Jóerkölcsbe ütközik? - Lízing és visszabérlés?

Szerintetek meg lehet támadni egy adófizető állampolgárnak egy olyan állam által kötött lízing- vissza bérlet szerződést, amely szerint az állam bagóért lízingbe ad, majd visszabérel egy értékes balatoni ingatlant?

Csaknem Gyurcsány, ha nem tévedek...

A kérdés az, hogy a bíróság elismerné-e hogy az adott jogviszonyból az állampolgárok mindegyikét kötelezettség terheli vagy jogok illetik meg. És ezen kötelezettségek vagy jogok vajon számszerűsíthetők-e.

Véleményem szerint nem. Mert a költségvetéssel szemben ebből a jogügyletből származó esetleges többletadófizetési kötelezettség miatt nem érvényesíthető igény, sőt az adó definíciószerűen olyan hozzájárulás a közterhekhez, amiért címzetten és közvetlenül nem jár ellenszolgáltatás.
Nem beszélve arról, hogy az igényt számszerűsíteni sem lenne egyszerű állampolgáronként.

Szerintem az ilyen szerződéseket nem ajóerkölcsbe ütközőség, hanem a bűncselekmény miatti semmisség oldaláról kellene forszírozni. Hűtlen vagy hanyag kezelés, befolyással üzérkedés, aktív, passzív vesztegetés, stb.

Annak idején Tocsiknál is a jóerkölcsre hivatkoztak, és látttok hányévbe tellett mire kimonták, hogy a 800 Mio jóerkölcsbe ütközik, a nép meg felhördült, hogy 'és?, ezt ennyi időbe tartott megállapítani???', persze ma már senki sem lepődik meg igazán ilyeneken, legfeljebb akkor, ha még Bécsbe is szökik az illető, de még ez a Kulcsár-ügy sem követhető, hogy mikor-ki-melyik-párt... Ezt is elfogják tussolni. Ha megírnák a következő könyvet akkor biztos, hogy ez lenne a világ egyik lehosszab könyve: 'Gazdasági Bűncslekmények és a politikai elit a rendszerváltás utáni Magyarországon'

Befejezésül egy az Aranyemberből vett mottó: 'Lopni és lopni hagyni.'

A hatályos Ptk. szerint, bárki határidő nélkül hívatkozhat egy szerzőés érvénytelenségére. A jó erkölcsbe ütköző szerződés pedig semmis szintén a hatályos Ptk. szerint. Ebből számomra az következik, hogy a volt kiszvezér mutyija kapcsán csak annyit kellene megállapítani a bíróságnak, hogy a szerződés ütközik-e a jóerkölcsbe? Ha igen ki kellene mondani a semisséget és kötelezni kellene a feleket az eredeti helyzet visszaállítására. Ez jogilag azért érdekes probléma, mert különböző levelekben ( nyílt levél, képviselői levél stb.) faggatják a feleket, ahelyett, hogy megtennék ezt a polgári jogi lépést, miszerint kérnék az illetékes bíróságot, hogy mondja ki az érvénytelenséget.

Ó Attila, ha csk ilyen egyszerü volna...

Erröl eszembe jut Mikszáth Kísértet Lublón c. könyvéböl készített film, amiben a város föterén felnyitják a koporsót és nincs benne Kaszparek(vagy hogy is hívták). Ekkor azt mondja hanyagul az egyik városi plebejus(Sipos huszár alakítja, a 'lottós') a mellette állónak: 'Politika ez, kérem!'

Még ha actio popularisról is van szó, szerinted létezik ma Magyarországon olyan bíró aki nyílt tárgyaláson azt mondja az éppen regnáló kormány egyik kulcsemberére, hogy 'Jóerkölcs miatt a szerzödés semmis'?. Egyáltalán nincs még egy ilyen zavaros fogalom, mint a 'jóerkölcs'! Kimondja meg, hogy mit kell ez alatt érteni?
Erröl meg az jut eszembe, hogy amikor 1991-ben az 1991. évi XIV. tv. 14.§-val módosították a Ptk. 200.§ (2)-át akkor, elötte nem az volt, hogy 'jóerkölcs', hanem az, hogy a 'dolgozó nép érdeke'... ugye milyen zavaros..?! Ki a fe mondta azt, meg, hogy mi a dolgozó nép érdeke (tippeim persze vannak, de ezek között csak a dolgozó nép nem szerepel). Mindezt csak azért akartam leírni, hogy érzékeltessem, ami a Ptk.-ban van nem kell készpénznek venni. Ebben a kérdésben több a politika, mint a jog, a megoldás ezért nem jogi, hanem politikai: az ellenzéknek, a sajtónak lenne a szerepe, hogy megbuktassa azt, akit meg kell(ene).

Mindezek ellenére irigylem Gy.F.-et, akkor is ha kiszpajtás volt, ennyi pénzt ilyen fiatalon, ennyi idö alatt én is szívesen (')keresnék(').
Na jó ezentúl itt a fórumon nem politizálok.

Ne irigyeldd! Nem boldog az az eber, aki vagyonát ilyen módon szerezte. Inkább sajnáldd azt a népet, amelyik megengedi, hogy ilyenek közhatalom bírtokosai lehessenek. Egyébként felvetésem tényleg jogi jellegű. Lévén 43 éves ismerem az ilyen figurák karrier történeteit. Az viszont szomorúsággal tölt el, hogy Te úgy látod, hogy a Magyar Köztársaság bírája nem a törvényeknek és saját lelkiismeretének megfelelően dönt  egy perben csak azért, mert a peres felek egyike miniszter. Én azért bízom abban, hogy ez nem így van. Tudom számos közérdeklődés központjába került bírói ítélet felháborodást keltett az emberek többségében, de ha ilyen sommás véleményünk van a bírói karról, akkor sürgősen el kell hagyni a jogi pályát.

Kedves Attila,

én nem a bírói kart vetem, meg félre értés ne essék, hanem a helyzetet, ami tapasztalható, és ezért a bírálat nem a bírákat, hanem a poltikai elitet érinti.
Azt persze nem tudnám megmondani, hogyha a képzeletbeli Gy.-perben én lennék a tanácselnök, milyen ítéletet hoznék. De persze az igazsátgszolgáltatás súlyos befolyásolása, a polikai etika megsértése: megfigyelhető Olaszországban is: azok a bírák és ügyészek akik nem azt teszik amit signore Berlusconi szeretne egyből megkapják: 'communisti!'

De szerintem, ha Te lennél a bíró egy ilyen ügyben nem hiszem, hogy kimondanád a marasztaló ítéletet, hogy aztán hazamehess és várd a bosszút ami ki tudja, hogyan érkezik (APEH/rendőrség stb.- ennek megvolt a gyakorlata 4 évvel ezelőtt is).

A probléma sokkal mélyebb mint gondolnánk és ennek csak egyik megnyilvánulása az igazságszolgáltatás befolyásolhatósága.

egyetértek: 'Minden népnek olyan császára van, amilyet megérdemel.'
Vitatkozhatnánk még ezen, de legalább, jó hogy akadnak emberek, mint Te akik nem nyelik le az ilyen tutyimutyi ügyeket, mint a lakosság 98%-a.

Üdv,

Én direkt nem az anyagi, hanem az eljárási oldalról közelítettem meg a témát. Márpedig perelni csak az perelhet aki fél lehet.
Az action popularison én is gondolkodtam, de ott kellene eljárási jopgalap ahhoz, hogy féllé váljon valaki.

Véleményem szerint is a jogérzet azt sugallja, hogy van alapja a perindításnak, de ami az eljárásjogi jogalapot illeti? Hát őszintén szólva nem is tudom. A Pp. szerint egy perben fél lehet akit a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek, ebben az esetben azonban ennek közvetlenül egy bármely állampolgárra vonatkozó levezetése eléggé megkérdejelezhető. Noha itt is valahol az ügylet minden magyar állampolgár jogát ill. jogos érdekét sérti /az Áe. megfogalmazása mindig is szimpatikus volt számomra/ mégha közvetetten is, mégsem hiszem, hogy sikerrel járna a perindítás. Talán ha a Tocsik ügyhöz hasonlóan itt is az ügyészség indítana polgári pert a szerződés érvénytelenné nyilvánításáért a közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében.

De sajna a Földön csak jogot, és nem feltétlenül igazságot szolgáltatnak!