EU rendelet hazai hatálya, alkalmazhatósága


oligaliga # 2019.01.07. 14:56

Ami pedig a Kúriát illeti: számtalan olyan ügy volt már előtte, amelyben közvetlenül kellett alkalmazni EU-s rendeletet. Egyetlen alkalommal sem mondta ki azt, amit te akarsz itt kierőszakolni.

highand # 2019.01.07. 14:57

Ez is ismert előttem.

Sajnos ebben sem található olyan szöveg, amely szerint a miniszteri szintű delegáltak, a hazai törvényeket felülíró jogot alkothatnának. Sőt ellenkező értelmű szöveget tartalmaz több helyen is.

De szerintem fejezd be. Nyilvánvalóan nincsen olyan érved általánosságokon kívül, ami a konkrét kérdésemre konkrét választ adna.

highand # 2019.01.07. 15:00

Majd ha én állok egy ilyen üggyel a Kúria előtt, akkor kénytelen lesz közvetlenül ebben dönteni.

Jelenleg nincsen ilyen ügy, de héten akkor generálok egyet. Egy év múlva többet fogunk tudni a Kúria erre vonatkozó álláspontjáról.

Lehetsz az ellenérdekű fél képviselője a próba perben, ha akarsz.

A mailom megtalálod. üdv.

oligaliga # 2019.01.07. 15:04

highand

Sok szerencsét egy ilyen irányú pernyeréshez, remélem, vissza is térsz beszámolni a fejleményekről.

Az általam írtak nem általánosságok, konkrét jogszabályhelyet kértél, megkaptad. Ha nem tetszik, ne itt panaszkodj.

nonolet # 2019.01.08. 00:06

highand

Mit nem lehet ezen érteni?!!! hisz a hülyegyerek is érti ...

A magyar országgyűlés, mint legfőbb magyar törvényhozó,
a vonatkozó népszavazás alapján...

Hozott egy olan törvényt anno amiben az áll, hogy

1.
Ezentúl minden az EU-Tanácsa által kiadott direktívát hazai jognak fogadunk el, pont úgy mintha,
azt mi a Magyar Országyűlés alkottuk volna!!!

2.
Az EU-Tanácsába dírektíva alkotási célból a mindenkori kormányfőt delegáljuk magunk helyett.

3.
Ezen döntésünket a magyar Nép népszavazással hagyta jóvá.

Hát így van meg kellő felhatalmazás, mert azt maga az Országyűlés, mint legfőbb magyar jogalkotó adta.

Lemondva ezzel a jogalkotási jogának kizárólagosságról.
(a visszavonásig! azaz a kilépésig)

- -

De ha ezt nem fogja az agyad, akkor sürgősen add fel a felső fokú képzést ... mert síkhülye vagy nem való az neked.
Jogásznak meg láthatóan végképp nem leszel jó.

Logika hiányában és az egysíkú-merev gondolkodás okán ugyanis alkalmatlan vagy.

highand # 2019.01.08. 14:11

Nonolet

A személyeskedés nem segít azon a problémán, hogy ez a szöveg, amit ide írtál:

"A magyar országgyűlés, mint legfőbb magyar törvényhozó,
a vonatkozó népszavazás alapján...Hozott egy olyan törvényt anno amiben az áll, hogy

Ezentúl minden az EU-Tanácsa által kiadott direktívát hazai jognak fogadunk el, pont úgy mintha,
azt mi a Magyar Országyűlés alkottuk volna!!!"

    • semmilyen magyar törvényszövegben nem található meg, soha nem hozott ilyen szövegű törvényt az országgyűlés.
highand # 2019.01.20. 08:24

Monoszkóp!

Sajnos csak most vettem észre a válaszodat.

A bíróság az nem jogforrás. A precedensjog területén igen, de Magyarországon nem. A bíróság jogalkalmazó, nem jogalkotó. A Kúria is csak kötelező jogértelmezést alkothat, jogot azt nem.

Ennél fogva még mindig nincsen válaszunk.

hollipop # 2019.03.01. 21:52

Mivel Magyarország az Unió tagja, nyilvánvalóan alkalmaznunk kell az uniós jogot.

  1. az Alaptörvényben az Európa-klauzula kimondja, hogy Mo. egyes, a tagságból eredő jogok gyakorlásához, illetve kötelezettségek teljesítéséhez szükséges hatásköreit más tagállamokkal együtt gyakorolhatja ->lásd osztott szuverenitás, jogalkotással felruházott uniós intézmények (amelyek hozhatnak a tagállamokra, illetve az uniós polgárokra nézve kötelező jogszabályt akár akaratuk ellenére is, hiszen részben ez a szupranacionalitás lényege)
  2. az uniós jog automatikusan része a belső jognak, nem nemzetközi jogként, hanem sui generis jogként, nem kell transzformálni
  3. az uniós jog elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben a 2 összeütközése esetén, ez a Costa vs. ENEL-ügyben került kimondásra, ez alapvetően az uniós jog egységességét és a közvetlen hatályt biztosítja (magánfelek hivatkozhatnak bizonyos másodlagos jogforrásokra bírósági eljárásban), ha egy uniós normával ellentétes egy belső jogi norma, akkor azt a bíróság nem alkalmazhatja (lásd Simmenthal-ügy)
  4. a rendelet mint másodlagos uniós jogforrás nem keverendő össze a mi jogforrási hierarchiánkban szereplő rendelettel, a kettőnek semmi köze egymáshoz
  5. a rendelet mindenkire nézve kötelező, a tagállamokra és az állampolgárokra is, közvetlenül alkalmazandó, tehát nem kell külön végrehajtási jogszabály, nem kell belső jogi normával kihirdetni, átültetni stb. nem kell külön jogszabály ahhoz, hogy a norma belépjen a tagállami jogalkalmazásba, az uniós norma belép a tagállami jogba, külön, további jogalkotói aktus segítsége nélkül, emellett közvetlenül hatályos
  6. 2013 óta a Hivatalos Lap elektronikus változata vált ki joghatást, informatikai meghibásodás esetén a nyomtatott verzió

Tehát a lényeg, hogy a rendelet kötelező erejű.