Egyetértek, illetve hát maga az abban hivatkozott 114.§(3) is önmagában az. Tekintve, hogy az adóbeszedés nem alapjog, ezért nem látom, mivel ütközne a készpénzfizetés ami miatt korlátozható lenne törvényben.
@KBS, drbjozsef
Köszönöm!
Belátom, hogy a munkabér kp-követelésével kapcsolatban butaságokat beszéltem.
(kicsit offtopic, de akkor viszont tartom, hogy az Art. 233.§ szankciós rendelkezése Alaptörvény-ellenes.)
Köszönöm szépen a válaszokat a bankszámla kérdésben
Nem is szántam sértésnek. :)
A fizetés mint ügylet (lényegében pénztartozás teljesítése) nyilván kétoldalú. De a kétoldalúságból nem következik egyáltalán, hogy a készpénzhasználat (tkp. a készpénzben fizetés) mindkét fél számára jogosultság lenne. Hiszen általában épp ellenkezőleg van: egy jogviszonyban ami az egyik fél számára jogosultság, az a másiknak kötelezettség.
Pl. - hogy az adott tárgykörben maradjunk - a pénztartozás megfizetésének követelése a hitelező joga, és a fizetés az adós kötelezettsége. Adásvételnél a dolog tulajdonba adásának követelése a vevő joga, az átadás az eladó kötelezettsége.
Ezért abból, hogy mindenkinek joga van készpénzben fizetni, nem az következik, hogy mindenkinek joga van készpénzt követelni - hanem csak az, hogy mindenki köteles a készpénzt teljesítésként elfogadni.
(Persze, a Szigeten így is szarban lesznek.)
Ha a "joga van, de nem kötelessége" kitételt külön-külön alkalmazod az eladóra és a vevőre, akkor rögtön látható, hogy ez nem egy szimmetrikus viszony.
Mondjuk egy eladó-vevő viszonylat helyett egy munkáltató-munkavállaló viszonyt kicsit nehezebben tudok értelmezni ebben az alaptörvényben, mert itt a "vevő" (=aki a pénzt adja, "fizet" a dolgozónak) lenne a munkáltató, őt illeti meg az alapjog, pont nem a munkavállalót. De ez meg fura nekem...
(megjegyzem, az "annyi készpénzt vesz fel a számlájáról, amennyit akar" kitétel persze önmagában igaz, de ennek egy ötletes kis adó miatt 150ezer forint felett vaskos költségei vannak. Persze, a munkáltató készpénzkezelésének is...)
@KBS
sosem sértődöm meg azon, ha egy jogász azzal szembesít, hogy butaságot beszélek. ;)
Rendszeresen ki is írom a homlokomra, hogy mások is fel legyenek erre készülve.
Köztünk abban van vita, hogy a "készpénzzel történő fizetés" vajon egy egyszereplős, "vektor"-aktus-e (tehát számít az iránya, és csak a fizetőt vesszük figyelembe), vagy maga a készpénzátadási tranzakció, amelynek két végpontja van: fizető és kedvezményezett, és mindkét végpont része a "fizetés" rendszerének.
Utóbbi, kiterjesztő értelmezés pedig azt jelenti, hogy a készpénzzel történő fizetéshez a tranzakció mindkét végpont-résztvevőjének alapjoga van (amennyiben ezek természetes személyek).
Ahhoz, hogy belássam a butaságomat, szeretném látni az érvelésed, hogy miért gondolom rosszul.
@KBS
A készpénzzel történő fizetés lett alapjog.
Ahhoz meg ugye két fél kell. Aki adja a kápét, meg aki kapja (elég érdekes lenne az alapjog gyakorlása, ha a pénzt kapó másik fél ebben egyáltalán nem akar részt venni, és ki is rudna maradni. De ugyanez fordítva is igaz!)
Így ebben a formában egy ótvar fércmunka, és a szövegből nyelvtanilag arra a következtetésre jutok, hogy nemcsak készpénzt adni alapjog, hanem kérni is.
Abba meg inkább bele sem akarok gondolni, mi volt a jogalkotó valódi igazi szándéka...
Szerintem fizetési számla az, normál magyar bankszámlaszám igényelhető hozzá, más kérdés, hogy úgy tudom, hogy a Wise is csak határon átnyúló szolgáltatást nyújt nálunk, úgyhogy a 158.§(3) kitételének valszeg nem felel meg. Számolja el a költséget a cég.
Vajon mi lesz azokkal a helyekkel, ahol csak készpénzmentesen lehet fizetni, mint a Budapest Park, vagy a Sziget? Elvieleg jogom lenne kápéval fizetni már...
Miért lenne alkotmányellenes? A készpénzhasználat jog - de itt a munkáltató akar utalással fizetni; nem sérül a joga. A munkavállaló meg annyi készpénzt vesz fel a számláról a saját fizetéséhez, amennyit csak akar. (Más kérdés, hogy az alkotmánymódosítás egyszerűen egy abszurd vicc.)
A Wise szerintem nem fizetési számla.
@Tamás111
„Kötelezheti e a munkáltató a munkavállalót hogy egy bizonyos banknál nyisson bankszámlát?”
Nem. Mt. 158. § (1) "A munkabért a munkavállaló által megjelölt fizetési számlára utalással kell megfizetni. A felek írásbeli megállapodása esetén a munkabért készpénzben kell megfizetni."
(Személyes véleményem szerint a fenti jogszabályhely második mondata 2025. április 15-e óta Alaptörvényellenes (XIII. cikk (1) bekezdés első mondatának második fordulata), de Magyarország leghangosabb és legerősebb készpénzhasználója ezt majd úgyis beadványozza előbb-utóbb)
„Miért nem utalja sok munkáltató Wise számlára a fizetésed (forint számla (HU33) 12600016-..)?”
Tudjuk mi ezt? Kérdezd meg a munkáltatódat! Ebben az esetben azonban lehet, hogy ilyen-olyan díj, jutalék, miegymás stb. lesz levonva: Mt. 158.§ (3) "A munkabér kifizetése – ide nem értve a nem magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő átutalást – a munkavállaló részére költséget nem okozhat.
Sziasztok!
Két kérdésem lenne:
Kötelezheti e a munkáltató a munkavállalót hogy egy bizonyos banknál nyisson bankszámlát?
Miért nem utalja sok munkáltató Wise számlára a fizetésed (forint számla (HU33) 12600016-..)?
Sajnos, igen. A munkaviszony létesítését azonnal be kell jelenteni.
Ha azóta sem tudtál elhelyezkedni, akkor jelentkezz be újra, nem tudom, lehet-e visszamenőleg igényelni az egynapos munkaviszony megszűnésétől. Ha nem, akkor azzal az idővel tovább jár.
Nem az 1 napot kérik vissza, sajnos, hanem az attól a naptól járó összeget, több mint 200.000 Ft-ot....
Csak gondoltam megkérdezem, hogy ez így jogilag akkor rendben van-e?
Köszönöm
Gondolom, azt az egy napot. Esetleg az azt követő naptól járó összeget.
Jó napot!
Munkavállaló munkanélküli segély alatt 1 napot alkalmazottként dolgozott.
Április 7-én lejárt a munkanélküli segély, másnap elment a Hivatalba és ott közölték vele (határozatot is kapott), hogy mivel a folyósítás alatt munkaviszonyban állt ( 1 napot) , ezért vissza kell fizetnie a segély összegét.
Kérdés: ez így jogszerű lehet?
Köszönöm
Szerintem határozott (értelemszerűen a próbaidőnél hosszabb időre kötött) munkaszerződés esetén sincs semmi ilyen.
A próbaidő egyszerűen eltelik, és kész. Onnantól ez a kivétel (ti. nem kell indokolni a felmondást és nincs felmondási idő) megszűnik.
@anonymworker
„A szerződésben kikötött próbaidő utolsó napját követően már számolnom kell a felmondási idővel ”
Amennyiben határozatlan időtartamra kötött munkaszerződésed van, igen.
Nincs "véglegesítési" folyamat, vagy lépés.
Sziasztok!
A szerződésben kikötött próbaidő utolsó napját követően már számolnom kell a felmondási idővel NEM azonnali hatályú felmondás esetén (bármelyik fél tegye is meg) vagy van bármi jogalapja az Mtk-ban annak, hogy "még nem véglegesítettek", és ezáltal próba időn túl valamit nem kapok meg, ami szerepelt a szerződésben a próbaidő utáni időszakra vonatkozóan?
Tisztelt Tagok!
Következő dologban szeretném a segítséget kérni: munkahelyemen kb. 1 hónapja a közelemben az egyik gépből egy alkatrész éles, magas frekvenciás sípoló hangot adott ki, amitől nekem elkezdett fájni a fülem, majd azóta is sípol. Jeleztem a közvetlen vezetőmnek, (felvettem a hangot, ezt is megmutattam), ő azonnal elrakott onnan, amíg az eszközt nem javították meg. Sajnos a sípoló hang velem maradt, a gép közelében fokozódott is, hiába cserélték az alkatrészt. Lényeg, hogy a munkáltatóm szerint nekik nincs dolguk ezzel az esettel, mert nem keletkezett keresetkiesés, elhangzott az is, hogy szerezzek be egy szakorvos által leírt papírt, hogy nekem ettől lett a fülzúgásom, és azt ők majd lefűzik, ha a későbbiekben problémám lenne. Beszereztem, újra elhangzott a táppénzes dolog, és hogy nekik ezzel nincs más dolguk.
Kérdezném, hogy ez így jogszerű? Jegyzőkönyv nem készült, a munkavédelmi megbízott a közelemben sem járt azóta sem.
Köszönöm!
@zsuti
„Ez a 3 óra túlóra?”
Nem. Ez hobbi.
Mt. 86.§ (3) b)
(3) "Nem munkaidő
Céges autóval járok. Központ Budapesten van, én 120km-re lakom onnan. Változó munkahelyekre járok, a központba havonta kb. kétszer megyek. A 8 órás munkaidő mellett naponta átlagban 3 órát vezetek Ez a 3 óra túlóra?
@eulimen
@Kovács_Béla_Sándor
Köszönöm szépen! Megerősítettétek, hogy nem én értelmezem félre a dolgokat.
A szomorú az, hogy a könyvelő dilettantizmusa megrontotta a fönökömmel való kapcsolatomat. Mindkettőnket félrevezetett...
@redknight
„Nem kaptam járulék igazolást. ”
Tbj. 75.§ (2) "A foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő kezdetének és végének időpontjáról, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegéről, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről."
„Hosszasan győzködött, hogy ez a pénz a Bt.-nél marad”
Oké, tehát akkor a Tbj. 4.§ 17. pontja alapján "saját jogú nyugdíjas" vagy 2024. július 1-jétől. Erről az igazolás másolatát akár közvetlenül a könyvelőnek is odaadhatod.
A Tbj. 6.§-a sorolja fel a biztosítotti jogviszonyokat (hosszú, nem másolom ide, majd a könyvelőd böngészi). Mivel a nők40-nel öregségi korhatárt betöltött nyugdíjasnak számítász, ennélfogva nem vagy a törvény értelmében biztosított, tehát nem kell utánad járulékot levonni. Ekképp az idő előrehaladtával egyre nagyobb korrekciót lesz kénytelen végezni a könyvelő.
(már ha beleállsz az igazadba)
33§ (2) "Ha a foglalkoztató a biztosítottól több járulékot vont le az előírtnál, a többletként jelentkező járulékot legkésőbb a biztosított kérését követő 15 napon belül vissza kell fizetni."
Lásd még a Tbj. 82.§-át a járulékkülönbözet elszámolásáról (jó hosszú, majd a Bt. könyvelője elolvassa)
A szocho-t a Bt.-nek a Szocho tv. 5.§ (1) bek. j) pontja alapján tudod megspórolni (bár lehet, hogy ennyi sütnivalója magától is volt)
Pedig ez a helyzet. A szociális hozzájárulást a munkáltató takarítja meg, de a TB-járulékot, amelyet korábban a béredből vont le, nem tarthatja meg, azzal a te nettó béred nő. Egyébként a józan ész is ezt diktálja; a könyvelőnek nem csak a jogérzékével van gond, hanem a logikai képességeivel is.
@eulimen
Nem kaptam járulék igazolást. Az SZJA tervezetem a 2025.02.17.-i állás szerinti.
A munkáltatóval vagyok jogviszonyban, ezért elsőként neki jeleztem a munkabér problémát. Nem értette, de megadta a könyvelő telefonszámát, akivel kellemetlen vitám volt a TB járulékkal kapcsolatosan. Hosszasan győzködött, hogy ez a pénz a Bt.-nél marad, mondván "csak nem képzeli, hogy ez magának jár!". Pontosan ezért fordultam ide munkajogi tanácsért.
Nem akarom a munkáltatómat, azaz a fönökömet, szorult helyzetbe hozni és nem fordultam a munkaügyi felügyelőséghez. Jó a kapcsolatunk, de nem foglakozik ezekkel a dolgokkal.