Fórum öröklés és családjog régebbi elöl     új hozzászólás


Hagyaték

NZsolt91 # e-mail 2020.07.08. 18:40

Köszönöm a válaszokat.

drbjozsef #   2020.07.07. 06:25

Csimbi0,

Hárman a gyerekei lesztek örökösei, de ha jól értelek osztatlan közös tulajdonotok lesz a nagybátyátokkal közösen, akinek már most is van tulajdonrésze az ingatlanban.

az édesapánk által hátrahagyott ingóságokhoz hozzá-e nyúlhat a testvére

Az édesapád ingóságaihoz nem nyúlhat, az már most, a hagyatéki eljárás nélkül is a ti tulajdonotok, a törvény erejénél fogva megörököltétek már. (A hagyatéki végzés ezt csak deklarárlni fogja, a tulajdonszerzésetek időpontja édesapátok halála).

De az ingóságok tipikusan az "aki kapja marja" esete. Ha látni akarod mi vele a macera, olvass vissza pár hozzászólást KBS 2020.07.04. 12:24-es hozzászólásában leírta mi a probléma az ingóságok esetén.

Ami szerintetek a tietek, értékes, és nem akarjátok hogy eltűnjön, azt minél hamarabb vegyétek magatokhoz. Ha be tudtok menni a lakásba, akkor menjetek két tanúval, leltározzatok fel mindent egy jegyzőkönyvbe, és fényképezzetek le mindent nagyon alaposan az utolsó szögig.

Vagy nagybátyátok IS abban a lakásban lakik? Akkor macerásabb lesz a dolog. Vele kell egyezkednetek.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2020.07.06. 20:11

Valamit elnéztél. Apádnak a testvére nem örököse, ha egyszer ott vagytok ti, gyerekek.

www.kbs-ugyved.hu

Csimbi0 # e-mail 2020.07.06. 19:40

Üdvözletem! Olyan kérdésem lenne, hogy nem rég elhunyt édesapánk, hárman vagyunk a gyermekei.
Örökösök viszont 4-en vagyunk, édesapám testvérével együtt.
Nem tisztázott számomra, hogy az édesapánk által hátrahagyott ingóságokhoz hozzá-e nyúlhat a testvére? A hagyatéki tárgyalásra még nem került sor. Édesapám és a testvére örökölték néhány évvel ezelőtt az ingatlant és édesapám is élt a ingatlanban.

helyettes_017 # e-mail 2020.07.06. 17:59

Cabron_

Bankonként eltérőek a szabályok.

Pl. a K&H-nál: ha a számla közös számla, akkor ahhoz haláleseti rendelkezés nem tehető, a tulajdonostársak "automatikusan" egymás haláleseti kedvezményezettjeinek minősülnek. (ÁSZF 2.4.3.)

Cabron_ # e-mail 2020.07.06. 12:37

Köszönöm. Jó ötlet az írásos állásfoglalás kérése.

Cabron_ # e-mail 2020.07.06. 12:36

Picit pontosítanék.

Konkrétan arra kérdeztem rá, hogy jelen számlaszerződés szerint szükséges-e egymáést haláleseti kedvezményezettként megjelölni, hogy ne is legyen a hagyaték része a számla. Erre kaptam azta a választ, hogy mivel nem csak arról van szó, hogy közös néven van a számla, hanem társtulajdonosok vagyunk, így az olyan, mintha egymásnak haláleseti kedvezményezettjei lennénk.
Valamiért a tarkómban érzem ennek a furcsaságát.

drbjozsef #   2020.07.06. 12:36

Azért ez is csak egy példa.

Kérjetek írásos állásfoglalást a banktól. A saját szabályaik sokban számíthatnak.

És kérdezzetek rá a haláleseti rendelkezésre.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Cabron_ # e-mail 2020.07.06. 12:29

drbjozsef:

Köszönöm. A válasz megnyugtatott, ebből nekem az jött le, hogy ha záródik is, akkor is csak a fele. Ez már azért biztosíték arra, hogy ne legyenek anyagi nehézségek.

drbjozsef #   2020.07.06. 12:25

Bár egészen nem vagyok biztos benne, hogy társtulajdonos számlánál is lehet ilyet tenni, de ha nem engedik, szintén kérném a pontos szabályt írásban, és annak értelmezésével lehetséges, hogy kiderül, tényleg nem zárolódik még felesben sem egy ilyen számla.

Megjegyzem, a megkereséskor még a közjegyző sem tudja, ki az örökös, tehát a leendő örökös érdekében az elhunyt részét zároltatnia KELL.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

drbjozsef #   2020.07.06. 12:22

Cabron_,

Ma már alig elvétve van olyan bankszámla, amelyiknek két tulajdonosa van.

Vagy félreértettétek egymást a banki ügyintézővel, vagy ha tényleg ez egy társtulajdon-számla, akkor annál az a szokás, ha házastársak a tulajdonosok, hogy a számlaegyenleg FELÉT zárolja bank, a másik fele felhasználható.

Nem tudom, miért mást mondott az ügyintéző. Lehet, hogy ebben a bankban ez a szokás. Kérni kell, hogy mutassa meg az ÁSZF-ben, hogy biztosan így lesz-e.

De én még ekkor sem bíznék a bankban, jön egy közjegyzői megkeresés, és ész nélkül zárolnak bármit.

Viszont van ennek egy egyszerű megoldása. Tegyetek egymás javára haláleseti rendelkezést a bankban. Ekkor egészen biztosan nem lesz a hagyaték része a számlaegyenleg bármelyikőtök halna meg előbb.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Cabron_ # e-mail 2020.07.06. 12:03

Üdvözletem mindenkinek!

Egy haláleset kapcsán felmerült bennem férjem és az én sorsom valamelyikünk halála esetén. Gyermekünk nincs, minden vagyonunk házasság alatt szerzett vagyon, tehát az tiszta sor, hogy egymás örökösei lennénk.
Azonban van egy közös bankszámlánk ahol társtulajdonosok vagyunk, minden jövedelmünk arra érkezik.
A bankunknál érdeklődtünk, ott azt a felvilágosítást kaptuk, hogy mivel társtulajok vagyunk, így az a számla nem a hagyaték része, egy halotti anyakönyvi kivonat mellett a számla automatikusan az örökös számlája marad, zárolva nem lesz. Ez valóban így van?
Nem szeretnénk, hogy hosszú hónapokra a másikunk ne tudná a bankszámlát használni.

Köszönöm.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2020.07.06. 09:26

A szerződéstől is. De főleg attól, hogy mire fordították a házastársak azt a kölcsönt. Vettek belőle valamit közösen; egyikük különvagyonának a megszerzéséhez; felélték?

www.kbs-ugyved.hu

Grave7 #   2020.07.05. 21:58

A szerződéstől.

Megjegyzem, a hitel nem „jár,” hanem fizetni kell.

NZsolt91 # e-mail 2020.07.05. 21:25

Szabad kérdeznem, hogy mitől függ?

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2020.07.05. 21:02

Az nem ettől függ.

www.kbs-ugyved.hu

NZsolt91 # e-mail 2020.07.05. 20:10

Köszönöm a válaszokat. Ebben az esetben jól gondolom, hogy az ingatlan fedezetű lakáshitel is úgy fog megoszlani, hogy (1/3 + 2/9) jár az özvegynek és 2/9 mindkét testvérnek?

drbjozsef #   2020.07.05. 16:54

NZsolt91,

Illetve lehet igénye, lehet ingatlannyilvántartáson kívüli tulajdonosa 1/2-1/2 arányig (vagyis plusz 1/6-ra), attól függően milyen körülmények között, milyen indokolható okból alakult ki ez a 2/3-1/3. Ha van oka (pl. apukád örökségéből lett részben véve, vagy bármilyen más igazolható különvagyonából), akkor tárgytalan.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2020.07.05. 14:06

A haszonélvezet helyett kérhet egy gyerekrészt. (Ez nem kötelesrészi igény.)

www.kbs-ugyved.hu

NZsolt91 # e-mail 2020.07.05. 12:58

Üdv.

Érdekelne a véleményetek a következő esetről.
Édesapám nemrég elhunyt. A testvérem, én és édesapám felesége maradtunk örökösnek. Közös lakásban éltek édesapámék, a tulajdonrész 2/3-1/3 arányban oszlik meg édesapám javára. A kérdésem az lenne, hogy a feleség kérhet-e a köteles részt az ingatlan 2/3-ad részéből, vagy azt kizárólag a testvérem és én örököljük?

Az öröklési jog szerint közösen lakott ingatlan esetén csak haszonélvezeti jog jár az ingatlanra és ingóságokra az özvegynek. Azonban a köteles részt leíró jogszabály nem egyértelmű számomra.

Az egyéb tételek, mint a pénz három felé oszlik, ezt tudom.

Köszönöm.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2020.07.04. 12:24
  1. Állítsd össze azoknak az ingóságoknak a pontos, tételes listáját -forgalmi értékkel együtt!
  2. Bizonyítsd be (tételesen), hogy azok az ingóságok az életközösség megszűnésekor még a felek birtokában voltak!
  3. Bizonyítsd be (tételesen), hogy az élettársak utolsó közös lakóhelyéül szolgáló ingatlanból az vitte el azokat az ingóságokat, akiről te állítod!
  4. Bizonyístsd be (tételesen), hogy azoknak az ingóságoknak az értéke annyi, amennyit te állítasz!

Az a konkrét ingóság, amelyikkel ezt nem tudod mind megtenni, kiesik. A maradék lista alapján léphetsz fel követelésell az öröklésre hivatkozva. Ott már csak azt kell tudnod bizonyítani, hogy az életközösség teljes időtartama alatt melyikük mennyivel járult hozzá a szerzéshez (a háztartásban végzett munka is hozzájárulásnak számít). Ebben az arányban volt közös minden darab ingóság, az egyes vagyontárgyaknak az örökhagyó hányada a tiéd. (Tehát nem bizonyos tárgyak, hanem mindegyiknek a meghatározott tulajdoni hányada.)
Az már szinte gyerekjáték az eddigiekhez képest, hogy megegyezz a tulajdonostárssal - vagy bírósággal eldöntesd - hogy hogyan osztoztok természetben.

www.kbs-ugyved.hu

HJ48 # e-mail 2020.07.03. 20:38

Tisztelt Szakértők!

Lehet, hogy a kérdést nem jó témába írom, de nem tudom, hogy melyik témába is tartozhat igazán. Ezért elnézést, ha nem ide.
Édesapám elhunyt, végrendelet nem volt. Élettársi szerződés nélkül élt együtt valakivel. Egyetlen utódaként úgy néz ki én vagyok az örököse. Az illető viszont akivel együtt élt apám halála után kérdés és bejelentés nélkül elvitt számos ingóságot a háztól, hűtőt, fűnyírót, tévét és még sorolhatnám. Elvihette? Tehetek-e bármit is az ügyben jogilag? A hagyatéki tárgyalás még nem volt meg. Az elvitt ingóságokról rendelkezem számlával, amiből egyértelműen kiderül, hogy apám vette azokat. Mit tehetek, ha szeretném, hogy ezek visszakerüljenek hozzám? Tehetek-e bármit? Másik kérdésem az lenne, hogy kié az ingóság jogilag, ha még nem volt meg a hagyatéki tárgyalás? Én, mint leendő örökös elajándékozhatok-e addig hivatalosan bármilyen ingóságot ami az övé (volt)?

Köszönettel,
HJ

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2020.07.01. 12:19

Tulajdonképpen semelyik.

www.kbs-ugyved.hu

Salika90 # e-mail 2020.07.01. 11:49

Ki tudná megmondani, hogy 1944-ben mely jogszabály szabályozta az öröklési jogot?

Válaszokat elöre is köszönöm :)

Arion2020 # e-mail 2020.06.30. 20:18

boosza

Nem vagyok szakértő, de ha van fellebbezési lehetőség, azzal élni kell, mert a fellebbezés elbírálása után lesz csak VÉGLEGESEN (ez kulcsszó) elbírálva az adóhatóság által, és és a fellebbezés túltolja az ügyet a hatályba lépés utánra. És ezzel, bár jogi analfabétaként, de szinte biztosra mondom, hogy ez esetben addigra már mentes lesz az illeték fizetése alól.

"a hatálybalépésük napján az állami adóhatóság által véglegesen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell"