emberi méltósághoz való jog mit jelent?


drbjozsef # 2021.06.14. 09:34

És a legnagyobb baj hogy attól félek még mindig ötletetek sincs hogy mi a probléma a Bit 386 létével és a bíróság ítéletével.

Ez speciel így van.

Kovács_Béla_Sándor # 2021.06.14. 09:25

Nem ellentétes.

ityam # 2021.06.14. 09:09

KBS:
"Semmiféle alkotmányellenes nincs abban, ha egy speciális törvény a Ptk.tól eltérően szabályoz. Számos példa van erre."
Nem az eltérő szabályozás a probléma hanem ellentétes szabályozás. Bár az sem igazából hiszen leírta a másodfokú bíróság hogy nincs ellentétes szabály:
Az elsőfokú bíróság által -helytállóan- felhívott Bit. 386.§- a nem tartalmaz ellentétes rendelkezést a Ptk.-hoz képest, nem rendelkezik úgy, hogy a tartós
biztosítás közvetítők a Ptk.-ban meghatározott feltételek fennállása estén kártalanításra ne
lennének jogosultak, azonban a – tágabb értelemben vett - közvetítői szerződésekhez képest a
Bit. a hatálya alá tartozó, azaz speciális tartós biztosítás közvetítői szerződéseknél további
feltételt kíván meg, azt, hogy a kártalanításra vonatkozó megállapodás írásban jöjjön létre.

Az eltérő szabályal nem is lenne probléma ha nem üresedik ki ezáltal a káártalanítás jogintézménye hanem csak egy eltérő mértékű, szpeciális TELJESÍTHETŐ feltételhez köti a részletszabályokban a kártalanítást és odabasz hozzá egy megfelelő indoklást a törvényhez. Mert hogy a törvényeket probléma megoldás érdekében alkotnak elvileg nem jókedv és lobbiérdekből mert talán esetleg tilt az alaptörvény.

"Bele kell nyugodnod, hogy a biztosítók kilobbizták maguknak, hogy a közvetítők kötelező kártalanítására vonatkozó szabály rájuk ne vonatkozzon."
Az triviális hogy lobbi van a háttérben, de arról még senki nem tudott meggyőzni hogy bele is kell nyugodnom.
Talán ha a korábban feltett kérdéseim meg tudjátok válaszolni elősegíthetné a megnyugvásom, bár erős a gyanúm hogy nem tudtok megnyugtatni amíg a felhozott tömeges érveimre ennyi a kimerítő válasz hogy hülye vagyok és semmi köze az irogatásomnak ahhoz hogy igazam lehetett volna vagy a korábbi perben illetve előremutatva az alkotmánybíróságon.

A nincs igazad után soha nem hangzik el egy alátámasztás tőletek, a segítő szándék abban merül ki hogy adjam fel mert szerintetek ezzel segítetek a legjobban.

Kovács_Béla_Sándor # 2021.06.14. 08:29

Semmiféle alkotmányellenes nincs abban, ha egy speciális törvény a Ptk.tól eltérően szabályoz. Számos példa van erre.

Bele kell nyugodnod, hogy a biztosítók kilobbizták maguknak, hogy a közvetítők kötelező kártalanítására vonatkozó szabály rájuk ne vonatkozzon.

ityam # 2021.06.14. 07:25

KBS: „ ezek a bírói döntések illetve maga a Bit 386.§-a milyen alapjogomat sértette ”
Semmilyet.

Egy pillanatra feltételezzük hogy a PTK szabályai az alaptörvényből vannak levezetve és azzal összefüggélben is állnak. Pl egy egyenragúság/mellérendeltség az alaptörvényben is megjelenik. Vagy az erőfolénnyel való visszaélés elleni fellépés is alaptörvényben megjelenik és ebből eredeztethető jó eséllyel a kártalanítás kógens szabállyal való biztosítása a közvetítő javára.
Ezáltal ha a PTK van megszegve akkor az alaptörvényi rendelkezést is valahol jó eséllyel sérti.

A Bit 386.§-a pedig nem mutat ilyen összefüggést az alaptörvénynek való megfeleléssel.
PL: Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.
Ezt a bírónönek felhoztam hogy az alperes magatartása a bit 386.§-ának értelmezésekor nagyon nem felelt meg ezeknek a kritériumoknak így nem lehet helyes.
A bírónő nagyon kedvesen a tárgyalás berekesztése után elmondta hogy a jogszabályoknak nyilván meg kell felelni bizonyos erkölcsöknek és közjónak és nyilvánvaló hogy az alperes nem így értelmezte.

Csak hát a kedvenc bírónőnk azt elfelejtette hogy ezt hol is hallotta mert hát így kezdődik az alaptörvényi rendelkezés: "A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. "
Szóval ha már megállapította hogy az alperes nyilvánvalóan nem így értelmezte akkor talán NEKI kellett volna a jogalkalmazás során így értelmezni.....
Dehát mert szakértő bíróról beszélünk ez nem merült fel benne.

ityam # 2021.06.14. 07:07

dbrtjozsef:
Tartós közvetítői szerződéssel dolgoztam az alperesnek. Ebben a szerződésben nem került szóba semmilyen formában a kártalanítás. Sem az hogy jár sem az hogy nem jár.

Miután megkaptam a rendes felmondásom és a felmondási időmet töltöttem(tehát a szerződés tartalma alatt) szerettem volna megállapodni a megbízómal egy méltányos kártalanításról hiszen Ptk szabályai alapján ha indoklás nélkül mondják fel a tartós közvetítő szerződését akkor kártalanításra jogosult a 6:298§-6:300§ szabályai alapján.
6:62. § [Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség]
(1) A felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről.

Lévén hogy a kártalanítás a tartós közvetítői szerződésnél kógens szabály ezért még egyező akarattal sem lehetne a hátrányomra megállapodni a kártalanítás vonatkozásában. a kártalanítás összege meghatározásához pedig együttműködni kell hogy milyen tényezők vannak. Mekkora a havi/éves kiesett jövedelem ez milyen egyszeri kártalanítás megfizetésével kompenzálható méltányosan. Esetleg belevehető hogy kinek milyen egyéb lényeges körülménye van ami befolyásolhatja az összeget.
Az együttműködésnek magába kellett volna foglalnia a megbeszélést valamint ennek írásba foglalását(megállapodás a kártalanítás összegéről és a figyelembe vett méltányossági tényezők).
Az együttműködést megtagadták tőlem így megállapodás nem jött létre a kártalanításról.Megállapodás hiányában természetesen kifizetve sem volt.
Ez a Bit rendelkezéseinek látszólag megfelel, csak a Ptk szabályai vannak végigszegve a biztosító magatartása által.
1:1. § [A törvény hatálya]
E törvény a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait.
Hol van az egyenjogúság és mellérendeltség ha önkényesen okozhat kárt a megbízó egy indoklás nélküli felmondással és nem kell még kártalanítani sem ezért?
1:2. § [Értelmezési alapelv](2) A polgári jogi viszonyokra vonatkozó jogszabályokat e törvénnyel összhangban kell értelmezni.
Hogy hozták összhangba a Bitet a Ptkval? PTK szabályai alapján jár a kártalanítás de a Bit rendelkezése úgy lett értelmezve hogy mégsem érvényesíthető. micsoda összhang.
:3. § [A jóhiszeműség és tisztesség elve]
(1) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően kötelesek eljárni.
Milyen tisztességes volt a megbízó hogy önkényesen kárt okozott és meg se fordul a fejében hogy talán kompenzálni kéne.
1:4. § [Az elvárható magatartás elve. Felróhatóság]
(1) Ha e törvény eltérő követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
Ha kibasznak valakit és kárt okoznak ezzel akkor szerintem általában elvárható hogy elbeszélgessünk az erre az esetre kitalált jogintézményről hogy kártalanítás mert ezt talán illik de hát ezt is milyen maradéktalanul ügyesen betartotta a pernyertes alperes.

A következő joggal való visszaélést csak azért nem idézem be mert NINCS JOGA megtagadni a kártalanításról való megállapodás megkötését, de HA lenne joga akkor visszaélne vele természetesen mert hát az a legjobb biznisz neki hogyha az okozott kárt nem kell megtéríteni. Ő már csak tudja hisz egy biztosítóról beszéünk akinek az a fő tevékenységi köre hogy kárt rendez az ügyfeleinek és kompenzálja a károkat.

És a legnagyobb baj hogy attól félek még mindig ötletetek sincs hogy mi a probléma a Bit 386 létével és a bíróság ítéletével.
És miért kellene az összeset megsemmisíteni.

Ismét megérkezett hozzám a kérdés hogy mi köze ehhez az egésznek a méltányossághoz? Én voltam aki kérdezte mi a jó definíció így ennek a megválaszolásában kértem eredetileg a segítségeteket.
De hogy akkor ne az én általam kitalált egyszerűsített definíciót használjuk mert ez túl nagy halmazt alkot amiből sokmindent ki kéne venni hogy a méltóság halmazát megkapjuk.

A szerződésben alanyoknak vannak jogaik,kötelezettségeik, van ráhatásuk hogy miképpen alakulnak a dolgok. Ebben a helyzetemben semmi ráhatásom nincs hogy a megállapodás megszülessen ezért csak egy eszközzé/tárgyá minősültem át, amit csak használnak.

Mielőtt valaki felhozná azt a kérdést korábban miért nem állapodtam meg a kártalanításról amivell elkerülhető lett volna a probléma? Mert a biztosítónak soha nem érdeke kártalanítást fizetnie amíg szerinte ez nem kötelező és ők próbálják a Bitre hivatkozva ezt a látszatot keltetni hogy nem kötelező(így erre lehetőség soha nem is volt). Ezért ha csak egy eljárási szabály hogy írásban legyen a megállapodás akkor biza törvényi szintről ki kell törölni mert jogbiztosnságot is sérti.
Meg sok más alaptörvényi rendelkezést is, de nekem a beadványban ki kell választani, ami az én alapjogomat sérti és nem minden alaptörvényben lévő dolog az én alapjogom ha jól értelmeztem(mint pl jogállamiság, jogbiztonság).
Az egyik ilyen alapjogi sérelmem lehet a méltóság. Ez a beadott beadványban volt legkevésbé egyértelműen alátámasztva, ezért kértem segítséget hogy lehet közérthető módon értelmezni a méltóságot.
KBS:"Ahogy elsőre is írtam: te valójában nem is alkotmányjogi panaszról beszélsz. Azt egyedi döntéssel szemben lehet előterjeszteni, te pedig egy jogszabály, a Bit. alkotmányellenességét állítod."
3 féle alkotmányjogi panasz van lehet egy beadványban több fajtát is előadni. Egyik a bírói döntés ellen irányul a másik pedig az alkalmazott jogszabály megsemmisítésére. Lévén hogy összekapcsolódnak így logikusan mind2re érdemes érvelni.
Az viszont probléma szerintem a beadott beadványban hogy nincs nagyon elkülönítve hogy melyik indoklás melyik fajtának az alátámasztására szolgál. Túlságosan egybe van mosva szerintem és ez szerintem a fő problemje az ABnak amiért azt írták hogy nem jól van alátámaszva a beadvány.

gerbera317:"Ityam, ennyi erővel azt is mondhatnánk, hogy az utcára kimenve egy csomóan levegőnek néznek téged, ami - ugyebár - tégedet az emberi méltóságodban sért. Emiatt minden idődet az AB folyosóján kéne töltened, ahol aztán szintén levegőnek néznének... Vagy nem?"
De erre van ráhatásom mert odamehetek bármelyikhez és jól pofán véghatom és rögtön nem levegő leszek hanem egy büdös paraszt ami már nem is "tárgy"

gerbera317 # 2021.06.14. 06:51

Ityam, ennyi erővel azt is mondhatnánk, hogy az utcára kimenve egy csomóan levegőnek néznek téged, ami - ugyebár - tégedet az emberi méltóságodban sért. Emiatt minden idődet az AB folyosóján kéne töltened, ahol aztán szintén levegőnek néznének... Vagy nem?

Kovács_Béla_Sándor # 2021.06.14. 05:39

ezek a bírói döntések illetve maga a Bit 386.§-a milyen alapjogomat sértette
Semmilyet.

Ahogy elsőre is írtam: te valójában nem is alkotmányjogi panaszról beszélsz. Azt egyedi döntéssel szemben lehet előterjeszteni, te pedig egy jogszabály, a Bit. alkotmányellenességét állítod.

wers # 2021.06.14. 04:46

Bár az én definícióm amit kitaláltam megfelel rá

Innen kár bármit is mondani. Neked megvan.

drbjozsef # 2021.06.14. 04:22

ityam,

Többször előfordul ebben a szövegben a "megállapodás" és a "szerződés" szó is.

Te most konkrétan kötöttél szerződést az alperessel, olyat, amiben kártalanításról nem rendelkeztetek, és csak a kártalanítási igényedre nem volt hajlandó "megállapodni", vagy nem is voltál szerződésben az alperessel?

oligaliga # 2021.06.14. 03:54

Ha jól értem, azért pereltél, mert az alperes nem akart veled megállapodni a kártalanításról? És a bíróság azért utasította el a keresete, mert nem volt olyan megállapodás közöttetek, ami alapján erre az alperes köteles lett volna? Mi az, ami ebben az esetben az emberi méltóságot sérti?

ityam # 2021.06.13. 20:45

de hogy a kérdésedre is válaszzoljak hogy mi köze az emberi méltósághoz?
Ha az én definícióm szerinti kiszolgáltatottság nem léte a méltósság lényegi eleme akkor az én ügyemre is igaz meg a disznós péládra is és a repülős példára is igaz hogy meg van sértve a méltóság.
Ha csak a biztosítón múlik hogy akar e megállapodást kötni éss nyyugodtan megtagadhatja akkor a kiszolgáltatottságom megjelenik pl.

ityam # 2021.06.13. 20:35

gerbera: hogy mi köze van a méltósághoz azt keresem hogy definiót kértem hozzá.
Az idézett terrorista géprabló példánál sem közvetlenül a megalázó bánásmód jelenik meg ami a te példádból leginkább kiolvasható. Legalábbis a repülőt lélőjük mert terrorista van rajta és a disznónak kezelt embernél nehéz olyan párhuzamot vonni hogy egy definíció álljon mint2re.
Bár az én definícióm amit kitaláltam megfelel rá de ettől még nem biztos hogy persze jó az én definícióm.
Ha tudsz olyan példát hozni ami az én definícióm szerint nem méltóság megsértése de pedig az a gyakorlatban azt megköszönöm. Az előremutató segítség lehet.

gerbera317 # 2021.06.13. 20:26

Már megbocsáss, de mi köze ennek az emberi méltósághoz? Az emberi méltóságodban akkor lennél megsértve, ha disznóólba zárva tartanának, vályúból kellene xxarral szennyezett moslékot enned, és amikor kihajtanak onnan a rétre füvet legelni, akkor is kötéllel a nyakadon vezetnének, és a hátsódat rúgdosva nógatnának. Magyarán, ha úgy bánnának veled, mint valami állattal. Ehhez képest te csak egy polgári pert veszítettél el, azt is azért, mert nem sikerült bebizonyítanod az igazadat. Nem mondod, hogy ehhez az elmeböffenetedhez egy jogtudós személyében még társat is találtál, úgy-e?

ityam # 2021.06.13. 20:03

Ptk 6:298 szerinti kártalanítást szerettem volna érvényesíteni ezért x összeget kértem hogy ítéljennek meg nekem.
Érvek: Leginkább a Ptk 6:298 kögens szabályához kötődőek. Alperes megtagadta minden megállapodási kísérletem és nem lett megállapodás.Az együttműködési kötelezettség és az egyébb ptk hivatkozások miatt pedig ennek meg kellett volna születnie szerintem.
Alperes vitatta a jogalapot lévén hogy a Bit 386 szerint a megállapodás szükséges és csak akkor kell fizetnie ha van.
Bíróság ítélet indoklás részletek:
"A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:59. § (1)
bekezdése szerint a felek szabadon köthetnek szerződést, és szabadon választhatják meg a
másik szerződő felet. A Ptk. 6:298. § (1)..."
"A Ptk. a szerződési szabadság részeként szabályozza, hogy a felek szabadon köthetnek szerződést, és szabadon választhatják meg a másik szerződő felet. A Bit. a Ptk.-hoz képest speciális jogszabály, fent idézett rendelkezése rögzíti, hogy a Ptk. 6:298. §-ában írt kártalanítási feltételek fennállása esetén is a kártalanítás kizárólag az erre irányuló írásbeli megállapodás alapján, az abban rögzített feltételek szerint illeti meg a közvetítőt. A felek azonban a Bit. 386. §-a szerinti a közvetítői szerződés megszűnése esetére a közvetítőnek járó kártalanításra vonatkozó megállapodást nem kötöttek. A szerződéskötési szabadságával élő alperes magatartása, mely tartalmánál fogva a szerződés meg nem kötését is jelenti, joggal való visszaélést nem valósít meg.
Fentiekből következően tehát hiányzik a kártalanítás jogalapja."

Fellebbezésben megírtam hogy pár lényeges tényezőt elfelejtettek vizsgálni mert az a tény hogy nem kötöttünk megállapodást az alperes jogsértő magatartása okozta.
Megírtam többek kzött hogy:
Az indoklás a Ptk. 6:59. § (1) bekezdését idézi a szerződéskötési szabadsággal kapcsolatban,
mely szerint a felek szabadon köthetnek szerződést, és szabadon választhatják meg a másik
szerződő felet.
Ezen pont alapján a felek kiválasztották egymást, valamint kiválasztották a szerződés típusát,
amely a tartós közvetítői szerződésben materializálódott.
Az általam a keresetlevelemben előadottak a 6:59. § (2) bekezdéséhez kapcsolódnak, amely
kimondja, hogy: (2) A felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. A
szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal
eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja.
Fellebbezési ítéletből a lényeges indoklás:
"A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság az ítéletét a fellebbezés és a fellebbezési
ellenkérelem keretei között vizsgálta felül. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az ügy
elbírálásához szükséges terjedelemben a tényállást feltárta, azt helyesen állapította meg és a
másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által levont jogi következtetéseket is osztotta."
"Hangsúlyozandó, hogy a felperes a perbeli ítélet alapjául szolgáló keresetlevelét 2019.XII.3.
napján terjesztette elő és annak 2.1. pontjában kizárólag 4.000.000,- forint kártalanítás
megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A követelése jogalapjául a Ptk. 6:298. §-t jelölte
meg, mely szerint a tartós közvetítő kártalanításhoz való jogára figyelemmel terheli az
alperest fizetési kötelezettség és e körben az elsőfokú bíróság a felhívott jogszabályhelyet
helytállóan értelmezte."
"Az elsőfokú bíróság helytállóan hivatkozott arra, hogy a Ptk. 6:298. § (1) bekezdése alapján
közvetítői szerződés megszűnése esetén a közvetítőnek a megbízótól kártalanítás jár az itt
rögzített további feltételek igazolása esetén. Ezen jogszabállyal azonos szinten lévő, tehát
szintén törvény által szabályozott rendelkezés a Bit., melynek 386. §-a úgy rendelkezik, hogy
a Ptk.-ban meghatározott kártalanítás csak akkor illeti meg a biztosítás közvetítői
tevékenységet végző ügynököt – tehát nem általában a Ptk. 6:298. § (1) bekezdésében
meghatározott közvetítőt, hanem szűkebb körben, csak a biztosítás közvetítői tevékenységet
végző ügynököt – ha a biztosítóval írásban köt erre vonatkozóan szerződést.
[58] A felperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a jogszabályok hierarchikus alá- és
fölérendeltségi kapcsolatban állnak egymással és az alacsonyabb szintű jogszabály nem
tartalmazhat az magasabb szintűvel ellentétes rendelkezést. Azonban a fent kifejtettek szerint
a Bit. nem alacsonyabb szintű jogszabály a Ptk.-nál, (mindkettő törvény), de az általános
szabályokat rögzítő Ptk.-hoz képest az 1.§-ban részletezett hatályosulás mellett speciálisnak
minősülő és konkrétan nevesített jogviszonyok alanyaira vonatkozóan további
részletszabályokat rögzít. Az elsőfokú bíróság által -helytállóan- felhívott Bit. 386.§- a nem
tartalmaz ellentétes rendelkezést a Ptk.-hoz képest, nem rendelkezik úgy, hogy a tartós
biztosítás közvetítők a Ptk.-ban meghatározott feltételek fennállása estén kártalanításra ne
lennének jogosultak, azonban a – tágabb értelemben vett - közvetítői szerződésekhez képest a
Bit. a hatálya alá tartozó, azaz speciális tartós biztosítás közvetítői szerződéseknél további
feltételt kíván meg, azt, hogy a kártalanításra vonatkozó megállapodás írásban jöjjön létre. Az
elsőfokú bíróság helytállóan utalt a jogforrási hierarchia azon alapelvére, miszerint a speciális
szabályozási tartalmú jogszabály megelőzi az általános szabályt, ekként a felperes és az
alperes jogviszonyára érvényes és részletes (speciális) szabályokat tartalmazó Bit. az általa
érintett személyi körben kiegészíti az általános jogelveket tartalmazó Ptk.-t; a jelen esetben
annyiban, hogy a kártalanítási igény feltételéül meghatározott alakiságot is megkíván."

Ha már megállapítja a bíróság hogy a bit idézett pontja nem ellentétes a Ptk 6:298 al akkor hogy nem jut eszükbe hogy jogszbálysértő erre hivatkozva visszautasítani a megállapodási kísérletem?
Természetesen arról mélyen hallgattak itt is hogy az együttműködési kötelezettség a jogok/kötelezettségek teljesítése érdekében nem e lett végül megszegve. Se nem mondták hogy nem sem hogy igen.
Azt el tudom képzelni hogy nem a Ptk 6:298 at kellett volna jelölni, bár ha a Bit nem ellentétes akkor nem tüntethette el az a jogalapot így csak ezt kellett volna érvényesíteni hogy megítél egy méltányos kártalanítást. Lehet hogy jogalapnak az együttműködési kötelzettség megsértését kellett volna jelölni ami a szerződésen kívüli károkozáshoz vezet és az vezetett volna el a kár megtérítéséhez ami maga a kártalanítás lenne de túl eelkanyaródónak éreztem hogy szerződésen kívüli károkozás mellett érveljek ebben a helyzetben.

Most végülis ez már mindegy hogy mit kellett volna esetleg máshogy hivatkoznom ami eredményes lehetett volna mert ez az ügy már lezáródott.
Most az a kérdés hogy ezek a bírói döntések illetve maga a Bit 386.§-a milyen alapjogomat sértette mert ez alapján lehet az ítéletet illetve a jogszabályt megsemmisíteni.
Az hogy egy részletszabály törvényben van az gáz és ha emiatt nem lehet érvényesíteni a fő jogalapot(6:298).
Az az indoklás hogy meghatározott alakiság kell írásban azt törvénybe iktatni az elég érdekes... Egy utolsó kis rendeletbee is bele lehetne ilyet írni ahol nem lenne azon vita hogy most ellentétes jogszabály van sem és mentesülhet a biztosító ha jól játsza ki a lapjait.

Kovács_Béla_Sándor # 2021.06.13. 16:09

(Ja, és nekem van eredményes alkotmányjogi panaszom. Nem volt hiánypótlás, helyt adtak neki. Egyből egy - az 100%.)

Kovács_Béla_Sándor # 2021.06.13. 16:08

Ugyan. Mi volt a vesztes per tárgya, tényállása, és mivel indokolt a bíróság?

ityam # 2021.06.13. 15:56

KBS: konkrét problémát úgy adhatnám elő hogy kb beidézem a 9 oldaltas beadványt amit visszabasztak és lelektorálnátok az alkotmányjogász profot hogy mit csinált szarul vagy megállapíthatnátok belőle hogy hülye az AB és csak kötekedik hogy könnyebben tudja értelmezni a beadványt.

gerbera: az hogy mit kellett volna csinálni az már mindegy. Most kerestem és találtam valakit aki megérti mi a probléma, látja is meg is indokolta egész jól, de AB nem találja elég egyértelműnek az alátámasztást. Mondta a prof is hogy még gondolkodik hogy lehet úgy fogalmazni hogy jobban megfeleljen az ABnek, de én is akarok gondolkodni.

A máltóság megsértése az nagyon nehezen megfoghatónak látom ezért gondoltam, hogy rákérdezek hogy milyen definíció alapján lehet érdemes alátámasztani a sérelmét.
Mert ezek a csuda megfogalmazások hogy "egyén autonómiájának, önrendelkezésének egy olyan mindenki más rendelkezése alól kivont magja, amelynél fogva az ember alany marad, s nem válhat eszközzé vagy tárggyá" ez túlságosan ki mit tud belemagyarázni kategória.

Kovács_Béla_Sándor # 2021.06.13. 15:27

Csak nem vagy hajlandó a konkrét problémát előadni. Te tudod...

gerbera317 # 2021.06.13. 14:45

Jól látom? A per elvesztésének ténye sem győzött meg arról, hogy jobb (lett) volna ügyvédet fogadni a jogvitád intézéséhez? Miből gondold, hogy a dilettáns sufnijogászkodással még fordítani lehet?

ityam # 2021.06.13. 09:18

Van ügyebár egy ügyem amiben nem sikerült a bíróságon érvényesíteni az igényemet. Felmerült hogy lehet alkotmányjogi panasszal élni a bírói döntéssel szemben illetve akár törvényi rendelkezéssel szemben is ha az alapvető jogot sértenek.
Egyetemi alkotmányjogot tanító professzor megírt egy 9 oldalas beadványt amit az AB visszaküldött hogy nem jól van alátámasztva melyik alaptörvényben szereplő jogom miként sérült. Az emberi méltóság csak egy része volt nem egyedül erre volt hivatkozás, de ha az ABnek nem elég hogy 9 oldalban le van írva mert nem tud összefüggéseiben értelmezni akkor szét kéne egyesével bontani és külön külön megindokolni. A többi jog amit írt a beadványba a prof az egész jól értelmezhető szerintem a beadvány alapján de ez az emberi méltóság olyan megfoghatatlan hogy ezt akarnám kicsit jobban körbejárni.

Kovács_Béla_Sándor # 2021.06.13. 06:50

Alkotmányjogi panasz?! Az emberi méltóság megsértése miatt első sorban nem (sőt, másodsorban sem) alkotmányjogi panasszal lehet élni.

A hosszú litánia helyett előadhatnád, mi a konkrét problémád. Tudod, az orvosnál sem azzal kezdesz, hogy "tessék mondani, pontosan mi is a patkóbél funkciója", hanem azzal, hogy "itt szúr".

gerbera317 # 2021.06.12. 21:04

Miért nem elegendő neked az AB definíciója?
Egyébként, ugye nem az történt, hogy részegen nem szolgáltak ki a kocsmában, és a másnapos fejfájás elszánt alkotmányjogászt nevelt belőled?

ityam # 2021.06.12. 18:59

Sziasztok!

Google segítségével nem sikerült definíciót találtam hogy mit jelent az emberi méltósághoz való jog. 1-2 mondatban van olyan aki meg tudná fogalmazni hogy ez kb mikor van megsértve?

Nekem van egy sejtésem a morzsa információk alapján, de lehet ez is téves. Én valahogy úgy fogalmaznám meg hogyha az ember kiszolgáltatottá válik más akaratának és nem tud ellene tenni.
Ez nagyon téves elképzelés vagy tudtok valami jó definícót rá?

Ha alkotmányjogi panasznál azt írják hogy nem jól van alátámasztva ez a pont, akkor milyen definíció alapján érdemes vajk alátámasztani? amíg nincs elfogadott definíció addig nehéz annak megfelelő érvelést találni.

Googlével találtam ilyem meghatározást de ez még mindig homályos:
"Az emberi méltósághoz való jog azt jelenti, hogy van az egyén autonómiájának, önrendelkezésének egy olyan mindenki más rendelkezése alól kivont magja, amelynél fogva – a klasszikus megfogalmazás szerint – az ember alany marad, s nem válhat eszközzé vagy tárggyá. A méltósághoz való jognak ez a felfogása különbözteti meg az embert a jogi személyektől, amelyek teljesen szabályozás alá vonhatók, nincs érinthetetlen lényegük."
Itt van egy példa is: "Az emberi méltósághoz való jog az alkotmányok emberi méltóság klauzulái értelmében is érinthetetlen, azaz a jog korlátozása egyúttal annak megsértését jelenti. Az emberi méltósághoz való jog egyetlen alapjoggal szemben sem mérlegelhető, a méltóság méltósággal való ütközése (ún. tragikus kollízió) sem képezhet kivételt a mérlegelés kizárása alól. Ennek megfelelően a német Szövetségi Alkotmánybíróság a 2006. évi ítéletében megállapította, hogy a terroristák által eltérített személyszállító repülőgép lelövésére adott engedély sérti az emberi méltóságot, mivel az utasok és a személyzet a mentési akció puszta tárgyává válnának, mások megmentése érdekében.["
Ennek is végülis az én elképzelésem szerint helytáll talán mert az utasok kiszolgáltatottak lesznek más akaratának és nem tudnak ellene mit tenni. Le lesznek lőve valami "nemesnek gondolt" célért, de nem tudnak mit tenni ellene.

Ha tudtok valami olyan általános definíciót amire lehet hivatkozni egy alkotmányjogi panaszban azt megköszönöm vagy amit én idéztem az a legjobb definíció és abba kell belemagyaráznom az én ügyemet?