Társasházak jogásza!


Majordomus # 2024.03.17. 21:23

Józsi.
Ne beszélj zöldségeket.
Ha egyszer már tulajdonos vagy,nélküled nem tudnak Alapító Okiratot módositani.kirakni meg főleg nem.
Nem kell fosni:béke van.
A közüzemekkel nem kell "szerződést kötnöd",hanem az előző tulajjal menj be hozzájuk és írasd át a szolgáltatésokat Diogénész József névre.
.
Látszólag ugyanarról van szó de mégsem.
Ha az adásvételi szerződéssel mégy be átiratni,a kutya meg nem kérdezi hogy ott akarsz e lakni vagy pékséget üzemeltetsz.
.
A szemétszállitás a legnyűgösebb a kéttarifás rendszerrel,de azt úgyis a társasház fizeti.

Szomorú örökös # 2024.03.17. 20:26

KEJozsef

Ezek után a közműszolgáltatókkal való szerződéskötés magánszemélyként azt mondod nem fog menni?

Pontosan ezt próbálták előttem elmagyarázni!
Ha nem tudod lakássá nyilvánítani, akkor nincs lakossági tarifa.
Gondolom nem piaci árat szeretnél az energiáért fizetni.

KEJozsef # 2024.03.17. 18:04

Kedves Alapos és drbjozsef,

Köszönöm! Először meg szeretném venni és birtokon belül kerülni.
Tulajdoni lapon marad kisüzem, aminek van saját címe és oda bejelentem magam. Ezek után a közműszolgáltatókkal való szerződéskötés magánszemélyként azt mondod nem fog menni? Gyakorlatilag ez ellehetetleníti az ottlakást. Létezik erre megoldás?

A kisüzemben minden adott az ottlakásra. Őszintén ez zavar a legjobban, hogy tulajdoni lapon kisüzemben lakok: társasházi szomszédok feljelentenek vagy társasházi gyűlést hívnak össze - hat lakás, kis közösség - átírják az alapító okiratot és kiraknak onnan. Tudtok jogszabályt említeni, ami biztosítja az ottlakáshoz való jogot?

Köszönettel!
Józsi

Alapos # 2024.03.17. 17:13

Egy személy bárhol lakhat, ha felnőttkorú A klasszikus hordón kívül híd alatt, fészerben, ólban stb..
Viszont egy építmény lakásnak csak akkor lehet tekinteni ha:
legalább egy helyisége meghaladja a 15 nm-t és
egy ablaka a szabadba néz,
lehet benne fűteni (kémény van), a fala bizonyos vastagságot meghalad korábban 25 cm, majd 38 cm.
Aztán azt se árt ha van benne víz és villany, de ez már komfort kérdés. Komfort nélküli,félkomfort,komfort,összkomfort.
Tehát hogy valaki lakik egy üzlet helyiségben az egy dolog (nem tiltott) és hogy egy üzlethelyiséget lakásnak minősítsünk az egy másik.

drbjozsef # 2024.03.17. 17:02

KEJozsef,

"Lakhatásra használni" tulajdonképpen bármit lehet, egy hordót is akár - kérdezd meg Diogenészt.
De hivatalosan lakásnak nyilváníttatni, az valszeg nem fog menni az általad írt feltételek mellett.
Nem tudsz lakossági szerződéseket kötni a szolgáltatókkal például, de ha nem zavarsz senkit, akkor nagyon nincs mitől tartanod.
Már ha "használni" akarod, és nem megvenni, kibérelni, hivatalosan.

KEJozsef # 2024.03.17. 12:29

Kedves hozzáértők!

Társasház földszintjén kisüzemként bejegyzett helyiség használatát illetően lenne kérdésem. Csak kereskedelmi és szolgáltató egységként lehet használni? Lakhatás lenne a cél.
HÉSZ besorolás szerint egy telken legfeljebb 6 lakás létesíthető, melyeket egy épületben kell elhelyezni. 6 lakás már megvan. Gondolom lakássá akkor nem lehet átminősíttetni, az alapító okirat módosításával sem. Lehetne mégis lakhatásra használni a szomszédok és a jogszabályok betartása mellett? Gondolom a szomszédok is jobban örülnének neki, ha én laknék ott nem pedig kocsmát nyitnék.

Köszönök minden ötletet és hozzászólást!

Majordomus # 2024.03.14. 20:44

Dehogynem.
Az épület a telken áll!

9. § Az alapító okiratban meg kell határozni:

  1. a külön tulajdonba kerülő lakásokat, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket,
  2. a közös tulajdonban álló épületrészekből és a földrészletből az egyes tulajdonostársakat megillető – a külön tulajdonba kerülő lakáshoz tartozó – tulajdoni hányadot és ezek meghatározásának módját,
  3. a közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolását,
nanemaaa # 2024.03.14. 13:09

Társasházi törvény:
3. § (1) A társasház tulajdonostársainak közössége (a továbbiakban: közösség) az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. A perbeli cselekvőképesség a közös képviselőt (az intézőbizottság elnökét) illeti meg. A társasháznak vagy a tulajdonostársaknak ezzel ellentétes rendelkezése harmadik személyekkel szemben hatálytalan.

Ebből adódóan a törvény, és ennek felhatalmazása alapján születő alapító okirat kizárólag az épületre vonatkozóan készül. A telek nem ebbe a kategóriába tartozik.

gáspárzsuzsa # 2024.03.14. 11:38

Kedves Majosdomus, Szomorú örökös , nanemaa !
Köszönöm a hozzászólásokat ! A Társasház( társas nyaraló ) Balatonfüreden található. Az Alapító okirat 2005-ben készült, gondolom , maga a társasház jóval ezt megelőzően ( szerintem a 70-es években ) épült ( legfeljebb nem volt még talán társasházzá nyilvánítva . az Alapító okiratban tételesen fel vannak tüntetve a közös használatú részek, parkoló nincs köztük.

nanemaaa # 2024.03.14. 10:47

Szomorú örökös
Off
Sajnos ezt a szemléletet éljük ma. Mindent kijátszani, minden rókáról legalább 5 bőrt lehúzni, lopni, csalni, hazudni. Ebből lehet ugyanis meggazdagodni, és most (is) ez a legfontosabb.
Amíg ember él a Földön, és hatásos felelősségre vonás nem lesz, ez így is marad.
ON

Majordomus # 2024.03.13. 21:32

Nem. Az új házaknál már lakás/parkoló 1/1.
.
Az más kérdés hogy mire az első közgyűlést tartom addigra már 6 tulajnak 10 parkolója van. A maradék 6 lakásnak jut 2 db.

Szomorú örökös # 2024.03.13. 18:24

nanemaaa

Én még csak 40 éve csinálom, azóta biztosan van ilyen szabály.

Ez azért érdekes egy kicsit, mert itt nálunk azóta két olyan lakópark is létesült, ahol többnyire egyáltalán nem lehet az udvarra kocsival beállni, mert élhető zöldterület van inkább helyette és játszórész a gyerkőcöknek. De én elhiszem neked, én más területen dolgozom ugyebár. Arról meg nem is beszélve, hogy hányan trükköztek ezzel új házaknál, hogy nem volt elég kocsibeálló, parkoló, ezért az átvétel, használatbavételi engedély kiadása után választottak szét ketté lakásokat. Idén már becsukták ezt a kaput, nem lehet így megoldani.

nanemaaa # 2024.03.13. 15:43

Szomorú örökös
"Akkor még valami: nem tudjuk, hogy ez a nyaraló-társasház mikor épült ugyebár? Régebben ugyanis nem volt ilyen szabály.” "

Ebben igazad van, nem tudhatjuk. Én még csak 40 éve csinálom, azóta biztosan van ilyen szabály. Szerintem előtte is volt. Bár ezt bizonyítani nem tudom. Vagy nem akarom. ;)

Szomorú örökös # 2024.03.13. 13:07

nanemaaa

az alapelv egyértelmű. Kell, hogy legyen.

Akkor még valami: nem tudjuk, hogy ez a nyaraló-társasház mikor épült ugyebár? Régebben ugyanis nem volt ilyen szabály. Ha ez még a jelen szabályozás bevezetése előtt épült, akkor lehetett ilyen, hogy nincs az udvaron beállási lehetőség és később se volt kötelező kialakítani.

nanemaaa # 2024.03.13. 12:54

Igen, de az alapelv egyértelmű. Kell, hogy legyen. Legfeljebb a mértékben lehet eltérni.

Szomorú örökös # 2024.03.13. 11:46

nanemaaa

A lakás és az üdülő ugyanaz a kategória az építési szabályok tekintetében

Ez is ott szerepel, ezt pedig nem ismerjük ugyebár az adott településen:

...a helyi építési szabályzat eltérő rendelkezésének hiányában...

nanemaaa # 2024.03.13. 10:46

Nem vennék mérget rá, hogy ugyanazon feltételek vonatkoznak rá, mint egy átlagos társasházra.
Pedig de. A lakás és az üdülő ugyanaz a kategória az építési szabályok tekintetében, azzal a különbséggel, hogy az üdülőnek nem kötelező fűthetőnek lennie. Viszont fagymentesnek igen, hogy a csövek ne fagyjanak szét a falakban.

nanemaaa # 2024.03.13. 10:43

Szomorú örökös
Minden önálló rendeltetési egységnek van gépjármű elhelyezési követelménye, ezért nem írtam pontos rendeltetést. A lakásban se köteles senki lakni, mégis van gk elhelyezési követelménye. Ezen követelmények teljesülése független, hogy az adott egység használatban van, vagy nincs.
OTÉK 42. §
(1) * Az új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához – a helyi építési szabályzat eltérő rendelkezésének hiányában a (10) és a (11) bekezdésben foglaltak kivételével – legalább a (2) és a (4) bekezdésben előírt mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezési lehetőségét, továbbá rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani. Meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésük módosítása esetében – a (10) bekezdésben foglaltak kivételével – csak a bővítésből, az átalakításból, vagy az új rendeltetésből eredő többlet gépjármű elhelyezéséről kell gondoskodni, a meglévők megtartása mellett. Védett épületek (műemlék, helyi egyedi védelem) bővítéssel nem járó átalakítása, rendeltetésmódosítása esetében – a (10) bekezdésben foglaltak kivételével – nem kell a gépjárművek elhelyezését biztosítani.

(2) * Az egyes telkek és építmények rendeltetésszerű használatához a telken – a helyi építési szabályzatnak a terület településen belüli elhelyezkedése, tömegközlekedési ellátottsága és forgalmi terheltsége és az építmény rendeltetése alapján, a (10) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével meghozott eltérő rendelkezése hiányában – a (2a) bekezdésben foglaltak kivételével a 4. számú melléklet szerint meghatározott számú személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani.

(2a) * A (2) bekezdéstől eltérően, a lakás és üdülő önálló rendeltetési egysége után a helyi építési szabályzatban meghatározott számú személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani, azzal, hogy a helyi építési szabályzat kötelezően legfeljebb egy személygépkocsi elhelyezését írhatja elő.

Majordomus # 2024.03.12. 20:50

"A parkoló nemvehető önálló albetétbe, így kizárólagos tulajdon sem lehet"

Ez lényeges,mert a szomszédoknak okozott károkért igy nem az építők, hanem a társasház egésze felelős.

Szomorú örökös # 2024.03.12. 15:07

nanemaaa

a telken elvileg alapból kellene lennie az önálló rendeltetési egységek számának és rendeltetésének megfelelő mennyiségű gépjármű elhelyezési lehetőségnek. E nélkül építési és használatbavételi engedélyt se kaphatott volna.

Ezek nem állandó bejelentett tartózkodásra használt lakások, hanem nyaralók, ahogy az elején írta is a kérdező.

Van egy társasház, ( 24 nyaraló apartman egy épületben)

Nem vennék mérget rá, hogy ugyanazon feltételek vonatkoznak rá, mint egy átlagos társasházra.

nanemaaa # 2024.03.12. 11:08

*jav: "ne szabályozza"

Megjegyzés, a telken elvileg alapból kellene lennie az önálló rendeltetési egységek számának és rendeltetésének megfelelő mennyiségű gépjármű elhelyezési lehetőségnek. E nélkül építési és használatbavételi engedélyt se kaphatott volna.

nanemaaa # 2024.03.12. 11:05

Mindenre van már műszaki megoldás. A kérdés, hogy mennyibe kerül.
Az építés során okozott károkért természetesen a beruházó (építtető) felel, alkalmasint kézen fogva a kivitelezővel.
A parkoló nemvehető önálló albetétbe, így kizárólagos tulajdon sem lehet. Ez persze nem jelenti azt, hogy a tház a terület használatát a házirendjében szabályozza, és akár pl kizárólagos használatba adja.

gáspárzsuzsa # 2024.03.12. 10:49

Vagy ha egy szakvélemény ellenére is megépülnek a parkolók, és pl. a rézsü elbontása miatt a környező házakban kár keletkezik ( süllyed, stb ) ki felel a kárért ? A társasház egésze? Vagy csak azok a tulajdonosok, akik építtették a parkolót ?

gáspárzsuzsa # 2024.03.12. 10:46

Kedves Majordomus és osztap! Ismételten köszönöm a segítséget. Fejlemény az ügyben : kiderült , hogy két éve a közös képviselő készíttetett egy geológiai felmérést a tervezett parkolók helyéről. Ebben az áll, hogy " a személygépkocsik elhelyezése ilyen módon lehetetlen a rendelkezésre álló területen )" . Gondolom, azért írták ezt, mert a terep eléggé lejtős, valamint, hogy a csapadékelvezetés is gondot jelentene. A parkoló építők kötelesek a szakvéleményt figyelembe venni ? Vagy a szakvélemény ellenére is belekezdhetnek az építésbe ( ha megszavazzák ) ? Egyáltalán, egy szakvélemény kötelez valamire?
Zsuzsa

Majordomus # 2024.03.11. 21:32

Az Szmsz-ben viszont célszerű rögzíteni a felosztást és rögziteni hogy melyik apartmanhoz melyik parkoló tartozik.
Eladás öröklés esetére.