Miért nem bírálták el a fellebbezésem?


rigoz # 2019.01.09. 16:39

Tisztelt tiné!

A követhetőség érdekében az alábbiak szerint, pontokban reagálnám le az előadottakat:

  1. Ha a kizárás nem terjed ki a korábban eljárt járásbíróság feletti törvényszékre - arra nézve azt nem mondták ki -, akkor kell az afeletti törvényszéknek elbírálnia a kizárt járásbíróság határozata (végzés, ítélet) elleni fellebbezést.

Ha arra kiterjed, akkor az e célból a kizárt törvényszék feletti ítélőtábla, ha annak területén sincs nem kizárt bíróság, akkor által e célból kijelölt törvényszék dolga a fellebbezés elbírálása.

  1. Az eljárás elhúzódása miatti kifogás felterjesztésére 8 nap van egyet nem értés esetén.

Az egyet nem értés indokait a kifogásban állítottak szerint mulasztó bíróság a kifogást elbíráló (a felett lévő bíróság, a tárgybéli esetben a kijelölt bíróság feletti törvényszék) bíróság irányában köteles előadni, melyre vonatkozó számadását

A mulasztó bíróság számára ugyanakkor a felterjesztés mellett nem tilalmazott, hogy

Önmagában az, hogy az eljáró bíró az egyet nem értés indokait kifejti, még nem feltétlen jelenti azt, hogy

Akkor lépjen bármit is, ha megbizonyosodott arról, hogy a kifogás felterjesztésére nem került sor

Tehet persze panaszt is, de az újabb eljárás elhúzódása miatti kifogás célszerűbb, hiszen az elnöknek sokkal szűkebb jogköre van bármit is tenni, mint a kifogást elbíráló bíróságnak.

kb. érdemi jogköre a fegyelmi eljárás kezdeményezésére vonatkozóan van, illetve soronkívüliséget rendelhet e, de meghatározott intézkedés megtételére nem adhat utasítást, azt még a kifogást elbíráló bíróság is csak akkor teheti meg, ha az eljárásjogi jogszabály csak is kizárólag egy adott jellegű intézkedés megtételét teszi a mulasztott cselekmény tekintetében (pl. felterjesztés).

Kifogása tehát csak akkor lehet alapos, ha a kizárt járásbíróság mellett az afeletti törvényszék is kifejezetten kizárásra került.

  1. Hamis tanúzás miatt - az alapügyben eljáró hatóság/bíróság feljelentése alapján való eljárásindítás kivételével - azon ügy jogerős befejezéséig nem indítható büntetőeljárás, amelyben a hamis tanúzást (állítottan) elkövették.
tiné # 2019.01.09. 11:23

Tisztelt Rigoz!
Iratok kiadását kértem a korábban eljárt bíróságtól. Azt az eljáró bíró részben megtagadta, erről végzést hozott. Csak az iratok töredékét adta ki nekem arra hivatkozással, hogy ezen bűncselekményt, amellyel vádolnak, abban a büntetőügyben tanúként követtem el. Hamis tanúzás az ügy, de az alapügy iratait nem adja ki nekem a bíróság. Ezzel a döntéssel szemben fellebbezést jelentettem be, majd a másik vádlott miatt kizárásra került a bíróság. A korábbi tanácsára figyelemmel felhívtam a korábban eljárt bíróság törvényszékét, akik közölték, hogy ott a kizárás bejelentése után már nem volt lehetőség ebben dönteni. Az újonnan kijelölt bíróságon pedig a bírónő titkárnője azt mondta, hogy azt a korábban eljárt bíróság törvényszékének kellett volna elbírálnia, az iratokból nem adnak ki nekem másolatot, mert már kaptam, a fellebbezésemet pedig ők nem jogosultak elbírálni, és a másodfokú bíróságuk sem. Az eljárás elhúzódása miatti kifogást előterjesztettem, de arra azt mondta a titkárnő, hogy a bírónő nem ért vele egyet, az érveit pedig majd leírja nekem egy tájékoztatásban, de az a lényeg, hogy már kaptam néhány iratból másolatot, ők pedig a fellebbezést nem bírálják, illetve bíráltatják el.
Azon gondolkoztam, hogy a bíróval szemben ha megkaptam a tájékoztatást, terjesszek elő panaszt? Azt olvastam a büntetőeljárási törvényben, hogy ha a bíró nem ért egyet a kifogással, akkor fel kell terjesztenie a másodfokú bírósághoz elbírálásra, de ők elvileg csak egy tájékoztatást küldenek nekem.
A büntetőügyben most tárgyalás van kitűzve, de amíg nem döntenek arról, hogy a többi iratot megkaphatom-e, addig nem tudok hatékonyan védekezni, mert az alapügy tárgyalási jegyzőkönyvből is, ami 80 oldalas, csupán 15 oldalt kaptam meg. Ezen ügyből jelentettek fel. A titkárnő pedig azt mondta, hogy befejezés várható az ügyben a mostani tárgyaláson, mert egy féldélután alatt letárgyalható.

rigoz # 2019.01.09. 07:48

Tisztelt tiné!

Nem értem, hogy van tárgyalás - nem másodfokon -, ha a fellebbezését nem bírálták még el?

Ez alapból kizárt, hiszen az elsőfokú döntéshez kötve van a kizárás folytán utóbb kijelölt bíróság is.

Egyébként persze, kérheti a tárgyalás elhalasztását, ámde ez önmagában a bíróságot nem kötelezi semmire.

tiné # 2019.01.08. 20:53

Köszönöm szépen! Beszéltem a bíró titkárnőjével, aki azt mondta, hogy a kifogást megkapták, de nem ők hibáztak, mert még az előző törvényszéknek kellett volna elbírálni. Megkérdeztem, hogy ilyen esetben mi fog történni, de a titkárnő azt mondta, hogy semmi. A tárgyalás január 17-én 13 órakor lesz. A fellebbezést azóta sem bírálták el. Kérhetem, hogy ne legyen tárgyalás?

rigoz # 2019.01.02. 20:21

Ez esetben a helyzet a következő:

A kijelölt bíróságnak kell a szükséges intézkedést megtenni, de csak azt követően teheti meg, hogy az azt kijelölő végzés jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált.

Onnantól fogva van egy hónapjuk.

A kizárt bíróság a bírói nyilatkozatok megtételét követően semmilyen intézkedést nem tehet, ebben helyesen foglaltak állást.

Eljárás elhúzódása miatti kifogással élhet egyébként a kijelölt bíróságon, melyet - a fellebbezéshez hasonlóan - a kijelölt bíróság feletti törvényszék bírál el.

tiné # 2019.01.02. 16:17

Tisztelt Rigoz!
A kízárt törvényszék irodája azt a felvilágosítást adta, hogy a fellebbezést ott nem bírálták el, mivel hamarabb került sor a kizárás bejelentésére a bírók részéről. Így utóbb állításuk szerint az ügyben nem járhattak el. Azt mondták, hogy az eljárás lefolytatására kijelölt bíróságnak kellett volna felterjeszteni az iratokat az illetékes törvényszékhez. A kijelölt bíróság viszont a korábbi bíróságra hárít. Ilyenkor mi a teendő? A kijelölt bíróságnak kellett volna másodfokra küldeni az ügyet? Előre is köszönöm!

rigoz # 2018.12.27. 12:15

Az Ön által leírtakból az a következtetés vonható le, hogy a fellebbezését elbírálták és rossz címre küldték vagy csak a szabályszerű (tértivevénnyel, postai úton vagy címzett Ügyfélkapujára, helyes címre) kézbesítése avagy az arról való intézkedés, pl. tértivevény nélkül postázták (és valahol elkalódott).

Amúgy utóbbit magam is többször tapasztaltam már, holott kifejezetten ki van mondva, hogy joghatás kiváltására alkalmas iratot, így például egyedi ügyben hozott jogerős vagy fellebbezhető döntést, felhívást mindig tértivevénnyel, hivatalos iratot tartalmazóként kell postázni vagy Ügyfélkapura kell küldeni a címzettjének.

A kizárt bíróság törvényszékénél reklamáljon, javaslom az eljárás elhúzódása miatti kifogást vagy a panaszt.

Egyébként a kizárt bíróság törvényszékén a másodfokú végzés ügyfélfogadási időben, személyesen is átvehető személyazonosság igazolását követően személyesen vagy meghatalmazott által (ideértve a védőt, illetve a sértett esetében az ügyvédet) és akkor a kifogás okafogyottá válik, a panasz ugyanakkor amellett is előterjeszthető.

tiné # 2018.12.26. 23:30

Tisztelt Fórumozók!
Az egyik járásbíróságon büntetőeljárás volt ellenem folyamatban, azonban a másik vádlott miatt a bíróságot kizárták, az ügy másik bírósághoz került. A korábban eljáró bíróság még áprilisban hozott egy végzést, ami ellen fellebbeztem. A kizárásra májusban került sor. A másik bíróságtól kaptam idézést, felhívtam a bíróságot, ahol megkérdeztem, hogy a fellebbezést miért nem bírálták el, a gépíró hölgy kioktatott, hogy azt még a másik bíróság hozta, nekik arról nem kell dönteni,mert a másik bíróság törvényszékének kellett volna döntenie. Azt mondta, hogy ne adjak be újra ilyen kérelmet, mert a végzés már eldöntött és ilyenkor nincs mód újra beadni. Mit lehet ilyenkor tenni?
Előre is köszönöm!