No comment!

kbs!

Hogy ez miért is jó mint büntetőügy.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2004/48/EK IRÁNYELVE
(2004. április 29.)
a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről

(28)

Az ebben az irányelvben foglalt polgári és közigazgatási jogi intézkedéseken, eljárásokon és jogorvoslatokon felül a büntetőjogi jogkövetkezmény is megfelelő esetben a szellemi tulajdonjogok érvényesítési eszközének minősülnek.

A különösen jelentős összegű üzletszerűen elkövetett bitorlás az megfelelő.

Függelék:

2. cikk

Hatály

(1) A közösségi vagy tagállami jogszabályokban esetlegesen foglalt eszközök sérelme nélkül – amennyiben azok kedvezőbbek a jogosultak számára – az ebben az irányelvben foglalt intézkedéseket, eljárásokat és jogorvoslatokat a 3. cikkel összhangban alkalmazni kell a közösségi jogban és/vagy az érintett tagállam nemzeti jogában foglalt bármely szellemi tulajdonjog megsértése esetén.

1. szakasz

Általános rendelkezések

3. cikk

Általános kötelezettség

(1)

A tagállamok rendelkeznek azon intézkedésekről, eljárásokról és jogorvoslatokról, amelyek az ezen irányelv által szabályozott szellemi tulajdonjogok érvényesítésének biztosításához szükségesek. Ezen intézkedéseknek, eljárásoknak és jogorvoslatoknak méltányosnak és igazságosnak kell lenniük, és nem lehetnek indokolatlanul bonyolultak és költségesek és nem eredményezhetnek ésszerűtlen határidőket és indokolatlan késedelmeket.

(2)

Ezeknek az intézkedéseknek, eljárásoknak és jogorvoslatoknak ezen túlmenően hatásosnak, arányosnak és elrettentőnek kell lenniük, és úgy kell őket alkalmazni, hogy a jogszerű kereskedelemnek ne állítsanak korlátokat, és hogy az azokkal való visszaélés esetére biztosítékok rendelkezésre álljanak.

4. cikk

Az intézkedések, eljárások és jogorvoslatok kérelmezésére jogosult személyek

(1)

A tagállamok a következő személyeket tekintik jogosultnak az ezen fejezetben foglalt intézkedések, eljárások és jogorvoslatok kérelmezésére:

1. a szellemi tulajdonjogok jogosultjait az alkalmazandó jog rendelkezéseivel összhangban;

5. cikk

A szerzőség vagy jogosultság vélelme

Az ezen irányelvben foglalt intézkedések, eljárások és jogorvoslatok alkalmazásában:

1. ahhoz, hogy egy irodalmi vagy művészeti mű szerzőjét ellenkező bizonyíték hiányában szerzőnek tekintsék és ennélfogva jogosult legyen jogorvoslati eljárás megindítására, elegendő ha nevét a szokásos módon feltüntetik a művön;

Szóval mit is nevezünk a "hatáskörét túllépte" fogalmán?

De ezekre és az EUMSZ 267. cikkére figyelemmel a felülvizsgálati indítvány tekintetében a Kúriának kötelessége elődöntéshozatali eljárást kezdeményeznie. Mivel ez ügyben nincs a nemzeti jogban egyéb jogorvoslati lehetőség, a perújrafelvétel pedig kétséges, sok szempontból járhatatlan út.

Más

Mit mond a szabálysértési terhelt a kihallgatásán?

• Volt az huszonegyezer is.

Én meg felhívnám a figyelmedet, hogy csapj már fel egy tankönyvet, amiben írnak az Eu-s jogforrásokról. Majd ezután lapozz oda az irányelvekről szóló részhez.

Kedves fórumozók!

Ha valakinek kétsége támadt afelől, hogy jogszerű a végzés nyilvánosságra hozatala, akkor felhívnám a figyelmét a 2004/48/EK irányev 15. Cikkére, mely lehetővé teszi a bírósági határozatok nyilvánosságra hozatalát szellemi tulajdon jog sértések ügyében, akár ilyen formában is.

De ami az egymástól abszolút különbözõ jogintézmények okszerûtlen összemosását jogossá teheti más szempontból, az esetlegesen egy betörésbõl szérmazó - az ellenérdekû fél oldalán felmerült - nyilvános internet cafe-s számítógépek adatálománya. Persze én is használtam/használhattam õket, de nem kizárolagosan. És ugyebár mindenki tudja, hogy az illegálisan szerzett bizonyíték legálisan nem használható fel büntetõeljárásban (sem).

Talán ennek folyománya a tályékoztatási kötelezettség jogszerûtlen hiányossága/hiányosságai, ami felveti a védelemhez való jog sérülését és ebbõl fakadóan több alkotnányos és közösségi jogét is.

Talán ezzel összefüggésben fordult elõ az a gyermek gyilkosság is (esetleg megfélemlítés okán), amikor a nyomozó nevével megegyezõ, (plussz -i) helységben elütötte valaki a szánkózó kisgyermeket, aki belehalt a sérülésekbe.

De akkor itt a vallomás.

Ezek után, már csak egy nyitott kérdés maradt. Vagyis, hogy a pótmagánvád törvényességét meghatározó Be. 2. § (2) bekezdése és a 230. §, de különösen annak (2) bekezdése által előírtaknak minden szempontból megfelelő vádindítvány törvényességének megítéléséhez, mi köze az indoklásban szereplő Btk. 4. §-ának?

Amiről mellesleg rendelkezik a Be. 229. § (1) és (4) bekezdése és ebből kifolyólag és a fentebb említettek vonatkozásában is törvényes vádiratot elutasítani hatáskör túllépés gyanús.

Továbbá mivel semilyen uniós eljárás, jogi aktus nem támasztja alá az eljárás jogosságát és okszerűségét, a korábban említett közösségi és nemzeti jogok és kötelességek alapján; az előzetes döntéshozatali eljárás jogsértő megkerülése, vagy annak kísérlete szintén.

Hasznos linkek:

Az Európai Unióról szóló szerzõdés és az Európai Unió mûködésérõl szóló szerzõdés egységes szerkezetbe foglalt változata, Az Európai Unió Alapjogi Chartája, jegyzõkönyvek, mellékletek, stb. (All in One)

eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2010:083:FULL:HU:PDF

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITÕL, SZERVEITÕL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITÕL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA

eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2011:160:0001:0005:HU:PDF

3. A Bíróság szempontjából

1. Az elõzetes döntéshozatali eljárási rendszer az Európai Unió jogának alapvetõ intézménye, amelynek célja olyan eszköz nyújtása a nemzeti bíróságok számára, amely biztosítja e jog egységes értelmezését és alkalmazását valamennyi tagállamban.
2. Az Európai Unió Bírósága hatáskörrel rendelkezik az Európai Unió jogának értelmezésére és az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok jogi aktusainak érvényességére vonatkozó elõzetes döntés meghozatalára. Ezt az általános hatáskört az Európai Unióról szóló szerzõdés (EUHL 2008. C 115., 13. o., a továbbiakban: EUSZ) 19. cikke (3) bekezdésének b) pontja, és az Európai Unió mûködésérõl szóló szerzõdés (EUHL 2008. C 115., 47. o.; a továbbiakban: EUMSZ) 267. cikke ruházzák a Bíróságra.
3. Az EUMSZ 256. cikk (3) bekezdése értelmében a Törvényszék az alapokmányban meghatározott egyes ügycsoportokban hatáskörrel rendelkezik a 267. cikk szerinti elõzetes döntéshozatalra elõterjesztett kérdések eldöntésére. Mivel az alapokmány nem módosult e tekintetben, *továbbra is egyedül a Bíróság rendelkezik hatáskörrel elõzetes döntés meghozatalára.

(...)

19. cikk (EUSZ)

(3) A Szerzõdésekkel összhangban az Európai Unió Bírósága:

2. a nemzeti bíróságok kérelmére elõzetes döntést hoz az uniós jog értelmezésére vagy az intézmények által elfogadott jogi aktusok érvényességére vonatkozó kérdésekrõl;

267. cikk (EUMSZ)

(az EKSz. korábbi 234. cikke)

Az Európai Unió Bírósága hatáskörrel rendelkezik elõzetes döntés meghozatalára a következõ kérdésekben:

1. a Szerzõdések értelmezése;
2. az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok jogi aktusainak érvényessége és értelmezése;

*Ha egy tagállam bírósága elõtt ilyen kérdés merül fel, és ez a bíróság úgy ítéli meg, hogy ítélete meghozatalához szükség van a kérdés eldöntésére, kérheti az Európai Unió Bíróságát, hogy hozzon ebben a kérdésben döntést.

*Ha egy tagállam olyan bírósága elõtt folyamatban lévõ ügyben merül fel ilyen kérdés, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetõség, e bíróság köteles az Európai Unió Bíróságához fordulni.

Ha egy tagállami bíróság elõtt folyamatban lévõ ügyben olyan kérdés merül fel, amely valamely fogva tartott személyt érint, az Európai Unió Bírósága a lehetõ legrövidebb idõn belül határoz.

256. cikk (EUMSZ)

(az EKSz. korábbi 225. cikke)

(3) A Törvényszék az alapokmányban meghatározott egyes ügycsoportokban hatáskörrel rendelkezik a 267. cikk szerinti elõzetes döntéshozatalra elõterjesztett kérdések eldöntésére.

Ha a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy az ügyben olyan elvi döntés meghozatalára van szükség, amely az uniós jog egységességét és koherenciáját befolyásolhatja, az ügyet eldöntés végett a Bíróság elé utalhatja.

A Törvényszék elõzetes döntéshozatalra elõterjesztett kérdéseket eldöntõ határozatait az alapokmányban megállapított feltételek mellett és korlátokon belül a Bíróság kivételesen felülvizsgálhatja, ha fennáll a komoly veszélye annak, hogy az uniós jog egységessége vagy koherenciája sérül.

Azon kívül, hogy a Fõvárosi Törvényszék és az Ítélõtábla végzései sértik az alaptörvény II. cikkét (mint emberi mél-tóság), III. cikk (1) bekezdését (mint megalázó bánásmód), XIII. cikk (1) bekezdését (mint jog a tulajdonhoz) XV. cikk (1) és (2) bekezdését, XXIV. cikk (1) bekezdését, XXV. cikkét (csak Ítélõtábla és akkor, ha a felleb-bezés ilyen), XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdését [(7) csak Ítélõtábla] figyelemmel félig német származásomra, sértik a Charta 51. cikkének (1) bekezdésére különös figyelemmel

51. cikk

Alkalmazási kör

(1) E Charta rendelkezéseinek címzettjei û a szubszidiaritás elvének megfelelõ figyelembevétele mellett û az Unió intézményei, szervei és hivatalai, valamint a tagállamok annyiban, amennyiben az Unió jogát hajtják végre. Ennek megfelelõen saját hatáskörükben és a Szerzõdésekben az Unióra ruházott hatáskörök korlátain belül tiszteletben tartják az ebben a Chartában foglalt jogokat és betartják az abban foglalt elveket, valamint elõmozdítják azok alkalmazását.

a 47. cikket,

47. cikk

A hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog

Mindenkinek, akinek az Unió joga által biztosított jogait és szabadságait megsértették, az e cikkben megállapított feltételek mellett joga van a bíróság elõtti hatékony jogorvoslathoz.

Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által megelõzõen létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerû idõn belül tárgyalja. Mindenkinek biztosítani kell a lehetõséget tanácsadás, védelem és képviselet igénybevételéhez.

Azoknak, akik nem rendelkeznek elégséges pénzeszközökkel, költségmentességet kell biztosítani, amennyiben az igazságszolgáltatás hatékony igénybevételéhez erre szükség van.

41. cikk (1) bekezdését,

41. cikk

A megfelelõ ügyintézéshez való jog

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit az Unió intézményei, szervei és hivatalai részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerû határidõn belül intézzék.

17. cikket,

17. cikk

A tulajdonhoz való jog

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogszerûen szerzett tulajdonát birtokolja, használja, azzal rendelkezzen, és azt örökül hagyja. Tulajdonától senkit sem lehet megfosztani, kivéve, ha ez közérdekbõl, a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel, valamint az ezáltal elszenvedett veszteségekért kellõ idõben fizetett méltányos összegû kártalanítás mellett történik. A tulajdon használatát, az általános érdek által szükségessé tett mértékben, törvénnyel lehet szabályozni.

(2) A szellemi tulajdon védelmet élvez.

20. cikket különösen,

20. cikk

A törvény elõtti egyenlõség

A törvény elõtt mindenki egyenlõ.

illetve az 1. cikket

1. cikk

Az emberi méltóság

Az emberi méltóság sérthetetlen. Tiszteletben kell tartani, és védelmezni kell.

Becsületsértés?

Paefgen nyakkendõje sokatmondó. Vagyis a német területeken a 4-es a 2-es és fordítva. A sárga autó szimbolizálhatja a mongoloid eredetû hun népet/törzset, így minket.

www.bugatti.com/…c_detail.php?…

www.bugatti.com/…c_detail.php?…

www.bugatti.com/…c_detail.php?…

ID: press
Password: bugatti

A 1503_PK képen a narancssárga nyakkendõs úriember a kék nyakkendõs Dr. Stefan Brungsal közrefogják a kép közepén látható 5-ös formályú mintát. A 1635_PK képen már csak egyedül mosolyog Dr. Stefan Brungs a domináns minta mellett.

Hogy ez mit jelenthet még az említetteken kívül, azt döntse el mindenki maga.

Ezeknek a fényében a Vomito Negro belga zenekar Mongoloid címû száma érdekes mondanivalóval telik meg. Tanulságosnak tûnik.

Sherlock!

Köszönöm!

Így már sokkal érthetőbb és logikusabb.

Az említett kép egy kukacszerűen (@) bekeretezett c-t ábrázol mintaként. Ez az idézett egyetemes szerzői jogi egyezménnyel kapcsolatos és az idézett joghalmazattal (6/2002/EK).

Másrészt szerzői jogvédelem alá esik a gyüjteményes mű, az eredeti szerző/szerzők jogainak csorbulása nélkül.

Egyre kevésbé értem ezt a topicot. De milyen jogokat tartasz fenn, amikor bemásolsz egy csomó normaszöveget? :D

mamamacoka!

"Okos enged, szamár szenved" tartja a mondás. Ha lehet, légyszíves ne az én topic-omban mutatkozz be és ne így.
Irigykedsz? Ezt támogató jogszabály nincs. (Ha csak a bűnmegelőzést annak nem vesszük.)

Néhány fontos háttérinformáció:

Paefgen a helyérõl elmozdított igazgató. Ilyen jogászi környezetben ha valaki megállja a helyét, az azért tud valamit. Márpedig évekig igazgatta a Bugatti Automobiles S.A.S.-t. Ebbõl adódóan ismerte is a beosztottait.

www.bugatti.com/…s/detail.php?…

ID: press
Password: bugatti

Az egyes kép árulkodik Ansheidt motiváltságának ismeretérõl. A többi, a jogi személyérõl. Megjegyzem a dátum ellenére 2012. január vége és február vége között került fel a bejegyzés a weboldalra.

Ennek a 6/2002/EK rendelet ad alapot.

(21) A lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalomból eredõ jog kizárólagos jellege megfelel a nagyobb jogbiztonságnak. Helyénvaló ugyanakkor, hogy a lajstromozás nélküli közösségi formatervezésiminta-oltalom csak az utánzással szembeni fellépést biztosító jogot teremtsen. Ezért az oltalom nem terjedhet ki olyan formatervezett termékekre, amelyek egy második szerzõnek az elsõ szerzõtõl függetlenül kialakított formatervezési mintájának eredményeként jönnek létre. E jog azon termékek kereskedelmére is kiterjed, amelyekben a bitorolt formatervezési minták megtestesülnek.

Vagyis látszólag a tisztességének az áldozata lett.

Egyébb ismertetett dolgokra kiterjedõen (vagyis a lehetetlenné tételem szempontjából) fontos a 16. cikk (3) bekezdése

16. cikk

A lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalomhoz való jog tárgyában hozott ítélet joghatásai

(1) Ha a 15. cikk (1) bekezdése szerinti per eredményeként a lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom jogosultjának személyében teljes körû változás következik be, a hasznosítási engedély és egyéb jog a jogosultnak a lajstromba történõ bejegyzésével megszûnik.

(2) Ha a lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom jogosultja vagy a hasznosító a 15. cikk (1) bekezdése szerinti per megindítását megelõzõen a formatervezési mintát a Közösségben hasznosította, vagy annak érdekében komoly és tényleges el õkészületeket tett, folytathatja a hasznosítást, feltéve hogy a végrehajtási rendeletben el õírt határid õn belül a lajstromba bejegyzett új jogosulttól nem kizárólagos hasznosítási engedélyt kér. Az engedélyt ésszerû idõtartamra és feltételek mellett kell megadni.

(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható, ha a lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom jogosultja vagy a hasznosító rosszhiszemûen járt el, amikor a minta hasznosítását megkezdte, illetve arra elõké-születet tett.

18. cikk

A szerzõ joga nevének feltüntetésére

A szerzõt û a lajstromozás alapján oltalomban részesülõ közösségi minta bejelentõjével, illetve a lajstromozott közösségi mintaoltalom jogosultjával azonos módon û megilleti az a jog, hogy a Hivatal elõtti eljárásokban vagy a lajstromban õt e minõségében feltüntessék. Ha a formatervezési mintát többen közösen, csoportként alkották meg, a csoport feltüntetése helyettesítheti a szerzõk egyenként történõ feltüntetését.

19. cikk (2) bekezdésének elsõ fordulata, mivel a második fordulat szerinti ismeret egyértelmûen feltételezhetõ, a cég/cégek ismertsége, befolyása, kapcsolatai és azokat megtestesítõ személyek száma és azok érdekeire tekintettel. Továbbá a skin megjelenését követõ elérhetetlensége a winamp.com weboldalon, amelynek ügyében akkor eljárt az egyik Nyomozó ügyészség, illetve a nyomozó hatóságok. Ezt kiegészíti sok egyébb tény, bizonyíték.

19. cikk

A közösségi formatervezésiminta-oltalom tartalma

(1) A lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom alapján a mintaoltalom jogosultjának kizárólagos joga van a minta hasznosítására és arra, hogy a mintát engedélye nélkül hasznosító harmadik szemé lyekkel szemben fellépjen. Hasznosításnak minõsül különösen annak a terméknek az el õállítása, forgalomba hozatalra való felkínálása, forgalomba hozatala, behozatala, kivitele, használata és e célokból való raktáron tartása, amelyre a mintát alkalmazzák, illetve amelyben a minta megtestesül.

(2) A lajstromozás nélküli mintaoltalom esetén a mintaoltalom jogosultja csak akkor léphet fel az (1) bekezdésben említett cselekmények megakadályozása érdekében, ha az engedély nélküli hasznosítás az oltalom alatt álló minta utánzásának következménye. (...)

15. cikk [(1) - (3) bekezdés lentebb]

A közösségi formatervezésiminta-oltalomhoz való joggal összefüggõ igények

(4) A lajstromozás alapján oltalomban részesülõ közösségi formatervezési minta esetében a lajstromba a következ õket kell bejegyezni:

1. utalás az (1) bekezdésben említett per megindítására;
2. a per jogerõs határozattal vagy más módon történõ befejezése;
3. a lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom jogosultjának személyében a jogerõs határozat alapján bekövetkezett bármely változás.

továbbá (3) bekezdés

15. cikk

A közösségi formatervezésiminta-oltalomhoz való joggal összefüggõ igények

(1) Ha a lajstromozás nélkül oltalomban részesül õ közösségi forma-tervezési mintát a 14. cikk szerint erre jogosulatlan személy hozza nyil-vánosságra, illetve támaszt azzal kapcsolatban igényt, vagy ha a minta lajstromozását e személy kéri, illetve azt saját neve alatt lajstromoztatja, a 14. cikk szerint jogosult személy û a számára nyitva álló egyéb jogor-voslati lehetõségek sérelme nélkül û követelheti annak megállapítását, hogy a közösségi formatervezésiminta-oltalom õt illeti meg.

(2) Ha a közösségi formatervezésiminta-oltalomra többen jogosultak, e személyek az (1) bekezdéssel összhangban követelhetik annak megál-lapítását, hogy a mintaoltalom õket közösen illeti meg.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti perindítási jog a lajstromozás alapján oltalomban részesülõ közösségi formatervezési minta közzétételének, illetve a lajstromozás nélkül oltalomban részesülõ közösségi formatervezési minta nyilvánosságra jutásának idõpontjától számított három év elteltével elévül. * E rendelkezés nem alkalmazható, ha a közösségi formatervezésiminta-oltalomra jogosultsággal nem rendelkezõ személy a közösségi formatervezésiminta-oltalmi bejelentés benyújtása, illetve a minta nyilvánosságra jutása, vagy a mintaoltalom reá történõ átruházása során rosszhiszemûen járt el.

Szóval, erõsen megalapozottnak látszik a gyanú, a lentiekre figyelemmel;

6/2002/EK rendelet

(31) E rendelet nem zárja ki a tagállamok iparjogvédelmi vagy egyéb irányadó jogszabályainak a közösségi formatervezésiminta-oltalomban részesül õ mintákra történõ alkalmazását; ilyen rendelke-zések lehetnek a lajstromozással vagy anélkül keletkezõ formater-vezésiminta-oltalmi jogokra, a szabadalmakra és a használati mintákra, a tisztességtelen versenyre, illetve a polgári jogi felelõsségre vonatkozó rendelkezések.

de különösen,

(32) A szerzõi jogi jogszabályok harmonizációjának hiányában fontos rögzíteni a közösségi formatervezésiminta-oltalom, valamint a szerzõi jogi jogszabályok által biztosított védelem halmozódásának alapelvét, miközben a tagállamok számára biztosítani kell annak szabadságát, hogy meghatározzák a szerzõi jogi védelem mértékét és azokat a feltételeket, amelyek alapján az ilyen védelmet biztosítják.

Mindenki figyelmébe ajánlom a skin-ek (felületek) "RANDOM AVS ON/OFF" gombját. Azaz a vizualizáció (külön ablak) véletlenszerû megjelenését szabályzó gombot. Továbbá: PREFERENCES (GOMB)SkinsModern SkinsCurrent Skin ablak, illetve az ezzel "harmonikus" gyilkossági kísérletet.

1971. évi 4. törvényereju rendelet az 1952. évi szeptember hó 6. napján Genfben aláírt Egyetemes Szerzoi Jogi Egyezmény kihirdetésérol

III. Cikk

1. Minden olyan Szerzodo Állam, amely belso törvényei szerint a szerzoi jogvédelem elofeltételeként bizonyos alakszeruségek betartását követeli meg, mint amilyenek pl. a letétbe helyezés, a nyilvántartásbavétel, a minosítés, a közjegyzoi bizonyítvány, illetéklerovás, az illeto Szerzodo Állam területén való gyártás vagy kiadás, ezeket a követelményeket kielégítetteknek kell hogy tekintse a jelen Egyezmény alapján védelmet élvezo minden olyan mu tekintetében, amely elso ízben az illeto állam területén kívül jelent meg és amelynek szerzoje nem az illeto állam állampolgára, feltéve, hogy az ilyen, a szerzonek vagy a szerzoi jog más jogosultjának hozzájárulásával megjelent mu minden példányán a mu elso kiadásától kezdve a * (C) jel, a szerzoi jog jogosultjának neve és az elso kiadás éve olyképpen és olyan helyen van feltüntetve, ami ésszeru módon hívja fel a figyelmet a szerzoi jogvédelem igénylésére.

© All rights reserved! Norbert M. Sziraki Design

hu.wiktionary.org/wiki/implementáció

Vagyis, ha a 2001 évi CIV. törvény még mindig abban a formában hatályos, ahogy az kizárja a pótmagánvádlót a vádemelési lehetőségből jogi személy - mint terhelt - ellen, az a hiányos implementáció.

Na ezért is szeretem jobban a szubszidiaritás elvét.

Sherlock!

1. Röviden:

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZÕDÉS EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT VÁLTOZATA

(Roma, 1957. 03. 25, utoljára módosítva a 2003-as Csatlakozási Szerzõdés által)

KONSZOLIDÁLT VÁLTOZAT (2004. MÁJUS 1.)

234. cikk

A Bíróság hatáskörrel rendelkezik elõzetes döntés meghozatalára a következõ kérdésekben:

1. e szerzõdés értelmezése;
2. a közösségi intézmények és az EKB * jogi aktusainak érvényessége és értelmezése;
3. a Tanács jogi aktusa által létrehozott szervek alapokmányának értelmezése, ha az alapokmány így rendelkezik.

Ha egy tagállam bírósága elõtt ilyen kérdés merül fel, és ez a bíróság úgy ítéli meg, hogy ítélete meghozatalához szükség van a kérdés eldöntésére, kérheti a Bíróságot, hogy hozzon ebben a kérdésben döntést.

Ha egy tagállam olyan bírósága elõtt folyamatban lévõ ügyben merül fel ilyen kérdés, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetõség, e bíróság köteles a Bírósághoz fordulni.

• Azaz "jogi aktus", amibe az irányelv is bele tartozik! Plussz ebben az esetben nem kell kivárni az utolsó fokot.

2. Hosszan:

A TANÁCS 6/2002/EK RENDELETE
(2001. december 12.)
a közösségi formatervezési mintáról

15. cikk

A közösségi formatervezésiminta-oltalomhoz való joggal összefüggõ igények

(1) Ha a lajstromozás nélkül oltalomban részesülõ közösségi formatervezési mintát a 14. cikk szerint erre jogosulatlan személy hozza nyilvánosságra, illetve támaszt azzal kapcsolatban igényt, vagy ha a minta lajstromozását e személy kéri, illetve azt saját neve alatt lajstromoztatja, a 14. cikk szerint jogosult személy û a számára nyitva álló egyéb jogorvoslati lehetõségek sérelme nélkül û követelheti annak megállapítását, hogy a közösségi formatervezésiminta-oltalom õt illeti meg.

Továbbá 14. cikk, ami a jogi személyt mint bitorlót meghatározza a Volkswagen AG. tekintetében és esetlegesen a Modena Design-t Pagani tekintetében, figyelemmel a (3) bekezdésre:

A közösségi formatervezésiminta-oltalomhoz való jog

14. cikk

A közösségi formatervezésiminta-oltalomhoz való jog

(1) A közösségi formatervezésiminta-oltalom a szerzõt vagy jogutódját illeti meg.

(2) Ha a mintát két vagy több személy közösen alkotta meg, a közös-ségi formatervezésiminta-oltalom õ ket közösen illeti meg.

(3) Ha a mintát munkaviszonyból eredõ kötelességének teljesítése-ként vagy munkáltatója utasításait követve alkalmazott alkotta meg, a közösségi formatervezésiminta-oltalmi igény a munkáltatót illeti meg, feltéve hogy a felek eltérõen nem állapodtak meg, vagy az adott ország jogszabályai másként nem rendelkeznek.

29. cikk

A lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom mint dologi jogok tárgya

(1) A lajstromozás alapján oltalomban részesülõ közösségi formatervezési minta biztosítékul adható és dologi jogok tárgya lehet.

Ebbõl kifolyólag vonatkozik

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZÕDÉS EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT VÁLTOZATA

IV. CÍM

(...)

65. cikk

A több államra kiterjedõ vonatkozású polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttmûködés területén a 67. cikknek megfelelõen és a belsõ piac megfelelõ mûködéséhez szükséges mértékben elfogadásra kerülõ intézkedések magukban foglalják:

(...)

3. a polgári eljárások megfelelõ lefolytatását akadályozó tényezõk kiküszöbölését, szükség esetén a tagállamokban alkalmazandó polgári eljárási szabályok összeegyeztethetõségének elõmozdításával.

68. cikk

(1) A 234. cikket erre a címre a következõ körülmények között és feltételekkel kell alkalmazni: ha kérdés merül fel e cím értelmezésével, vagy a közösségi intézmények e címen alapuló jogi aktusainak érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban egy tagállam olyan bírósága elõtt folyamatban lévõ ügyben, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetõség, ennek a bíróságnak, amennyiben úgy ítéli meg, hogy ítélete meghozatalához a kérdésre vonatkozóan döntésre van szüksége, kérnie kell a Bíróságot, hogy hozzon ebben a kérdésben döntést.

234. cikk

Fent.

Már ha én ezt büntetõ eljárás keretében szeretném kikényszeríttetni [Be. 217. § (3) bekezdés g) pontja.].

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2004/48/EK IRÁNYELVE
(2004. április 29.)
a szellemi tulajdonjogok érvényesítésérõl

(32) Ez az irányelv tiszteletben tartja azokat az alapvetõ jogokat és alapelveket, amelyeket különösen az Európai Unió alapjogi chartája elismer. Ez az irányelv különös tekintettel biztosítja a szellemi tulajdon teljes mértékû tiszteletben tartását a Charta 17. cikke (2) bekezdésének megfelelõen,

Az Európai Unió Alapjogi Chartája

17. cikk

A tulajdonhoz való jog

(2) A szellemi tulajdon védelmet élvez.

továbbá:

2004/48/EK IRÁNYELV

(26) Az olyan jogsértõ által elkövetett jogsértésbõl fakadó sérelem orvoslása érdekében, aki úgy fejti ki a tevékenységet, hogy tudja, vagy kellõ gondosság mellett tudnia kellene, hogy az jogsértést valósít meg, a jogosult részére fizetendõ kártérítés összegének figyelemmel kell lennie valamennyi irányadó szempontra, így például a jogosult elmaradt hasznára vagy a jogsértõ által elért jogtalan haszonra, valamint szükség esetén a jogosult által elszenvedett nem vagyoni kárra. E helyett, például amennyiben nehéz lenne számszerûsíteni a ténylegesen elszenvedett kár összegét, a kár összegét olyan kritériumok alapján is meg lehet állapítani, mint a jogdíjak vagy licencdíjak, amelyeket a jogsértõnek fizetnie kellett volna, ha engedélyt kért volna az érintett szellemi tulajdonjog felhasználására. Ennek célja nem az, hogy büntetõ jellegû kártérítés elõírásának kötelezettségét vezesse be, hanem hogy objektív kritériumon alapuló, kiegyenlítõ jellegû kártérítést tegyen lehetõvé, figyelembe véve azokat a költségeket, amelyek a jogosult oldalán például a jogsértés megállapításával és az elkövetõjének felkutatásával összefüggésben merültek fel.

Rendben. Megnézem.

De ha már ennyi felesleges energiád van, igazán megnézhetné, hogy mit is jelent az implementáció.

Sherlock!

Az Europai Unió Bírósága eset előzményei szerint az irányelvre hivatkozás már előzetes döntédhozatali eljárási alap, azaz jogszerű és hatásos intézkedés alapja szükségszerűen. Szükségszerűen figyelembe véve az alapító szerződést, a Charta-t és az alkalmazandó jogot.

Kollíziós jog révén nem a kőkori beidegződéseket kell alkalmazni a jogsértés pártolása érdekében és a fellengzős gondolatvágták mindenekfölöttiségének bizonyítása miatt. Hanem a jogalkotással és az alkalmazandó jog eszmeiségével összhangban az erkölcsi demagógia helyett a jog céljakénti jogszerű (!) igazságszolgáltatást és jogalkalmazást.

Mamamacoka!

Ha én tulléptem volna a szabályzat kereteit, már tiltva lennék. Valaki bizonyítékot szolgál, valaki ír róla. Ez még sújosan a világos piros pontos kategória.

Vagy mi számit? Maszturbálok-e, kimosolygom-e néha a háta mögött a plébánost, vagy az, hogy bújtam-e már meseszép örömlányok combjai közé? Vagy az számít, hogy az ország, annak jogrendszere és nemzetközi szerződéseinek megfelelés alapján milyen kép alakul ki? Ami nem többnek az egyik fontos alappillére, mint a befektetési kedv és politikai megítélés. Vagy ezt olyan "imázs" elemekre kellene "okszerűen" alkalmazni a véleményezőknek, mint a saját fillérévé vált forint? Ja nem! Inkább a piros atkás magyar búza? Hmm. Akkor a felkelő nap házába vetett ősi hit. Na!

Szóval a bírósági tárgyalás legyen: bírósági tárgyalás. A törvényhozás legyen: törvényhozás. A kabaré legyen: kabaré

Értsd már meg, hogy irányelvet nem alkalmazhatsz.

A WTC WCT-t jelent minden esetben [2004. évi XLIX. törvény a Szellemi Tulajdon Világszervezete 1996. december 20-án, Genfben aláírt Szerzõi Jogi Szerzõdésének, valamint Elõadásokról és a Hangfelvételekrõl szóló Szerzõdésének kihirdetésérõl, - WIPO Szerzõi Jogi Szerzõdés (WIPO Copyright Treaty - WCT)]

Motiváció tekintetében és több más szempontot is megmagyarázva - 2004/48/EK irányelv 12. cikk:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2004/48/EK IRÁNYELVE
(2004. április 29.)
a szellemi tulajdonjogok érvényesítésérõl

12. cikk

Alternatív intézkedések

A tagállamok biztosítják, hogy indokolt esetben azon személy kérelmére, akivel szemben az e szakaszban foglalt intézkedések alkalmazhatók, az illetékes bíróságok elrendelhessék pénzbeli kártérítés megfizetését a sértett fél javára az e szakaszban foglalt intézkedések alkalmazása helyett, amennyiben e személy nem szándékosan és nem gondatlanul járt el, az intézkedések végrehajtása számára aránytalan kárt okozna és a sértett fél javára fizetendõ pénzbeli kártérítés ésszerû ellenszolgáltatást biztosít.

Figyelemmel az irányelv (4) - (5) bekezdésére (különösen),

(4) Nemzetközi szinten valamennyi tagállamot û csakúgy, mint a Közösséget a saját hatáskörébe tartozó kérdésekben û kötelezi a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló, a 94/800/EK tanácsi határozat (3) által az Uruguay-i Forduló többoldalú tárgyalásai részeként jóváhagyott megállapodás (TRIPS-megállapodás), amelyet a Kereskedelmi Világszervezet keretében kötöttek.

(5) A TRIPS-megállapodás különösen a szellemi tulajdonjogok érvényesítésének hatékony eszközeirõl tartalmaz rendelkezéseket, amelyek nemzetközileg alkalmazandó szabályok, és amelyeket valamennyi tagállam átültetett. Ez az irányelv nem érintheti a tagállamok nemzetközi kötelezettségeit, közöttük a TRIPS-megállapodás szerinti kötelezettségeket sem.

továbbá a (6) bekezdésére

(6) Ezen felül léteznek egyéb olyan nemzetközi egyezmények is, amelyeknek valamennyi tagállam részese, és amelyek szintén tartalmaznak rendelkezéseket a szellemi tulajdonjogok érvényesítésének eszközeirõl. Ide tartozik különösen az ipari tulajdon oltalmáról szóló párizsi egyezmény, az irodalmi és mûvészeti mûvek védelmérõl szóló berni egyezmény, valamint az elõadómûvészek, a hangfelvételelõállítók és a mûsorsugárzó szervezetek védelmérõl szóló római egyezmény.

és különösen a

1998. évi IX. törvény az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetésérõl - 1. C) Melléklet, MEGÁLLAPODÁS A SZELLEMI TULAJDONJOGOK KERESKEDELMI VONATKOZÁSAIRÓL (TRIPs Egyezmény) 1. cikk (3) bekezdésére

1. Cikk

A kötelezettségek jellege és hatóköre

(...)

3. A Tagoknak a többi Tagok állampolgárai számára a jelen Megállapodás szerinti elbánást kell nyújtaniuk. A vonatkozó szellemi tulajdonjog tekintetében egy másik Tag állampolgára alatt azok a természetes és *jogi személyek értendõk, akik megfelelnének az oltalom iránti igénnyel kapcsolatos követelményeknek a Párizsi Konvenció (1967), a Berni Konvenció (1971), a Római Konvenció és az Integrált Áramkörök Szellemi Tulajdonára vonatkozó Egyezmény szerint, amennyiben a WTO valamennyi Tagja ezeknek az Egyezményeknek, illetve Konvencióknak részese lenne. Bármely Tagnak, amely élni kíván a Római Konvenció 5. Cikk 3. bekezdésében, vagy a 6. Cikk 2. bekezdésében foglalt lehetõséggel, a Szellemi Tulajdon Kereskedelmi Vonatkozásainak Tanácsát (a TRIPS Tanácsot) az elõírt módon értesítenie kell.

• Kiemelt rész.

kbs!

Gondolom így már érthető az ok, a formátum és a mód.

A töbszörözési jog tekintetében [WTC 10. cikk (1) bekezdés] a WCT-BUE által megszabott feltételek tekintetében egyértelmûen rendelkezik az UE 2001/29/EK irányelv 2. cikk a) pontja tekintettel az irányelv (15) bekezdésére [figyelemmel a kivételekre és korlátozásokra, 5. cikk és annak (5) bekezdésére.]

2.cikk

A többszörözési jog

A tagállamok biztosítják a közvetett vagy közvetlen, ideiglenes vagy tartós, bármely eszközzel vagy formában, egészben vagy részben történõ többszörözés engedélyezésének, illetve megtiltásának kizárólagos jogát:

1. a szerzõk számára mûveik tekintetében;

(15)

A Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) szervezésében 1996 decemberében tartott diplomáciai konferencia eredményeképpen két új szerzõdést fogadtak el, a WIPO szerzõi jogi szerzõdését, illetve a WIPO elõadásokról és hangfelvételekrõl szóló szerzõdését, amelyek a szerzõk, illetve az elõadómûvészek és hangfelvétel-elõállítók jogainak védelmével foglalkoznak. Ezek a szerzõdések a szerzõi jog és a szomszédos jogok nemzetközi védelmét korszerûsítik, nem utolsósorban az úgynevezett "digitális agenda" vonatkozásában, továbbá hatékonyabb eszközöket vezetnek be a kalózkodás elleni küzdelem terén. A Közösség és a legtöbb tagállam már aláírta ezeket a szerzõdéseket, és folyamatban van a Közösség, illetve a tagállamok általi megerõsítésük elõkészítése. Ez az irányelv egyben számos ilyen nemzetközi kötelezettség végrehajtását is szolgálja.

Vonatkozó jog:

WTC 4. cikk, különösen 6. cikk (1) bekezdés, 10. cikk (2) bekezdés, 11. cikk, *12. cikk, 14. cikk (1) de különösen (2) bekezdés (számtos hasonló szerzõdési, határozati, irányelvi cikkel együtt) a WTC-re vonatkozó közös nyilatkozatokkal együtt.

*(Achim Anscheidt) Illetve Btk. 13. § (kívánat) és www.bugatti.com/…s/detail.php?… . A hiányzó kép: http://www.auto-news.de/…/anzeige.jsp?… (Na meg a szoftver jog és a hírnév.)

ID: press
Password: bugatti

És még valami. A 6/2002/EK rendelet külön kritériumokat határoz meg, mint pl.: anyaghasználatot és felület kialakítás. Tehát a bejegyzés nélküli védelmi (első három éves) időszakra az utánzás ezekre a kritériumokra is vonatkozik.

Non plus ultra, hogy eme törvény rendelkezik a szerzői jogot is sértő bitorlás esetén a vagyoni jogot képviselő bejegyzés tekintetében. Azaz megszüntető eljárás hiányában átruházódik.

Egyébként az egyedi kialakítású blueprint (több nézetes terv) szerzői jog álltal védett alkotás mint terv, egyedi megvalósításban egyébként is művészeti alkotás, főleg ha egy másik művészeti alkotásba van beágyazva. Ami másfelől meghatározza az alkotói szabadság mértékét is.

De egy kis érdekesség is:

A hölgy egy amsterdami lakhelyű távolkeleti CG animátor, művész. A hallottakhoz annyit tennék hozzá, hogy angolban nem pergetik az "r"-t, hanem csak felkunkorítják a nyelvüket a szájpadláshoz és egy v-s, f-s "r"-t hallatnak.

http://vimeo.com/27234486

Tisztelt Fórumozók, illetve kbs!

(A nem annyira szakembereknek is.) Elöször az elírásom javítanám: a 2004 évi CIV. törvény, az 2001 évi CIV. törvény.

Szerencsére a törvény csak az újszerűséget és az egyedi (!) jelleget határozza meg fontos kritériumként a szerzői jogban és a formatervezési minta oltalmi jogban. A 6/2002/EK. Rendelet még "az eltérő benyomás keltést szakemberekben" -t sem veszi feltétlenül fontos kritériumnak. De ami a lényeg, az esztétikai értéket nem veszi figyelembe semelyik szellemi tulajdon jogi törvény sem jelen ügyben (sem).

Kbs!

Egy dologban megegyezhetünk azt hiszem; vagyis ha a befogadó bíróság nem egyezik meg az eljáró első fokú bírósággal, akkor az első fokú bíróság a vádat csak (!) megszüntetheti törvényesség hiányában (Be. 267. (paragrafus) j) pont és (7) bekezdés - 232. (paragrafus) (1) - (2) bekezdés. vagyis el nem utasítható a számára.

Mire oda került az ügy, hogy a megyére áthelyezték, addigra m,r vagy fél tucat bíró "halgatott ki".

Tehát látszólag a látszólagos törvényesség megtartása mellett a jóval több mint elégséges bizonyítékok miatt az ügy alaptalan törvényességi okboli elbuktatására csak így volt mód.

Ha nem is állítom, hogy szemét, de a látszat ez. Lassan kisállattemetőt is nyithatna a családom. Nem kapok munkát, önkormányzati segélyt és mindennapos a rágalmazás. Ma azt is közölte a nyitott ablakon keresztül egy arctalan ember, hogy az én figyelmetlenségem okán én ütöttem el a macskámat. Ja, akkor már értem is.

„És még valami. Most sikerült a saját Youtube fiókomat biztonsági kóddal visszaszereznem, mert valaki megváltoztatta a jelszavát.”

Ez a szemét VW még erre is képes, csak hogy ellehetetlenítsen? :O

Gabicsek!

Nem szerettelek volna megbántani, de akkor magyarázd el kérlek, hogy mi a nevetséges! Számomra a mondani valód így volt értelem szerű.

A neved egy volt élettársam nevével megegyező, ennek tudható be a vehemenciám. Azért elnmzést kérek.

„Gabicsek!
Azt mondod, hogy a szellemi munka vicc? ”

Szerintem valakivel összekeversz.

Ami a kívánatot illeti:

http://www.bugatti.com/…s/detail.php?…

ID: press
Password: bugatti