The Big Cat?
Koi Gyula?
Hozzászólás,
új építésű lakás szerkezeti hibával
Kedves Zoltán György!
Köszönöm szépen, hogy ilyen sokat dolgoztál a tv. megkeresésével. Sajnos az ügy úgy módosult, hogy sok lakótárs panaszkodik, de csak a hangszigetelésre, a hőszig. ok. Szóval úgy tűnik, az egész ház gagyi és a többiek, mintha bele is nyugodtak volna ebbe, mintha panelt vásároltak volna. Megjegyzem, rosszabb a helyzet, mint a régi panelomban volt.
Én azonban nem hagyom annyiban, szeretnék egy ügyvédet felkérni az ügy teljeskörű jogi lebonyolítására. Ha valakit ajánlanál, nagyon megköszönném.
Megtaláltam!
53/1987. (X.24.) MT rendelet
a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról
1. § Az építési tevékenységre jogosult jogi személy és magánszemély, ideértve ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságait is (továbbiakban együtt: vállalkozó) az általa épített új lakóépületben levő lakásoknak és lakóépületeknek az 1. számú mellékletben meghatározott épületszerkezeteire, berendezéseire, valamint az e lakóépületeknek a 2. számú mellékletben meghatározott, a lakásokat kiszolgáló helyiségeire és részeire e rendelet feltételei szerint jótállást köteles vállalni.
BH1993. 691. Lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállás fennállása esetén, ha a jogosult jogait a lakóépület, illetőleg a lakás átadás-átvétele befejezésének napjától számított három éven belül érvényesíti a vállalkozóval szemben, a vállalkozó (alvállalkozó, szállító) nem hivatkozhat megalapozottan arra, hogy a követelés elévült, mert a kifogásolt hibák már a műszaki átadás-átvételkor felismerhetők voltak [Ptk. 248. § (2) és (3) bek., 53/1987. (X. 24.) MT r. 1. §, 2. § (1) bek., 10. § (1) bek.].
2. § (1) A jótállás kötelező időtartama három év, amely a lakóépület, illetőleg a lakás átadás-átvétel befejezésének napján kezdődik.
(2) Ha a felek a kötelező jótállás kikötését elmulasztották, a megállapodásuk az ebben a rendeletben meghatározott jótállási feltételekkel egészül ki. A felek által kikötött - a megrendelőre hátrányosabb - jótállási feltétel érvénytelen, helyébe, e rendelet rendelkezési lépnek.
(3) Jótállást az e rendeletben meghatározott feltételeknél a megrendelőre kedvezőbb feltételekkel is lehet vállalni.
3. § A jótállási jogokat a lakás (lakóépület) tulajdonosa, kezelője, a lakás tulajdonba adásáig a megrendelője (a továbbiakban együtt: jogosult) a vállalkozóval vagy az általa javításra kijelölt szervezettel szemben érvényesítheti.
4. § (1) A jogosult - a jótállási időn belül - követelheti a hiba kijavítását, a vételár megfelelő leszállítását, a hibás dolog kicserélését, illetőleg a hibás munka újbóli elvégzését.
(2) A jótállási idő a hibás dolog tekintetében annak
- kijavítása esetén meghosszabbodik a hiba közlésétől számított azzal az idővel, amíg a hibás dolog a rendeltetésszerű használatra nem volt alkalmas,
- cseréje esetén újrakezdődik.
5. § (1) A jogosult akkor kérheti a hibás dolog kicserélését vagy a munka újbóli elvégzését, ha a hiba megfelelő határidő alatt értékcsökkenés nélkül nem javítható ki, és a kijavítás a jogosult érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges.
(2) A jogosult - a vállalkozó költségére - mással is elvégeztetheti a hibás teljesítés folytán szükséges munkát, ha a vállalkozó a kijavítást megfelelő határidőre nem vállalja, illetőleg nem végzi el vagy ismételten hibásan végzi el.
6. § (1) A hibás dologra vagy annak részére megszűnik a jótállási kötelezettség, ha a jogosult a hibát - az 5. § (2) bekezdésében foglalt esetek kivételével - maga javítja vagy mással javíttatja ki.
(2) Amennyiben a jogosult a karbantartási, kárenyhítési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy jótállási igényét késedelmesen jelenti be, az ebből eredő kárt maga viseli.
7. § (1) A vállalkozó a bejelentett jótállási igény alapján tizenöt napon belül köteles a hibát megvizsgálni és a jogosult igényéről nyilatkozni.
(2) A javítást, a cserét, a munka újbóli elvégzését úgy kell teljesíteni, hogy az lehetőség szerint a lakóépület, illetőleg a lakás használatát ne akadályozza.
8. § (1) A jótállási igényt jótállási jeggyel lehet érvényesíteni.
(2) A jótállási jegyet a vállalkozónak - lakásonként külön-külön - kell kiállítania és azt az átadás-átvételi eljárás során köteles a jogosultnak átadni.
(3) A jótállási jegynek tartalmaznia kell
- a jótállás körébe tartozó lakás, a lakást kiszolgáló helyiségek és épületrészek, valamint épületszerkezetek és berendezések,
- a jótállás időtartamának
meghatározását.
9. § (1) A vállalkozó jótállási szabályzatot köteles készíteni, amely tartalmazza a jótállással kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, valamint a jótállási igény érvényesítésének módját.
(2) A vállalkozó a jótállási szabályzatot a jótállási jeggyel egyidejűleg köteles a jogosultnak átadni.
10. § (1) A vállalkozó szállítóját és alvállalkozóját e rendelet feltételei szerint jótállási kötelezettség terheli a vállalkozóval szemben az azokra általuk szolgáltatott termékekre és az elvégzett munkákra, amelyek felhasználásra kerültek a lakóépület olyan részeiben, amelyekre a vállalkozót az 1. § szerint jótállási kötelezettség terheli.
(2) A szállítót és az alvállalkozót a jótállási kötelezettség az általuk nyújtott szolgáltatás átadás-átvétel befejezésének napjától addig terheli, amíg a vállalkozó a jogosulttal szemben jótállása alapján helytállni tartozik.
11. § Ez a rendelet 1988. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.
- számú melléklet az 53/1987. (X. 24.) MT rendelethez
- A lakások és a lakóépületek kötelező jótállás alá tartozó épületszerkezetei a következők:
- a lakóépület alapjai és szerkezetei,
- a lakások burkolatai (ideértve a festést, a mázolást, tapétázást is) és nyílászáró szerkezetei,
- a lakóépület nyílászáró szerkezetei, korlátjai és mellvédjei,
- a lakóépület kéményei,
- a lakóépület tetőzete és az azon levő tetőfelépítmények,
- a lakóépületen levő ereszcsatornák és esővízlefolyó vezetékek.
2. A kötelező jótállás alá tartozó lakás- és épületberendezések a következők:
- a főzőkészülék (tűzhely, főzőlap stb.),
- a fűtőberendezés (egyedi kályha, konvektor, elektromos hőtároló kályha stb.),
- a melegvízellátó berendezés (gáz-vízmelegítő, villanybojler, fürdőkályha),
- az épületgépészeti és egészségügyi berendezések (falikút, mosogató, fürdőkád, zuhanyozó, mosdó, WC-tartály, WC-csésze stb. a hozzá tartozó szerelvényekkel),
- a szellőztető berendezés (páraelszívó stb.),
- a beépített bútor, (beépített ruhásszekrény, konyhaszekrény stb.),
- a redőny, vászonroló, napvédő függöny,
- a csengő és a kaputelefonnak a lakásban levő készüléke, valamint a kaputelefon és felcsengető berendezés a vezetékhálózattal,
- a központi fűtő- és melegvízszolgáltató berendezés a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és fűtőtesteket (radiátor stb.) is, kivéve a közüzemi szolgáltató által jóváírással vagy üzemeltetésre átvett vezetékeket és berendezési tárgyakat,
- a víz-, szennycsatorna- és gázvezeték a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt is, a hozzá tartozó szerelvényekkel; gázvezeték esetén a közüzemi szolgáltató által jóváírással vagy üzemeltetésre átvett vezetékek és berendezési tárgyak kivételével,
- az elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszere a lakásban levő vezetékszakaszt és szerelvényeket is ideértve, kivéve a közüzemi szolgáltató által jóváírással vagy üzemeltetésre átvett méretlen készüléket és fogyasztásmérőt,
- a lakást szolgáló szellőztető berendezés,
- a központi antenna és erősítő berendezései, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és csatlakozó aljat is,
- a személy- és teherfelvonó,
- a háziszemét gyűjtésére szolgáló berendezés,
- a lakást szolgáló kút a hozzá tartozó szerelvényekkel,
- a lakásban keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belül elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló berendezés.
2. A kötelező jótállás alá tartozó lakás- és épületberendezések a következők:
- a főzőkészülék (tűzhely, főzőlap stb.),
- a fűtőberendezés (egyedi kályha, konvektor, elektromos hőtároló kályha stb.),
- a melegvízellátó berendezés (gáz-vízmelegítő, villanybojler, fürdőkályha),
- az épületgépészeti és egészségügyi berendezések (falikút, mosogató, fürdőkád, zuhanyozó, mosdó, WC-tartály, WC-csésze stb. a hozzá tartozó szerelvényekkel),
- a szellőztető berendezés (páraelszívó stb.),
- a beépített bútor, (beépített ruhásszekrény, konyhaszekrény stb.),
- a redőny, vászonroló, napvédő függöny,
2. számú melléklet az 53/1987. (X. 24.) MT rendelethez
A lakóépületnek a lakásokat kiszolgáló kötelező jótállás alá tartozó helyiségei és részei a következők:
- tetőterasz,
- pince- és padlástérség vagy tüzelőtároló,
- kapualj,
- lépcsőház,
- folyosók és függőfolyosók,
- központi berendezések helyiségei,
- mosókonyha,
- szárítóhelyiség,
- gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség,
- szeméttároló helyiség.
Köszönöm a segítséget, igyekszem kihozni az ügyből, amit lehet!
Bocsi!
De ne viccelj, véletlen átfurok a szomszédba.
Ja és akkor már le is mérem.
Bejelentést teszek az Önkormányzatnál a zajszint miatt, kijönnek megmérik. Tőlem nem kértek egy forintot sem.
Amennyiben alapos a kifogásod, azonnal Bíróság, Földhivatal, Másik lakás.
Persze fogadd el az árengedményt, és csináltasd meg!
Ha nem publikus a megegyezésetek, akkor többet kérj!
Köszönöm a választ! Sajnos nagyon szomorú vagyok, mert egyedi kialakítású a lakás és nem hiszem, hogy ebben a házban megoldható lesz a csere. Szóval az építtető felel és nála kell reklamálnom. A gond az csupán, hogy nem tudom bizonyítani a falvastagság v. szigetelés hiányosságait, ha bemegyek az irodájukba. Még a garanciális irodájuk is azt közölte, hogy nincs ilyen mérésre műszerük, más cég meg százezrekért vizsgálja meg. Biztos vagyok benne, hogy elsőre nem fogják elfogadni a szerződésben vállaltakkal ill. azok be nem tartásával kapcsolatos kifogásaimat.
Természetesen van jogszabály, amely pontosan rögzíti, az új építésű lakásokra vonatkozó, kötelező garanciális vállalásokat.
Az adott Kormányrendelet számára nem emlékszem, de itt van valahol a polcon.
Azt hiszem, még 1987-es.
Ezt nem az építettő vállalta, hanem jogszabályban előírt kötelessége!
Ha megtalálom, elküldöm!!!
Add vissza a lakást, hogy Te nem ilyenre kötöttél szerződést!
Aztán egyezz bele, hogy a vételárat módosítsák, 10-15%-kal. Márha ez elfogadható számodra.
A közfalak általában 20 centi vastagok.
Pénzt, azt kapsz, de rajtad múlik mennyit vasalsz ki belőlük!
Kérd a szerződés érvénytelenségét, mondván, hogy nem így állapodtatok meg!
Ezt add le a Bíróságon, de ne fizess illetéket.
A lepecsételt átvételi példányt bármikor az építettő orra alá dughatod. Csinálj róluk fénymásolatot és adj le hármat a Földhivatalnál is.
Ha a frász kerülgeti, akkor közöld, hogy egy azonos, de hibátlan lakásra tartasz igényt!!!
Az alábbi helyzetet kell megoldanom, megköszönném, ha valaki tudna néhány ötletet mondani:
Új építésű lakást vásároltam, szerencsére nem hitelből, kp. kifizettem-nem nagy lakás-. Miután átvettem két hónap múlva, ahogy a szomszédok is beköltöztek, kiderült, hogy az egyik szomszéd, mintha a másik szobában lakna, olyannyira áthallatszik- zene, TV, pincsi vakkantása stb.-. A másik oldal rendben van. Azért mondom, hogy rendben, mert a falat megütögetve kézzel is érezhető a tömörség ill. a másik oldalon a kongás. Jeleztem a garanciális irodában, de nem sok jóval kecsegtettek, mondván, hogy túl sok pénz lenne nekik kivizsgáltatni a hibát. Szerintetek kihez lehet ilyenkor fordulni? Fogy. védelem vagy inkább a bíróság? Állítólag 3 év garanciát vállalt az építtető a közben előjövő hibák megoldására. Ez számomra elég nagy hiba, mivel a lakás értékét is csökkenti. Az eladás tehát nem megoldás. A szomszéd sajna nem kommunikációképes, így vele nem lehet tárgyalni, még ott tart, hogy ha leveszi a hangot, azt hiszi megoldotta a problémát. Holott nem ő a probléma okozója. Ja, és a szerződés mellékletét képező műszaki leírás 25 cm-es falvastagságot igér a lakások között, az előtérbe kinyúló részén pedig 23cm-t mértem vakolattal együtt. Ez egyébként alattam és fölöttem is ennyi. Nem értek hozzá, de azt gyanítom, nagyon elcsesztek valamit. Nem akarom, hogy hülyét csináljanak belőlem.
Köszi előre is a véleményeket.