) Többszöri eladás esetén az a vevő követelheti a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését, aki elsőnek jóhiszeműen birtokba lépett, ha pedig ilyen nincs, a korábbi vevő, kivéve ha a későbbi vevő tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni többszöri ajándékozás esetén is.
guba!
Ingatlanról van szó. Fő szabály szerint a tulajdonjogot a bejegyzés keletkezteti.
gonczola!
Mivel az elővásárásból "kizárták", így a korábbi advét szerződés jogszabályba ütközik, tehát semmis. Az a szerződés jogilag nem hatályos. ( Altesti higénia célokra szolgálhat.)
Nem fordítva: birtokba lépés nélkül még a bejegyzéssel se?
Ha.
Ha birtokba lépett, akkor bejegyzés híján is tulajdonossá vált az első vevő.
Az a vevő bejegyzés híján nem vált tulajdonossá. Úgyhogy az eladótól - aki most is tulajdonos - megszerezheted a tulajdonjogot.
De így, hogy tudsz a korábbi eladásról, fedezetelvonónak minősülhet az ügylet, ha az eladód esetleg nem akarja visszafizetni a korábbi vevőnek a vételárat késedelmei kamattal. Ezt tisztázni kellene, és talán az lenne a legjobb, ha a vételár egy részéből közvetlenül a korábbi vevő követelését elégítenéd ki.
Kedves Fórumozók!
Én egy ingatlant szeretnék megvenni. Az ingatlan egy osztatlan közös telken áll, egymás között használati megosztást kötöttünk, tekintettel arra, hogy több gazdasági épület is áll a telken. Az egyik épületet tehát megvenném, de kiderült, hogy 2007. évben a tulajdonosa már eladta valakinek egy olyan szerződéssel, amit sem ügyvéd, sem közjegyző nem ellenjegyzett, 2 tanú szerepel rajta, és az Ingatlan-nyilvántartásba sem került átírásra az ingatlan. Hozzáteszem, hogy mint társtulajdonost nem hívtak fel elővásárlási jogom gyakorlására.
Kérdésem: aláírhatok most én ezzel a tulajdonostárssal egy adásvételi szerződést? Nem szeretnék gondokat a nyakamba, de szeretném az ingatlant megvásárolni úgy, hogy a jelen körülmények között a jogszabályoknak mindenben megfelelően járhassak el. Megtehetem?
Válaszaitokat köszönöm!
Egyébként, majdnem mindegy is.
Itam, attól, hogy ugyanazt emilben is elküldöd nekem, amit itt is leírtál, még nem fogok tudni okosabb tanácsot adni. A kérdés továbbra is az, hogy a klub milyen jogi személy, és az egyesület egy másik jogalany-e a tényállásban?
„furcsa, hogy miért a klub neve szerepel használatbavételin ettől függetlenül szerintem, ha felek így állapodnak meg, kiköthetnek földhasználati jogot
klubtagoknak ”
Nem biztos. Lehet, hogy már eleve halott az ötlet ebben a formában. Ha ugyanis az épületeket már feltüntették a nyilvántartásban, akkor azokat önállóan elidegeníteni már nem lehet. (A ráépítési megállapodás utólag szóba se jöhet úgy, hogy a használatbavételi még a földtulajdonos nevére szólt.)
Viszont a társasházzá alakítás így is működik. Csak akkor külön ki kell kötni az elővásárlási jogot a tulajdonostársak javára.
