Osztap
Mindkét lenti válaszoddal teljesen egyetértek.
Nimi
A hagyatéki után , pár hónap múlva, ha addig nem történne semmi, és még mindig megvennéd, műszakilag azért gondold át és nézesd meg mielőtt megveszed. És ha jó viszonyban vagy az örökössel - eladóval, akkor figyeljetek arra, hogy ne álljon addig az autó.
Persze. De lehetőleg legyen az a válasz dogmatikailag is helyes.
KBS - egyetértek, az örökös tulajdonos lesz a halál beálltával. Csak nem tudjuk, ki az örökös.
A kérdezőnek ezért nem segítség, hogy a tulajdonjog a halál beálltával már átszállt: amíg nincs jogerős hagyatékátadó végzés, hogy ki az örökös, nem fog a kérdező a saját nevére szóló törzskönyvet, forgalmi engedélyt kapni, hiába viszi be a kormányablakba a feltételezett örökössel kötött szerződést. Kétlem, hogy ez OK neki. Gondolom, ő használni akarja az autót, nem néha megnézni és leporolni.
Ha pedig mégsem örökös az, akit most a kérdező annak gondol, az gond. De legalábbis vitaforrás.
Ez nem egészen így van. A magyar jogban nincs függő hagyaték, az örökös az örökhagyó halálának pillanatában tulajdonosa lesz minden, a hagyatékba tartozó ingatlan és ingó dolognak. Mint tulajdonost, megilleti a rendelkezési jog, érvényesen és hatályosan eladhatja bármely örökölt vagyontárgyát.
(Sőt, a szerződés még akkor is érvényes, ha az eladóról kiderülne, hogy nem ő az örökös. Ez esetben ugyanis úgy kell tekinteni, hogy az eladó nem csupán arra kötelezte magát a szerződéssel, hogy átruházza a vevőre a dolog tulajdonjogát, hanem implicite arra is, hogy előbb megszerzi azt, hogy át tudja ruházni.)
osztap!
Köszönöm szépen a tanácsokat. Megfogadom. Esetleg elgondolkodom a biztosítási intézkedésen, hogy javasoljam az örökösöknek. Még egyszer köszönöm.
Nimi,
Az örököstől akkor tudod megvenni az autót, miután jogerős hagyatékátadó végzés van arról, hogy ki az örökös, és ő mint tulajdonos eladja Neked. Az előszerződés kockázatos, mert pl. időközben elromolhat az autó, megrongálhatják, ellophatják, stb. Üzembentartói nem megoldás, mert amíg nincs jogerős hagyatékátadó végzés, nem tudod, ki a tulajdonos, aki alá tudná írni.
A legegyszerűbb, ha vársz, hogy végigfusson a hagyatéki eljárás, és utána vennéd meg, annyiért, amennyit akkori állapotában ér. Nem érdemes előszerződést kötni, csak mondani nekik, hogy érdekel a kocsi, beszéljünk, ha vége a hagyatéki eljárásnak.
Az örökösök kérhetnek a közjegyzőtől biztosítási intézkedést a Hetv. 32. § (1) f) fd) alapján, azon az alapon, hogy az autó értéke az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolás miatt jelentősen csökkenne. Ez alapján a közjegyző elrendelheti az eladást. A kérés pénzbe nem kerül, ha a közjegyző jóváhagyja, akkor azonnal megvehető az autó.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…
Ismerősöm halála után eladóvá vált a személygépkocsija. A lányai Kanadában élnek. A lányok nem tartanának igényt a gépkocsira, lemondanának az édesanyjuk javára. Az édesanya áruba bocsájtotta a gépkocsit. A hagyatéki tárgyalás még nem volt, a lányok lemondó nyilatkozata még nem történt meg. Előszerződéssel meg lehet venni ezt a gépkocsit vagy inkább ne? Esetleg üzemben tartói szerződés megoldás lenne a hagyatéki tárgyalásig?
Köszönöm a segítő válaszokat.
innuendos,
Hát ha per lesz, akkor ott majd megindokolhatja az álláspontját, bizonyos dolgokat majd neki kell igazolnia, szóval neki se lesz fáklyásmenet.
Feltételezem, ti lesztek a felperesek.
Ja, de számlával 'csak' 12 milliót tud igazolni.
Szép estét!
Per lesz (sajnos).
Kaptunk egy értékbecslést, a sógornőmék által elvégeztetett. Aszerint ugyan 29 milliót ér az ingatlan (hova nem jutottunk a 8 millióról), de mivel 26 milliót ér a felújítások összköltsége, így a kötelesrész alapja, 3 millió Ft. Az érték különbözet, ugye...
Erről ennyit.
innuendos
„Nem akarok pereskedni, nem akarom elkölteni feleslegesen a nehezen megkeresett pénzünket.”
Anélkül pedig ezen a szinten már nem fog menni.
Szomorú örökös
Elképzelni nem tudod, mennyi félelem van bennem.
Nem akarok pereskedni, nem akarom elkölteni feleslegesen a nehezen megkeresett pénzünket. Keresem, kutatom a buktatókat, próbálom csökkenteni a kockázatot.
De támogatnom kell a férjemet.
Igen, leírtam.. mondhatni, ventilláltam ami nyomasztott. Kár volt.
innuendos
„Higgadjunk le. Nem egymással van bajunk. Csak valahogy nem értjük mit mond a másik.”
Azt hiszem, nem én használtam először olyan hangnemet a másikkal, ami nem ide való.
„Engedjük el.”
Te is a folyamatos panaszkodást - mint írtam, nem idevaló - és akkor nem lesz gond.
Szomorú örökös
Higgadjunk le.
Nem egymással van bajunk.
Csak valahogy nem értjük mit mond a másik.
Engedjük el.
Ejjjnnnnye- bejjjnnnye...
Basta, per favore , basta!
innuendos
„Én téged nem kérdeztelek, te jöttél ide okoskodni.....Én szakértőket kérdeztem, nem laikus okoskodókat.”
Ez itt egy nyilvános fórum, soha nem te fogod eldönteni, hogy ki válaszolhat és ki nem. Főleg hogy itt nem csak jogászok vannak.
Te is laikus vagy, csak nem okoskodó, hanem inkább gyalázkodó, mocskolódó. Egyfolytában a férjed testvérét ekézed hónapok óta, de szépen lassan kezdek meggyőződni, hogy ez az „igazság”, amit te itt több hónapja idetolsz elénk, az nem a valódi igazság, hanem csakis a te gondolataid, egyre jobban kristályosodik ki a történet. A teljes történethez viszont az anyósod és a lánya véleménye is hozzá tartozna.
„Mi lenne, ha nem lennél itt?”
Én épp kb. 10 éve regisztráltam ide. Más is próbált már így leosztani engem, de eddig senkinek nem sikerült - így megnyugtatlak, hogy te is messzire vagy nagyon ettől, meg tudom védeni magam. :-)
„Nyílván, vannak sebek. Amiket mi kaptunk, nem te.”
Hidd el, hogy én is kaptam, csak ha jogi fórumra írogatok, akkor nem fogom megosztani a családi szennyest másokkal, ugyanis csak rám tartozik, nem a fórumra. Ezzel elárulom, inkább magadnak ártottál, mint használtál. ;-)
„Nem idevaló kifejezések? Azt ki határozza meg? Talán te?”
Nem én! Moderátornak hívják. De ha úgy gondolod, hogy te nem írtál ilyet, akkor esetleg olvasd végig a „2025.01.12. 07:07-kor” írt hozzászólásodat. Ott már olyan minősíthetetlen szintre süllyedtél le a nem igazán választékos szóhasználatoddal, ahová intelligens ember soha nem fog téged követni.
„Névtelen senki.....Semmihez, semmi közöd, és te papolsz.....Kapjál már a fejedhez..”
Még egyszer leírom: te egy nyilvános fórumra írtál, de én inkább csak folyamatos panaszkodásnak nevezném. Aztán ha valaki megpróbált egy kicsit rávezetni, hogy azért nem minden úgy van, ahogy azt te elképzeled, akkor azt zsigerből támadod. Mert te aztán marhára vállaltad magadat, ugye? Ja nem! Te egy hatalmas névtelen nulla vagy, aki hasznot akar az anyósa halálából húzni, annak az anyósodnak, akit életében semmire se tartottál már, ezt már egészen biztosan bizonyítottad., most meg tartanád a markodat, mint egy igazi harácsoló hiéna. Na húzz inkább innen a férjeddel együtt oda, ahová gondolom!
Szomorú örökös
Én téged nem kérdeztelek, te jöttél ide okoskodni.
Te alkottál hamarabb véleményt, nem én.
Olvasol, de csak annyit értesz, ami a te háttér sztoridat és hárításodat erősíti.
Mi lenne, ha nem lennél itt?
Ki hívott?
Én szakértőket kérdeztem, nem laikus okoskodókat.
Nyílván, vannak sebek. Amiket mi kaptunk, nem te.
Nem idevaló kifejezések? Azt ki határozza meg? Talán te?
Ki vagy te?
Névtelen senki, aki mások kárára keres magának felmentést.
Semmihez, semmi közöd, és te papolsz..
Kapjál már a fejedhez..
„Ha nem tudod a teljes történetet, akkor inkább ne alkoss véleményt!”
Na, ez valóban egy megfogadni való ötlet.
Többeknek.
innuendos
„Nem akartál az lenni? Akkor nem lettél volna, és pont. Csak úgy látszik.....testvérek kijátszása is gyakorlat lett”
Na látod, most én mondom, hogy nagyon vegyél vissza! Ha nem tudod a teljes történetet, akkor inkább ne alkoss véleményt!
Kettőnk közül viszont én nem pakoltam ide a teljes családi szennyest. Azonban anyukámnak nyomós és elfogadható indoka volt,
amiért öröklési szerződést kötött velem, hogy a testvérem kizárja mindenből. De a háttértörténethez már nem sok közöd van.
Az viszont, hogy folyamatosan ekézed a férjed testvérét már gyakorlatilag idén januártól kezdve, majd júniustól ismét folytatva, benne egész oldalas litániában leírva, hogy az évek során folyamatosan mennyire bántották a te férjedet. Hát valljuk be, egy kicsit kezd már nagyon unalmas lenni. Főleg hogy néha nem is idevaló kifejezéseket is használtál, amikor elmesélted a történetet. Megjegyzem, ha valóban olyan rossz volt a viszony a férjed és édesanyja, illetve a testvére között, akkor most miért olyan fontos egyáltalán, hogy milyen örökség jár az anyósod után? Számomra ez kifejezetten erkölcsileg különösen furcsa, hogy ilyenkor bezzeg előkerül a történet, pedig ha valóban ennyire gáz volt a viszony, akkor én magasról tennék az egészre és nem érdekelne. Ez ugyanis végképp megpecsételi a viszony kimenetelét.
Kedves Niki!
Elolvastam, megértettem.
Talán nem kellene belémkötni.
Nem én mentem Szomorú örököshöz okoskodni, ő jött 'ide'.
Úgy emlèkszem hozzád sem intéztem kérdést.
Akitől kértem, megkaptam.
@innuendos
Szerintem az érték megállapítására vonatkozóan részletes választ kaptál lent pl drbjozseftől. Olvasd el, és hasznosítsd, mert nem látom, hogy ez átment volna neked.
A stresszt ne itt vezesd le, kérlek
De, pontosan értem, hogy lefutott meccs.
De nagyon nem mindegy, hogy mennyi az annyi. Mert 2025-ben, 290%-os ingatlan áremelkedés után ne egy 2011-es értékbecslés legyen már a mérvadó.
Igen, az én verziómat ismerhetitek, mert én kérek segítséget, nem az, aki kijátszotta a saját testvérét, miután fűt-fát megígért.
Nem akartál az lenni? Akkor nem lettél volna, és pont. Csak úgy látszik, nem csak az divat, hogy élő szülőkön jusst követelnek, hanem testvérek kijátszása is gyakorlat lett. Persze aki nyert az ügyön, erkölcsileg mindig meg tudja magyarázni. De vajon mit tenne ha fordítva lenne a dolog? Biztos békésen elfogadná és egyetértene..
innuendos
„a Te ügyedben Te voltál a kedvezményezett.”
Hidd el, nem akartam az lenni, viszont édesanyám így döntött és én ezt maximálisan tiszteletben tartottam.
Hogy miért, az már nem a fórumra tartozik, de elhiheted, hogy komoly oka volt anyukámnak rá.
„Persze, hogy nem akarod érteni, hogy mit él át az, akit épp kijátszottak.”
Te nem akarod azt megérteni, hogy ez már egy lefutott meccs, mert a férjed anyukája így döntött.
Mi csakis a te verziódat ismerjük, így pedig felelőtlenség lenne a leírt családi kapcsolatokról véleményt alkotni.
De ezek különösebben nem is számítanak, ha a kérdés jogi részét nézzük. És itt csakis kötelesrészre lehet igényed.
Hogy mekkora összeg lehet ez, na ez az, ami egyedül kérdés még a továbbiakban.
Visszaolvasgattam én is...
Már értem miért támadsz. Mert a Te ügyedben Te voltál a kedvezményezett. Persze, hogy nem akarod érteni, hogy mit él át az, akit épp kijátszottak.
Ez van..
Minden szentnek maga felé hajlik a keze..
innuendos
„figyelmenkívül hagyod, hogy nem mi kaptunk egy házat”
Nem, nem hagyom figyelmen kívül, szimplán az anyósod továbbra is azt csinál a vagyonával életében, amit akar.
Ez az, amit te valahogy nem akarsz megérteni. Szó nincs arról a jogban - nevezzük törvénynek - hogy kötelező mindig és mindenkor a gyerekeket egyforma arányban juttatásban részesíteni a vagyonból. Te azt írod: „...ami törvény szerint megilleti...” Nos, a törvény akkor jön elő, amikor az örökhagyó elhalálozik és még akkor sem „törvényszerű”, hogy a leszármazottak egyenlő arányban fognak bármiből is részesülni. Addig semmilyen törvény nem létezik, ami az örökhagyó vagyonát megszabná, hogy kinek és mennyit ad belőle. Ez mindig egyedül az ő döntése. És ebbe a „családi szennyes” nem tartozik bele, ez a ti dolgotok, felesleges a jogi részekbe ezt megpróbálni belemosni.
„De te csak szűrj le annyit, hogy a férjem már az anyja éltében is követelte a jussát..”
Ki állított ilyet? Én valami egészen mást írtam szerintem, amiben semmilyen utalás nem volt a férjedre:
„sajnos manapság egyre gyakoribb, hogy még a szülő életében már a gyerek igényt formál a várható örökségére”