gondnokság alá helyezés

drbjozsef

„A tulajdoni lapról a szolgáltatóknak látnia kellett volna, hogy haszonélvező van, sőt, elvileg rajta kellene lennie a gondnokoltság bejegyzésének is.”

Igen, rajta van minden. Kinyomtattunk egy e-hiteles tulajdoni lapot, amit még januárban kértünk le róla.

„Elvileg mondhatnánk, hogy a haszonélvező ne fizesse a közüzemi díjakat, ez most már nem az ő kötelessége, a tulajdonos lényegében "átvállalta" tőle. De persze a gyakorlatban a tulajdonos ezt valszeg alig várja, hogy kikapcsoltathassa a szolgáltatásokat.”
Nekem is volt ilyen ötletem, mert a gondozás alól tökéletesen kivonja magát betegségre hivatkozva és így legalább anyagiakban hozzá tudna járulni, de ez sajnos az édesanyán - és főleg a gondnok testvéren, aki jelenleg egyedül kénytelen ápolni - nem nagyon segítene.

Sajnos minden jel arra mutat, hogy a tulajdonos testvér mielőbb ki akarja tenni az anyukát egy idősotthonba, hogy a lakás mielőbb felszabaduljon. Korábban én ezért is kérdeztem, hogy ez esetben ki gyakorolja a haszonélvezeti jogot, mert a tulajdonos testvér valahogy erről totálisan megfeledkezik és úgy gondolja, hogy onnan kezdve teljes jogú használó lehet a lakásban. Csak a törvényt nem nagyon ismeri, mert ez esetben is ő csakis a haszonélvező - vagy a gondnoka - hozzájárulásával mehetne be a lakásba, ha jól tudom. Így patthelyzet alakulna ki. Azonban a másik oldalon ott van az is, hogy az anyuka nem sokáig bírná már egy otthonban, mert a saját közegében nagyon biztonságban tudja magát a kisebbik leánya ápolásával. Mint ha egyébként ez is lenne az idősebb testvér célja, hogy a holtig tartó haszonélvezet is mielőbb lekerülhessen a lakásról. :-(

drbjozsef

Köszi a korrekt választ! Egyébként én kérek elnézést, vihar volt a biliben.
Reggel aztán kiderült, hogy eddig is a tulaj nevén volt két közüzemi számla, de a haszonélvező fizette minden hónapban így is. Most az ismerősöm - aki az édesanyjának a kinevezett gondnoka ugyebár - megpróbál minden közüzemi számlát a haszonélvező édesanya nevére átíratni, hogy az elszámolásokkal ne legyen gondja. Valljuk be, azért ez sem egyszerű folyamat lesz neki. Van, ahol rugalmasak, de van, ahol nem.

Szerintem a haszonélvező nyilatkozata - illetve itt a gondnok nyilatkozata - nélkül érvényesen ezt nem tehette volna meg a tulajdonos.
Az átírásokat mindig közösen kell kezdeményezni, egyoldalúan azt csak kivételes esetben tudod intézni (ha az eladó nem elérhető, vagy baszik megtenni a kötelességét, akkor egy vevő a birtokbaadási jegyzőkönyvvel és tulajdoni lappal valszeg át tudja íratni a saját nevére az órákat).

A tulajdoni lapról a szolgáltatóknak látnia kellett volna, hogy haszonélvező van, sőt, elvileg rajta kellene lennie a gondnokoltság bejegyzésének is.

Elvileg mondhatnánk, hogy a haszonélvező ne fizesse a közüzemi díjakat, ez most már nem az ő kötelessége, a tulajdonos lényegében "átvállalta" tőle. De persze a gyakorlatban a tulajdonos ezt valszeg alig várja, hogy kikapcsoltathassa a szolgáltatásokat.

Én utánamennék egyik-másik szolgáltató ügyfélszolgálatán, ha valami szabálytalant észlelnék, akkor feljelentést tennék a tulajdonos ellen. Jó eséllyel itt egy hamis magánokirat felhasználása elég esélyes.

Szép estét!
Ma új fejlemény merült fel a történetben. A hölgy ismerős, aki ápolja az édesanyját és ő ugyebár a kinevezett gondnoka is, meglepődve tapasztalta ma, hogy az összes közüzemi számlát a testvére - aki ugyebár a lakás tulajdonosa, de az édesanya haszonélvezetével terhelve - átíratta a saját nevére. A gond ezzel az, hogy a hölgy ismerős csak azokat a közüzemi számlákat tudja gondnokként elszámolni, amelyek az édesanyja nevére érkeznek és ugyebár ez eddig így is volt. Hogy lehet az, hogy a szolgáltatói számlák a lakásban életvitelszerűen tartózkodó haszonélvező hozzájárulása nélkül hirtelen átrepültek a tulajdonos nevére?

Van véleményem erről a gusztustalan aknamunkáról, amit művel ez személy a háttérben, de inkább nem írom le, mert kimoderálnák. :-O

osztap

„Ha a gyerek a saját pénzéből fizetett, akkor semmi gond. Ha pedig az anyától ajándékba kapott pénzből, akkor ugyanaz, mint amit írtam alább az ajándékozásról.”
Az anya elmondása szerint odaadta a pénzt a gyerekének, hogy vegyen neki egy lakást. A gyerek pedig ezt így oldotta meg "okosba". A magyarázat később az volt, hogy az anyának nem volt munkahelye és hitelt kellett hozzá felvenni, ezért került a gyerek nevére. Érdekes, hogy a teljes tulajdoni lapon sincs sehol nyoma a hitelnek, pedig oda azért azt be szokták jegyezni. Később már azt hazudta a gyerek, hogy nem arra a lakásra lett felvéve, viszont másik lakáson sem látszik hitelfelvétel. Szóval elejétől végig bűzlik ez a hal.

„Ez akár csalás, akár közokirat-hamisítás (intellektuális közokirat-hamisítás, a földhivatali nyilvántartásba tuljogot jegyeztet be), akár hamis magánokirat felhasználása, a büntethetősége ennyi év után elévült.”
Sajnos erre gondoltam én is alapból, hogy simán elévülhetett már az egész. :-(
Köszönöm a válaszaidat!

„az édesanya lakása a vásárláskor a nagyobbik gyermek nevére került ”
Ha gyerek az ingatlant nem ajándékba kapta az anyjától, akkor megvette harmadik féltől. Aki vesz, az fizet. Ha a gyerek a saját pénzéből fizetett, akkor semmi gond. Ha pedig az anyától ajándékba kapott pénzből, akkor ugyanaz, mint amit írtam alább az ajándékozásról. Szóval nem látom, hogy hogyan lenne ez támadható.

„helyette írhatta alá, ami már bűncselekmény kategória”
Ez akár csalás, akár közokirat-hamisítás (intellektuális közokirat-hamisítás, a földhivatali nyilvántartásba tuljogot jegyeztet be), akár hamis magánokirat felhasználása, a büntethetősége ennyi év után elévült.

„Akkoriban állítólag nem volt annyira szigorú, hogy minden aláírásnak az ügyvéd előtt kell történjen.”
De, ez már akkor is az volt. Pont ez a szabályozás lényege.

osztap

Ismét köszönöm a választ! Nem ajándékozásról volt szó, hanem helyből az édesanya lakása a vásárláskor a nagyobbik gyermek nevére került mindenféle mondvacsinált indokokra hivatkozva - egyébként itt érzem a másik testvér részéről a kisemmizést, mert erős befolyást gyakorolhatott a testvére távollétében az édesanyára. Érdekes, hogy az édesanya eladott korábbi ingatlanán - aminek vételárából lett véve többek között a következő lakás - is furcsa, hogy ott az ismerősöm aláírása az eladási szerződésen - a két testvér nevén volt a fél ház, mivel az édesapjuk meghalt és ők voltak az örökösök - mert tudta szerint ő sem azt nem írta soha alá, sem később a pénz-átadási bizonylatot, mivel épp másik városban tartózkodott életvitelszerűen. Nagy valószínűséggel valaki nagyon ügyesen helyette írhatta alá, ami már bűncselekmény kategória, csak kérdés, hogy több tíz év után ez mekkora súllyal eshet a latba? Akkoriban állítólag nem volt annyira szigorú, hogy minden aláírásnak az ügyvéd előtt kell történjen.

„Érdemes ezt feszegetni több tíz év távlatából vagy veszett fejsze nyele?”
Veszett fejsze nyele. Akarati hibára kellene alapítani az érvénytelenség megállapítása iránti pert. A tényállás alapján kb. lehetetlen.

Egyrészt, amikor az ajándékozás történt, akkor még az anya nem volt gondokság alatt, különben nem adjándékozhatta volna oda az ingatlanát. Az ajándékozás pedig nem csak annyi, hogy felek megállapodnak. A felek elolvassák a szerződést, az ügyvéd elmagyarázza, a felek aláírják, majd a földhivatal kiküldi a határozatot. Mindegyik lépésnél világos volt, sőt az ügyvéd direkt felhívta rá a figyelmét, hogy csak az egyik gyerek lett tulajdonos, a másik nem. A másik gyerek nem is volt fél a szerződésben. Sőt, lehet, hogy az ügyvédnél sem volt ott, mert mi dolga lett volna.

Az anya elolvasta a szerződést, meghallgatta az ügyvéd magyarázatát, majd aláírta, a földhivatali határozatot a bejegyzésről megkapta, és utána tíz évig nem csinált semmit. A logikus magyarázat nem az, hogy szegény anyát megtévesztették, hanem vagy (i) a gondnok gyerek meséket talál ki, pl. mert többet szeretne a vagyonból, vagy (ii) az anya csak az egyik gyereknek akarta adni a házát, és nem mondott igazat, hogy a másiknak is szeretne adni belőle - lehet, hogy nem akart konfliktust a nem megajándékozott gyerekkel. Nem ő lenne az első...

Egyik sem egy kellemes társalgási téma az ismerősöddel, de szerintem ez van.

osztap

Köszönöm a választ! Ezzel esetleg érdemes lehet bármit keresgélni?

„A lakás, amiben lakik, az az egyik gyermek nevére került kizárólagosan az édesanyának egyedül haszonélvezeti joga van az ingatlanon. Egy kicsit itt az édesanya meg is lett szerintem vezetve, mert egyrészt a lakást ő fizette ki egyedül, a lakástulajdonos gyermeknek szinte egy fillérje nincs benne, másrészt pedig ő végig úgy tudta és úgy is nyilatkozott, hogy halálát követően majd ez a két gyermeké lesz...”

Tehát itt az édesanya fizette ki egyedül a lakást és végig abban a tudatban volt, hogy ez a két gyereké lesz.
Érdemes ezt feszegetni több tíz év távlatából vagy veszett fejsze nyele?

„A kérdésem az lenne, hogy egyrészt jelen esetben ki az, aki a haszonélvezeti joggal járó jogokat-kötelességeket kezelheti? ”
Ha cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt van az anya, akkor a gondnoka. Ha a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alatt van, ÉS ebben az ügycsoportban gondnokság alatt van, akkor megint csak a gondnoka. Különben az anya.

„Másrészt ebben a helyzetben milyen jogokkal és kötelességekkel jár a gondnoksága a kinevezett gyermeknek?”
Teljesen korlátozó gondnokságnál minden ügyben a gondnok jár el helyette. Egyébként meg a bíróság által meghatározott ügycsoportokban. A továbbiakban felteszem, a gondnok jár el helyette.

„Korlátozhatja-e esetleg - akár a bejárati ajtózár cseréjével - pl. a másik testvére bejárását a lakásba ”
Igen. Dönthet úgy, hogy a tulajdonos testvér csak a Ptk. 5:152. § szerinti jogait gyakorolhatja, semmi többet. Azaz negyedévente, félévente egyszer ő maga bemehet az ingatlant ellenőrizni, előre egyeztetett időpontban. Ohne Schlepp.

„gondoknak kinevezett gyermek követelhet-e bármilyen anyagi megváltást az elmaradt gondozásért a másik testvér részéről”
Akkor már késő lesz. Mindkét testvérnek tartási kötelezettsége van. Ha a gondnok testvér többet nyújt, mint amit a testvérek kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyaik és teljesítőképességük arányában neki kellene, azt hat hónapra visszamenőlegesen perben követelheti a másik testvértől, Ptk. 4:208. § (3). Ha pénzt akar látni, most kell pert indítania. Keressen ehhez ügyvédet.

Sziasztok!

Egy ismerősömnek szeretnék segíteni, előre is hálás köszönet az esetleges válaszokért.
Adott egy édesanya, aki hivatalosan bíróság által kimondva gondnokság alá lett helyezve. Két gyermeke van. A lakás, amiben lakik, az az egyik gyermek nevére került kizárólagosan az édesanyának egyedül haszonélvezeti joga van az ingatlanon. Egy kicsit itt az édesanya meg is lett szerintem vezetve, mert egyrészt a lakást ő fizette ki egyedül, a lakástulajdonos gyermeknek szinte egy fillérje nincs benne, másrészt pedig ő végig úgy tudta és úgy is nyilatkozott, hogy halálát követően majd ez a két gyermeké lesz, de sajna több tíz év távlatában gyanítom, hogy ez a hajó elment, kavarni emiatt nem nagyon érdemes még úgy sem, hogy ezzel a tettével a saját testvérét totál kisemmizte. A hivatalosan kinevezett gondnoka a másik gyermek lett, aki napi szinten ápolja, minden idejét a munkán kívül vele tölti. Az a gyermek, aki a lakás tulajdonosa, sajnos ebben nem vesz részt. Ha jól tudom, akkor azért a szülőtartási kötelezettsége neki is fennáll, de túlzottan őt ez nem érdekli.

A kérdésem az lenne, hogy egyrészt jelen esetben ki az, aki a haszonélvezeti joggal járó jogokat-kötelességeket kezelheti? A gondnokság alá helyezett szülő vagy a gondnoka (még úgy is, hogy ő ugyebár egyben az egyik gyermeke)? Másrészt ebben a helyzetben milyen jogokkal és kötelességekkel jár a gondnoksága a kinevezett gyermeknek? Korlátozhatja-e esetleg - akár a bejárati ajtózár cseréjével - pl. a másik testvére bejárását a lakásba - sokszor pl. vadidegeneket behozva magával, ezzel veszélyeztetve az idős beteg édesanya egészségi állapotát?

Az már a bónusz-kérdés, hogy majd később valamikor az édesanya halálát követően a hagyatéki tárgyaláson - ha ezek után lesz egyáltalán - esetleg az édesanyát gondozó és egyébként gondoknak kinevezett gyermek követelhet-e bármilyen anyagi megváltást az elmaradt gondozásért a másik testvér részéről, amiért egyedül neki kellett mindezt végig csinálni?

Előre is tisztelettel köszönöm a válaszokat rá!

Lehetne, hogy az autó-motor fórumba, meg a cégügyekbe is bemásold? Csak hogy biztos ami biztos...

Jóestét kívánok!

Egy ismerősöm gyermekének a felügyeletével kapcsolatban van kérdésem.
A levele szerint a válásukkor a bíróság a feleségének ítélte a gyermeket. Az elmondása szerint az anyja a 3,5 éves kislányát TENS elektromos stimuláló készülékkel kínozza, s így a gyermek szerinte komoly bajban van.
Az ismerősöm szélmalomharcot vív a gyámhatósággal, amely az ismerősöm birtokában levő iratok tanúsága szerint hamis/valótlan adatokkal folytatott eljárást, miközben az iratokat rejtegette. Jelezte már ezt a durva 'terápiát' a gyámhatóságnak, továbbá a gyermek is tanúskodott már ez ügyben, sőt jegyzőkönyv is született már erről, a gyámhatóság mégsem intézkedett még semmit.

Egy tapasztalt családjogi ügyvédtől szeretném kérdezni, hogy

Mit lehet ilyenkor tenni?
Érdemes-e a problémával a gyámhatóság felett felügyeleti jogot gyakorló Belügyminisztériumhoz fordulni?

Várom a hasznos ötleteket és gondolatokat.

„Ott jó eséllyel szakértőt fog a bíróság kirendelni”
Kötelező. Az ügygondnok is.

Kukta,

Ha úgy gondoljátok, hogy apátok ügyei vitelére nem képes, akkor kezdeményezhetitek a gondokság alá helyezését. Formailag ez egy per, amit vagy a gyámhatóság, vagy Te/Ti indítotok apátok ellen. Ott jó eséllyel szakértőt fog a bíróság kirendelni, ha apád vitatja a gondnokság alá helyezés szükségességét. Akkor muszáj alávetnie magát a vizsgálatoknak. Olvasgasd a Ptk. 2:28. §-t és az utána levőket.

Érdemes ezt családjogban jártas ügyvéddel részletesen átbeszélni, még akkor is, ha a gyámhatóságtól akarjátok kérni, hogy indítsa meg a pert. Mert az unoka nyilván azt fogja tanúként vallani, hogy ő erején felül támogatja idős apátokat, aki szellemileg teljesen rendben van, ellenben a három gyereke ravasz és pénzéhes ember, bármi kitelik tőlük, stb.

Arra számíts, hogy a (viszonylag) jó viszonynak apáddal jó eséllyel lőttek egy ilyen lépés után, pláne, ha a bíróság végül úgy dönt, hogy nem helyezi gondnokság alá. Még akkor is, ha a gyámhatóság indítja a pert, és Ti csak tanúk lesztek. Dettó az unokával.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Van egy apánk aki az egyik unokáját engedi csak a közelébe. 86 éves fizikálisan rendben van de mentálisan nem. Orvoshoz nem tudjuk elvinni...nem jön. Az unoka teljesen befolyása alatt tartja és viszi a gyerekeit is mindenkiről negatívan beszél hogy csak ő legyen támogatva amit letagad más előtt. Az idősnek jó nyugdíja van de már 2 hét múlva nincs pénze persze au unoka rendszeresen megy....aztán a pénz elfogy. Egy fillér megtakarítása nincs az öregnek amit ugye leír mindenkinek. Nagyon úgy érezzük mi hárman a gyermekei hogy apánk mentális állapotát kihasználva az ingatlanait ajándékozással vagy végrendelettelmeg akarja nagyon aljas módon megszerezni. Mi a 3 testvér dolgozó becsúletes férfiak vagyunk...és fogalmunk nincs mit tehetnénk. Az unoka egy ravasz és pénzéhes ember...bármi kitelik tőle. Mit tegyünk? Hiszen apánk méltóságát sem akarjuk sárba tiporni. Az öreg a régi dolgokra pontosan emlékezik de messzire nem megy el mert bizonytalan hogy hol van.....mivel nem nagyon kommunikál velünk csak pár mondatot így azt nem tudjuk hogy a rövidtàvú memóriája mennyire sérúlt. 2 éve nagyon minimális mozgást tervez tàvolságokban....max.elmegy élelemért aztán ennyi. Előtte utazott rendszeresen. Mit tegyünk? Orvosi vizsgálat nélkül . Mivel nem jön...az biztos.

A gondnokság alá helyezést az ilyen esetekben ügykörökre rendelik el. Itt valószínűleg a hatósági eljárások és perek vonatkozásában fogja kérni a gyámhivatal.

funyl,

Azért a kényszergyógykezelés meg a gondokság alá helyezés nem ugyanaz.

Ha gondnokolt lesz, akkor nem rendelkezhet szabadon a jövedelmével/nyugdíjával, illetve a tulajdoni lapra is feljegyzik a gondnokoltság tényét, hogy önállóan ne adhassa el. Szóval a gondnokság leginkább a normál életvitel biztosítását, ügyeinek vitelét jelenti elsősorban pénzügyi oldalról, ha a gondokolt arra nem képes a lecsökkent belátási képessége miatt.

Egyszerűen csak mond az igazat, és azt, amit te szeretnél, egyben - lehetőleg - anyádnak a legjobb szerinted.

Gondnok az lehet - több más feltétel mellett természetesen - aki azt vállalja is. Ha te nem akarod, akkor nem kötelező. Ha ennyire nem vagytok beszélő viszonyban, akkor szerintem nem lenne célszerű, csak még jobban elmérgesíteni a helyzetet. Legyen egy hivatalos gondnoka. De persze te tudod, mit szeretnél.

„szeretném körüljárni ezt a témát, felkészülni még a meghallgatás előtt”
Nem vizsga - meghallgatás.

Sziasztok,

A segítségeteket szeretném kérni. Nemrég kaptam egy végzést a kormányhivatal/járási hivatal gyámügyi osztályáról aminek tárgya "Idézés személyes meghallgatás céljából", a meghallgatás tárgya pedig "XY gondnokság alá helyezésének ügye". Anyám gondokság alá helyezéséről van szó, viszont nem tudom, hogy ezen levél alapján mire számíthatok, hol tarthat ez a folyamat vagy mi az elvárás felém, illetve számos egyéb felmerülő kérdésem is van. Lényeg a lényeg, hogy szeretném körüljárni ezt a témát, felkészülni még a meghallgatás előtt, hogy mire számíthatok, milyen kimeneteli lehetőségek vannak és ezek hogyan érithetnek engem vagy anyámat.

Igyekszem röviden összefoglalni a hátteret és ami ezt a folyamatot triggerelhette: Anyámnak van egy tizenéves fia aki már jó néhány éve nevelőszülőknél él mivel anyám nem tudta ellátni a nevelését egyrészt anyagi/lakhatási körülmények, másrészt pedig mentális állapota miatt. A probléma, hogy mentális állapotából kifolyólag ő ezt nem igazán tudja elfogadni és sok esetben feljelentget, szóban balhézik a gyámüggyel vagy annak képviselőjével, esetleg fenyegetőzik is, mindenkiben ellenséget lát. Anyám munkával többnyire nem rendelkezik, jövedelme nem igazán van és bár elég problémás, de ezeket a gyámügyes témákat leszámítva máshol, mással, más területen nem szokott vele baj lenni.

Én a fővárosban élek míg ők vidéken, tehát az érintett gyámügy is a vidéki gyámügy, viszont én a végzést a Pest Vármegyei kormányhivataltól kaptam. Az öcsém gyámügy által kirendelt gyámjával telefonon időnként kapcsolatban vagyunk mert az öcsém rendszeresen eltölt nálam 1-1 hétvégét, viszont anyámról nem szokott szó esni. Alapvetően én igyekszem kicsit egyengetni anyám és öcsém ügyeit is.

Igyekeztem kicsit utanaolvasni a gondnoksággal kapcsolatos témáknak, látom, hogy van részleges vagy teljes is illetve, hogy gyámügy vagy hozzátartozó által indított per szükséges hozzá, továbbá, hogy a gondnok lehet hozzatartozó vagy gyámügy által kirendelt. A gyámügy által kirendelt gondnok esetében feltételezem, hogy sok jóra nem lehet számítani, ha én lennék a gondnok azzal kapcsolatban pedig az az aggodalmam, hogy milyen felelősségeket vagy terheket róhat ez rám. Továbbá az egyik legnagyobb aggodalom ami felmerült bennem, hogy esetleg bezáratják valami borzalmas intézménybe. A legszerencsésebb kimenetel talán az lenne ha nem történne meg ez a gondokság alá helyezés, erre viszont ezen a ponton nem tudom, hogy van-e még esély. Illetve öcsém csak néhány év múlva lesz nagykorú és addig továbbra is fennálhat ez a gyámüggyel balhézás amiről jó eséllyel nem tudom meggyőzni hogy hagyja abba.

A fő kérdés, hogy mire számíthatok és mit tudok tenni ebben az esetben, érdemes lehet esetleg egy ügyvédet keresnem és vele átbeszélni a témát? Fontolgattam, hogy kötök egy DAS jogsegély biztosítást, hogy tudjak tőlük ebben és más témában is tanácsot kérni, viszont elég megosztó véleményeket olvastam róluk és így nem szerettem volna 3 évre elköteleződni.

A másik topicban leírtam.

Pedig de. A gyakorlatban azt csak a házastársra értik. (Az élettársra nem kell, ugyanis, hiszen olyan élettárs, aki nem él együtt, nincs.)

Kovács_Béla_Sándor

Előre bocsátom, hogy puszta kíváncsiságból írok, nem vitázni akarok veled.

Most belenéztem a PTK-ba, és a 2:28. § alapján, ha a hatóság nem akar lépni, akkor valóban csak a gondnokolandó személlyel egy háztartásban elő rokon van házas-/élettárs fordulhat a bírósághoz.

"a) a nagykorú együtt élő házastársa, élettársa, egyenesági rokona, testvére;"

Az idézett mondatban az "együtt élő"-nek vonatkoznia kell mindenre, ami utána fel van sorolva. Ha csak az házastársra vonatkozna, akkor abszurd módon az élettárs által kezdeményezett eljárásra nem vonatkozna ugyanaz a követelmény, mint a házastársra, aminek nincs értelme.

Ezen felül nagykorú esetén még a gyámhatóság és az ügyész van felsorolva, mint lehetséges kezdeményező, de a kérdező leírása alapján a gyámhatóság igyekszik lepattintani őket.

Világosan ott van a Ptk.-ban.

2:25.§-2:27.§

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Kbs
Erről mondhatnál bővebbet. Lehet szükség lesz rá.
Előre is köszönöm.