Mivel Magyarország az Unió tagja, nyilvánvalóan alkalmaznunk kell az uniós jogot.
- az Alaptörvényben az Európa-klauzula kimondja, hogy Mo. egyes, a tagságból eredő jogok gyakorlásához, illetve kötelezettségek teljesítéséhez szükséges hatásköreit más tagállamokkal együtt gyakorolhatja ->lásd osztott szuverenitás, jogalkotással felruházott uniós intézmények (amelyek hozhatnak a tagállamokra, illetve az uniós polgárokra nézve kötelező jogszabályt akár akaratuk ellenére is, hiszen részben ez a szupranacionalitás lényege)
- az uniós jog automatikusan része a belső jognak, nem nemzetközi jogként, hanem sui generis jogként, nem kell transzformálni
- az uniós jog elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben a 2 összeütközése esetén, ez a Costa vs. ENEL-ügyben került kimondásra, ez alapvetően az uniós jog egységességét és a közvetlen hatályt biztosítja (magánfelek hivatkozhatnak bizonyos másodlagos jogforrásokra bírósági eljárásban), ha egy uniós normával ellentétes egy belső jogi norma, akkor azt a bíróság nem alkalmazhatja (lásd Simmenthal-ügy)
- a rendelet mint másodlagos uniós jogforrás nem keverendő össze a mi jogforrási hierarchiánkban szereplő rendelettel, a kettőnek semmi köze egymáshoz
- a rendelet mindenkire nézve kötelező, a tagállamokra és az állampolgárokra is, közvetlenül alkalmazandó, tehát nem kell külön végrehajtási jogszabály, nem kell belső jogi normával kihirdetni, átültetni stb. nem kell külön jogszabály ahhoz, hogy a norma belépjen a tagállami jogalkalmazásba, az uniós norma belép a tagállami jogba, külön, további jogalkotói aktus segítsége nélkül, emellett közvetlenül hatályos
- 2013 óta a Hivatalos Lap elektronikus változata vált ki joghatást, informatikai meghibásodás esetén a nyomtatott verzió
Tehát a lényeg, hogy a rendelet kötelező erejű.