EU rendelet hazai hatálya, alkalmazhatósága

Ami pedig a Kúriát illeti: számtalan olyan ügy volt már előtte, amelyben közvetlenül kellett alkalmazni EU-s rendeletet. Egyetlen alkalommal sem mondta ki azt, amit te akarsz itt kierőszakolni.

Ez is ismert előttem.

Sajnos ebben sem található olyan szöveg, amely szerint a miniszteri szintű delegáltak, a hazai törvényeket felülíró jogot alkothatnának. Sőt ellenkező értelmű szöveget tartalmaz több helyen is.

De szerintem fejezd be. Nyilvánvalóan nincsen olyan érved általánosságokon kívül, ami a konkrét kérdésemre konkrét választ adna.

Majd ha én állok egy ilyen üggyel a Kúria előtt, akkor kénytelen lesz közvetlenül ebben dönteni.

Jelenleg nincsen ilyen ügy, de héten akkor generálok egyet. Egy év múlva többet fogunk tudni a Kúria erre vonatkozó álláspontjáról.

Lehetsz az ellenérdekű fél képviselője a próba perben, ha akarsz.

A mailom megtalálod. üdv.

highand

Sok szerencsét egy ilyen irányú pernyeréshez, remélem, vissza is térsz beszámolni a fejleményekről.

Az általam írtak nem általánosságok, konkrét jogszabályhelyet kértél, megkaptad. Ha nem tetszik, ne itt panaszkodj.

highand

Mit nem lehet ezen érteni?!!! hisz a hülyegyerek is érti ...

A magyar országgyűlés, mint legfőbb magyar törvényhozó,
a vonatkozó népszavazás alapján...

Hozott egy olan törvényt anno amiben az áll, hogy

1.
Ezentúl minden az EU-Tanácsa által kiadott direktívát hazai jognak fogadunk el, pont úgy mintha,
azt mi a Magyar Országyűlés alkottuk volna!!!

2.
Az EU-Tanácsába dírektíva alkotási célból a mindenkori kormányfőt delegáljuk magunk helyett.

3.
Ezen döntésünket a magyar Nép népszavazással hagyta jóvá.

Hát így van meg kellő felhatalmazás, mert azt maga az Országyűlés, mint legfőbb magyar jogalkotó adta.

Lemondva ezzel a jogalkotási jogának kizárólagosságról.
(a visszavonásig! azaz a kilépésig)

- -

De ha ezt nem fogja az agyad, akkor sürgősen add fel a felső fokú képzést ... mert síkhülye vagy nem való az neked.
Jogásznak meg láthatóan végképp nem leszel jó.

Logika hiányában és az egysíkú-merev gondolkodás okán ugyanis alkalmatlan vagy.

Nonolet

A személyeskedés nem segít azon a problémán, hogy ez a szöveg, amit ide írtál:

"A magyar országgyűlés, mint legfőbb magyar törvényhozó,
a vonatkozó népszavazás alapján...Hozott egy olyan törvényt anno amiben az áll, hogy

Ezentúl minden az EU-Tanácsa által kiadott direktívát hazai jognak fogadunk el, pont úgy mintha,
azt mi a Magyar Országyűlés alkottuk volna!!!"

• • semmilyen magyar törvényszövegben nem található meg, soha nem hozott ilyen szövegű törvényt az országgyűlés.

Monoszkóp!

Sajnos csak most vettem észre a válaszodat.

A bíróság az nem jogforrás. A precedensjog területén igen, de Magyarországon nem. A bíróság jogalkalmazó, nem jogalkotó. A Kúria is csak kötelező jogértelmezést alkothat, jogot azt nem.

Ennél fogva még mindig nincsen válaszunk.

Mivel Magyarország az Unió tagja, nyilvánvalóan alkalmaznunk kell az uniós jogot.

1. az Alaptörvényben az Európa-klauzula kimondja, hogy Mo. egyes, a tagságból eredő jogok gyakorlásához, illetve kötelezettségek teljesítéséhez szükséges hatásköreit más tagállamokkal együtt gyakorolhatja ->lásd osztott szuverenitás, jogalkotással felruházott uniós intézmények (amelyek hozhatnak a tagállamokra, illetve az uniós polgárokra nézve kötelező jogszabályt akár akaratuk ellenére is, hiszen részben ez a szupranacionalitás lényege)
2. az uniós jog automatikusan része a belső jognak, nem nemzetközi jogként, hanem sui generis jogként, nem kell transzformálni
3. az uniós jog elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben a 2 összeütközése esetén, ez a Costa vs. ENEL-ügyben került kimondásra, ez alapvetően az uniós jog egységességét és a közvetlen hatályt biztosítja (magánfelek hivatkozhatnak bizonyos másodlagos jogforrásokra bírósági eljárásban), ha egy uniós normával ellentétes egy belső jogi norma, akkor azt a bíróság nem alkalmazhatja (lásd Simmenthal-ügy)
4. a rendelet mint másodlagos uniós jogforrás nem keverendő össze a mi jogforrási hierarchiánkban szereplő rendelettel, a kettőnek semmi köze egymáshoz
5. a rendelet mindenkire nézve kötelező, a tagállamokra és az állampolgárokra is, közvetlenül alkalmazandó, tehát nem kell külön végrehajtási jogszabály, nem kell belső jogi normával kihirdetni, átültetni stb. nem kell külön jogszabály ahhoz, hogy a norma belépjen a tagállami jogalkalmazásba, az uniós norma belép a tagállami jogba, külön, további jogalkotói aktus segítsége nélkül, emellett közvetlenül hatályos
6. 2013 óta a Hivatalos Lap elektronikus változata vált ki joghatást, informatikai meghibásodás esetén a nyomtatott verzió

Tehát a lényeg, hogy a rendelet kötelező erejű.