Bérleti szerződés

Problémám a következő:

Cégünk egy Bérleti szerződés alapján 400qm alapterületű csarnokot bérel nov.1-től.
Beköltözés után meglepve tapasztaltam, hogy a csarnok belmérete 363qm.
Természetesen rögtön a bérbeadóhoz fordultam mire ő azt válaszolta, hogy ők eddig is mindíg a csarnok külméretét (40cm-es főfalakkal) számították fel mindenkinek.

Ezt én egy kissé meghökkentőnek találom, hisz ezen csarnok előtt pár lehetséges helyszínt már megnéztünk, ámde alapterület alatt eddig mindenhol a belméretet értették (természetesen a válaszfalakkal együtt).

Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mi alapján kell döntenünk, melyik félnek van igaza???

Egy helyiség esetében nyilván a belméretből kell kiindulni, hiszen ez az a terület amit a bérlő hasznosítani tud. Ennél fogva a külméretben történő meghatározásnak nincs értelme.

A szerződést - mivel lényeges körülményben áll fenn tévedés vagy akár megtévesztés meg lehet támadni és kérni a bérleti díj arányos leszállítását.

Kiváncsi lennék arra, hogy bíróság előtt mire tudnának hivatkozni, hogy ez nem volt megtévesztés... Szerintem az egy általánossan ismert és elfogadott tény, hogy alapterületen -ahogy Jakab is mondta- hasznosítható területet kell érteni.

Ha külméretet vették figyelembe, akkor nyugodtan helyezzetek fel hirdetést a külső falakra, hiszen azt is bérlitek.