Mit tehetk II. Fokú Ítélet ellen??SOS!!

Sziasztok!

Vagyonmegosztási peremben kézhez kaptam a II. Fok Ítéletét, melyben több igazságtalanságot valamint hibát fedeztem fel.
Hová tudok még fordulni ezzel a panaszommal?
Vagy ilyen esetben be lehet nyújtani felülvizsgálati kérelmet?
Vagy esetleg a II.Fok Ítélete után már semmi esélyem nem maradt az igazam megvédéséhez??
Kérlek segítsetek! SOS!

Itt már ügyvéd közreműködése elengedhetetlenül szükséges., a perben keletkezett összes papírt add át neki - TALÁN talál valamit amibe kapaszkodva esetleg el lehet indulni egy harmadfokú eljárás reményében.

Általában az elsőfokon eljáró bíróság járja kellően körbe a per tárgyát képező követelést ill. az esetleges ellenkeresetet, a másodfok jobbára már csak a papírokból itélkezik.

Kicsi a valószínűsége egy jogerős itélet megváltoztatásának, de ha valami eleve elkerülte a bíróságok figyelmét, vagy valami történysértés van az itéletekben, akkor a harmadfok még közbeléphet.

Jó ügyvédet kell találni.

Mivel nem ismerjük a per anyagát, itt az esélyekről nyilatkozni nem lehet. A kézbes0téstől 60 napon belül felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani, ha valamilyen jogi hiba lehet az 0téletben, ebben az esetben a jogi képviselet kötelező.

6 hónapon belül pedig perúj0tással lehet élni, ha valamely olyan új bizony0tékot tudsz felmutatni, amelynek felmutatása az eljárás során lehetetlen volt.

Küldtem Önnek egy konkrétabb tájékoztatást az előzőeknél. "Elszállt". Ez ennek a fórumnak egy nagyon nagy hibája. ha megkeres emil címemem, akkor megismétlem. ( Remélem ez "nem száll el").

Hátha ez nem száll el:

A jogerős ítélet ellen perújításnak van helye, ha

1. a fél oly tényre vagy bizonyítékra, illetőleg olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, feltéve, hogy az - elbírálás esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna;
2. a fél az ítélet hozatalában részt vett bírónak, az ellenfélnek vagy másnak bűncselekménye miatt a törvény ellenére lett pervesztes;
3. a perben hozott ítéletet megelőzően ugyanarra a jogra nézve már korábban jogerős ítéletet hoztak.

Az a) pont alapján a felek bármelyike csak akkor élhet perújítással, ha az ott említett tényt, bizonyítékot vagy határozatot a korábbi eljárás során hibáján kívül nem érvényesíthette.
A perújítási kérelem előterjesztésének határideje hat hónap; ezt a határidőt a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől, ha pedig a perújítás okáról a fél csak később szerzett tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy perújítással élhessen, ettől az időponttól kell számítani. A tudomásszerzés időpontját elegendő valószínűvé tenni.
A perújítási kérelmet a perben eljárt elsőfokú bíróságnál kell írásban benyújtani . A kérelmet a fél jegyzőkönyvbe is mondhatja .
A perújítási kérelemben meg kell jelölni azt az ítéletet, amely ellen a perújítás irányul, s annak megváltoztatása iránt kérelmet kell előterjeszteni. A kérelemben meg kell jelölni a perújítás alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait; ha a kérelmet a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől számított hat hónap eltelte után terjesztik elő, ennek okait elő kell adni.

A jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés felülvizsgálatát a Legfelsőbb Bíróságtól - jogszabálysértésre hivatkozással - a fél, a beavatkozó, valamint a rendelkezés reá vonatkozó része ellen az kérheti, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.
Nincs helye felülvizsgálatnak

1. az első fokon jogerőre emelkedett határozat ellen, kivéve, ha azt törvény lehetővé teszi;
2. ha a fél a fellebbezési jogával nem élt és a másik fél fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú határozatot helybenhagyta;
3. a jogerős határozatnak csupán a kamatfizetésre, illetve a perköltségre vonatkozó rendelkezései ellen, kivéve ha a fellebbezés is kizárólag az elsőfokú határozat e rendelkezései ellen irányult;
4. a jogerős határozatnak csupán a teljesítési határidőre, illetve a részletfizetésre vonatkozó rendelkezései ellen;
5. ha a határozatot a Legfelsőbb Bíróság hozta;
6. a házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítélet ellen az érvénytelenítés vagy a felbontás kérdésében;
7. az apaság vélelmét megdöntő ítélet ellen - az apaság vélelmét megdöntő részében -, ha az apaság vélelmének megdöntését követően a gyermeket valamely személy teljes hatályú apai elismeréssel a magáénak ismerte el, vagy az apaságot jogerős bírói ítélet állapította meg, illetve ha a gyermek anyjának utólagos házasságkötése folytán az anya férjét kell a gyermek apjának tekinteni;
8. az egyezséget jóváhagyó végzés ellen;
9. a hagyaték átadása tárgyában hozott végzés ellen;
10. a helyi önkormányzat ellen indult adósságrendezési eljárásban az adósságrendezés elrendelése tárgyában hozott végzés ellen;
11. a vízumkiadás tárgyában hozott bírósági határozat ellen;
12. ha azt törvény kizárja.

    Általában nincs helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi ügyben, amelyben a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték az egymillió forintot nem haladja meg.

    Nincs helye a felülvizsgálatnak, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság helybenhagyta:

13. a szomszédjogok megsértéséből eredő, valamint a birtokvédelmi, továbbá a közös tulajdonban álló dolog birtoklásával és használatával kapcsolatos perekben;
14. végrehajtási perekben, kivéve a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti ügyeket, ha a végrehajtás végrehajtási záradékkal ellátott okirat alapján indult;
15. a gyermek elhelyezése, elhelyezésének a megváltoztatása, továbbá a gyermekkel való kapcsolattartás szabályozása iránti ügyekben.

A felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a határozat közlésétől számított hatvan napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni kettővel több példányban, mint ahány fél a perben érdekelve van. A felülvizsgálati kérelem benyújtására előírt határidő elmulasztása esetén az elmulasztott határidő utolsó napjától számított harminc nap elteltével igazolásnak akkor sincs helye, ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg.
A felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja.
A felülvizsgálati kérelemhez - ha arra korábban nem került sor - csatolni kell a jogi képviselő meghatalmazását is.

Sziasztok!
Először is szertném Nektek megköszönni ezt a gyors és remek segítséget! NAGYON KÖSZÖNÖM!!!!!!
Hát igen eléggé szövevényes ez az ügy....
A volt férjemmel még anno építettünk egy családi házat közösen, de a telket, amire felépítettük azt én kaptam az Édesanyámtól ajándékba. A földhivatalban is úgy szerepelt, hogy a telek 1/1 arányban az enyém a rajta álló ingatlan pedig 1/2-1/2 tulajdoni arányú ez külön tulajdoni lapon is szerepel.
Szerettem volna megváltani az ő részét (nem csak én, hanem még a közös gyerekeink is), de ebbe a volt férjem nem ment bele. Így a II.Fokú bíróság az ítéletében árverezni szertné az ingatlant, ami már nem is aggaszt, de az hogy lehet, hogy a telket is 1/2-1/2 arányban osztják el mikor az az én saját külön vagyonomat képezi,valamint az a helyrajzi szám ami az ítéletben szerepel nem eggyezik a mi ingatlanunkéval. Sajnos nem tudom mert ehhez nem értek, ugyanis a bíróság megítélte neki a telkemre a földhasználati jogot (mert eddig nem volt) és a majdani árverési vevőtől annak az árát kérheti (neki jár-nekem nem?).
Valamint azt sem nagyon értem, hogy ha az én tulajdonommal kapcsolatban jogot szerzett, akkor az pénzbeni ellenérékkel nam szokták megváltani??
Nagyon szövevényes egy ügy ez. Most volt II.fokon másodszor. Már lassan 10 éve megy és már nagyon ki vagyok tőle. Szeretném én is minél előbb lezárni végre, de szerintem azért ez így nem igazság...:-((
Tényleg mégegyszer Nagyon Köszönök Nektek mindent!!!!!

Jaj.... Most olvasom az előbb rosszul írtam a telket nem osztják meg hanem azt nem is árverezik el. Az elvileg marad az én tulajdonom. De mit fogok érni egy telekkel amin áll egy idegen ember háza? És majd a gyerekeim meg az unokáim csak fizethetnek rá (öröklési illeték stb..), használni pedig úgysem tudják majd...

A telkedre a hozzájárulásoddal, a házastársaddal közös beruházásként épült egy ház, és a felépítvényre vonatkozó használatbavételi engedély kiadásával az egész ingatlan eggyé vált - onnantól nincs az "az én telkem", mert az a telek mint olyan a továbbiakban önmagában megszünt funcionálni.

Én csak mint laikus hozzászóló.

Hát ez így ebben a formában nem igaz...

Ez jogi kérdés, itt felülvizsgálatnak lehet helye, ahol jogi képviselet (ügyvéd) kötelező. Ennél sokkal többet az iratok (különösen a jogerős ítélet) ismerete nélkül aligha lehet mondani.

Béla, ha nem igaz amit bátorkodtam írni, akkor a kérdező próbálja eladni a telkét, külön...

Monalisa! a Ptk. vonatkozó szakaszát kell elolvasni. Az építmény tulajdonosa főszabály szerint a telek tulajdonosa. Lehetőség van arra, hogy a telek és az építmény tulajdonosa ettől eltérően állapodjon meg. Itt ilyenről nem hallottunk.

Köszönöm.
Akkor a további ahogy ObudaFan is írta az előbb.

Így igaz.

Kedves Monalisa!
A fő gond az sok esetben, hogy telket bevisznek egy házasságba emberek és akkor még nem gondolnak a válásra, ezért az építmény sorsát nem rendezik. Mint ahogy itt is látható bekövetkezett a "szétválunk akció". A jog már a több ezer éves római jogtól eredeztetően a telek és az építmény egységét pártolja. Eltérést akkor enged, ha a felek így állapodnak meg.

Értem.
Akkor pl. azt kellett volna, hogy miután felépült a ház, utóbb pontosítják a vagyoni dolgokat: 55-60% az övé, 40-45% a férjéé az egészből. Így a "hozott" telke nem veszík el...

Kedves Szilviab!

Néhány elírás, pontatlanság esetén még nem szükséges a felsőbb ítélőszékekhez szaladni.
Kérheted a helyrajzi szám kijavítását.
Ha még 5-6 évet szeretnél pereskedni, akkor viszont hajrá, ne kíméld a bírákat!...

Meg a saját pénztárcáját se...

Kedves Casablanca

Hát igen ... Még ha csak az elírásról lenne szó... Csak az a baj, hogy nem százezrek forognak kockán. Elhiheted hogy én sem azért pereskedek mert sajna nem lenne jobb dolgom.:-((((

De köszi a hozzászólást :-)

Kedves Fórumozók!
Szavatossági perben ma volt a II.fokú ítélet.Részben pernyertes lettem(I.fokon pervesztes) Ma kimondta a bíróság,hogy igazam volt amiért nem engedtem a javítást,hisz az jogszabályba ütközött volna,amit I.fokú bíróság nem vett figyelembe.Viszont javítási költségként a szakértő által megállapított összeget ítélte meg.Indoklás az volt,hogy a szakértői megállapításra nem érkezett kifogás még I fokon.Ez viszont nem így van.Mi kértünk kiegészítést,az I.fokú ítéletben is szerepel ez a szöveg: "A bíróság a felperesi igény összegszerűségére vonatkozó bizonyítást részben lefolytatta,ugyanakkor a jogalap hiánya okán,és az ítélet indoklásában az összegszerűséget érintő bizonyítás eredményének részletes értékelését a felperesi igény jogalapja megalapozottságának hiányában mellőzte." Tudok tenni valamit az ítéletben megítélt szerintem helytelen összeg ellen?Köszönöm a választ.

A Kúriához fordulhatsz felülvizsgálati eljárás keretében.

@Immaculata: Felülvizsgálatnak csak az ügy - illetve a határozat - meghozatalára kiható érdemi jogszabálysértésre hivatkozással, meghatározott esetkörben van helye.

Kizárólag a bírói mérlegelést, valamely bírói döntés mértékét - megítélt követelés összegszerűségét - vitató felülvizsgálati kérelmet a Kúria visszautasítja.

Mindezek alapján az ügyben nem célszerű a felülvizsgálati kérelem előterjesztése.

Ebben a körben, amiben a bírósági döntést vitatja a kérdező, további jogorvoslatnak nincs helye, semmilyen fórumon sem.

Ha mégis felülvizsgálati kérelmet nyújtana be a kérdező, tudnia kell, hogy azt 30 napon belül - 2018.01.01. előtt indult perben 60 napon belül -, jogi képviselő útján teheti meg.

Kedves Rigoz!Az,hogy mi első fokon kértük a szakértői kiegészítést,mert a javítás összegével nem értettünk egyet.Ezt az I fokon eljáró bíróság nem készítette el a jogalap hiány miatt.Most,hogy másod fokon mégis jogos volt az igényünk,azon szakértői vélemény alapján hozták meg a javítási összegről a döntést,amire mi kiegészítést kértünk.Ez nem számít semmit?Végül is csak 600000ft a két összeg között a különbség.....Ráadásul,még az ítéletben ki is fejtették,hogy azért mert ezen összeget nem vitattuk.Holott ez nem is igaz,hisz kértünk kiegészítést ami le is van írva.Köszi a választ.

A Kúria a felülvizsgálati eljárás keretében csak kivételesen foglakozik az ügyek érdemkében hozott határozatok érdemére kiható állított jogsértésekkel, még kivételesebb esetben az eljárást megszüntető végzések, illetve a keresetlevelet visszautasító végzések felülbírálatával.

Végképp nem foglalkozik a Kúria a szakértői bizonyítással, illetve kizárólag összegszerűségekkel kapcsolatos kérdésekkel.

Ebben rejlik a felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslati mivolta.

Az Ön által - amúgy nem is értem miért - kifogásolt döntés ellen nincs fellebbviteli fórum, ennyi.

Pp. (2016. évi CXXX. tv.)

„"406. § [A felülvizsgálat alapja és tárgyai]
(1) A jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés (e fejezetben a továbbiakban együtt: ítélet) felülvizsgálatát a Kúriától – az ügy érdemére kiható jogszabálysértésre hivatkozással – a fél, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az kérheti, akire az ítélet rendelkezést tartalmaz.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával van helye felülvizsgálati kérelem benyújtásának a keresetlevelet a 176. § (1) bekezdés a)–i) pontja és a 176. § (2) bekezdés b)–c) pontja alapján visszautasító és az eljárást a 240. § (1) bekezdés a)–c) és f) pontja alapján megszüntető jogerős végzések ellen.
407. § [A felülvizsgálatból kizárt határozatok]
(1) Nincs helye felülvizsgálatnak

1. az elsőfokon jogerőre emelkedett ítélet ellen, kivéve, ha azt törvény lehetővé teszi,
2. abban az esetben, ha a fél a fellebbezési jogával nem élt és a másik fél fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta,
3. a jogerős ítéletnek csupán a kamatfizetésre, a perköltségre, a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére, a teljesítési határidőre, a részletfizetésre vonatkozó rendelkezései ellen vagy a jogerős ítéletnek csupán az indokolása ellen,
4. a Kúria által hozott ítélet ellen,
5. abban az esetben, ha azt törvény kizárja.

(2) Nincs helye felülvizsgálatnak, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság helybenhagyta

1. a szomszédjogok megsértéséből eredő, valamint közvetlenül a bíróság előtt megindított birtokperben, továbbá a közös tulajdonban álló dolog birtoklásával és használatával kapcsolatos perben,
2. a XL. Fejezetben szabályozott végrehajtási perekben,
3. a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, megváltoztatása, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése, elhelyezésének megváltoztatása, továbbá a gyermekkel való kapcsolattartás szabályozása iránti perekben,
4. a társasház tulajdonostársi közösségének szervei által hozott határozatok megtámadása iránti perben.

408. § [A felülvizsgálat kizártsága egyes vagyonjogi perekben]
(1) Nincs helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi perben, amelyben a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték, illetve annak a 21. § (1)–(4) bekezdése alapján, továbbá a 21. § (5) bekezdésének az egyesített perekre történő megfelelő alkalmazásával megállapított értéke az ötmillió forintot nem haladja meg. Ez az értékhatártól függő kizárás nem vonatkozik a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetése iránt indított perekre, valamint a tartási vagy élelmezési követelés, egyéb járadék iránt indított perekre.
(2) Nincs helye felülvizsgálatnak vagyonjogi perben, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben.
409. § [A felülvizsgálat kivételes engedélyezésének feltételei]
(1) Ha a felülvizsgálatnak a 408. § alapján nem lenne helye – ugyanakkor törvény a felülvizsgálatot más okból nem zárja ki – a felülvizsgálatot a Kúria kivételesen engedélyezheti.
(2) A Kúria a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata

1. a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
2. a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
3. – a másodfokú bíróság erről való döntése hiányában – az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége, vagy
4. a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától eltérő ítéleti rendelkezés

miatt indokolt.
410. § [Az engedélyezés iránti kérelem]
(1) A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet a fél az elsőfokú bíróságnál, az ítélet közlésétől számított negyvenöt napon belül terjesztheti elő.
(2) A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben meg kell jelölni:

1. azt az ítéletet, amellyel szemben a fél a felülvizsgálat engedélyezését kéri,
2. az ügy érdemére kiható jogszabálysértést, a megsértett jogszabály pontos megjelölésével, és
3. az engedélyezést megalapozó

ca) okokat, amelyek a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében indokolják a felülvizsgálat befogadásának engedélyezését,
cb) jogkérdés megjelölését, amelynek különleges súlya vagy társadalmi jelentősége indokolja a befogadás engedélyezését,
cc) jogkérdés megjelölését, amely az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségességét indokolja, vagy
cd) ítéleti rendelkezést, amely a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától eltér.
(3) Az engedélyezés iránti kérelemre a felülvizsgálati kérelem előzetes megvizsgálására és visszautasítására vonatkozó rendelkezések irányadók. Az engedélyezés iránti kérelmet az előterjesztő fél ellenfelének a kérelem elbírálását megelőzően nem kell megküldeni.
(4) A Kúria az engedélyezés iránti kérelmet visszautasítja, ha a kérelem a törvényi feltételeknek nem felel meg.
411. § [Döntés a felülvizsgálat engedélyezéséről]
(1) Ha a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem érdemi elbírálásra alkalmas, a Kúria háromtagú tanácsban, tárgyaláson kívül határoz a felülvizsgálat engedélyezéséről vagy annak megtagadásáról.
(2) A felülvizsgálat megtagadásáról szóló végzést röviden indokolni kell.
(3) A felülvizsgálat engedélyezése tárgyában hozott végzést a Kúria kézbesíti az engedélyezési kérelmet előterjesztő félnek és – ha szükséges – felhívja, hogy a végzés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságnak benyújtott beadványon az illetéket a felülvizsgálati eljárás illetékére egészítse ki.
(4) Ha az engedélyezés iránti kérelmet előterjesztő fél a (3) bekezdésben meghatározott felhívásnak nem tesz eleget, a Kúria a felülvizsgálati eljárást megszünteti.
412. § [A felülvizsgálati kérelem előterjesztése]
(1) A felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál az ítélet közlésétől számított negyvenöt napon belül kell benyújtani.
(2) Ha a felülvizsgálat a 408. § rendelkezése szerint kizárt, a felülvizsgálati kérelemhez csatolni kell a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet, amelyen az engedélyezés iránti kérelem illetékét kell leróni.
413. § [A felülvizsgálati kérelem tartalma]
(1) A felülvizsgálati kérelemnek a beadványokra vonatkozó általános szabályok mellett tartalmaznia kell:

1. a felülvizsgálni kívánt ítélet számát,
2. a jogszabálysértés pontos megnevezésével, a jogszabályhely megjelölésével azt az eljárási, illetve anyagi jogi szabálysértést, amely kihatott az ügy érdemi eldöntésére, valamint annak indokait, hogy a fél az új határozat hozatalát vagy a határozat hatályon kívül helyezését milyen okból kívánja,
3. a Kúria döntésére vonatkozó határozott kérelmet, hogy a kérelmező milyen tartalmú döntés meghozatalát kívánja, és
4. a végrehajthatóság felfüggesztése iránti kérelmet tartalmazó felülvizsgálati kérelem esetén a végrehajtásra vonatkozó adatokat.

(2) A felülvizsgálati kérelemben nincs helye kereset- és ellenkérelem-változtatásnak, utólagos bizonyításnak és beszámítás előterjesztésének.
(3) A felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni; a kérelem mindaddig visszavonható, amíg a Kúria a határozatát meg nem hozta, illetve – tárgyalás tartása esetén – a határozathozatal céljából a tárgyalást be nem rekesztette. Ha a felülvizsgálati eljárással kapcsolatban szükséges, a Kúria a perköltség viseléséről és a meg nem fizetett illeték, illetve az állam által előlegezett költség viseléséről is határoz.
(4) A felülvizsgálati eljárásban hiánypótlás elrendelésének nincs helye.”"

http://njt.hu/…/njt_doc.cgi?…