Hagyaték

Egy év veszekedés után kiegyeznek...

Alapos,

Nem.
Nem.
Nem.

@alapos 13.48
Mit kell ezen ennyit rugózni? Legyen az ingatlan a valós viszonyok szerint kettéosztva két külön helyrajzi számmá.
Mindkettőben egyenlően, 1/2-1/2 tulajdonrészt örökölnek a gyerekek. Majd kivásárolja egyik a másikat, vagy értékegyeztetéssel cserélnek tulajdonrészt, és akkor alakul ki, melyik lakás lesz kié 1/1ben.

Egy korábbi eset.
A három éve elhunyt nagymama szerény örökségére 5 örökös jutott. Az egyik szerzett egy vevőt, zajlott az adásvételi szerződés, amikor ez az örökös ott az ügyvéd, a vevők előtt csinált egy botrányt, hogy az az ingatlan tulajdonképpen nem annyit ér. Nem írja alá.
Borította volna fel a másik féléves vevőkereső munkáját. Ugy félóra kellett mire a többi tulaj rávette, hogy ennyiért vették meg, nincs mit tenni.

Egyik rokon problémája a következő. : özvegy, két felnőttkorú gyerekkel.
Mind a kettő gyerek felnőttkorú, már kirepült, önálló háztatással stb.
Lesz egy hagyaték, egy ingatlan egy helyrajzi számon kettő önállólakás,korábban természetben megosztva,majd fejlesztéssel ,bővítéssel két önállólakás lett Elviekben csak a telek követi az 50% -os megosztást,a lakások területük és felszereltségük alapján különböző értékűek.
A lakások építésí engedéllyel lettek kialakítva és a közművekre külön külön szerződések is vannak.
A probléma a következő.A jövőbeni öröklésről a két örökösnek teljesen más elképzelése van.
Az egyik szerint nyomban eladni az egészet hiszen a helyrajzi szám egy ,a másik leendő örökös viszont a részét jelenlegi elképzelése szerint hosszútávra megtartaná.
Tehát az értékesítésben már most nincs egyetértés, ugyanígy az értékében sem. Egy családi veszekedés kiinduló pontja lehet

Az örökhagyó az özvegy szülő ezért elgondolta, hogy végrendelkezik.Az egyik lakást az egyik gyerekre hagyja a másik lakást pedig a másikra, kisebbikre
Ha a végrendelkezés szabályos,akkor milyen eséllyel támadhatja meg az az örökös aki úgy érzi,hogy megrövidítették,a kevésbé értékes részt kapta. ? Ami végül igaz is. Az örökhagyónak teljesen igazságosnak kell e lenni,,?
A majdani közjegyző,aki lebonyolítja a hagyatéki eljárást figyelembe veszi ezt a helyzetet, feltételezve,hogy a végrendelkezés szabályos alaki,formai és egyéb követelmények megvannak.

Más
.Kell e a végrendelkezésben indokolni az egyenlőtlen döntés okát ? Pl. azt hogy az egyik örökösnek vannak utódjai a, másiknak pedig nem. Ilyen leírva nagyon megosztó lehet.

Ezt kérdezte a tulaj, leírhatja ,hogy a Gézának kettő gyereke van ezért az övé a nagyobbik rész. Mondtam neki felesleges.

Nem érted. Félreérted.

Kedves Fórumozók,
Édesapám meghalt. Édesanyámmal németországban kötöttek anno házasságot (ami akkor hazaiztatva lett Magyarországon), a válást is németországi bíróság mondta ki. De nem lett honosítva. Viszont a lakás és gyerekper tovább folytatódott, és abban a bírósági határozatban szerepel hogy a német bíróság már elválasztotta xy számú végzéssel őket, így attól a pertől édesapám eláll, és kéri annak a peren kívüli elismerését.
Na, de most hogy édesapám meghalt, kiderült hogy itthon még házasként szerepel. Nem tudta ő sem, én sem hogy azt neki külön kérnie kell.
És akkor....
Adott egy lakás, mely 1/2, 1/2 arányban a szülők nevén volt. Édesapám halála elött a saját részét ajándékozással ráiratta húgom és az én nevemre. Húgom most fogja ajándékozással a saját 1/4 részét rám iratni. Így 1/2 anyám, 1/2 én lesz a felállas.Így a hagyaték "üres" lesz.
Több kérdésem van.

1. A válás honosítását nem csinálják meg, az itt fentebb leírt magyar bírósági papírok alapján, csak ha lefordíttatom a német válási papírokat. Csilliárdokért, mivel eléggé hosszú... Ez így helyes? Miért nem fogadható el az a határozat, amiben a magyar bíróság belefoglalta, hogy a német bíróság xy számú határozattal felbontotta a házasságot és az jogerőre emelkedett?
2.A halotti bizonyítványt kiállították de a családi állapot ki van húzva, így a hagyatéki leltárt felvevő kedves hölgy nem fogadja el a papírokat. Nem értem.... Ha "üres" a hagyaték, akkor nem mindegy?
3. Ha nem intézem a válás hazaiztatását, akkor házas marad szegényem holtában is. Így viszont kérdésem az lenne, hogy édesanyám a lakás miatt milyen előnyökre tehet szert?
Köszönöm a válaszokat

Ésszerűt.
Szerintem nincs erre előírás, a közjegyzője válogatja. Három-öt-nyolc.
Ez nem fizetési haladék, csak annyi, hogy ne kpben kelljen ott kicsengetni.

Köszönöm szèpen.Ès erre hány nap határidőt szoktak adni?

Lehet utólag fizetni. Csekken vagy átutalással.

Üdv! Szeretnèk èrdeklődni.Hagyatèki tárgyalás előtt vagyok.A közjegyzői díjat muszáj ott fizetnem,vagy 15 napon belül megtehetem jogerőre emelkedèstől számítva?

Öröklés esetén az örökség megnyíltának napja = elhalálozás napja
jogos, tévedtem

nem kell SZJA-t fizetni

Vagyis a halál napját ha jól értem....

menyhart,

Szja-törvény 60. § (1) Az ingatlan (ingatlanrész), továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jog megszerzése időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog szerzési időpontjának az erről szóló szerződés szerinti időpontot kell tekinteni. Öröklés esetén az örökség megnyíltának napját kell a szerzés időpontjának tekinteni.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Esetedben ez 2018.08.31. Ezért nem kell szja-t fizetned.

A hagyaték időpontja számít,
A hagyatékin leltárban vett ingatlan forgalmi érték lesz a szerzett érték
Ez alapján az eladási és szerzett érték különbözetének 15% SZJA 30%-át (4.5%) kell adóként kifizetned

Tisztelt Válaszadó!
Édesanyám elhunyt : 2018.augusztus 31.-én
Hagyatéki tárgyalás dátuma: 2019.január 23.-án

Általam örökölt ingatlan eladása: 2023.szeptember 29.

Az a kérdésem, hogy melyik dátum számít öröklési adó szempontjából, mikortól számít az 5 év adómentesség az Állam felé?
( Több internetes felületen utánanéztem és van ahol a halál időpontját írják kiindulási számításnak, van ahol a Hagyatéki végzés dátumát, leszámítva az eladási árból az ingatlanost, az Energetikai tanúsítvány költségét stb. )

Szíves válaszát előre is köszönöm.

maria valeria,

Ne kérdezz több helyen.
A temettetési kötelezettséget megírtam ott.
Hogy ki fizeti, az más kérdés. Annak kell, aki megrendeli a temetkezési vállalkozótól, de a hagyatéki törvény szerint (a helyben szokásos mértékig) a temettetés költsége az első a sorban a hagyatéki terhek között.Ha van hagyatéki vagyon, akkor abból a hitelezők előtt ezt kell kielégítani. Ha nincs, akkor sajnos a temetést fizető így jár. Rajta marad.

Tisztelt szakértők!
Nővérem fia 2 napja húnyt el /34 éves/
Elvált volt, 2 kiskorú gyermek után fizetett tartásdijat.
Kérésünk...ki köteles a temetést ilyen helyzetben fizetni?
Köszönöm szépen a válaszaikat..

Köszönöm a válaszokat egy fokkal nyugodtabb lettem. Frusztrál a helyzet, mert mindig is fegyelmezetten kezeltem a pénzügyeimet és most jöttek ezek a tartozások.

krob180990,

Egyébként most, hogy felkutattál pár plusz tartozást, ami eleve párját ritkítja valószínűleg, ezért szinte biztosan megfelelsz a Ptk. 7:98.§-nak, ezért ha a most fellelt tartozásokat elintézed, és jóhiszeműen, harmadik félnek értékesíted a telket, akkor semmiképpen nem felelsz a saját vagyonoddal a tartozásokért.
Esetleg, kérheted a 100.§ szerinti felhívást (bár ennek a pontos menete, pláne jogerős végzés után már nem tudom hogyan van), és utána már végképp nem kell aggódnod.
Igaz, az örökség erejéig akkor is helyt kell állnod. De azért az, hogy még magától előkerül valami, annak csekély az esélye. Ha meg évek múlva derül ki, az már jó eséllyel el is évülhet addigra.

krob180990,

Szerintem póthagyatéki eljárást nem indíthatsz, azt a Hetv. 103.§(1) szerint előkerülő új vagyontárgy esetén lehet. Az előkerülő, (neked) új tartozásokért enélkül is, mint jogutód amúgy is felelsz, hiszen örökösként a jogállásod már a normál hagyatéki végzés szerint meg van állapítva.

krob180990,

A Ptk. szerint elsősorban a hagyaték tárgyaival felelsz a tartozásokért.
El is adhatod ahogy MD tanácsolja, de ebből lehetnek bonyodalmak. Én nem tenném.
Én megpróbálnék megegyezni velük. Ajánld fel a telekrészedet átvételre, hiszen a Ptk. 7:96.§(1) szerint erre vagy köteles, ráadásul úgy, hogy hívd fel a figyelmüket, hogy az osztatlan közös forgalmi értéke alacsonyabb a hagyatéki végzésben megállapítottnál, valamint, ami még fontosabb, hogy több más hitelezőn kell megosztozniuk ezen a tulajdonrészen.
Szerintem nemigen fognak kapkodni érte. Ezért felajánlhatod, hogy hajlandó vagy kifizetni egy összegben a tartozást, ha abból jelentős engedményt tesznek, ha ez neked esetleg megfelel. Ebben az esetben akár 90+% kedvezménnyel is bepróbálkoznék esetleg. Ha nincs megegyezés, vigyék a telekrészed töredékét.

Illetékfizetésre nincs ötletem. Esetleg fellebbezhetsz a kiszabás után, hogy kerültek elő tartozásai az elhunytnak, ezek rendezése időbe telik, kérsz haladékot vagy felfüggesztést. Tartok tőle, hogy csak az igazoltan kifizetett tartozásokat veszik figyelembe, ha egyáltalán. Elvileg az Itv. 13.§(2) szerint le kellene vonni az illetékalapból a tartozásokat.
Szerintem a kiszabás eltart pár hónapig, addig próbáld meg azt a pár tartozást lerendezni, aztán ne keress több tartozást... :)

Nyugi. Csak a hagyaték összegéig felelsz a tartozásokért.

Add el a telket és fizesd ki a tartozásokat. Ha nem elég.akkor a hitelezők koppantak.

Ha marad valami akkor szerencséd van.

Üdvözletem a fórum tagjainak! Egy számomra bonyolult hagyatéki ügyben kérnék tanácsot. Adott egy távoli elhunyt rokon, akit nem ismertem, de csak én maradtam utána, mint törvényes örökös. Az elhunyt után egy külterületi üres telket örököltem 2/4-ed részben, amit 4mFt-ra értékeltek a hagyatéki leltárban. Emellett szerepelt még közel 400e Ft hagyatéki teher egy követeléskezelő cégtől, ami már végrehajtás alatt volt. A hagyatéki tárgyaláson nem tudtam részt venni, mert az idézés nem jutott el hozzám (posta elkavarta) és a hagyatéki végzés tavaly októberben már jogerős lett, tehát visszautasítani nem is tudtam. Első körben ki lett saját zsebből fizetve a hagyatéki végzésben lévő hagyatéki teher és meg lett szüntetve a végrehajtás is, gondolván, hogy csak ennyi tartozása van, ami a hagyatékiban benne van. (Ez lehet elhamarkodott volt). Mivel az elhunytat nem ismertem, ezért néhány követeléskezelő cégnél megérdeklődtem, hogy van-e tartozása az elhunytnak, hátha esetleg nem jelentkeztek a hagyatékin. Mivel az ingatlant értékesíteni szerettem volna, meg akartam róla győződni, hogy van-e még esetleg valami fizetni való. Itt jött a feketeleves, mert rögtön kettő is visszajelzett, hogy van tartozás. Az egyik tartozás több, mint 2 millió Ft, a másik pedig pár tízezer forint. Az ingatlant, ingatlanossal egyeztetve nem lehet, csak maximum 2-3 millió forintért eladni, de az sem biztos, hogy ennyiért megveszik, hiába értékelték fel 4m Ft-ra. Mit csináljak ebben a helyzetben? Ajánljam fel a követeléskezelő cégeknek, hogy a hagyatéki végzésben található ingatlan részből elégítsék ki magukat? Mi van ha később még kiderül valami tartozás? A másik dolog, hogy a NAV az öröklési illetéket a tiszta értékből számolja ki, amit ugye a hagyaték átadó végzés tartalmaz, amiben viszont ezek a tartozások nincsenek is benne. Viszont ezekkel a tartozásokkal jóval kevesebb az örökség tiszta értéke, mi ilyenkor a teendő, póthagyatéki eljárás esetleg? Nem szeretnék a mostani tiszta érték után illetéket fizetni, mert az nem valós.

Ugyanazt, mintha bárki más lenne az örökös: megkeresni, hogy adja át a hagyatékot a törvényes örökösnek. Ha nem adja önként, akkor perelni.