EU rendelet hazai hatálya, alkalmazhatósága

"A kérdés ezek után az, hogy az EU-s rendeletek a magyar népességre megállapíthatnak-e közvetlenül alkalmazandó, közvetlenül hatályos magatartási szabályokat?"

Igen. Bár ha jól értem téged nem a válasz érdekel :).

Nonolet, látom nem érted. Pusztán a csatlakozási szerződés aláírásától az EU-s jognak nem lesz primátusa a hazai törvényekkel szemben.

Mivel sem a kormányfőnek, sem a kormánydelegáltnak, sem az EU parlamenti küldötteknek nincsen arra felhatalmazása, hogy a hazai törvénnyel megegyező, vagy afelett álló kötőerejű jogot hozzanak. Ennélfogva azoknak a tanácsoknak sincsen, amelyeknek tagjai.

Hogy értsd a dolgot egy távoli hasonlat: ha 50 százados alakít egy bizottságot és hoz egy parancsot, az nem fogja felülírni a tábornok parancsát.

Ha lenne olyan tartalmú jogszabály amit idézni véltél - akkor minden rendben lenne és az én beírásom sem született volna meg.

De nincsen, ám még pótolható.

Pedig valahogy csak aláírtuk a csatlakozási szerződést... Nemdebár?

Tudod volt róla

• népszavazás

és

• ratifikáció

és

• kihirdetés

Aztán ... ezzel hipp-hopp már érvényes is lett ránk!

Gondolkodnod azt kéne, meg utáni járni a történetnek.
Mert már régen volt ám mindez.

Még 2004. Május 1. előtt :-)

"Vállalva, hogy az EU direktívát (egyben) HAZAI jognak (IS) tekinti!!!! külön hazai jogalkotás nélkül"

Ilyen, vagy hasonló tartalmú jogszabály nem létezik, sohasem került tárgyalásra és elfogadásra a Parlamentben.

Sohasem jelent meg a Közlönyben.

highand

Nem az EU erőszakolja ránk! erőből.

Hanem...

Mi önként fogadjuk el a csatlakozási szerződés alapján.
Amit az országgyűlés hagyott jóvá.
Vállalva, hogy az EU direktívát (egyben) HAZAI jognak (IS) tekinti!!!! külön hazai jogalkotás nélkül.

De ez mondjuk 8.-os ismeret ám...
Mármint az EU-nak nevezet SZERZŐDÉSES alakzat ismerete.

Merthogy az EU NEEEEEEEEEM egy ÁLLAM!!!! ám.
Hanem egy szerződés alapú EGYÜTTMŰKÖDÉSI RENDSZER.

Jó reggelt!

Megkérlek hivatkozd be és idézd ezt a felhatalmazást.

Az nem zavar, hogy a Magyar Országgyűlés adott felhatalmazást rá... azaz törvényt hozott róla.

Ráadásul népszavazás alapján.

- -

Ettől már csak egy erősebb felhatalmazás van >> a győztes fegyvereké!!!

Bennem felmerült néhány kétely az EU rendeletek közvetlen honi hatálya, alkalmazhatósága tekintetében.

1. Már a római jogban ismert volt az az alapelv, hogy senki sem adhat tovább több jogot másnak, mint amennyivel maga is rendelkezik. Ahhoz tehát, hogy az EU Tanácsa ( amely nem azonos az alárendelt Európai Tanács-al) a magyar állampolgárokra kötelező magatartási szabályt alkothasson, szükség lenne arra, hogy már az EU Tanácsának ( továbbiakban Tanács) tagjai – akik alapvetően a tagállamok vezetői és delegáltjai ( EUSZ 16. cikk (1)) – magukban is rendelkezzenek azzal a joggal, hogy a küldő ország állampolgáraira kötelező magatartási szabályokat alkothassanak önállóan, saját országuk törvényalkotó szervei nélkül.

• figyelemmel a tanácsok tagjainak jogosultságaira.

2. Az EU Parlament által hozott rendeletek kötőerejére teljesen hasonló logika igaz. Mivel Magyarország választott EU-s parlamenti küldötteit semmilyen jogszabály nem jogosítja fel arra, hogy a magyar lakosság egészére nézve kötelező magatartási szabályokat alkossanak, így a belőlük és más országok küldötteiből álló döntéshozó szervnek sem lehet ilyen felhatalmazása.

3. Mikor hatályos egy jogszabály? A jogi alaptan tematikájába tartozó kérdést a képzés során az első szemeszter végén végi szigorlatok végén illik már feltenni.

• Ha arra feljogosított szerv hozza (pl. országgyűlés)
• Ha kihirdetik (pl. közlöny)
• Ha hatályba léptetik (a kezdő időpont, amikortól alkalmazandó)

Az első feltétel kielégítettésge az EU-s rendeletek esetében legalábbis vitás. De ugyanígy vitás a második feltétel is, hiszen az EU Tanácsa maga mondja ki, hogy a rendeletek csak elektronikus formájukban megjelenve is közhitelesek és kihirdetettnek minősülnek ( Tanács 2016/2013 EU)

• addig az EU-s rendeletek szövegét csakis további tudás, a számítógépes ismeretek birtokában, egyéb tárgyi feltételek birtokában ( internet és számítógép) ismerhetik meg a magyar állampolgárok - hiszen magyar nyelvű, nyomtatott utánközlés a Közlönyben sem történik.

Kétséges tehát a második feltétel kielégítettsége, de a hitelessége is, hiszen a rendelet szövegét nem magyar nyelven hozzák. Azt pedig senki sem tudja kik fordítják az idegen nyelven hozott rendeleteket.

3. Egyedül csak a harmadik feltétel látszik kielégítettnek, hiszen az EU-s rendeletek szövege minden esetben tartalmazza a hatályba lépés időpontját.

A kérdésre nem ad választ az Alaptörvény E cikkeje sem, hiszen az EU-s jog kötelező erejét és elismertségét keretek közé szorítja.

A kérdés ezek után az, hogy az EU-s rendeletek a magyar népességre megállapíthatnak-e közvetlenül alkalmazandó, közvetlenül hatályos magatartási szabályokat?