Munkajogi kérdések.

Köszönöm mindenkinek a választ!
Azóta sem kaptam meg a dokumentumot fizikailag. Bár a főnököm elvárja hogy a munkakörrel járó plusz feladatokat elvégezzem.

Majordomus
6 éve vagyok a cégnél. Felkèszültem az esetleges elbocsátásra.

Akkor nem írja alá. Pont.
.
Arra készüljön fel hogy emiatt elbocsáthatják.
.
Szedje össze a papírjait ami van,nézze meg a szerződését. Látható abból jogosult e végkielégitésre. Bár nem hiszem hogy van itt 3 éve.

eulimen

A kérdező ugyebár egyértelműen jelezte itt, és én igazából erre próbáltam meg reagálni:

„A munkakört nem kívánom betölteni, a szerződést nem szeretném aláírni.”

eulimen

„épp ezért nem lehet a munkaviszony esetleges megszüntetésének jogszerű alapja az, ha a munkavállaló ezt nem veszi tudomásul.”
Én ezt megértem, de akkor csinálja meg szabályosan, mert ha a munkáltató úgy döntött, hogy más munkakörbe helyezi a munkavállalót, akkor előbb-utóbb úgyis megteszi. És ha azt nem veszi tudomásul a munkavállaló, akkor az akár a munkaviszony megszűnését jelent(het)i

@Szomorú örököd
„Azért azzal legyünk tisztában, hogy bár ez a visszamenőleges módosítás jogilag nagyon nincs teljesen rendben”
nu, hàt épp ezért nem lehet a munkaviszony esetleges megszüntetésének jogszerű alapja az, ha a munkavállaló ezt nem veszi tudomásul.
Magyarán: ezért biztosan nem rúghatják ki piroska1203-at, legfeljebb csak akkor, ha a munkáltató megerőlteti magát az iratokkal, és a munkavállaló egy újból kipostázott (vagy személyesen átadott), joghatályosan, időben közölt munkakör-módosítást utasít vissza

piroska1203

„A főnökömtől kaptam egy üzenetet egy online platformon 2024.12.17.-en, az üzenetben az szerepelt, hogy 2024.11.01.-től közös megegyezéssel módosították a munkaszerződéssem, mi szerint egy másik munkakörben alkalmaznak.....A munkakört nem kívánom betölteni, a szerződést nem szeretném aláírni. ”
Azért azt érdemes végiggondolni, hogy esetleg az a munkakör, amiben dolgozol, nem-e épp megszűnik, esetleg átalakul, mert ez esetben ha nem fogadod el az új munkakört, akkor az akár a munkahelyed elveszítésével is járhat. Azért azzal legyünk tisztában, hogy bár ez a visszamenőleges módosítás jogilag nagyon nincs teljesen rendben - kicsit valahogy ezt másként kellett volna csinálni - de azért mégis csak a munkáltató joga eldönteni, hogy kire és hol van szükség egy adott munkahelyen, nem pedig a munkavállaló mindenkori kívánsága meghallgatása alapján fog ez eldőlni. Manapság már nem léteznek nyugdíjig tartó örökös joggal járó munkakörök, azok talán csak a régen megszűnt szocializmusban voltak.

@piroska1203
a munkakör a munkaszerződés része, amely csak közös megegyezéssel módosítható (làsd a kivètelt a komment végén).
A leírt tényállásban egyoldalú, ráadásul visszamenőleges módosítást említesz, ami sehogy sem oké (jogvita esetén az időben tett, közös megegyezéssel történő megállapodás bizonyítási kényszere a munkáltatóé).
Ha meg is kapod a dokumentumot, a kèzhezvètelhez kèpesti visszadàtumozàsra hivatkozva bàtran kifogàsolhatod. Nem tudjuk, mit jelent az "online platform" - hacsak nem hivatali Ügyfèlkapu, aligha tekinthető szabályos értesítésnek a december 17-i üzenet. Főleg, hogy nem magàt a dokumentumot kaptad meg....
A munkáltató azonban átmenetileg egyoldalúan is àthelyezhet màs munkakörbe - érdemes alaposabbam megvizsgálni, esetleg erről van-e szó:
Mt. 53. § (1) "A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell."

Tisztelt Tagok!
A kérdésem, van-e következménye ha nem írom alá?
A főnökömtől kaptam egy üzenetet egy online platformon 2024.12.17.-en, az üzenetben az szerepelt, hogy 2024.11.01.-től közös megegyezéssel módosították a munkaszerződéssem, mi szerint egy másik munkakörben alkalmaznak.
A dokumentumot fizikailag azóta sem láttam. A munkakört nem kívánom betölteni, a szerződést nem szeretném aláírni. Szeretnék felkészülni a lehetősègeimre, ha személyesen is megkapom a dokumentumot mit tudok tenni?
Üdv.

@Hegyi Pista
Akár még az is előfordulhat, hogy a jegyző és a köztisztviselő közötti vélt személyes ellentétnek semmi köze a béren kívüli juttatásokhoz...
Meg kell nézni a polgármesteri hivatal cafeteria-szabályzatát, milyen feltételei vannak a juttatások számfejtésének. Lehetséges, hogy csak a fizetett szabadság az egyetlen távolléti forma, amire jár (a szülői szabadságra nem).
Ha a szabályzat alapján mégis jár, akkor írásban fel kell szólítani a munkáltatót a jogszerű teljesítésre, s ha mindez eredménytelen, 3 év elévülési időn belül munkaügyi bírósághoz lehet fordulni.

Tisztelt Szakértők!
Röviden. Önkormányzati köztisztviselő igénybe vette a kttv szerint is járó 44 munkanap szülői szabadságot. A szabadság ideje alatt önkormányzati jutalom, plussz kafetéria, kis értékű juttatás (ebédjegy 20000ft) lett mindenkinek megadva, kivéve a szabadságon lévő dolgozót. A jegyző személyes sértettsége miatt kizárta, büntetve a köztisztviselőt, mert élt a jogával. A törvény által előírt teljesítmény értékelés, minősítés nem volt, fegyelmi vétség, panasz nincs. A jegyző kizárólag saját szubjektív megítélése alapján zárta ki a juttatásokból a tisztviselőt. Ilyenkor mit tehet a dolgozó? Jogilag támadható a hivatal? Ha igen, akkor hol?
Válaszokat köszönöm.

(csak halkan teszem hozzá, mert tartok tőle, hogy a kérdező összekeveri, tekintve a hozzászólásának az elejét : a vasárnap (önmagában), az az Mt. szerint nem munkaszüneti nap.)

"a munkaszüneti napra jár-e a 100%-os bérpótlék."
Az mindig, mindenkinek jár - nincs kivétel.

Üdvözlöm,
Ez egy cukrászüzem. Ez esetben miért nem illet minket a vasárnapi pótlék?
Mivel úgy szállít ki a cég, ahogy a boltok nyitva vannak, ezért munkaszüneti nap esetén az előtte lévő napot kapjuk meg szabadnak, és munkaszüneti napon dolgozunk, mert másnap, ha nyitnak a boltok, viszik az árut. Csak az érdekelne, hogy ebben az esetben a munkaszüneti napra jár-e a 100%-os bérpótlék.

Ha ez tényleg egy cukrászda, akkor jár, de ha valójában egy cukrászüzem, akkor nem.

Havonta legalább egy pihenőnapot - kérésre - vasárnapra kell beosztani.

A kérdésed további részét nem is értem.

Tisztelt Szakértő!
Jelenlegi munkahelyemen a szerződés szerint általános munkarendben vagyok, viszont vasárnaptól csütörtökig kell dolgozni. A cég egy cukrászda, ahol mi a megrendeléseket csomagoljuk össze éjszakai/másnapi szállításra. A vasárnapi munkavégzéssel kapcsolatban lenne olyan kérdésem, hogy ez esetben jár-e az 50%-os vasárnapi bérpótlék.
A havi 1 szabad vasárnap ebben az esetben megillet minket vagy sem?
Illetve munkaszüneti napok esetén, mi az előző napot szoktuk megkapni szabadnapnak, a hivatalos munkaszüneti napon pedig dolgozunk. Ez esetben jár a 100%-os bérpótlék?
Válaszát előre is köszönöm!

Kerdezo202411,

Nem sokat értek a leírásodból, de a munkaidő keret érdekes állatfajta, nem lehet kívülről tudni biztosra, hogy szabályos vagy sem.

A főszabály az, hogy a kereten belül tetszőlegesen oszthat be munkára a munkáltató (hétvégére, pihenőnapra is), rugalmas munkarend esetén a túlórák sem fizetendők ki azonnal, csak akkor, ha a teljes munkaidőkeret végén összességében még marad el nem számolt (lecsúsztatott) túlóra.

Ha beosztás szerint nem dolgoznál, de mégis behívnak, arra járhat pótlék.

A leírásod alapján akár szabályos is lehet. Elvileg.

Gergo,

„2020. évi C. törvény
6. §
(1) A 8. § (3) bekezdése szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt az 1. melléklet szerinti

1. 1–5. fizetési osztályban évi húsz munkanap,
2. 6–10. fizetési osztályban és a felsőoktatási intézményben oktatói, kutatói, tanári és más munkakör betöltése esetén évi huszonegy munkanap alapszabadság illeti meg.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó, az 1/A. melléklet szerinti

1. I–II. fizetési osztályba sorolt egészségügyi dolgozó évi húsz munkanap,
2. III–V. fizetési osztályba sorolt egészségügyi dolgozó évi huszonegy munkanap alapszabadságra és az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött idejének megfelelő Eütev. 2. melléklet szerinti fizetési fokozatnak megfelelő számú munkanap pótszabadságra jogosult. Az 1. melléklet szerinti illetmény- vagy bértáblákhoz tartozó 1. fizetési fokozatban az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt e címen pótszabadság nem illeti meg.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alá nem tartozó egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy az Mt.-ben meghatározott szabadságra jogosult.”

Most nem vagyok biztos benne, hogy pont ez a passzus vonatkozik a párodra, de látod, ez a törvény eszerint szabályozza a szabadságokat, nem az életkor alapján.

Tisztelt szakértő! Párom 38 éves, 2022 januárjától dolgozott vállalkozó védőnőként, 2023 júniusáig, azután egészségügyi szolgálati jogviszonyba alkalmazottként. A kérdésem az éves szabadság napjainak számára vonatkozna. A munkáltató szerint 26 napéves szabadság jár neki! 21 nap alapszabadság, 2 gyermekünk után 4 nap pótszabadság és most jön a lényeg: életkor alapján nem jár pótszabadság, hanem a munkakörében eltöltött évek alapján 1 nap pótszabadság. Kérdezném, Ön szerint lehetséges, hogy ezt helyesen számolják, nem ütközik törvénybe ez a dolog? Ilyenről soha nem hallottam és sehol sem találom ezt leírva! Köszönöm válaszát!

Tisztelt Szakértők,
Közfeladatot ellátó vállalatnál dolgozom tehergépkocsi-vezetőként.

A munkaszerződésem szerint „egyéb” munkarendben, egyenlőtlen munkaidő beosztással teszem mindezt 8 órában, teljes munkaidőben, hétfőtől péntekig. A vállalatnak van kollektív szerződése, melyben leírják, hogy egyhavi munkaidő keretben dolgozunk.

A munkaidő elszámolás a fuvarlevélre felvezetett kezdési és végzési időpontok szerint kerül elszámolásra, pontosabban inkább úgy mondom, hogy a munkatársak ezeket az időpontokat rögzítik, jelenléti ív nincs, így miután én leadtam a fuvarleveleket, valójában már nem is tudom ellenőrizni a bérelszámolóknak továbbítandó kezdési és végzési időpontokat, csak a fizetés megérkezését követően láthatom pár nap múlva a megküldött bérpapírt a napi munkaidő hosszával, hétvégi pihenőnapi munka esetén kezdési és végzési időpontot is feltűntetnek.

A legutóbbi fizetésem jelentősen kevesebb lett a vártnál, mivel én úgy gondoltam, hogy noha a vezénylet munkaidőm kevesebb is lett, mint a törvényes idő, az alapbéremet akkor is meg kell kapnom (MT 147. § (1)), ezen felül pedig a pihenőnapi munkavégzés után is jár nekem a ledolgozott órák után járó órabér és pótlék. A helyzetet árnyalja, hogy egy rendes munkanapon viszont pihenőre küldtek a tachográf szabályok betartása miatt, így akkor nem dolgoztam, én úgy gondoltam, hogy az egy nulla órás munkanap, nem pedig elcseréltük a munkanapokat.

Az irodai dolgozók közül valaki úgy gondolta, hogy mivel kevés volt a vezényelt munkaidőm, nem töltöttem ki az októberi 176 órát, ezért levon a hétvégi, pihenőnapon végzett munkaidőmből annyit, hogy 176 óra kijöjjön, ami efelett volt, azt pedig kifizették. Érdekes módon így is közel 4 minuszóra szerepel a bérpapíromon. A hétvégi kezdési és végzési időpontjaimat nem a fuvarleveleken szereplő adatoknak megfelelően rögzítették a bérpapíromon, így azt gondolom, hogy nem is a valós adatokat küldték meg a bérelszámolók felé, akik tudták volna, hogy a munkaszerződésem és a munka törvénykönyve szerint mennyi fizetés járt volna nekem.

Kinek van igaza? Egyszerűen nem tudunk dűlőre jutni, egyelőre a szolgálati út betartása miatt csak a közvetlen felettesemnek jeleztem a vélt hibát, de nem győzött meg az érvelése a harmadik alkalom után sem. Kinek van igaza? Nem szeretnék teljesen bolondot csinálni magamból, de továbbra is úgy vélem, hogy nagy szabálytalanságot vétettek ellenem, ha nem nekem van igazam, úgy elnézést fogok kérni.

Mamuci,

Nem.
Hozzátartozó esetén jár a két munkanap felmentés.

Az Mt. definiálja is, mit jelent :
„294.§(1) E törvény alkalmazásában

2. hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa,”

Nevelő apád halála esetén jár majd a két nap - ha ő az édesanyád férje halálakor -, de a mostohaszülő egyeneságbeli rokona nincs benne ebben a körben.

Tisztelt Szakértők!
Mostoha nagyanyám elhunyt(a nevelő apám édesanyja).Kiskoromtól fogva ők voltak "az igazi" nagyszüleim.
Jár "törvényes távollét" ez esetben a temetés idejére?
Köszönöm!

FTB,

Úgy általánosságban? Persze.
A munkaidő beosztása a munkáltató joga.

Ennek nem általánosságban természetesen vannak korlátai, tehát a jogszerűsége nem evidens.

Tisztelt Szakértők!
Nem ügyeletes gyógyszertár berendelheti-e a munkavállalóit munkaszüneti napon (konkrétan dec. 27.) dolgozni?

Mivel nem az én ügyemről van szó, így nem az én feladatom eldönteni, hogy kell-e ügyvéd, vagy sem. :) Ettől függetlenül érdekelt a válasz. Tudomásom szerint egy ügyvéd bevonható később is, ha úgy alakul. Egy egyszerű beadványt megírni szerintem sem nagy kunszt, tele van a net sablonokkal. De még a bíróság oldalán is fent van, hogy milyen főbb pontokat kell beletenni.

Ez az ügy, amivel kapcsolatban kérdeztem, eléggé egyértelműnek tűnik. Ebből biztosan a felperes fog kijönni jobban. Megértem a döntését. Már jelezte korábban is, hogy perrel fog élni, de nem vették komolyan. Sajnos a legtöbb munkáltató az országban visszaél a helyzetével. Arra alapoznak, hogy nem hiányzik az alkalmazottaknak a pereskedés, vagy nincs elég pénzük erre. Ráadásul már jó 10-12 éve a törvények is nekik kedveznek jobban. De egy beadvány után már láthatják, hogy komolyra fordult a helyzet, és más lesz a tárgyaló pozíció. Felperes szerint legrosszabb esetben már az első perfelvételi tárgyaláskor meg tudnak egyezni. De lehet még azelőtt keresni fogja az alperes, ha meglátja a mindent cáfoló bizonyítékokat. Több ismerőstől is hallottam már, hogy amikor az adott munkáltató érezte a hurok szorulását a nyaka körül, akkor igyekezett mielőbb peren kívül megegyezni.

A büntetőjogi kategória az már más lapra tartozik. Ha azt írod, hogy ott nem járhat el hivatalból a törvényszék, akkor oda kelleni fog neki ügyvéd. Feltételezem nem elég egy rendőrségi feljelentés, külön beadvánnyal kell élni ilyenkor.

Mi a fenéért nem hatalmazol meg ügyvédet? Egy filléredbe se kerülne.