EU rendelet hazai hatálya, alkalmazhatósága

Fórum → EU és nemzetközi jog
régebbi elöl     új hozzászólás

  • 1
  • 2
hollipop # 2019.03.01. 21:52

Mivel Magyarország az Unió tagja, nyilvánvalóan alkalmaznunk kell az uniós jogot.

  1. az Alaptörvényben az Európa-klauzula kimondja, hogy Mo. egyes, a tagságból eredő jogok gyakorlásához, illetve kötelezettségek teljesítéséhez szükséges hatásköreit más tagállamokkal együtt gyakorolhatja ->lásd osztott szuverenitás, jogalkotással felruházott uniós intézmények (amelyek hozhatnak a tagállamokra, illetve az uniós polgárokra nézve kötelező jogszabályt akár akaratuk ellenére is, hiszen részben ez a szupranacionalitás lényege)
  2. az uniós jog automatikusan része a belső jognak, nem nemzetközi jogként, hanem sui generis jogként, nem kell transzformálni
  3. az uniós jog elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben a 2 összeütközése esetén, ez a Costa vs. ENEL-ügyben került kimondásra, ez alapvetően az uniós jog egységességét és a közvetlen hatályt biztosítja (magánfelek hivatkozhatnak bizonyos másodlagos jogforrásokra bírósági eljárásban), ha egy uniós normával ellentétes egy belső jogi norma, akkor azt a bíróság nem alkalmazhatja (lásd Simmenthal-ügy)
  4. a rendelet mint másodlagos uniós jogforrás nem keverendő össze a mi jogforrási hierarchiánkban szereplő rendelettel, a kettőnek semmi köze egymáshoz
  5. a rendelet mindenkire nézve kötelező, a tagállamokra és az állampolgárokra is, közvetlenül alkalmazandó, tehát nem kell külön végrehajtási jogszabály, nem kell belső jogi normával kihirdetni, átültetni stb. nem kell külön jogszabály ahhoz, hogy a norma belépjen a tagállami jogalkalmazásba, az uniós norma belép a tagállami jogba, külön, további jogalkotói aktus segítsége nélkül, emellett közvetlenül hatályos
  6. 2013 óta a Hivatalos Lap elektronikus változata vált ki joghatást, informatikai meghibásodás esetén a nyomtatott verzió

Tehát a lényeg, hogy a rendelet kötelező erejű.

highand # 2019.01.20. 08:24

Monoszkóp!

Sajnos csak most vettem észre a válaszodat.

A bíróság az nem jogforrás. A precedensjog területén igen, de Magyarországon nem. A bíróság jogalkalmazó, nem jogalkotó. A Kúria is csak kötelező jogértelmezést alkothat, jogot azt nem.

Ennél fogva még mindig nincsen válaszunk.

highand # 2019.01.08. 14:11

Nonolet

A személyeskedés nem segít azon a problémán, hogy ez a szöveg, amit ide írtál:

"A magyar országgyűlés, mint legfőbb magyar törvényhozó,
a vonatkozó népszavazás alapján...Hozott egy olyan törvényt anno amiben az áll, hogy

Ezentúl minden az EU-Tanácsa által kiadott direktívát hazai jognak fogadunk el, pont úgy mintha,
azt mi a Magyar Országyűlés alkottuk volna!!!"

    • semmilyen magyar törvényszövegben nem található meg, soha nem hozott ilyen szövegű törvényt az országgyűlés.
nonolet # 2019.01.08. 00:06

highand

Mit nem lehet ezen érteni?!!! hisz a hülyegyerek is érti ...

A magyar országgyűlés, mint legfőbb magyar törvényhozó,
a vonatkozó népszavazás alapján...

Hozott egy olan törvényt anno amiben az áll, hogy

1.
Ezentúl minden az EU-Tanácsa által kiadott direktívát hazai jognak fogadunk el, pont úgy mintha,
azt mi a Magyar Országyűlés alkottuk volna!!!

2.
Az EU-Tanácsába dírektíva alkotási célból a mindenkori kormányfőt delegáljuk magunk helyett.

3.
Ezen döntésünket a magyar Nép népszavazással hagyta jóvá.

Hát így van meg kellő felhatalmazás, mert azt maga az Országyűlés, mint legfőbb magyar jogalkotó adta.

Lemondva ezzel a jogalkotási jogának kizárólagosságról.
(a visszavonásig! azaz a kilépésig)

- -

De ha ezt nem fogja az agyad, akkor sürgősen add fel a felső fokú képzést ... mert síkhülye vagy nem való az neked.
Jogásznak meg láthatóan végképp nem leszel jó.

Logika hiányában és az egysíkú-merev gondolkodás okán ugyanis alkalmatlan vagy.

oligaliga # 2019.01.07. 15:04

highand

Sok szerencsét egy ilyen irányú pernyeréshez, remélem, vissza is térsz beszámolni a fejleményekről.

Az általam írtak nem általánosságok, konkrét jogszabályhelyet kértél, megkaptad. Ha nem tetszik, ne itt panaszkodj.

highand # 2019.01.07. 15:00

Majd ha én állok egy ilyen üggyel a Kúria előtt, akkor kénytelen lesz közvetlenül ebben dönteni.

Jelenleg nincsen ilyen ügy, de héten akkor generálok egyet. Egy év múlva többet fogunk tudni a Kúria erre vonatkozó álláspontjáról.

Lehetsz az ellenérdekű fél képviselője a próba perben, ha akarsz.

A mailom megtalálod. üdv.

highand # 2019.01.07. 14:57

Ez is ismert előttem.

Sajnos ebben sem található olyan szöveg, amely szerint a miniszteri szintű delegáltak, a hazai törvényeket felülíró jogot alkothatnának. Sőt ellenkező értelmű szöveget tartalmaz több helyen is.

De szerintem fejezd be. Nyilvánvalóan nincsen olyan érved általánosságokon kívül, ami a konkrét kérdésemre konkrét választ adna.

oligaliga # 2019.01.07. 14:56

Ami pedig a Kúriát illeti: számtalan olyan ügy volt már előtte, amelyben közvetlenül kellett alkalmazni EU-s rendeletet. Egyetlen alkalommal sem mondta ki azt, amit te akarsz itt kierőszakolni.

oligaliga # 2019.01.07. 14:51

Ne fájjon a fejed:

2007. évi CLXVIII. törvény
az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés kihirdetéséről

  1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a 2007. december 13-án aláírt, az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés (a továbbiakban: Lisszaboni Szerződés) kötelező hatályának elismerésére.
  2. § Az Országgyűlés a Lisszaboni Szerződést e törvénnyel kihirdeti.
  3. § A Lisszaboni Szerződés hiteles magyar nyelvű szövegét a törvény 1. számú melléklete tartalmazza.
  4. § A helyesbítő jegyzőkönyv hiteles magyar nyelvű szövegét a törvény 3. számú melléklete tartalmazza.
  5. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E törvény 2-5. §-a a Lisszaboni Szerződés 6. cikke (2) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.
(3) A Lisszaboni Szerződés, illetve e törvény 2-5. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

A Lisszaboni szerződés 2009. december 31-el lépett hatályba. Az egységes szerkezetbe foglalt szöveget az alábbi linken találhatod meg (innen származik a korábbi idézetem is):

https://eur-lex.europa.eu/…tent/EN/TXT/?…

Kell még egyéb jogszabály vagy ennyivel már boldogulsz?

highand # 2019.01.07. 14:44

Nem én kevertem ide a nemzetközi jogról szóló törvényt.

De ezt a vitát előbb utóbb eldönti a Kúria, mert előbb utóbb valaki a Kúria elé fog vinni egy olyan ügyet, ahol a bíróság közvetlenül EU-s rendeletet alkalmazott.

Én pusztán csak felhívtam a figyelmet arra, hogy ha az EU-s csatlakozással kapcsolatos törvényalkotást körültekintőbben készítették volna elő, ugyanígy az EU- képviselőkről szóló törvényt, akkor most nem kellene megerőszakolni a római jogot.

oligaliga # 2019.01.07. 14:40

És egyáltalán nem keverem a nemzetközi jogot az európai joggal. A keveredés a másik oldalon van.

highand # 2019.01.07. 14:39

"A rendelet általános hatállyal bír. Teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban."

Értsd már meg, hogy ha miniszterelnökök, kormányfők jelentik ezt ki, akkor az nem írja felül a tagállami törvényeket!!!

Ez olyan, mintha a magyar kormányfő rendeletben jelentené ki, hogy átírta pl. a családjogi törvény egyes szakaszait.

Leírhatja, de a jogszabályi hierarchia miatt mégis a családjogi törvény alkalmazandó.

oligaliga # 2019.01.07. 14:39

highand

A tévedésed azon alapul, hogy összekevered az Európai Unió szerve által alkotott rendeletet a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény alapján hozott rendelettel.

highand # 2019.01.07. 14:35

Még mindig összekevered a nemzetközi jogot az EU-s joggal.

Un. "Európai jog" pedig mindeddig a magyar joganyagban nem létezett.

A jogszabály attól lesz kihirdetett, hogy bárki számára megismerhetővé válik.

A számítógépes ismerettel, internet eléréssel, számítógéppel rendelkezők halmaza nem "bárki". Az "bárki"-nek egy részhalmaza csupán.

A joglakotók ezt elszúrták az EU-s csatlakozás kapcsán. A Közlöny esetében nem szúrták el, mert bár az elektronikus formát tették hitelessé, de előírták egy nyomtatott példány archiválását.

De
  • mint már többször írtam, még ez kijavítható.
oligaliga # 2019.01.07. 14:29

„Mutass jogszabályt!

Idézd!

Vezesd le!”

„Az Európai Unió egységes szerkezetbe foglalt Alapszerződésének Hatodik része I. címének 2. fejezete rendelkezésik a jogalkotásról. Ebből a Téged olyannyira érdeklő rendelkezés a következő:

AZ UNIÓ JOGI AKTUSAI, AZ ELFOGADÁSUKRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK ÉS EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. SZAKASZ

AZ UNIÓ JOGI AKTUSAI

288. cikk

(az EKSz. korábbi 249. cikke)

Az Unió hatásköreinek gyakorlása érdekében az intézmények rendeleteket, irányelveket, határozatokat, ajánlásokat és véleményeket fogadnak el.

A rendelet általános hatállyal bír. Teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Az irányelv az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja.

A határozat teljes egészében kötelező. Amennyiben külön megjelöli, hogy kik a címzettjei, a határozat kizárólag azokra nézve kötelező, akiket címzettként megjelöl.

Az ajánlások és a vélemények nem kötelezőek.”

highand # 2019.01.07. 14:28

Látom végképpen nem érted.

Éppen azt hoztam fel, hogy pl. a 288-as cikkelyt olyan személyek hozták, akiknek nem volt felhatalmazása arra, hogy a magyar lakosságra törvényerejű, kötelező magatartási szabályt alkossanak.

Mivel:

Senki sem adhat több jogot másnak, mint amennyivel mag is rendelkezik.

A kormányfők legfeljebb rendelet kötőerejű jogot hozhatnak, ami alárendelt a törvénynek. Így a belőlük álló szervnek sem adhatnak olyan jogot, ami a szervet felhatalmazná ennél nagyobb kötőerejű jog hozatalára.

Az EU parlamenti képviselőkre ugyanez igaz. Törvény kötőerejével rendelkező jogot a magyar parlament a Házszabályok szerint hozhat. Az EU-s képviselőkről szóló törvénynek felhatalmazást kellett volna adni képviselőknek arra, hogy ők is - azon néhányan - önállóan hozhassanak a magyar lakosságra kötelező magatartási szabályt, hogy szavazhassanak erről, hogy alfogadhassanak ilyet.

Ezt szinte az összes EU tagország legfelsőbb törvényalkotó szerve megtette, de a magyar országgyűlés nem.

De -
  • ez még pótolható.
oligaliga # 2019.01.07. 14:25

Abból, ahogy a kérdéshez hozzáállsz. A végzettséged lehet jogász, de attól még maradhatsz műkedvelő (van jó pár olyan ismert és kevésbé ismert ember, akinek megvan a diplomája, de nem ért a joghoz).

Az Európai Unióhoz csatlakozásról szóló szerződést az aláírásakor nemzetközi szerződésként kellett kezelni, mert még nem voltunk az EU tagja.

A szerződés aláírásával elfogadtuk az Európai Unió által alkotott jogi aktusokat is, melyekre a második bejegyzésem vonatkozik.

A jogszabály nem attól lesz kihirdetett, hogy a Széchenyi Könyvtárban őriznek belőle egy példányt, hanem a Magyar közlönyben történő megjelenéstől.

monoszkop # 2019.01.07. 14:24

Az európai jog elsőbbsége

Az elsőbbség elve értelmében az európai jog a tagállamok nemzeti jogai felett áll. Az elsőbbség elve minden kötelező erejű európai jogi aktusra érvényes. Ennek megfelelően a tagállamok nem alkalmazhatnak az európai joggal ellentétes nemzeti rendelkezést.

Az elsőbbség elve biztosítja az európai jognak a nemzeti jogok feletti felsőbbrendűségét.

Ez az európai jog egyik alapelve.

A közvetlen hatály elvéhez hasonlóan az elsőbbség elvét sem tartalmazzák a szerződések, hanem az Európai Unió Bírósága alakította ki.

Fogalommeghatározás

Az Európai Unió Bírósága a Costa kontra Enel ügyben hozott, 1964. július 15-i ítéletben alakította ki az elsőbbség elvét.

Ebben az ítéletében a Bíróság kimondja, hogy az európai intézmények által alkotott jog beépül a tagállamok jogrendszerébe, amelyek kötelesek azt tiszteletben tartani. Az európai jog tehát elsőbbséget élvez a nemzeti jogok felett. Így amennyiben egy nemzeti szabály valamely európai rendelkezéssel ellentétes lenne, úgy a tagállamok az európai rendelkezést kötelesek alkalmazni. A nemzeti jog nem válik érvénytelenné és nem helyezik hatályon kívül, de a kötelező erejét felfüggesztik.

A Bíróság később pontosította, hogy függetlenül attól, hogy valamely nemzeti jogi aktust az érintett európai jogi aktus előtt vagy után fogadták el, az európai jog elsőbbsége valamennyi nemzeti jogi aktusra alkalmazandó.

A nemzeti joggal szemben felsőbbrendűvé vált az európai jog, az elsőbbség elve tehát az európai jog által azonos jogvédelmet biztosít minden állampolgár számára az EU területén.

Az elv alkalmazásának terjedelme

Az európai jog nemzeti jogok feletti elsőbbsége abszolút. Következésképp valamennyi kötelező erejű európai jogi aktus elsőbbséget élvez, függetlenül attól, hogy az elsődleges jogból vagy a másodlagos jogból származik-e.

Ugyanígy valamennyi nemzeti jogi aktus, jellegétől függetlenül, alárendelt ennek az elvnek: törvény, rendelet, végzés, rendelkezés, körlevél stb., függetlenül attól, hogy e jogi aktusokat a tagállam végrehajtó vagy törvényhozó hatalma alkotta. A bíróságok is alárendeltek az elsőbbség elvének. A bíróságok által alkotott jognak, az ítélkezési gyakorlatnak tiszteletben kell tartania az uniós jogot.

A Bíróság álláspontja szerint az egyes nemzeti alkotmányok is alárendeltek az elsőbbség elvének. A tagállami bírák feladata tehát, hogy ne alkalmazzák az európai joggal ellentétes alkotmány rendelkezéseit.

Az elv tiszteletben tartásának felelősei

A közvetlen hatály elvének mintájára itt is a Bíróság ellenőrzi az elsőbbség elvének megfelelő alkalmazását. A Bíróság az alapító szerződésekben meghatározott különböző keresetindítási lehetőségekre, például a kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetre alapított határozataival szankcionálhatja azokat a tagállamokat, amelyek nem tartják tiszteletben az elsőbbség elvét.

A tagállami bírák kötelesek betartatni az elsőbbség elvét. A tagállami bírák adott esetben az előzetes döntéshozatali eljárás eszközével is élhetnek, amennyiben kétségeik merülnek fel az elv alkalmazásával kapcsolatban. 1990. június 19-én hozott ítéletében (Factortame ügy) a Bíróság kimondta, hogy valamely nemzeti jogszabály érvényességének ellenőrzése iránt indított előzetes döntéshozatali eljárás esetén a nemzeti joghatóság köteles azonnal felfüggeszteni a nemzeti jogszabály alkalmazását mindaddig, amíg kézhez nem kapja a Bíróság által javasolt megoldást és az ítéletet, amelyet a bíróság az ügy érdemében hoz.

https://eur-lex.europa.eu/…tent/HU/TXT/?…

monoszkop # 2019.01.07. 14:22

Mutass jogszabályt!

Idézd!

Vezesd le!

:)

highand # 2019.01.07. 14:18

Most magabiztosan megismételted ugyanazt, amit az előbb, de elovasni már nem olvastad el:

1.
"16. § (1) Az általánosan kötelező magatartási szabályt tartalmazó nemzetközi szerződést a tartalmának megfelelő szintű jogszabályba foglalva kell kihirdetni."

2.
Összekevered a nemzetközi jogra vonatkozó törvényt, az EU-s jogra vonatkozóval. ( ez borítékolható volt)

A nemzetközi jog nem azonos az EU-s joggal. De ha azonos lenne, az akkor is engem igazolna, hiszen az EU-s rendeleteknek csak elenyésző része lett a 16.§ (1) szerint jogszabályba foglalva és kihirdetve.

Még valami. A hivatalos Közlönynek egy példányát nyomtatott formában is archiválni kell a Széchenyi Könytárban. ( 2010. évi CXXX. 25/A. § (5)) Az másolható, olvasható annak a számára is, aki nem rendelkezik számítógépes ismeretekkel. A magyar lakosság 40%-a ilyen.

Miből gondolod, hogy nincsen jogi végzettségem?

oligaliga # 2019.01.07. 14:14

És még valami:

A 2004. évi XXX. törvénnyel elfogadott alapszerződés és annak jelenleg hatályos szövege szerint a rendelet közvetlenül és kötelezően alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Az Európai Unió egységes szerkezetbe foglalt Alapszerződésének Hatodik része I. címének 2. fejezete rendelkezésik a jogalkotásról. Ebből a Téged olyannyira érdeklő rendelkezés a következő:

AZ UNIÓ JOGI AKTUSAI, AZ ELFOGADÁSUKRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK ÉS EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. SZAKASZ

AZ UNIÓ JOGI AKTUSAI

288. cikk

(az EKSz. korábbi 249. cikke)

Az Unió hatásköreinek gyakorlása érdekében az intézmények rendeleteket, irányelveket, határozatokat, ajánlásokat és véleményeket fogadnak el.

A rendelet általános hatállyal bír. Teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Az irányelv az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja.

A határozat teljes egészében kötelező. Amennyiben külön megjelöli, hogy kik a címzettjei, a határozat kizárólag azokra nézve kötelező, akiket címzettként megjelöl.

Az ajánlások és a vélemények nem kötelezőek.

Egyéb kérdés?

oligaliga # 2019.01.07. 14:02

Ha neked csak a jogszabály jó (bár az értelmezéshez egy kicsit jogásznak is kell lenni, nem csak műkedvelőnek):

1987. évi XI. törvény
a jogalkotásról
Nemzetközi szerződés
16. § (1) Az általánosan kötelező magatartási szabályt tartalmazó nemzetközi szerződést a tartalmának megfelelő szintű jogszabályba foglalva kell kihirdetni.
(2) A jogszabályba nem foglalt nemzetközi szerződést - ha a köztársasági elnök vagy a Kormány másként nem rendelkezik - a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

2004. évi XXX. törvény
a Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (az Európai Unió tagállamai) és a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetéséről

2004. évi XXX. törvény
a Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (az Európai Unió tagállamai) és a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetéséről

1. §
Az Országgyűlés e törvénnyel kihirdeti a Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Erancia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (az Európai Unió tagállamai) és a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést (a továbbiakban: csatlakozási szerződés).
2. §
A csatlakozási szerződés magyar szövegét a törvény I. melléklete tartalmazza:

  • a Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság. Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (az Európai Unió tagállamai) és a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés.
  • a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lelt Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásána

3. §
Az Országgyűlés e törvénnyel kihirdeti az Európai Unióról szóló szerződést, az Európai Közösséget létrehozó szerződést, az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződést és az ezeket kiegészítő vagy módosító szerződéseket, ideértve a Dán Királyságnak, Írországnak, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Gazdasági Közösséghez és az Európai Atomenergia-közösséghez történő csatlakozásáról szóló szerződést, a Görög Köztársaságnak az Európai Gazdasági Közösséghez és az Európai Atomenergia-közösséghez történő csatlakozásáról szóló szerződést, a Spanyol Királyságnak és a Portugál Köztársaságnak az Európai Gazdasági Közösséghez és az Európai Atomenergia-közösséghez történő csatlakozásáról szóló szerződést, valamint az Osztrák Köztársaságnak, a Finn Köztársaságnak és a Svéd Királyságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést. A szerződések magyar szövegét a törvény II. melléklete tartalmazza.

A teljes csatlakozási szerződés szövege elérhető innen:

https://eur-lex.europa.eu/…HU/TXT/HTML/?…

Vagy megvásárolható a Magyar közlöny 2004/60. szám II/1-5. kötetei.

A hivatalos Magyar Közlönyt is csak internettel és számítógéppel rendelkező személy tudja elolvasni, akkor azt sem fogadod el kihirdetettnek?

highand # 2019.01.07. 13:45

Sok időt szántál erre az írásra.

De ez nem a jogszabály szövege, kiegészítetted a te véleményeddel.

Mutass jogszabályt és azt idézd. Idézd a törvény szövegéből, vagy a mellékletek szövegéből azt, amit ide írtál.

" Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetéséről szóló 2004. évi XXX. törvényt, mellyel a magyar jogalkotásnak megfelelő szabályok szerint az elfogadott szerződés a magyar jog részévé vált."

Egy szó, egy betű sincsen ilyen tartalommal a 2004.évi XXX. törvényben.

Ide linkelem a törvény szöveget:
http://njt.hu/…/njt_doc.cgi?…

Ha lenne, az jó lenne.

De nincs sem ebben a törvényben sem semelyik másikban.

Inkább vezesd le, hogyan lehet kihirdetett az a jogszabály, amit csak internettel és számítógéppel lehet megismerni.

oligaliga # 2019.01.07. 12:17

Mielőtt nagyon belemerülnétek:

A Magyar Köztársaság Parlamentje elfogadta a Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (az Európai Unió tagállamai) és a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetéséről szóló 2004. évi XXX. törvényt, mellyel a magyar jogalkotásnak megfelelő szabályok szerint az elfogadott szerződés a magyar jog részévé vált. Ennek következménye, hogy a az Európai Unió alapját képező valamennyi addig megkötött és azt követően megkötendő szerződés és azok végrehajtása köti az újonnan csatlakozott tagállamokat, köztük Magyarországot is. A csatlakozással elfogadtuk többek között azt is, hogy az Európai Unió szervei - melynek a mi tisztviselőink, állam-, illetve kormányfőnk, minisztereink is tagjai - hozhatnak olyan rendeletet, amely közvetlenül alkalmazandó Magyarország területén is.

A törvény mellékletét képező Csatlakozási szerződés Első fejezet 2. cikke szerint a csatlakozás időpontjától kezdődően az eredeti szerződések rendelkezései és az intézmények, valamint az Európai Központi Bank által a csatlakozást megelőzően elfogadott jogi aktusok az új tagállamok számára kötelezőek, és az említett szerződésekben, illetve az ebben az okmányban megállapított feltételekkel alkalmazandók ezekben az államokban.

highand # 2019.01.07. 11:10

Nem elég csak kijelenteni, hogy igen van joga.

Le is kellene azt vezetni.

Hogyan hozhat erősebb jogot egy kormányfőkből álló testület, mint a törvény? Senki sem adhat több jogot...

Mitől számít kihirdetettnek az ami az EUR-lex-en megjelenik?

Mari néni hogyan olvassa el?

Ezeket kérdéseket megválaszolni kell, nem lesz elég a szakmai tekintély.

  • 1
  • 2