Tisztelt Szakértők!
2017-ben vásároltunk egy lakást 18 m ft-ért
2020-ban beszálltunk egy épülő projektbe,melynek 2022 -ben volt az átadása és adásvételi szerződése ,ára 30 m ft(alapterülete 1 szobával nagyobb,mint az előzé).
2018-ban vett lakásunkból szerettünk volna finanszíozni az újabb lakás árát,azonban az eladás az adásvételig nem sikerült.Az ügyvéd tájékoztatott minket,hogy ez nem probléma abból a szempontól,hogy az újabb lakásra vonatkozó illetékkedvezményt,akkor is igényelhetjük,ha 1 éven belül adjuk el a lakást(szerződésben szerepel,nav nyomtatványt is kitöltöttünk).
Időközben sokat változott az életünk,külföldi álláslehetőséget kaptunk,úgy döntöttük mindkét lakást el fogjuk adni.Mi történik abban az esetben,ha a második lakást előbb adjuk el,mint az elsőt?Ebben az esetben is vonatkozik rá az illetékkedvezmény?
Remélem érthető,ahogy leírtam.Sehol nem találok erre vonatkozó leírást,ügyvéd sem tudott azonnal válaszolni,jövő hétre ígért választ...
Köszönöm szépen!
Ingatlan illetékkedvezmény
inka19,
Érdekes kérdés, hiszen olyan lakás után igényelnéd utólag az illetékkedvezményt, amelyik már nincs is a tulajdonodban.
Ugyanakkor én azt gondolom, hogy ilyen kizárás nincs, és tekintve, hogy az ügyeket időrendben kell utólag is lefolytatni, ezért ha a 2022-ben vett lakás vásárlása után 1 éven belül eladod a 2018-ban vásároltat, akkor függetlenül attól, hogy a 2022-es már nem a tulajdonod, érvényesíteni tudod az illetékkedvezményt. Ez, és csak ez a feltétele a lakáscserét pótló vétel illetékkedvezményének.
De a NAV útjai kifürkészhetetlenek, úgyhogy ha biztosra akarsz menni, add el előbb a 2018-ast, és csak utána a 2022-est.
Mert azért értékesebb alkatrészemet nem tenném rá, hogy a NAV nem talál ki valami meglepő és (nem)mulatságosat.
Tisztelt Jogászok!
2022. dec.1-i dátummal kelt levélben értesített a Földhivatal, hogy a korábban beadott adásvételi szerződés és B400 jelű nyomtatvány alapján bejegyeztek mint tulajdonost egy ingatlanrészre, amelyet a testvéremtől vettem meg. A levélben szerepelt, hogy kapott egy példányt az adóhatóság is. A B400 nyomtatványon kértem a testvéri kapcsolat miatti illetémentességet. Az a kérdésem, az adóhatóságot kötelezi e határidő a megválaszolásra, ill. az esetleges illeték kiszabásra. 96 nap elteltével még nem kaptam visszajelzést
tőlük. Köszönöm
Elvileg a 30 nap.
Egyszerűbb ha bemégy az ügyfélszolgálatra érdeklődni....
B.Trixi,
Az illeték kiszabása 3-6 hónap simán van (júniusi adásvétel, decemberi értesítés volt tavaly nekem).
Ugyanakkor el kell keserítselek.
NINCS illetékkedvezmény a testvérek közötti visszterhes ügyletekre. Kizárólag az ajándékozás és az öröklés illetékmentes a testvérek között. Ki kell csengetned azt az illetéket.
(Miért nem ajándékozási szerződéssel rendeztétek le? Ezt nem tudta az ügyvéd?)
drbjozsef
Végrehajtási árverésen vettem..
Valamit nem értek.
Elárverezték a testvéred ingatlanát?
B.Trixi,
Ha árverésen vetted, akkor ráadásul egyáltalán nem a "testvéredtől vetted meg".
Pláne nem jár illetékkedvezmény, de mindegy is, mert, mint írtam, ha simán adásvétellel veszed tőle, akkor sem jár.
Az árverési vétel eredeti szerzésmód, nem vagy jogutódja az eredeti tulajdonosnak. Jogilag, lényegében, a végrehajtótól "veszed".
Üdvözlet!
1. számú testvéremnek van egy ingatlana, melyet eladna és ebből az összegből fizetne ki minket a szülői házból.
Édesapán halála után testvérek (3 személy) megörököltük az ingatlan felét, másik fele Édesanyámé. Mivel Ő idős szeretnénk még éltében rendezni az ingatlan sorsát úgy, hogy 1. számú fiútestvérem tulajdona legyen 1/1-ben.
Úgy szeretnénk rendezni, hogy ne kelljen fizetni semmit utána. Lehet-e az eljárás úgy 3 testvérnél , hogy
- Édesanyám a jelenlegi 1/2 részéből 1/3 részét ajándékozza az 1. számú fiútestvéremnek haszonélvezeti joggal,
- a másik 1/3-1/3 részt 2. számú fiútestvéremnek és nekem ajándékozza.
Én és a 2. számú fiútestvérem pedig odaajándékozzuk a jövőbeni 1. számú tulajdonos fiútestvérünknek.
Kell-e nekünk fizetni valamit az ingatlan után ha ajándékba kaptuk és ha továbbajándékozzuk?
Kell-e valamekkora értéket megjelölni az ajándékozási szerződésben ingatlanra vonatkozóan?
Mivel az 1. számú testvérem az eladott ingatlanából jövedelemhez jut, de nem fekteti ingatlanba a kapott
pénzt, hanem ebből fizet ki minket a testvéremmel cserébe a tulajdonjogért, kell-e neki illetve nekünk valamit fizetni ez eljárás során?
Köszönöm válaszát!
Mucus74,
„Kell-e nekünk fizetni valamit az ingatlan után ha ajándékba kaptuk és ha továbbajándékozzuk?”
Nem. Az ajándékozás illetékmentes egyenesági rokonok és testvérek között.
Persze, magának az okiratoknak a megszerkesztéséért az ügyvéd(ek)nek, és a bejegyzésekért a földhivatalnak fizetni kell.
„Kell-e valamekkora értéket megjelölni az ajándékozási szerződésben ingatlanra vonatkozóan?”
Ingatlan esetén szokás, igen. Hogy kötelező-e, abban nem vagyok biztos, de szerintem ingatlannál célszerű, még akkor is, ha nincsen illetékkiszabás.
„Mivel az 1. számú testvérem az eladott ingatlanából jövedelemhez jut, de nem fekteti ingatlanba a kapott
pénzt, hanem ebből fizet ki minket a testvéremmel cserébe a tulajdonjogért, kell-e neki illetve nekünk valamit fizetni ez eljárás során?”
Ez nem lehetséges jogszerűen. Ha ajándékba adod neki a tulajdonrészedet, akkor nem kaphatsz érte cserébe semmit. Azért ajándék.
Persze, a valóságban nem olyan ritka ez.
Az, hogy a testvérednek az ingatlana eladása után kell-e adót fizetni és mennyit, az sok tényezőtől függ. Elsősorban attól, melyik évben szerezte. Ha 2018-ban, vagy előtte szerezte, akkor nem kell adót fizetnie. (a másik ingatlanra költés kedvezmény már sok éve megszűnt)
Nektek nincs közötök az ő ingatlan eladásához.
Mucus74,
De mi az értelme, hogy édesanyátok nektek is ajándékoz, ti meg tovább neki?
Plusz szerződés, plusz bejegyzés, ez többszázezer forint plusz költség az okiratok miatt. Minek?
Egyetlen okiratban ti nekiajándékozzátok a mostani részeteket, édesanyátok pedig a saját részét ajándékozza egyből neki, akár a haszonélvezete fenntartásával. Sokkal olcsóbb lenne így, és a világon semmilyen hátránya nincsen senkinek a szempontjából (kivéve az ügyvédet, aki kevesebb díjat kap).
Kedves Fórumtársak!
A mai nap kézhez kaptam a lakás vásárlásom utáni vagyonszerzési illeték utáni fizetési meghagyást.
A levélben az alábbit olvastam:
"Az Art. 141. § (3) bekezdése szerint a vagyonszerzési illeték kiszabására irányuló eljárás esetén a
határozat meghozatalára nyitva álló határidő 60 nap. Az ügyében az ügyintézési határidő leteltének napja 2022. október 15."
Ez alapján jelentősen elkésett a NAV. Eredményezheti-e azt hogy nem szabhatják már ki rám a fizetési kötelezettséget?
Üdvözlettel,
CN
Nem. Az eljárási díj visszafizetését követelheted - de az meg nem volt.
ChuckN,
Tényleg ez volt benne?
Mindjárt előkeresem a tavalyi meghagyásomat. Csak érdekességképpen érdekel, mert amúgy én még nem is hallottam az utóbbi évekből fél évnél hamarabbi kiszabást...
Igen, ez volt szó szerint benne, onnan másoltam. Gondoltam hogy nem úszom meg ilyen könnyen az adófizetést.
Semmiképpen, és illeték, persze neked mindegy ugyanaz a forint. :)
A dátumhiba nem mentesit a fizetés alól....
De nem is jogvesztés a következménye.
Erre akartam kilyukadni. A fizetési kötelezettség a törvényből következik,az ügyintéző akár kinaiul is irhatja a határozatot az nem eredményezi azt hogy nem kell fizetni.
https://jogaszvilag.hu/…idotartamat/
Csak érdekesség képpen küldöm, már az AB is vizsgált hasonló esetet, bár az adóbírság témaköre volt.
Tényleg erre akartál kilyukadni? A "dátumhiba" szóval? Mégis, hogyan, milyen logikai úton? Nem látom, vezess már végig a gondolatmeneten...
