Alapjogi Charta

"Az alapjog charta jogihelyzete es varhato valtozasok az eu alkotmanybeli szerepe utan?, a charta jelenlegi jogi jellege szerint elmeletileg hol helyezkedik es gyakorlatilag hova helyezheto? milyen mertekben alkalmaznak?
Ezekre a kerdesekre szeretnek a velemenyeteket kerni.
Koszonom.

Jogi státusza jelenleg bizonytalan: EP, Tan, Biz elnökei írták alá. Formába „konvenció”-n öntötték. A dokumentum nem rögzíti kötelező jellegét.

Tudomásom szerint az EU új alkotmányához mellékletként csatolták a chartát, tehát ha azt ratifikálják, akkor már kötelező lesz, mégpedig az elsődleges jog része. Jelenleg nem kötelező, de a Bíróság egyre inkább figyelembe veszi.

Zsusz, Te zsosz vagy:)))?
legi

Nem értem :))

Van egy zsosz nevű jogásznikk az index fórumon. Úgy véltem, hogy zsusz vagy zsosz inkognitóban, vagy csupán "elregisztrálta" magát a kollega helyesírásilag.
Bízom benne, hogy így már világosabb, mire "célozgattam", de meglehet, árnyékra vetődtem.

OK, értem.

Zsoszról még nem hallottam, én határozottan és kizárólag Zsusz vagyok : ))

Üdv

Õszintén örülök:)))

Az alapjogi charta miztosítja az EU Bírósághoz/Luxemburg/ fordulás jogát minden európai állampolgár számára akit a közösségi jog megsértésével hátrány ért. Ugyanakkor uniós állampolgár a EU Egyezmény alapján csak a bizottságon keresztül indíthat pert egy tagállam ellen, közvetlenül a bírósághoz állampolgár nem fordulhat.
Akkor hogy is van ez?

Õszintén szólva nem tudom, hogy úgy van-e ahogy mondod, de az biztos, hogy ez igaz akkor, csak arra az esetre vonatkozik, ha a polgár közvetelenül az absztrakt állam ellen akar pert indítani, mondjuk egy EU-s jogszabályba ütköző nemzeti szabályozás eleln. Annak az égvilágon semmi akadálya, hogy állam valamely konkrét szervével szemben pert indítsanak, mert az az EU-s joggal szemben álló nemzeti szabályozást alkalmazta jogsértően.

Jelenleg pl. a jogellenesen alkalmazott, súlyosan jogsértő regisztrációs adó szabályozás miatt két magánszemélynek is pere van folyamatban két megyei vám és pénzügyőrparancsnokság ellen, mivel ők voltak azok a szervek, amelyek jogsértő határozatot hoztak, hiszen a jogszerűtlen magyar szabályozást alkalmazták, az Eu világos szabályai helyett. Emellett a Bizottságnak is eljárása van folyamatban a Magyar Köztársaság ellen hasonló ügyben. Mondjuk kormányunk enyhén szólva is érthetelen magartást tanusít, ugyanis a bíróság abszolút analóg ügyekben már elítélte Portugáliát, Spanyolországot, Dániát, és Görögországot.

Arról van szó, hogy magyar állampolgár a Magyar Köztársaság ellen a közösség egyezményében, emberi jogok és szabadságjogok védelméről szóló nemzetközi szerződésekben biztosított jogok és normák megsértése tárgyában.
A charta nem tesz különbséget, mindenki fordulhat az EU Bírósághoz ha az EU által biztosított alapjogait sértik. Ugyanakkor az egyezmény állítólag csak a Bizottségon keresztül és annak képviseletében jár el. /Itt nem a kötelező jogi képviseletre gondolok./
A keresetet a Bizottsághoz kell benyújtani.

És a Bíróság a megsemmisítési eljárásban magánszemély sérelmét ilyenkor nem is orvosolja.

De ha van egy jog ami aktuálisan sérült, akkro azt az állam valamely szerve tete, az ellen meg indítható kereset.

Csak nem az EB előtt közvetlen kereset. Az EB elé ilyesmi leginkább előzetes döntési eljárás keretében jut.