Tanúvallomás - bíróság


Gabicsek # 2012.02.06. 10:17

Be. 85. §

(5) A bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság engedélyezheti, hogy a tanú a szóbeli kihallgatását követően vagy helyette írásban tegyen vallomást. Ebben az esetben a tanú a vallomását saját kezűleg leírja és aláírja, az elektronikus okirat formájában elkészített vallomását minősített elektronikus aláírással látja el, vagy a tanúnak a más módon leírt vallomását bíró vagy közjegyző hitelesíti. Az írásbeli tanúvallomás megtétele nem zárja ki, hogy utóbb a tanút, ha ez szükséges, a kihallgatása céljából a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság megidézze.
(6) Ha a tanú szóbeli kihallgatás nélkül vagy a szóbeli kihallgatást követően írásban tesz vallomást, az írásbeli vallomásból ki kell tűnnie, hogy a tanú a vallomást a vallomástétel akadályainak (81. és 82. §), valamint a hamis tanúzás következményeinek ismeretében tette meg. Erre a tanút az írásbeli vallomás megtételének engedélyezésével egyidejűleg, a vallomástétel akadályainak és a hamis tanúzás következményeinek ismertetésével figyelmeztetni kell.

Engedélyt kell kérni a bíróságtól, de jobb az idézésen megjelenni. A tanú kérheti költségei megtérítését (útiköltség), tehát a nehéz anyagi helyzet nemigen lehet akadály.

xita # 2012.02.06. 09:55

Büntetőügy, sikkasztás, bírósági szakaszban.

Van 2 személy, akit a nyomozó hatóság soha nem hallgatott ki tanúként, bár érdemi információkkal rendelkeznek az üggyel kapcsolatban.
A rendőrség azt írta az ügy összefoglaló jelentésében az ügyészségnek, hogy "nem találták őket".

A bíróság engedélyezte, hogy tanúként meg legyenek hallgatva, ha megtalálom őket. Megtaláltam, de egészségi és anyagi állapotuk nem teszi lehetővé, hogy felutazzanak Pestre. Viszont hajlandóak írásban tanúvallomást tenni.

Kérdésem: lehetséges ez jogilag?

xita # 2012.02.02. 19:43

Büntetőügy, sikkasztás, bírósági szakaszban.

Van 2 személy, akit a nyomozó hatóság soha nem hallgatott ki tanúként, bár érdemi információkkal rendelkeznek az üggyel kapcsolatban.
A rendőrség azt írta az ügy összefoglaló jelentésében az ügyészségnek, hogy "nem találták őket".

A bíróság engedélyezte, hogy tanúként meg legyenek hallgatva, ha megtalálom őket. Megtaláltam, de egészségi és anyagi állapotuk nem teszi lehetővé, hogy felutazzanak Pestre. Viszont hajlandóak írásban tanúvallomást tenni.

Kérdésem: lehetséges ez jogilag?

lajcsó # 2012.02.01. 12:49

Továbbra is az a véleményem ha problémád van, akkor emeld fel a hátsódat és keresd fel az ügyvédet. Ne várd, hogy ő szaladgáljon utánad. Elvégre te vagy a vádlott. Egyébként a kapcsolatfelvétel a helyettes útján megtörtént, mivel részt vett a tárgyaláson.

xita # 2012.02.01. 12:19

kbs,

amiről írsz ("haladéktalanul"), még ráutaló formában sem szerepel a kirendelésről szóló határozatban.

Annál inkább a büntetőeljárásról szóló törvényben: 50.§. a) pont.

"50. § (1) A védő köteles

  1. a terhelttel a kapcsolatot késedelem nélkül felvenni,"

Már, ha ide ez vonatkozik.

Kovács_Béla_Sándor # 2012.02.01. 07:48

Ezt a kirendelésről szóló határozatban kifejezetten javasolják is a terheltnek azzal, hogy "haladéktalanul".

lajcsó # 2012.02.01. 07:09

Mi akadálya van annak, hogy te keresd fel a kirendelt ügyvédet? (A saját érdekedben).

xita # 2012.02.01. 05:07

Amiért ideges vagyok:

  1. kirendelt ügyvéd 1 éve, a kirendelés óta nem jelentkezett, az első tárgyalásra helyettest küldött,
  2. az ügyészség 3 tanút nevezett meg a vádiratban, akiket meg akart hallgatni, most kiderült, mert felhívtak, hogy 8 tanú ez a három. Ezt én sem értem, mert a tárgyaláson sem indítványozta a meghallgatásukat se az ügyész, se a bíró,
  3. a 3 tanúból készültem, nem a nyolcból, akik ráadásul nem sok érdemlegeset mondtak az ügyről, megítélésem szerint,

Mindegy, ma tárgyalás.

Gabicsek # 2012.01.31. 21:36

Vagyis nyugodtan, hülyeségekre, light-os nyomozásra alapítva is vád emelhető

Nem ezt írtam. Azt írtam, (akkor lefordítom), hogy sokszor a rendőrségi kihallgatási jegyzőkönyvek elég rövidek, ami nem azt jelenti, hogy hülyeségek vannak leírva. Előfordulhatnak olyan kérdések, melyek nincsenek esetleg tisztázva (tudod, mindenki másképp csinálja), és ami kérdés esetleg kimarad a rendőrségi jegyzőkönyvből, azt megkérdezi az ügyész a tárgyaláson. Mivel az ügyész képviseli a vádat, logikus, hogy feltehet olyan kérdést is, amit ő feltett volna esetleg a nyomozás során, de nem lett feltéve.

Vajon miért vagy ideges, hogy mást is kérdezhetnek a tárgyaláson, mint amit a tanú elmondott a nyomozati szakban?

Kovács_Béla_Sándor # 2012.01.31. 17:50

Érdekes következtetés.

xita # 2012.01.31. 17:44

Ez nagyszerű.
Vagyis nyugodtan, hülyeségekre, light-os nyomozásra alapítva is vád emelhető. Majd a végén bocs. Vagy még az sem.

Gabicsek # 2012.01.30. 20:23

Már csak azért is eltérhet, mert a rendőrségen a nyomozó hallgatta ki a tanút, a bíróságon pedig az ügyész és a bíró hallgatja ki. Ha valami kimaradt, vagy elfelejtették megkérdezni, akkor meg fogják a tárgyaláson kérdezni. Sokszor a rendőrségi kihallgatások kurta-furcsák, rövidek, nem mindig lényegretörők, hiányosak. Tehát várható az is, hogy a tárgyaláson részletesebb vallomást fog tenni a tanú.
Természetesen az ügyész és a bíró is túlléphet a rendőrségi kihallgatáson kérdezett kérdéseken. Azt kérdeznek, amit akarnak, a tanú köteles válaszolni, kivéve a törvényben szabályozott esetekben. A rendőrségi nyomozók általában nem jogászok.

xita # 2012.01.30. 13:26

Én vádlotti pozícióban vagyok. Elolvastam a tanúk tanúvallomását, és arra volnék kíváncsi, hogy a bíróságon a bíró/ügyész kérdése mire irányulhat, túlléphet-e a rendőrségi kihallgatáson kérdezett kérdéseken?

Gabicsek # 2012.01.30. 08:28

El lehet térni a tanúkénti kihallgatás során feltett kérdésektől a bírósági tárgyaláson

A kérdésektől is el lehet térni. Lehet többet és lehet kevesebbet, lehet mást is feltenni.

lajcsó # 2012.01.30. 08:11

El lehet térni a nyomozás során tett vallomástól. Azonban ezt alaposan meg kell indokolni. Mert ebbe mindenki (ügyész, bíró, ügyvéd) bele fog kötni.

xita # 2012.01.30. 08:02

Bírósági tárgyalásra idézte meg a vádemelő ügyészség a tanúkat.

Mennyire van kötve a bíróság a nyomozati szakaszban tett tanúkénti kihallgatáshoz? Ott a rendőrség feltett x db kérdést a cselekménnyel kapcsolatban, erre x db választ kapott, ami jegyzőkönyvben rögzült.

El lehet térni a tanúkénti kihallgatás során feltett kérdésektől a bírósági tárgyaláson, vagy a tanúk kötve vannak a kihallgatáson feltett kérdésekhez/válaszokhoz?