Bennem felmerült néhány kétely az EU rendeletek közvetlen honi hatálya, alkalmazhatósága tekintetében.
1. Már a római jogban ismert volt az az alapelv, hogy senki sem adhat tovább több jogot másnak, mint amennyivel maga is rendelkezik. Ahhoz tehát, hogy az EU Tanácsa ( amely nem azonos az alárendelt Európai Tanács-al) a magyar állampolgárokra kötelező magatartási szabályt alkothasson, szükség lenne arra, hogy már az EU Tanácsának ( továbbiakban Tanács) tagjai – akik alapvetően a tagállamok vezetői és delegáltjai ( EUSZ 16. cikk (1)) – magukban is rendelkezzenek azzal a joggal, hogy a küldő ország állampolgáraira kötelező magatartási szabályokat alkothassanak önállóan, saját országuk törvényalkotó szervei nélkül.
Nyilvánvaló azonban az, hogy a kormányfőkből, kormányok delegáltjaiból álló tanácsok által hozott rendelet kötőereje legfeljebb a Kormányrendelet szintjét érheti el Magyarországon -- figyelemmel a tanácsok tagjainak jogosultságaira.
2. Az EU Parlament által hozott rendeletek kötőerejére teljesen hasonló logika igaz. Mivel Magyarország választott EU-s parlamenti küldötteit semmilyen jogszabály nem jogosítja fel arra, hogy a magyar lakosság egészére nézve kötelező magatartási szabályokat alkossanak, így a belőlük és más országok küldötteiből álló döntéshozó szervnek sem lehet ilyen felhatalmazása.
3. Mikor hatályos egy jogszabály? A jogi alaptan tematikájába tartozó kérdést a képzés során az első szemeszter végén végi szigorlatok végén illik már feltenni.
- Ha arra feljogosított szerv hozza (pl. országgyűlés)
- Ha kihirdetik (pl. közlöny)
- Ha hatályba léptetik (a kezdő időpont, amikortól alkalmazandó)
Az első feltétel kielégítettésge az EU-s rendeletek esetében legalábbis vitás. De ugyanígy vitás a második feltétel is, hiszen az EU Tanácsa maga mondja ki, hogy a rendeletek csak elektronikus formájukban megjelenve is közhitelesek és kihirdetettnek minősülnek ( Tanács 2016/2013 EU)
Csakhogy amig a magyar állampolgár számára a rá vonatkozó kötelező magatartási szabályok a nyomtatásban is megjelenő Közlönyből pusztán az olvasás tudományának bírlalásával megismerhetőek,- addig az EU-s rendeletek szövegét csakis további tudás, a számítógépes ismeretek birtokában, egyéb tárgyi feltételek birtokában ( internet és számítógép) ismerhetik meg a magyar állampolgárok - hiszen magyar nyelvű, nyomtatott utánközlés a Közlönyben sem történik.
Kétséges tehát a második feltétel kielégítettsége, de a hitelessége is, hiszen a rendelet szövegét nem magyar nyelven hozzák. Azt pedig senki sem tudja kik fordítják az idegen nyelven hozott rendeleteket.
3. Egyedül csak a harmadik feltétel látszik kielégítettnek, hiszen az EU-s rendeletek szövege minden esetben tartalmazza a hatályba lépés időpontját.
A kérdésre nem ad választ az Alaptörvény E cikkeje sem, hiszen az EU-s jog kötelező erejét és elismertségét keretek közé szorítja.
A kérdés ezek után az, hogy az EU-s rendeletek a magyar népességre megállapíthatnak-e közvetlenül alkalmazandó, közvetlenül hatályos magatartási szabályokat?
