Kamara - IM - szakvizsga


Law1 # 2005.03.11. 09:59

Kedves Kollegák!

Egyre több ismerőstől hallom, hogy más megyékben ügyvédjelöltek esetében az illetékes kamarák a szakvizsgához szükséges 3 éves gyakorlatot az ügyvédi irodában töltött munkaviszony alapján számítják be. Ezzel ellentétben a Budapesti Ügyvédi Kamara nem a munkaviszony kezdetétől, hanem az avatástól, illetve az ügyvédjelölti névjegyzékben történő felvételt követően számítja a 3 éves gyakorlatot. Tudjuk, hogy ez által pesti kollegáink a vidéki kollegákkal szemben hátrányos helyzetben vannak, hisz nem ritka, hogy a munkaviszony kezdete és az avatás között 2, 3 vagy akár 4 hónap is eltelhet.

Tegnap felhívtam az IM Szakvizsgabizottságának titkárságát, ahol az „illetékes” kollegát kapcsolva megpróbáltam kideríteni, hogy a szakvizsgáról szóló rendelet erre vonatkozó rendelkezéseit hogyan is kell értelmezni, és hogy lehetséges az, hogy az illetékes kamarák egymástól függetlenül a hasukra ütve úgy értelmezik ezt a 3 éves gyakorlatot, ahogy éppen kedvük tartja.

A szakvizsgáról szóló rendelet 2. § (1) bekezdése azt tartalmazza, hogy:

„A jogi szakvizsgát megelőző joggyakorlat ideje legalább 3 év. A joggyakorlat idejébe csak a jogi végzettséget igazoló doktori oklevél megszerzése után jogi képesítéshez kötött főállású munkakörben töltött idő számítható be. A különböző jogi munkaterületen szerzett joggyakorlat idejét össze kell adni. Külföldön szerzett diploma esetén, az annak magyarországi elismerését követően szerzett hazai joggyakorlat vehető figyelembe.”

E rendelet értelmében én úgy gondolom, hogy ha az avatásom előtt egy ügyvédi irodában jogi képesítéshez kötött főállású munkakörben joggyakornokként (hisz ügyvédjelölti munkakört csak az avatás után tölthetek be) dolgozom, akkor ezt az időt is bele kell számítani a 3 éves gyakorlatba.

Minden esetre az „illetékes” IM-es kollega messze nem volt illetékes, folyton azt ismételgette, hogy forduljak a kamarához. Próbáltam neki megmagyarázni, hogy véleményem szerint az IM rendeletet nem a kamarának kell értelmeznie elsősorban, hanem annak, aki alkotta, vagyis az IM-nek! Erre sem tudott semmit mondani, továbbra is a kamarát hajtogatta. Most írásban fogok állásfoglalást kérni az IM-től, akkor már nem beszélhetnek félre. Ettől függetlenül érdekelne a ti véleményetek ezzel kapcsolatban.

sessionID # 2005.03.11. 11:03

Sztem te ezt egy kicsit félreérted...

1, A pesti jelöltek nincsenek hátrányos helyzetben, éppen előnyösebb, hogy már a névjegyzékbe kerüléstől ketyeg a 3 év. Az más kérdés, hogy szvsz csak munkaviszony alapján kerülhetnek be...

Vagy arra gondolsz, hogy vidéken már azt az időt is beleszámolják amit a jelölt munkaviszonyban tölt a diploma megszerzése előtt?

2, „E rendelet értelmében én úgy gondolom, hogy ha az avatásom előtt egy ügyvédi irodában jogi képesítéshez kötött főállású munkakörben joggyakornokként (hisz ügyvédjelölti munkakört csak az avatás után tölthetek be) dolgozom, akkor ezt az időt is bele kell számítani a 3 éves gyakorlatba.

Már bocs, de 3 sorral feljebb idézed a rendeletet, amiben ott van kerek perec, hogy a jogi végzettséget igazoló doktori oklevél megszerzése UTÁN.
Mi nem egyértelmű?

dr. Bubo # 2005.03.11. 11:20

Kedves sessionID, azt hiszem értelmezési problémával állsz szemben.
Law1 a diploma megszerzése utáni dőszakkal problémázik.

Ismeretem szerint is eltérő az ügyvédi irodába való elhelyezkedés és a kamarába történő felvétel időpontja. A Kamara ugyanis évente max. 2x dönt az ügyvédek, ügyvédjelöltek felvételéről, így a diploma megszerzése után (azonnali elhelyezkedést feltétlezve) akár 4-5 hónap is eltelhet az ügyvédjelölti jegyzékbe történő felvételig. (Ismerősömnek ez csak 2 hónap volt, és a szakvizsgát is lezavarta 6 hónap alatt, de nem mindenki ilyen szerencsés...)

Sok sikert az IM állásfoglalás beszerzéséhez Law1, remélem ismered a 60/1992. (XI.17.) AB határozatot...

Law1 # 2005.03.11. 12:05

"Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény garanciális szabályainak mellőzésével hozott minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó, jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az ezekkel való irányítás gyakorlata alkotmányellenes."

;-)

Law1 # 2005.03.11. 12:06

.... köszönöm! ;-)

dr.joci # 2005.09.01. 13:15

Üdv Mindenkinek!

Ügyvédjelöltként lehetek-e Kft-ben tag?
(gondolom elegendő azt bizonyítani,hogy nincs személyes közreműködésem)
Egyébként ügyvédjelöltként milyen más munkát végezhetek?
Ügyvédekről szóló törvény értelmezése szerint,mivel a jelöltekre az ügyvédekre vonatkozó rész is vonatkozik,szinte semmit...
Pl.ügyvédjelöltként megbízási szerződéssel dolgozhatok egy önkormányzatnak?

dr.joci

HE0222 # 2005.09.01. 18:14

Jogi munkát nem végezhetsz, kizárólag az ügyvéden keresztül, akinek a jelöltje vagy, magyarul őt kell megbízni mindenképp. Múvészi, tudományos, oktatói, szerzői jogvédelem alá eső tevékenységeket azonban végezhetsz.

dr.joci # 2005.09.01. 19:32

Köszi a választ!
Közbeszerzési eljárások lebonyolítása milyen munkának minősül szerinted?
Magyarán ügyvédjelöltként megbízási szerződéssel elláthatom-e egy önkormányzat közbeszerzési ügyeit.
Vagy akkor is az ügyvédet kell megbízni?
Az én problémám konkrétan az,hogy jelenleg egy önkormányzatnál dolgozok,de elmehetnék egy ügyvéd mellé,viszont abból nem tudok megélni,ezért szeretném megtartani valamilyen formában a mostani munkámat is.(ami főleg közbeszerzési eljárások komplett lebonyolítása)
Ezzel két helyről kapnék pénzt(így sem keresnék "brutálisan sokat),viszont szakmailag többet tudnék fejlődni.

Üdv:

dr.joci

HE0222 # 2005.09.02. 07:05

Szia Joci,

szerintem abból kell kiindulni, hogy mely tevékenységek a megengedettek a törvény taxációja szerint: tudományos, oktatói, szerzői jogvédelem aláeső stb. Ami itt nem szerepel, legyen az bármi más, azt nem végezheti ügyvédjelölt, mert összeférhetetlen. Az a bármi más kategória tehát jó nagy: gyakorlatilag mindegy, hogy babysitterkedés vagy szoba festés-mázolás, kizárt minden. A jogi (jellegú )tevékenységek is ide tartoznak természetesen, de ezek esetében -ha lehet ezt mondani - még más irányból is megáll a tilalom, hiszen az ügyvédjelöltködés lényege épp az, hogy önállóan semmit nem tehet a jelölt, csak az ügyvéd keze alatt, és a felelősség is az ügyvédé mindenben.

Ügyvédjelölt akkor leszel, ha a Kamara kiállítja az igazolványodat, ennek feltételei vannak, egy rakás nyilatkozatot kell tenned, hogy nem állsz se ilyen, se olyan , se amolyan munkaviszonyban, munkaviszony jellegú jogviszonyban, stb, illetve vállalod, hogy rövid időn belül megszüntetetd, mert összeférhetetlen. Ezután felavatnak, esküt teszel (fizeted a kamarának a tagdíjat), és a Kamarának ellenőrzési joga van bármikor a jelöltek felett.

HE0222 # 2005.09.02. 07:08

Az ügyvédedet kell megbízni formálisan, de természetesen elláthatod Te a feladatot valójában, csak az ügyvéd az, aki jogviszonyba kerül az önkormányzattal, és ezt a feladatot Te egyéb ügyvédjelölti feladataid mellett látod el, akár az önkormányzat irodájába bejárva esetenként. Így lehet.

HE0222 # 2005.09.02. 07:10

Ja, de annak utána kéne nézni, hogy a közbeszerzések lebonyolítására nincs-e valami kizáró körülmény, mit tudom én, előfordulhat, hogy azt nem lehet kiadni a közig kezéből, mit tudom én, lehet, hogy hülyeséget mondok, de ennek utána kéne nézni.

dr.joci # 2005.09.02. 07:16

Köszönöm a hozzászólást,próbálok utánajárni a dolognak!

zozzy # 2005.09.02. 07:56

Én a kamarák önálló jogértelmezéséhez szeretnék visszatérni. Itt van pl. az egyik dél-magyarországi megye Kamarája, ennek a gyakorlatát szeretném vita tárgyává tenni. Milyen jogon mondja ki ez a Kamara azt, hogy ha a 3 év alatt igazolatlanul hiányzol 3 ügyvédjelölt-oktatásról, akkor fél évvel meghosszabbodik a gyakorlati időd, nem enged el szakvizsgázni. Ez szerintem abszolút sérti az IM rendeletet. Ha belegondolunk abba, hogy vki elmegy egy céghez jogi előadónak, és a 3 évet leigazolja neki a cég a szakvizsgabizottság felé, (természetesen egy jtanácsos, v egy ügyvéd felügyelte a munkáját) úgy, hogy életében nem volt jelöltoktatáson, akkor az abszolút méltánytalan is, mert őt senki nem akadályozza meg abban, hogy szakvizsgát tegyen.

HE0222 # 2005.09.02. 08:11

zozzy: egyetértek Veled, én sem értek pár dolgot a kamara által felállított szabályokkal kapcsolatban... Többek közt azt sem, hogy miért van az, hogy az ügyvédjelölt gyakorlati ideje az ügyvédjelölti eskütételtől ketyeg, azaz, hiába köt munkaszrződést szegény feje az ügyvédi irodával, míg a Kamara nem nyilvánítja jelöltnek, kidobott időt dolgozik, ráadásul nem folyamatosan avatnak, hanem csak meghatározott időpontokban, illeték, regisztrációs díj, egyéb költségek ellenében. Aki nem ügyvédjejöltként akar dolgozni, hanem jogi előadó lesz, annak a munkaszerződése szerint már indul is a gyakorlati ideje. Elég érdekes, diszkrimináció-gyanús szabályozás ez. Én is kiváncsi lennék a magyarázatra.

A jelöltek kötelező okítását esetleg az indokolhatja, hogy ők ugye helyettesíthetik az ügyvédet bíróság előtti eljárásban, perben, és ezért legyenek felkészültebbek. Persze kérdés, hogy milyen felkészültség szerezhető így. Mindenesetre bevételi forrás ez a kamaráknak, nem is kicsi.

Rexor # 2005.09.02. 08:37

"A jelöltek kötelező okítását esetleg az indokolhatja, hogy ők ugye helyettesíthetik az ügyvédet bíróság előtti eljárásban, perben, és ezért legyenek felkészültebbek. "- és ha valaki nem bíróságon "működik", vagy másképpen képviseli az ügyfelet annak már nem kell felkészültnek lennie :).. NA ezt az indokot nem foganám el szivesen. A Kamarai oktatás meg egyáltalán a kamarai eskü előtt elmondatott rizsa (ez a második tanulóidőtök gyerekek, járjatok szorgalmasan órákra, kamara bácsi megdorgál ha nem jársz rájuk, stb.) kicsit idétlen. Alapvetően az IM rendelet szerint semmi ilyen joga nincs a kamarának, hogy meghosszabbítsa egy jelölt gyakorlati idejét.

dr.joci # 2005.09.02. 08:40

Rexor tökéletesen igazad van:)

sirlancelot # 2006.01.09. 09:07

Eddig azt hittem, a jogi előadói státusz hátrányosabb helyzetbe hozza az így foglalkoztatott, szakvizsgára készülő "jelöltet". De látom, az ügyvédjelölteknél sem fenékig tejfel.
"A jelöltek kötelező okítását esetleg az indokolhatja, hogy ők ugye helyettesíthetik az ügyvédet bíróság előtti eljárásban, perben, és ezért legyenek felkészültebbek." A jogi előadó ugyanúgy eljárhat a cége és munkavállalói ügyében bíróság előtt, mint a jogtanácsos, illetve ahogyan az ügyvédjelölt az őt foglalkoztató iroda ügyfelei ügyében. Úgyhogy ez nem indokolja a képzés kiemelt fontosságát - szerintem. Főleg úgy, hogy az onnan való kimaradás esetén a gyakorlati idő meghosszabbodik.
De örüljetek, Nálatok legalább egyszerűbb a képviseleti jog igazolása. Egy jogi előadó százszor többet vesződik ezzel, a cégnek is sokkal több költséget okoz. Úgy érzem, itt is jogszabályváltoztatásra lenne szükség...