igazságügyi orvosszakértő

Sziasztok!

Van vkinek ismerete vagy tapasztalata arra vonatkozólag, hogy mennyi egy igazságügyi orvosszakértő díja.
Függ -e ez az ügy (sérülés) súlyosságától?
És ki állja ennek a költségét a büntetőügy végén, számít-e, hogy a vádlott indítványozza a bevonását vagy a bíróság rendeli el indítvány nélkül?

Nem az számít, hanem két dolog: elítélik-e a vádlottat, és a vizsgálat szükséges volt-e. A vádlottnak csak akkor kell fizetnie, ha mindkét kérdésre igen a válasz, de ebben az esetben is mérsékelheti a bíróság, ha a cselekmény súlyához képest nagyon magas a díj.

Köszönöm, Obuda.
Tudsz esetleg egy tól-ig terjedelmet mondani a díjra vonatkozólag?

I. A munkadíj (remélem, még hatályos):

1. Élô személy megvizsgálása és szakvélemény elôterjesztése 5000 Ft
2. Elmeállapot megvizsgálása és szakvélemény elôterjesztése 5000 Ft
3. Halottszemle (kivéve, ha a halottszemlét nyomban boncolás követi) és szakvélemény elôterjesztése 2400 Ft
4. Boncolás és szakvélemény elôterjesztése vagy csontvázlelet orvos szakértôi vizsgálata 5600 Ft
5. Orvos szakértôi vélemények iratok alapján
a) testi sértéssel okozott sérülés, illetve betegség gyógytartamának véleményezése esetén 2400 Ft
b) alkoholos befolyásoltság mértékének véleményezése esetén 1800 Ft
c) minden más esetben 2800 Ft
6. Orvos szakértôi tevékenység helyszíni szemlén és bizonyítási kísérletnél, megkezdett óránként 1600 Ft
7. Laboratóriumi vizsgálat és szakvélemény 2000 Ft
8. Bûnjel vagy egyéb tárgy megvizsgálása, ha a vizsgálatot nem lehet az 1-5. pont alatt részletezettek valamelyikével elvégezni 2000 Ft
PSZICHOLÓGUS SZAKÉRTÔ
21. Pszichológus szakértôi vélemény személyenként az esetleges tesztvizsgálatokkal együtt 5000 Ft
22. Pszichológus szakértôi vélemény csak tesztvizsgálatok alapján 3800 Ft

II. A jelenléti díj számítása
Ha a szakértô a tárgyalás megkezdésére kitûzött idôpontban megjelent, a tárgyalás megkezdéséig, illetôleg a tárgyalás elmaradásának közléséig eltelt idôt a jelenléti díj megállapításánál figyelembe kell venni.

III. A szakértô költségei
A szakértô költségként számíthatja fel a szakvélemény elkészítése során az utazással, illetôleg a kiküldetéssel, a fényképezéssel, a fénymásolással és egyéb költséggel járó szükséges és igazolt készkiadásait.
A szakvéleménnyel kapcsolatos fényképmelléklet költsége (felvétellel és kidolgozással együtt) darabonként, normál, fekete-fehér kép esetében hatvan forint; színes, mikro- és különleges kép esetében nyolcvan forint; a fénymásolat költsége oldalanként tizennégy forint. Az ezt meghaladó összegû költségtérítésnek csak a készkiadás igazolása esetén van helye.

"21. Pszichológus szakértôi vélemény személyenként az esetleges tesztvizsgálatokkal együtt 5000 Ft"

Esetemben a pszichológus díja 24.315,- Ft, az iü. elmeorvos-szakértőé 30.645,- Ft, az iü. orvos-szakértőé 30.015,- Ft volt. Utóbbi kettő együtt "vizsgált", az egész nem volt több 20 percnél, a pszichológus viszont egy-másfél óra volt, ki is borítottam rendesen (szimpatikus személyt kiválasztottam az elém tett képekből (ösztöndinamikai teszt), de ellenszenvest nem voltam hajlandó megnevezni, ettől kikelt magából - én viszont tartottam magam az elveimhez). Úgyhogy nem tudom, mennyire aktuális a listád, de ez a három doki összesen két órányi munkával (persze nyilván a szakvélemény megírása is volt még ennyi fejenként, na de akkor is!) 84.975 forintot keresett rajtam. Legszebb, hogy ezt még nekem is kell megfizetnem... Vö. "Nem az számít, hanem két dolog: elítélik-e a vádlottat, és a vizsgálat szükséges volt-e. A vádlottnak csak akkor kell fizetnie, ha mindkét kérdésre igen a válasz, de ebben az esetben is mérsékelheti a bíróság, ha a cselekmény súlyához képest nagyon magas a díj." (A vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsák, 2002. november 23-án beszámítható voltam-e, illetve vonzódok-e szexuálisan a nálam jóval fiatalabb lányok felé - aznapi történések és "szexuális vonzódás" miatt nem ítéltek el, csupán 5 évvel korábbi hanyagság miatt.)

JuK

hatályos, amit ObudaFan írt, és az is igaz, amit JuK. A magyarázat, hogy a szakértői vizsgálatot eleve két szakértő végzi, az 2 x 5000.-, aztán felszámítanak még jópár óra irattanulmányozást, 35 % költségátalányt, 20 % áfát, jegyzőkönyv-vezetői djat, és máris kijött a 30 ezer.

Ja és hozzáteszem, hogy ez a kirendelt szakértői munkadíjakra vonatkozik. Ha valaki magánúton keres szakérőt, akkor az ár szabad megállapodás tárgya, és hát nem az ügyfél van diktáló pozícióban.

Köszönöm.
A mi esetünkben az Obuda által idézettekből az 5.a) forog fenn. Azaz alapból 2400 Ft, de ha jól veszem ki Nick szavaiból, ez felmehet akár 20000-re is.
Biztos, hogy rögtön két szakértővel nézetik meg?

Legalábbis én eddig olyan esetekről hallottam, hogy készít egy szakvéleményt a kirendelt szakértő, ha azzal a fél nem ért egyet, akkor kérheti másik szakértő kirendelését, vagy maga megkereshet egyet. És ha ezekután a két szakértő álláspontja ütközik, akkor megvizsgáltatják egy harmadikkal, és az lesz perdöntő.

Ha tényleg már legelsőre ketten vizsgálódnak, akkor értelmetlen lenne az, amit leírtam. Pedig tényleg így hallottam, többször is.

Egyébként Nick, ha emlékszel a könnyű testi sértéses ügyre, az a folyomány, amit mondtál. Az újbóli másodfok (az elnök ugyan az a pasi, aki az előző másodfoknál is volt) igazságügyi orvosszakértőt rendel ki, hogy vizsgálja meg a látleletet, és a felvételeket a sérülésről, és állapítsa meg, történt-e rugdosás vagy nem.
Azt mondta, ezek után fogják érdemben megvizsgálni az újbóli beadványomban írt szempontokat.

Hát én laikusként elég szkeptikus vagyok a szakértői vizsgálat eredményét illetően. Egy másik orvos által felvett látleletből meg fényképekből szerintem nemigen lehet biztosan megállapítani, hogy ettől és csak ettől keletkezhettek a sérülések. Ráadásul nem tudom, meg lehet-e egyáltalán különböztetni rugásból ill. ütődésből származó sérüléseket. Szerintem mindegyik ugyanolyan zúzódási nyomokat hagy.
Persze ez is egy szakma, ráadásul nem is akármilyen, remélem ért is hozzá majd, aki csinálja.

És mit tehet a bíróság, ha a szakértő nem tud kategorikusan állást foglalni, hogy pl. a sérülések csakis elesésekből keletkezhettek, vagy mondjuk, biztos, hogy rugdosásból is.
Szerintem az a legvalószínűbb, hogy ad egy homályos véleményt, mondjuk vmi olyasmit, hogy "a készült fényképekből nem állapítható meg egyértelműen, hogy a zúzódási sérülések kizárólag eleséstől és abból következően ütődésektől keletkeztek, vagy közvetlen emberi tettleges bántalmazás (pl. rugdodád) is feltétlenül közrehatott."
Tehát mit lehet tenni, ha csak elképzelhetőnek tartja, nem kizárhatónak, valószínűsíti, de biztosra nem állítja?

Akkor a bíróság az összes többi bizonyítékkal is összeveti ezt a véleményt, és ha nem állítható teljesen biztosra a terheltre súlyosabb, akkor a terheltre kedvezőbbet kell elfogadni. Vagy kirendelnek még egy szakértőt. Mert szerintem első körben csak egyet fognak erre.

Kedves pocak, természetsen emlékszem az ügyre. Az már mindenképp biztató, ha másodfokon bizonyítás felvételét rendelték el, mert ha nem lenne problémájuk az ítélettel, akkor simán helybenhagyhatnák.

Az viszont nagyon aggasztó, hogy ugyanaz az elnök, mint a hatályon kívül helyezésnél, az ő eljárása ugyanis a Be 21.§ /3/ bekezdés d./ pontja alapján törvényben kizárt. Ez felülvizsgálati ok.

Mármint c) pont. :)

Igazatok van. Én is megnéztem a Be 21.§-t.
És ezt a bíróság nem tudja? Vagy nem érdekli?

Szerintem kizárt, hogy a tanácselnök bíró ne emlékezne az ügyre, arra, hogy ő helyezte hatályon kívül a legelső ítéletet. Tavaly november elején került az ügy újból másodfokra, és előtte július elején volt a hatályon kívül helyezés. (Azaz mindössze négy hónappal előtte).
De ha meg is esik, hogy nem emlékezik, akkor meg azt veti fel ez az egész, hogy ilyen alaposan vizsgálják át másodfokon is az ügyben keletkezett iratokat? Hogy három bírónak sem tűnik ez fel?

Mindenesetre jelenleg van a kezedben egy felülvizsgálati ok. Ha kedvezőtlen döntés születik, használd ki, ha nem , akkor hagyd annyiban.

Úgy tudom, a felülvizsgálat azt jelenti, hogy az ügy tovább kerül a Legfelsőbb Bíróságra vagy vmelyik ítélőtáblához.
Mit tehet ilyen esetben a harmadfokú bíróság? Ha tegyük fel, egy kedvezőtlen másodfokú döntés születik, de érdemben ezen a kizárási okon kívül semmit nem lehet kifogásolni? Hatályon kívül kell helyezniük és visszadobják (na de első v. másodfokra?) , vagy felülbírálhatják és utána vagy helyben hagyják, vagy akár meg is változtathatják?

Ilyen esetben hatályon kívül kell helyezni, és a másodfokú bíróságot új eljárásra kötelezni.

Köszönöm.

Nincs mit.

Be. 405. § (1) c) - hez fűzött kommentár:
„...az úgynevezett feltétlen hatályon kívül helyezési okok, melyek az eljárás olyan alapvető, alkotmányos és más alapelveket sújtó hibáit foglalják össze, amelyek folytán a határozathoz vezető eljárás érvényes eljárásnak, az annak alapján hozott döntés büntetőeljárás-jogi értelemben határozatnak nem mondható, joghatás ahhoz nem fűzhető. ”
Ezek szerint, ha a másodfokú döntés az lesz, hogy hatályában fenntartja az elsőfokú ítéletet, akkor most érvényes lesz -e ez a másodfokú döntés vagy nem?
Legalábbis addig mi a státusza, amíg a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül nem helyezi?
Addig fűződik-e joghatás hozzá vagy sem?

Azért kérdezem, mert az elsőfokú ítélet a magánvádló perköltségének (illeték+utazási költség) megfizetésére kötelez a jogerőre emelkedéstől számított 15 napon belül, valamint 60000Ft pénzbüntetés megfizetésére.
Ha a másodfok ezt hatályában fenntarja, azaz jogerőre emelkedik, akkor ki kell fizetni ezeket az összegeket akkor is, ha mondjuk a jogerőre emelkedéstől számított 15 napon belül be lesz nyújtva felülvizsgálatra?
És mi van azután, amikor a felülvizsgálat alkalmával hatályon kívül helyezik a másodfokú döntést? Akkor tulajdonképpen az a helyzet áll elő, hogy az elsőfokú ítélet mégsem jogerős, ahhoz joghatás nem fűződhet. Ilyenkor vissza lehet követelni a magánvádlónak és a gazdasági hivatalnak befizetett összeget? Hiszen egy olyan ítélet következtében lettek fizetve, amelyről később kiderült, hogy ahhoz joghatás nem fűzhető!

Természetesen ki kell fizetned, hiszen azt, hogy a határozat jogilag lényegében semmis, Te (vagy én) nem állapíthatod meg, csak az Ítélőtábla vagy a legfelsőbb Bíróság.

És természetesen hatályon kívül helyezés vagy megváltoztatás esetén a kifizetettek azonnal visszajárnak, amit az államnak fizettél, az visszatérítés formájában, amit meg a magánvádlónak, az - gondolom - mint jogcím nélküli kifizetés.

Köszönöm.
Azt írod, azonnal visszajár. Ez azt jelenti, hogy rögtön a másodfok esetleges hatályon kívül helyezése után? Nem baj, hogy akkor tulajdonképpen még nincsen jogerős végzés az ügyben?
Azt nem mondhatják, hogy majd akkor térítik vissza, ha véglegesen befejeződött az ügy, és jogerősen felmentettek?
És az esetleges visszatérítés automatikus, vagy fizetési meghagyást kell intézni, esetleg perelni kell hozzá?

Amit a magánvádlónak fizetsz, azt jogalap nélküli gazdagodás címén polgári peres/nemperes eljárásban lehet érvényesíteni, ha nem hajlandó visszafizetni.

Állj, állj, állj, április 1.-től változott a jogszabály, az új szabályozás szerint már nem kizárt a korábbi hatályon kívül helyező végzésben részes bíró!

Nick, hol lehet ezt a módosítást megtalálni?
Pontosan mi változott? A Be. 21. §?

De gondolom ez nem visszamenőleges hatályú. És az nem számít, hogy ez a tanács már tavaly megkapta az ügyet és megalakult ezen tanácselnök vezetésével, és 2006 márciusban nyilvános ülést tartottak már az ügyben ilyen felállással, vagyis amikor még a kizárás hatályos volt?

Megtaláltam. Be. 21. § (5).
Köszönöm, Nick. Nagyon up-to-date vagy.:)

Tehát ha ez április 1-től hatályos, van annak jelentősége, hogy ez a tanács már ezen időpont előtt is így állt fel? És ugye hoztak egy döntést szakértő bevonásáról.

Épp most derült ki a másik topicban, hogy zaért annyira nem vagyok naprakész, de kösz.

Az a helyzet, hogy ha ez a tanács döntést hoz, és azt Te felülvizsgáltatnád, most már nem lenne olyan ok, ami alapján hatályon kvül kellene helyezni. Az eljárási szabályok közül meg mindig az éppen hatályosat kell alkalmazni.