Kedves Ycal,
azért nem helytálló, mert egy légből kapott faszság, amit egy hozzá nem értő kakadémikusi babérokra törő kenyérfényesítő talált ki...így megfelel?
akkor most te is legyél oly kedves elmesélni nekem, hogy mi lett volna, ha helytálló...erre a potenciális faszságra is kiváncsi vagyok ugyanis.:)
Kacsa11
Kacsa1111:
Ha ez igaz lett volna, akkor ebből kiindulva a bank a nyújtott deviza elszámolású kölcsönt, nem felvett hitelből fedezte, mint állítja és nem is törleszti vissza vagyis nem vásárol devizát sem országkockázati felárral minden hónapban.
stb.
stb.
Azért kiváncsi lennék, hogy hány pénzügyi diplomásba verte bele ezt a egy légből kapott faszság-ot eme sorok írója.
Kacsa111:
Egy másik fórumon volt egy levelezésem.
A: "A Ptk. szerint a bank a kölcsönt saját forrásából előre meghatározott célra nyújtja, és olyan módon, hogy a visszafizetés meghatározott időn belül, részletekben történik."
B: Avittos, de nagyon... hát igen, a Ptk. felett is eljárt az idő.
A: Avittos, de ez a törvény vagy nem?
B: Igen, ez a törvény: saját forrásból.
Most akkor ez a törvény vagy sem?
Akkor következzen szó szerint a Ptk:
"523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni."
(2) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a bankhitelre és a bankkölcsönre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azokra a kölcsönökre is, amelyeket pénzintézet nem a saját nevében vagy nem a saját pénzforrásából nyújt az adósnak."
Tehát az idézett egy mondatnak kb. háromnegyede baromság...
Még valami: pénzügyi diplomások nem a jogi egyetemeken tanulják (szerencsére) a pénzügyi ismereteket...
Rexor:
Ha megkérlek el tudnád nekem mondani, hogy mi a pontos különbség a deviza alapú hitel és a devizában nyilvántartott kölcsön között?
Megköszönném.
Rexor!
A (2) pont már az 528. §-hoz tartozik.
A teljesség kedvéért idézem őket most már tényleg szó szerint.
523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.
(2) Ha a hitelező pénzintézet, - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az adós kamat fizetésére köteles (bankkölcsön).
528. § (1) A kölcsönre, valamint a kamatra irányadó szabályokat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a hitelező nem pénzt, hanem más helyettesíthető dolgot ad kölcsön.
(2) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a bankhitelre és a bankkölcsönre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azokra a kölcsönökre is, amelyeket pénzintézet nem a saját nevében vagy nem a saját pénzforrásából nyújt az adósnak.
(3) A bankhitel- és bankkölcsönszerződés részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.
Kedves Ycal!
Nincs megtiltva a banknak, hogy külső forrásokat is bevonjon a saját forrása mellé.
Átolvastam a kölcsönszerződésemet. Még az is bele van szőve, hogy a „kölcsön fedezete nem CHF forrás”, ezt tudomásul kell vennem.
Ezt nevezem minden oldalú biztosításnak. Nehogy támadható legyen a kölcsönszerződés. Korrektül tájékoztat a bank. Azonban pont emiatt érzem úgy, hogy a devizahitelezésnél úgy járt el a bank, mint egy fogadóiroda.
Az alacsony THM csupán a méz volt a madzagon, mert csekély a jelentősége a későbbi havi részletekre.
Az idő előrehaladtával nagyobb mértékben, van jelentősége a szerencsének, mint a szerződésben megkötött ügyleti kamatnak.
A Bank a deviza alapú hitelt forint forrásból forintban nyújtotta, de a törlesztő részleteket különféle szerencse elemekkel párosította. (1)
Tetszés szerint lehetett fogadni a svájci frank (CHF/HUF) árfolyamának csökkenésére,
lehetett fogadni a japán jen (JPY/HUF) árfolyamának csökkenésére,
lehetett fogadni az európai pénz (EUR/HUF) árfolyamának csökkenésére,
és végül de nem utolsó sorban lehetett fogadni a bank forrásköltségeinek csökkenésére (csak vicc volt hát persze, hogy az emelkedésére).
A törlesztés összegét akár a futball világbajnokság végeredményéhez is rögzíthette volna a bank.
Valószínűleg, azért nem tette, mert annak alakulására nincs közvetlen ráhatása (bár ez sem teljesen igaz, mert szponzori szerződéseken keresztül némi befolyása lehet a futball eredményekre is).
Én tehát abból a szempontból vizsgálnám a devizahitelezés kérdését, hogy a Bank jogosult volt-e kölcsönszerződést színlelve szerencsejátékot játszani?
Más megközelítésből azt vizsgálnám, hogy erkölcsös-e, illetve ütközik-e a törvénybe, hogy a fogadóiroda olyasmire kössön fogadásokat, aminek az eredményére közvetlenül hatással tud lenni. Jelen esetben a bank. Magyarul szabad-e cinkkelt lapokkal játszani, és annak mik a következményei?
„A kölcsön fedezete nem CHF forrás” gondolatot tovább görgetve, ugyanis nem zárható ki annak lehetősége, hogy a Bankok egyszerűen saját forrásaikra és a betétesek pénzére támaszkodva helyezték ki a deviza alpú hiteleket.
A csomagot divatos „devizaalapú hitel” névvel látták el, ami valójában egy csábítóan alacsony kamatozású (HUF BUBOR alatti) hiteltermékből és egy látszólag kis kockázatú szerencsejátékból tevődik össze.
Tehát a hitelfelvevők valójában a hitel mellé fogadásokat kötöttek a devizaárfolyamokra.
Majd miután a hitelfelvevői kedv alábbhagyott (vagy a bankok saját tőkéje kimerült) a kamatokat a bankok megemelték és a befolyó hitel törlesztésekből felvásárolták (felvásárolják) a világon fellelhető összes CHF forrást. Ily módon a CHF-ből hiány lép fel, tehát a CHF árfolyama a kereslet és kínálat szabályai szerint emelkedik. Mitől esne az árfolyam, ha a bankok (anyabankok) mind egy szálig felvásárolják az adott devizákat. Az így generált árfolyam növekedés sem a Magyar, sem a Svájci polgároknak nem kedvez, de az kit érdekel, mert a CHF árfolyam növekedés a deviza hitelezések nagy tömege miatt garantálja a devizahitelezésben közreműködő bankok extra nyereségét.
(1) - Az említett gondolatmenet csupán közvetett feltételezésre alapul, a valósággal való bármilyen egyezőség csupán a véletlen műve.