T. Fórumozók!
Érdeklődöm, hogy miért kell szárazbélyező a gt.-ok alapító okiratán. Minap egy ügyvéd azt mondta, hogy nem kell.
Megnéztem az ügyvédekről szóló tv-t, a cégtörvényt és nem találtam rá utalást, illetve egyetlen BH.-t csak.
A kérdésem az van-e az ügyvédi kamarának vmi belső iránymutatása erre.
Köszönöm,
alorinc
Pedig feltételeztem, hogy itt sok ügyvéd van. Utánanéztem, 1996-os állásfoglalás, hogy ahol ellenjegyzést ír a törvény ott a szárazbélyegzővel történő ellenjegyzést kell érteni.
966
A cégbélyegzést kérő jogi képviselőnek az ún. szárazbélyegző használatát jogszabály nem írja elő, így annak hiánya miatt a cégbejegyzési kérelem nem utasítható el [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.), 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.), 1998. évi XI. tv. (Ütv.)].
A cégbíróság 2002. február 26-án kelt végzésével az M. D. Korlátolt Felelősségű Társaság cégbejegyzés iránti kérelmét hiánypótlási eljárás lefolytatását követően elutasította. Végzése indokolásában kifejtette, hiánypótlási felhívás ellenére a társasági szerződést a jogi képviselő szárazbélyegzővel nem látta el, a társasági szerződés mellékszolgáltatásra, a megismételt taggyűlés összehívásának rendjére vonatkozó rendelkezése jogszabálysértő.
A cég fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, a cég bejegyzését kérte. Álláspontja szerint a csatolt társasági szerződés az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelő tartalmú, az elsőfokú bíróság által kifogásoltakkal azonos tartalmú társasági szerződésekkel számos kft. bejegyzésére már sor került.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
Az ún. szárazbélyegző használatát sem a Gt., sem a Ctv., sem az 1998. évi XI. tv. (Ütv.), sem más jogszabály nem írja elő, így a szárazbélyegző használatának elmaradása miatt a bejegyzési kérelem jogszerűen nem utasítható el. (A hivatkozott jogszabályok és a kamarai határozat ellentmondásának feloldása jogszabályi rendezést igényel, jogalkalmazói szinten nem megoldható.) A Legfelsőbb Bíróság a bejegyzést kérő létesítő okiratát tanulmányozva, arra a következtetésre jutott, hogy a tagok mellékszolgáltatás nyújtását nem vállalták, annak mibenlétét egyáltalán nem határozták meg, csak elvileg rögzítették a társasági szerződés 4. pontjában, hogy ha szolgáltatnak mellékszolgáltatást, külön díjazásra tarthatnak a tagok igényt. A megismételt taggyűlés összehívásának szabályozása a Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint ugyancsak nem jogszabálysértő. A társasági szerződés egyrészt módot ad arra, hogy az eredeti meghívóban kerüljön a megismételt taggyűlés időpontja meghatározásra, méghozzá a taggyűlés napjával azonos napon egy későbbi időpontban, illetve arra is mód van a társasági szerződés szerint, hogy a megismételt taggyűlés összehívására a társasági szerződésben meghatározott módon a taggyűlés összehívásával egyébként azonos szabályok szerint kerüljön sor. Egy ilyen szabályozás a Gt. rendelkezéseivel nem ellentétes.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését az 1997. évi CXLV. törvény 20. §-ának (1) bekezdése folytán megfelelően irányadó Pp. 259. §-a és 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
(Legf. Bír. Cgf. II. 31.315/2002. sz.)
Üdvözlettel:
bausan