mi az utolsó lehetőség ?

Kedves "topikosok" !

A következő ügyben szeretném a segítségét kérni annak akinek van némi rálátása a dologra.
Úgy kezdődött hogy kisebb pénzösszeget tüntelk el egy szűkebb 8pár fős) köösségen belül. Gyanú volt hogy ki lehet a hái szarka, tenni azonban nem igen lehetett semmit. Aztán amikor egy jelentősebb összeg is eltünt, Feljelentést tettem a rendőrségen, és elmondtam azt is hogy kire gyanakszom. Ügynem lett belőle, mert nem volt bizonyítékom. A rendőségen azt javasolták rajta kll kapni.
Ennek is eljött az ideje. Egy év múlva tetten értem az illetőt amint ismét pénzhez próbált jutni nem éppen törvényes úton. A rendőrségi kihallgatáson bevalotta az előzőlopást is, részletesen elmonva hogy mit, mennyit honnan vitt el.
Pár nap múlva azonban visszavonta a vallomását.
A bíróság a vádlottat felmentette, mivel a lopást nem látta kétséget kizáróan bizonyítottnak.(itt jegyzem meg hogy a vádlott márt állt bíróság előtt nagy összegű lopás egyik gyanúsítottjaként.A bíróság ezt oly annyira nem tartotta fontosnak, hogy az ítélethozatalnál figyelembe vette hogy a VÁDLOTT MÉG NEM ÁLLT BÍRÓSÁG ELÕTT)
A bíróság a tettn érés tényét úgy értelmezte hogy "mivel a sértett megjelent és a vádlottat tetten érte ilyen módon a vádlott ezalkalommal nem tulajdonított el semmit"
Az ítélet "B"-s volt ezért fellebbezésre nem volt lehetőség.
Perújítási kérelmet nyújtottam be az alábbi helyekre

• Városi Ügyézség
• Megyei Ügyészség
• Legfőbb Ügyészség azonban mindenhonnan elutasító választ kaptam.

Ezután az Országos Igazságszolgáltató Tanácshoz fordultunk ahonnan azt a válasz kaptam hogy az 1997. évi LXVI törv.3.§-ára hivatkozva, hogy érdemi intézkedést nem tehetnem.
A közelmúltban volt még egy próbálkozásunk , mivel előkerűlt egy tanú, azonban közölték hogy kifutottunk az időből.

Kérdésem: tud valaki segíteni, hogy hová lehet fordulni még, lehet-e valamit teni.

Előre is köszönöm a válaszokat.

caro2004

"A perújítás okai
392. § (1) A bíróság jogerős ítéletével elbírált cselekmény (alapügy) esetén perújításnak van helye, ha

1. az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy

1. a terheltet fel kell menteni, lényegesen enyhébb büntetést kell kiszabni, vagy büntetés helyett intézkedést kell alkalmazni, illetve a büntetőeljárást meg kell szüntetni,
2. a terhelt bűnösségét meg kell állapítani, vagy lényegesen súlyosabb büntetést, intézkedés helyett büntetést kell kiszabni, vagy büntetés helyett lényegesen súlyosabb intézkedést kell alkalmazni;

2. a terhelttel szemben ugyanazon cselekmény miatt több jogerős ítéletet hoztak, vagy a terheltet nem a valódi nevén ítélték el;
3. az alapügyben hamis vagy hamisított bizonyítékot használtak fel;
4. az alapügyben a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság tagja a kötelességét a büntetőtörvénybe ütköző módon megszegte;
5. az alapügyben az ítéletet a XXIV. Fejezet alapján a terhelt távollétében tartott tárgyaláson hozták.

(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontja esetében perújításnak csak akkor van helye, ha

1. a perújítási okként megjelölt bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet meghozatalát nem bizonyítottság hiánya zárja ki, és
2. e bűncselekmény a bíróság határozatát befolyásolta."

• új bizonyíték lehet a még ki nem hallgatott tanú vallomása. azonban: nem elegendő az újdonság varázsa, feltétel az is, hogy annak valóságos tartalma esetén az alkalmas legyen olyan új tényállás megállapítására, mely kihatással bír a terhelt bűnösségére.

Be. 394. § Perújításnak a terhelt terhére csak életében és csak az elévülési időn belül van helye. A perújítást nem zárja ki, hogy a terhelt büntetését végrehajtották, a terhelt javára szóló perújítást pedig az sem, hogy a terhelt büntethetősége megszűnt.

Az elévülési időt a Btk. 33-35. § határozza meg. Ez a terhelet terhére vonatkozik, míg előnyére nincs ilyen időbeli korlátozás.

Az ügy részleteit nem ismerve a jogorvoslati fórumokat olvasva feltételezem, hogy nem hibáztak. De ha az elévülési időn túl vagyunk, akkor már perújításra nincs lehetőség.

felülvizsgálat e tekintetben már szóba sem jöhet.

Nagyon úgy néz ki, hogy ez a vonat már elment.

1997. évi LXVI. törvény
a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról

3. § A bírák függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók.

Ez egy nagyon fontos jogi szabályozás!!!

Még valami.

nos volt már rá példa, nem is egy, hogy nemzetközi fórumon elmarasztalták a Magyar Államot, mert megsértette állampolgári jogait, és hazánk bírói fórumán ezen jogot érvényesíteni nem sikerült. De ez már valóban nagyon komoly jogi felkészültséget igényel, és e tekintetben véleményt mondani az ügy legapróbb részleteinek ismeret nélkül botorság lenne, így erről nem is szólnék részletesebben.

a személyes véleményem, hogy fogadd el a bíróság álláspontját.

Egyébként valami nem tiszta. Ugyanis a perújítási indítványt nem az ügyész bírálja el, hanem azt az álláspontjával együtt küldi meg az illetékes bíróságnak.

Egyetlen lehetőséged van: a polgári kártérítési eljárás. Én egyébként nagyon remélem, hogy valamit rosszul írtál, mert így leírva olvasni is rossz az esetet.

Kedves Nick Name , és Csontoszs!

Köszönöm a válaszokat, és tudomásul veszema az ítéletet.
Nick Name ! Jól irtam mindent, téynszerűen.
Köszönöm a válaszokat !

Üdvözlet,

Kérdésem az lenne, hogy milyen esetben rendelheti el a bíroság a nyomozás megismétlését (pl. új jegyzőkönyv felvétele a gyanusított kihallgatásáról)? Amikor megállapitják hogy a nyomozó hatóság nem járt el helyesen? Gyakori az ilyen eset?

Például akkor, ha új bizonyíték merül fel, vagy megállapítják, hogy már az eredeti megszüntető határozat is rossz volt.

Mindig az ügyésznek kell indítványoznia, láttam már olyat hogy sikerel.

Kizárt, hogy a nyomozó hatóság hibázzon:)))))))))))))))))))))))

Bocsánat! Kivétel: ügyészségi nyomozó :))))))

Segítséget kérnék az alábbi helyzet megoldására:
Adott egy elsőfokú ítélet büntetőperben. Vádlott-védő-ügyész fellebbez (értelemszerü hogy ki miért). Vádlott várja a másodfokú tárgyalást, mivel időközben új körülmények merültek fel az ügyben (eddig nem ismert független tanúk, szakértői vélemények, stb.), de az idézés helyett a jogerős ítéletről kap tájékoztatást, úgy hogy nem idézték meg. Mit lehet ilyenkor tenni? Hatályon kívül helyeztetés, vagy felülvizsgálati kérelem benyújtása szükséges? Ha igen, az elsőfokú bíróságra vagy a másodfokúra kell küldeni? Mennyi idő amíg elbírálják? Városi és megyei bíróságokról van szó, átlagos leterheltséggel. Csontoszs hozzászólása sokat segített, de ezek a kérdések továbbra is nyitottak számomra.
Előre is köszönöm a válaszokat.

Semmit (legalábbis azon az alapon, hogy nem volt tárgyalás). Erre most már több Legfelsőbb Bírósági döntés is van, az utolsó megjelent az augusztusi BH-ban is. A védőtől különösképp elvárható, hogy ismerje az immár több mint egy éve hatályos új Be-t, mely szerint a másodfokú eljárásban nyilvános ülés vagy tárgyalás tartása már csak bizonyos esetekben lehetséges, az ügyek jelentős részében tanácsülésen dönt a bíróság három tagja.

Akkor az új körülményekre hivatkozva hova és hogyan adhatom be a kérelmemet? Felülvizsgálat, hatályon kívül helyezés, perújrafelvétel?
Védőt inkább hagyjuk, a szakma szégyene...
Egyébként köszönöm a "korai" választ.

Szívesen!

Felülvizsgálatra akkor van lehetőség, ha a bűnösséged anyagi jogszabály megsértésével állapították meg, illetve ún. "abszolút eljárási szabálysértés" esetén (utóbbinak kicsi a valószínűsége). Fontos kiemelni azt is, hogy a felülvizsgálati eljárásban a tényállás nem támadható, tehát csak akkor vezethet eredményre, ha az a magatartás, amit a bíróság a terhedre megállapított, nem bűncselekmény (magyarul azért nem lehet felülvizsgálati kérelemmel élni, mert a cselekményt nem követted el). Ezt az elsőfokú bíróságnál kell benyújtani, határideje nincs, de halasztó hatálya sem, úgyhogy érdemes igyekezni.

Perújítás akkor lehetséges, ha olyan új körülmény merült fel, amit a korábbi eljárásban nem vizsgáltak, és elfogadása esetén felmentésed, az eljárás megszüntetését vagy lényegesen enyhébb büntetés kiszabását eredményezheti.

A perújítási indítványt a perújítás elbírálására illetékes bíróság melletti ügyészségen kell előterjeszteni, tehát ha az alapügyben másodfokon a megyei bíróság járt el, akkor a megyei főügyészségen.

Köszönöm szépen, sokat segítettél.