Tanúvallomás - bíróság


xita # 2012.01.30. 08:02

Bírósági tárgyalásra idézte meg a vádemelő ügyészség a tanúkat.

Mennyire van kötve a bíróság a nyomozati szakaszban tett tanúkénti kihallgatáshoz? Ott a rendőrség feltett x db kérdést a cselekménnyel kapcsolatban, erre x db választ kapott, ami jegyzőkönyvben rögzült.

El lehet térni a tanúkénti kihallgatás során feltett kérdésektől a bírósági tárgyaláson, vagy a tanúk kötve vannak a kihallgatáson feltett kérdésekhez/válaszokhoz?

lajcsó # 2012.01.30. 08:11

El lehet térni a nyomozás során tett vallomástól. Azonban ezt alaposan meg kell indokolni. Mert ebbe mindenki (ügyész, bíró, ügyvéd) bele fog kötni.

Gabicsek # 2012.01.30. 08:28

El lehet térni a tanúkénti kihallgatás során feltett kérdésektől a bírósági tárgyaláson

A kérdésektől is el lehet térni. Lehet többet és lehet kevesebbet, lehet mást is feltenni.

xita # 2012.01.30. 13:26

Én vádlotti pozícióban vagyok. Elolvastam a tanúk tanúvallomását, és arra volnék kíváncsi, hogy a bíróságon a bíró/ügyész kérdése mire irányulhat, túlléphet-e a rendőrségi kihallgatáson kérdezett kérdéseken?

Gabicsek # 2012.01.30. 20:23

Már csak azért is eltérhet, mert a rendőrségen a nyomozó hallgatta ki a tanút, a bíróságon pedig az ügyész és a bíró hallgatja ki. Ha valami kimaradt, vagy elfelejtették megkérdezni, akkor meg fogják a tárgyaláson kérdezni. Sokszor a rendőrségi kihallgatások kurta-furcsák, rövidek, nem mindig lényegretörők, hiányosak. Tehát várható az is, hogy a tárgyaláson részletesebb vallomást fog tenni a tanú.
Természetesen az ügyész és a bíró is túlléphet a rendőrségi kihallgatáson kérdezett kérdéseken. Azt kérdeznek, amit akarnak, a tanú köteles válaszolni, kivéve a törvényben szabályozott esetekben. A rendőrségi nyomozók általában nem jogászok.

xita # 2012.01.31. 17:44

Ez nagyszerű.
Vagyis nyugodtan, hülyeségekre, light-os nyomozásra alapítva is vád emelhető. Majd a végén bocs. Vagy még az sem.

Kovács_Béla_Sándor # 2012.01.31. 17:50

Érdekes következtetés.

Gabicsek # 2012.01.31. 21:36

Vagyis nyugodtan, hülyeségekre, light-os nyomozásra alapítva is vád emelhető

Nem ezt írtam. Azt írtam, (akkor lefordítom), hogy sokszor a rendőrségi kihallgatási jegyzőkönyvek elég rövidek, ami nem azt jelenti, hogy hülyeségek vannak leírva. Előfordulhatnak olyan kérdések, melyek nincsenek esetleg tisztázva (tudod, mindenki másképp csinálja), és ami kérdés esetleg kimarad a rendőrségi jegyzőkönyvből, azt megkérdezi az ügyész a tárgyaláson. Mivel az ügyész képviseli a vádat, logikus, hogy feltehet olyan kérdést is, amit ő feltett volna esetleg a nyomozás során, de nem lett feltéve.

Vajon miért vagy ideges, hogy mást is kérdezhetnek a tárgyaláson, mint amit a tanú elmondott a nyomozati szakban?

xita # 2012.02.01. 05:07

Amiért ideges vagyok:

  1. kirendelt ügyvéd 1 éve, a kirendelés óta nem jelentkezett, az első tárgyalásra helyettest küldött,
  2. az ügyészség 3 tanút nevezett meg a vádiratban, akiket meg akart hallgatni, most kiderült, mert felhívtak, hogy 8 tanú ez a három. Ezt én sem értem, mert a tárgyaláson sem indítványozta a meghallgatásukat se az ügyész, se a bíró,
  3. a 3 tanúból készültem, nem a nyolcból, akik ráadásul nem sok érdemlegeset mondtak az ügyről, megítélésem szerint,

Mindegy, ma tárgyalás.

lajcsó # 2012.02.01. 07:09

Mi akadálya van annak, hogy te keresd fel a kirendelt ügyvédet? (A saját érdekedben).

Kovács_Béla_Sándor # 2012.02.01. 07:48

Ezt a kirendelésről szóló határozatban kifejezetten javasolják is a terheltnek azzal, hogy "haladéktalanul".

xita # 2012.02.01. 12:19

kbs,

amiről írsz ("haladéktalanul"), még ráutaló formában sem szerepel a kirendelésről szóló határozatban.

Annál inkább a büntetőeljárásról szóló törvényben: 50.§. a) pont.

"50. § (1) A védő köteles

  1. a terhelttel a kapcsolatot késedelem nélkül felvenni,"

Már, ha ide ez vonatkozik.

lajcsó # 2012.02.01. 12:49

Továbbra is az a véleményem ha problémád van, akkor emeld fel a hátsódat és keresd fel az ügyvédet. Ne várd, hogy ő szaladgáljon utánad. Elvégre te vagy a vádlott. Egyébként a kapcsolatfelvétel a helyettes útján megtörtént, mivel részt vett a tárgyaláson.

xita # 2012.02.02. 19:43

Büntetőügy, sikkasztás, bírósági szakaszban.

Van 2 személy, akit a nyomozó hatóság soha nem hallgatott ki tanúként, bár érdemi információkkal rendelkeznek az üggyel kapcsolatban.
A rendőrség azt írta az ügy összefoglaló jelentésében az ügyészségnek, hogy "nem találták őket".

A bíróság engedélyezte, hogy tanúként meg legyenek hallgatva, ha megtalálom őket. Megtaláltam, de egészségi és anyagi állapotuk nem teszi lehetővé, hogy felutazzanak Pestre. Viszont hajlandóak írásban tanúvallomást tenni.

Kérdésem: lehetséges ez jogilag?

xita # 2012.02.06. 09:55

Büntetőügy, sikkasztás, bírósági szakaszban.

Van 2 személy, akit a nyomozó hatóság soha nem hallgatott ki tanúként, bár érdemi információkkal rendelkeznek az üggyel kapcsolatban.
A rendőrség azt írta az ügy összefoglaló jelentésében az ügyészségnek, hogy "nem találták őket".

A bíróság engedélyezte, hogy tanúként meg legyenek hallgatva, ha megtalálom őket. Megtaláltam, de egészségi és anyagi állapotuk nem teszi lehetővé, hogy felutazzanak Pestre. Viszont hajlandóak írásban tanúvallomást tenni.

Kérdésem: lehetséges ez jogilag?

Gabicsek # 2012.02.06. 10:17

Be. 85. §

(5) A bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság engedélyezheti, hogy a tanú a szóbeli kihallgatását követően vagy helyette írásban tegyen vallomást. Ebben az esetben a tanú a vallomását saját kezűleg leírja és aláírja, az elektronikus okirat formájában elkészített vallomását minősített elektronikus aláírással látja el, vagy a tanúnak a más módon leírt vallomását bíró vagy közjegyző hitelesíti. Az írásbeli tanúvallomás megtétele nem zárja ki, hogy utóbb a tanút, ha ez szükséges, a kihallgatása céljából a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság megidézze.
(6) Ha a tanú szóbeli kihallgatás nélkül vagy a szóbeli kihallgatást követően írásban tesz vallomást, az írásbeli vallomásból ki kell tűnnie, hogy a tanú a vallomást a vallomástétel akadályainak (81. és 82. §), valamint a hamis tanúzás következményeinek ismeretében tette meg. Erre a tanút az írásbeli vallomás megtételének engedélyezésével egyidejűleg, a vallomástétel akadályainak és a hamis tanúzás következményeinek ismertetésével figyelmeztetni kell.

Engedélyt kell kérni a bíróságtól, de jobb az idézésen megjelenni. A tanú kérheti költségei megtérítését (útiköltség), tehát a nehéz anyagi helyzet nemigen lehet akadály.

xita # 2012.02.08. 17:27

Gabicsek,

véleményed szerint,a bírósági szakban, ezek szerint az jogilag rendben, hogy én, mint vádlott kérem olyan tanúk meghallgatását, akiket a vádiratban nem kért az ügyészség, illetve a nyomozás során sem hallgatott ki a rendőrség?

Arra gondolok, hogy most én megneveztem 7 tanút, elérhetőséggel (ezek közül kettőt "nem talált" a rendőrség), a kirendelt védő benyújtja a bírósághoz a papírt, DE: mondhatja-e azt a bíróság, hogy őket nem akarja meghallgatni???

Kovács_Béla_Sándor # 2012.02.08. 18:09

Mondhatja, de nem fogja. Mert indokolnia kellene; és mivel indokolná? A bizonyítási indítvány indokolatlan elutasítása hatályon kívül helyezési ok.

Gabicsek # 2012.02.08. 20:35

Azért meglehet, hogy megkérdezik, miért nem indítványoztad a nyomozati szakban ezeket a tanúkat és miért csak bírósági szakban jut eszedbe a hét tanú.

xita # 2012.02.08. 20:52

Gabicsek,

azért nem indítványoztam, mert engemet érintve a nyomozati szakasz az egy napon történő (1) azonnali meggyanúsításból, (2) a nyomozás lezárásából, (3) az iratismertetésből állt.

Gabicsek # 2012.02.08. 21:04

Igen, csak hogy iratismertetéskor lehetőség van bizonyítási indítvány előterjesztésére.

xita # 2012.02.11. 18:49

Gabicsek,

most jutottam el oda, hogy újólag nem értek semmit az ügyemben.

Kezemben van a bíróságról kihozott "Feljelentés nyomozás elrendeléséről" elnevezésű írat, amely az egyik rendőrkapitányságon született. Ebben meg van nevezve a feljelentő, a feljelentett, egyik sem én vagyok.

Az irat tartalmazza azt, hogy "A Btk. 318. §. (1) bekezdésébe ütköző és az (5) bekezdés a. pontja szerint minősülő jelentős kár okozó csalás bűntettének magalapozott gyanúja" miatt rendelik el a nyomozást.

A feljelentőnél, a feljelentettnél szerepelnek a személyi adatok, ezek közül egyik sem az enyémhez kapcsolódó vagy hasonló adat, vagyis csere nincs.

Az ügy ügyszáma 02190/2145/2009. bü.

Na most, amikor engem a sikkasztás megalapozott gyanúja miatt kihallgattak, meggyanúsítottak, stb., ugyanez az ügyszám szerepel az ügy fejlécén.

Hogy lehet ez????

Gabicsek # 2012.02.11. 18:56

Ez úgy lehet, hogy a feljelentés elrendelésekor a csalás nézett ki, és amikor folytatták a nyomozást, sikkasztásnak látszott. Nem mindig egyezik a nyomozás elrendelésén szereplő bűncselekmény a gyanúsításban szereplővel. A feljelentés elrendelésekor nem is kell a gyanúsított nevét ráírni, mivel azt ügyben és nem személy ellen rendelik el. Ha később felmerül a megalapozott gyanú arra, hogy valaki valamit elkövetett, akkor lesz gyanúsított és abban a bűncselekményben, ami a nyomozás adatai szerint megállapítható.

xita # 2012.02.11. 19:00

De Gabicsek, se a feljelentő, se a feljelentett személy nem én vagyok.

Gabicsek # 2012.02.11. 19:04

Az nem számít, mit írtak feljelentett személynek. Ha az általad leírt ügyszám alatt elrendelt nyomozás során adat merült fel arra, hogy te követtél el bűncselekményt, akkor ki kell hallgatniuk gyanúsítottként.
Mivel én nem látom az iratokat, ennél többet nem tudok segíteni.