A haszonélvező jogát semmiben nem csorbítja se a jelzálogjog, se az esetleges elidegenítés. Ha pedig nincs mit biztosítani, akkor a biztosítéknak sincs értelme.
De ha be lehet jegyeztetni, akkor be lehet egyszerre. (Sőt, azt hiszem, csak úgy lehet - külön, utólag nem.)
@linett
Akkor a kérdésed KBS-nek szól :D
Egy másik topicban egyébként pontosan ugyanez volt a kérdés
https://www.jogiforum.hu/…2/151492.1.0
Szerintem bejegyeztethető egyidejűleg (törvényi hivatkozás a végén), az alábbi módon.
Ajándékozással a fiaid kapnák az 1/2 tulajdonrész tulajdonjogát egymás közt megosztva. A tulajdonjogaikon az ajándékozási szerződéssel együtt holtig tartó haszonélvezeti jogot alapítasz magadnak, majd ugyanebben a szerződésben szerepelni fog az, hogy a haszonélvezeti jog biztosítására, a fiaid tulajdonjogára hivatkozott elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését kéred.
Inytv. 50.§ (1) "Hivatalból be kell jegyezni a tulajdonjog átruházására irányuló okiratban kikötött haszonélvezeti jogot, használat jogát, tartási vagy életjáradéki jogot, elő- vagy visszavásárlási jogot, telki szolgalmi jogot, vételárhátralék biztosítására alapított jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat, vagy elidegenítési tilalmat akkor is, ha az akire a tulajdonjogot átruházták csak a tulajdonjog bejegyzését kéri. A bejegyzést a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg kell teljesíteni. Nem vonatkozik ez a rendelkezés arra az esetre, ha a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásáig a jogosult ezeknek a jogoknak, illetve tényeknek a bejegyzéséről lemondott, vagy azok megszűntek."
Elnézést válaszom eulimennek szól.
@KSB
A nevemen van egy ingatlan 1/2 része, amit a fiaimnak ajándékoznék.
Holtig tartó haszonélvezet mellett szeretnék elidegenítési és terhelési tilalmat bejegyeztetni. Együtt a kettő bejegyezhető-e a tulajdonlapra?
Ez lenne a kérdés.
@KBS
Kioktatásodat követően egy kicsit elbizonytalanodtam, valójában mit is szeretett volna @linett kérdezni, és lehet, hogy eddig többen is félreértettük a kérdést.
Ugyanis olyan létezik, hogy a tulajdonjogot terhelő elidegenítési és terhelési tilalom jogosultja lesz a haszonélvező, ekkor a tulajdonos nem zálogosíthatja el az ingatlant a haszonélvező hozzájárulása nélkül.
(OFF: az, hogy a jogban minek van értelme sokszor már nem is keresem. Pl. NAV ingatlanárverésnél a jegyzőkönyv aláírásakor nem fogadják be a B400-as adatlapot, azt jogerőre emelkedés után nekem kell eljuttatnom a földhivatalba, hogy onnan visszaküldjék a NAVnak. ON)
Storno. A cikk szerzője szerint tényleg lehetséges.
De az a cikk csak egy vélemény. Tovább felmerül a kérdés, hogy ha lehetséges is, mi értelme lenne?
„én sem vagyok jogász”
Hát nem. És jogérzéked se nagyon van - ellentétben a doktorral. És a szövegértelmezés se nagyon megy. (Totálisan félreértetted azt az egy cikket is, amelyet elolvastál. Már ha elolvastad.)
@drbjozsef
(én sem vagyok jogász)
A tulajdonjogon kívül a haszonélvezeti jogra is bejegyeztethető a tilalom (amelyből létezik kizárólagos elidegenítési is)
https://szakcikkadatbazis.hu/doc/1922314
aban igazad van, hogy ez a tilalom biztosíték valamilyen más jogra, önmagában nem áll meg.
linett,
Én ugyan nem vagyok jogász, de szerintem ha a Ptk. 5:31.§-át szó szerint értelmezed, akkor szerintem nem lehet haszonélvezeti joghoz elidegenítési és terhelési tilalmat bejegyezni.
Az ugyanis az ingatlanhoz kapcsolódó jog biztosítására szolgál harmadik személlyel szemben. Ez fennáll egy jelzálog hitel szerződés esetén, azt, annak esetleges kielégítését biztosíthatják ezek a korlátozások. De a haszonélvezet nem ilyen. Azt nem biztosítja egy ilyen plusz terhelés, mert az ingatlan tulajdonosának kiléte nem befolyásolja (jogi értelemben) a haszonélvezet gyakorlását, se a további megterhelése önmagában.
De lehet, hogy tévedek.
Tisztelt Uraim, Hölgyeim!
Szeretném megkérdezni, ingatlan ajándékozáskor a holtig tartó haszonélvezet mellett lehet e kérni az elidegenítési és terhelési tilalmat.
Miskolcon az ügyvéd akit az ajándékozási szerződés megírásával megbíztam, azt válaszolta majd a földhivatalt megkérdezi.
Önöket szeretném megkérdezni mit mond erröl a magyar jogszabály?