Baltaznak
Van itt azért gond a bekebelezés előtt is.
A terület alapján ez egy olyan erdő amely az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként van nyilvántartva. Abban bármilyen munkát csak erdőgazdálkodó végezhet. Fakitermelést főleg. Ha a tulajdonos társad nem erdőgazdálkodó, és mégis termel, abból gond lehet, vagyis bírság. Ami téged is érinthet. Ezt villámgyorsan tisztázni kellene.
A bekebelezésben tudok segíteni, mert ebben az irányban is nyitok. Persze kérdés, az ország melyik részén élsz.
Tisztelt Szakértők!
Az osztatlan közös tulajdonú földterületek 2021 évben 'kötelező' felosztásával kapcsolatban merült fel kérdésem.
Osztatlan közös tulajdonú erdő tulajdonosa rajtam kívül még egy természetes személy.
1.2 ha a rám eső rész, 0.5 ha a tulajdonostársé.
Az osztatlan közös tulajdon rendezésében nekem 'kéne bekebeleznem' a törvény értelmében.
Az adás-vétel csak idén, 2021 februárjában került jóváhagyásra, így pedig a törvényben a bekebelezés kezdeményezéséhez kikötött 3 év bőven nincs meg... :(
Bár az is igaz, hogy az adás-vételi szerződésben nyilatkoztam arról, hogy 5 évig nem adom el a területi hányadomat!
Családommal most költözünk a közvetlenül az erdővel szomszédos kivett területre, amely a világ végéhez igen közel található. :)
Az erdővel hosszú távú terveink vannak (kutatási projektek); enélkül a csodálatos, természetes módon kialakult, érintetlen erdő nélkül másik végleges lakóhelyet választottunk volna...
Főként azt látva ami az elmúlt két hónapban történt: a másik tulajdonos úgy, hogy eddig az elmúlt 8 évben hozzá sem nyúlt az erdőhöz, hirtelen fairtásba kezdett mindenféle jelzés - megkérdezés nélkül...
Az erdőt egyébiránt még a vétel előtt szakemberrel felmérettük - a területen található fák még a vágásérettségtől messze járnak.
Mindenképpen szeretnénk megőrizni az erdős területünket!
Előzetesen ő nyitott arra, hogy a jelenleg ráeső rész lenne csak az övé, számunkra szintén megfelelő megoldás lenne ha ő is megtarthatná az erdős területét.
Előre is köszönöm a válaszokat!
Tisztelt fórumtagok!
Segítséget szeretnék kérni a következő helyzetben:
Egy osztatlan közös telken áll egy ikerház, mellette egy különálló épület, aminek egy része garázs a másik tároló.
Az egyik épületrészt tavasszal megvásárolták és megkezdték a felújítását, átlakítását.
A felújítás tervek nélkül, spontán történik, ezért a másik épületrész tulajdonosa (párom és én) a munkálatok során szembesül a módosításokkal.
1. A házrészben levő garázs megszűntetésre került, helyette a melléképület tulajdonukba került tároló helyiségét szeretnék átalakítani, és garázsnak használni.
A 6,5 m főfalból a meglévő 2,5 m mellé még 2,5 m széles nyílást vágnának. Véleményem szerint az épület átalakításahoz statikus bevonása is szükséges lehet, szerintük nem szükséges.
2. Az új tulajdonosoknak 2db autója és egy dobozos furgonja van, ezért az autóbejáró és házrészük fala közötti földterületet szeretnék még parkolónak kialakítani. Párommal szeretnénk elkerülni a parkolási káoszt, és az udvar efajta kisajátítását.
3. A tűzfalon egy kb. 2x2m széles ablakot/ajtót vágnának az udvar felé, amit véleményem szerint a jövőbeli nyugodt együttélés érdekében szükséges lenne megbeszélni.
Párommal szerettünk volna az új tulajdonosokkal beszélni és tisztázni a felmerült kérdéseinket, de nem kapunk választ.
Milyen lehetőségeink vannak, hogy ne szoruljunk ki a saját otthonunkból?
Merre induljunk?
Előre is köszönöm a válaszokat!
Dávid Zoltán
Mert ez egy törvényen alapuló haszonélvezet - szemben a szerződésessel, és a korábbi Ptk-ban a szabályai is eltértek.
Na de az Inytv vhr. megemlíti és definiálja! Úgyhogy akkor csak létezik! :)
De hogy mi értelme volt ezt külön így nevesíteni, ha semmi pluszt nem ad a (holtig tartó) haszonélvezeti joghoz, azt én sem értem...
Tök jól elmondtad, miért nem létezik... :D
József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.
Azért az így túlzás, hogy "özvegyi jog" nem is létezik. A Ptk. valóban nem ismeri, de az Inytv vhr. említi. De valóban az is csak egy sima haszonélvezeti jog, a túlélő házastárs törvényes öröklésen alapuló haszonélvezeti joga.
„ másik tulajdonosnak nem hajlandó lemondani akkor se, ha rendesen kifizetné ami jár”
Még az is érdekes, hogy olyan sincs, hogy "ami jár". A haszonélvezete megváltásáért bármennyit kérhet, nincs rá semmilyen törvény vagy szabály.
(az, hogy az Itv. szerint mennyi illetéket, milyen illetékalap alapján kell fizetni, az egyáltalán nem számít egy csöppet sem.)
József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.
„Özvegyi jog és a haszonélvezeti jog között mi a fő különbség,”
Olyannyira semmi, hogy "özvegyi jog" nem is létezik - a Ptk.-ban még az özvegy szó sem szerepel. Az is simán haszonélvezeti jog.
József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.
Ha adsz egy koldusnak 200 forintot, az összes többi követelheti, hogy neki is adj?
Sziasztok!
Van egy osztatlan közös tulajdon 1/2-1/2 tulajdonossal, és az ingatlan özvegyi joggal terhelt (a tulajdoni lapon nincsen külön utalás, hogy II/1. és II/2. részhez tartozik, hanem a III/1. be van jegyezve utalás nélkül).
Az osztatlan közös tulajdont földmérő segítségével kimértük és felosztottuk, amiről készült ügyvéd által használati megállapodás, amihez a földmérő rajza is szereppel.
Az lenne a kérdésem, ha az egyik tulajdonos eladta a részét, a másik nem élt az elővásárlással, és a özvegyi jog jogosultjával megállapodott egy jelképes összegben, hogy lemondjon, akkor ilyenkor a másik tulajdonos részére automatikusan visszajegyzik az özvegyi jogot?
Ha igen, a másik tulajdonosnak nem kellene felkínálnia ugyanazokkal a paraméterekkel az özvegyi jog megváltását, ha ő sem szeretné, hogy az a teher rajta maradjon?
Azaz az özvegyi jogot részben is meg lehet váltani, ha külön utalás nem volt a tulajdoni lapon, csak hogy az egészen van?
Özvegyi jog és a haszonélvezeti jog között mi a fő különbség, nekem annyira nem válik szét (előny, hátrány).
(a probléma ami miatt kérdezem, míg az egyik tulajdonosnak hajlandó volt áron alul jelképesen lemondani, addig a másik tulajdonosnak nem hajlandó lemondani akkor se, ha rendesen kifizetné ami jár)
Előre is köszönöm a válaszokat!
Tuti a dolog, azért nem mentünk még közjegyzőhöz, mert én egy panel és egy föld tulajdonjogát adom át majd neki értékarányosan + adok készpénzt is, de mivel május 15-ig be kell nyújtani az egységes területalapú kérelmet, és mivel az már itt van, ezért azt még ő fogja benyújtani... bonyolult. Én ezért nem akartam 1/3-ozni, ez csak bonyolítja az életünket szerintem. Normális örökösök megegyeznek, ki mit kap, és viszontlátásra. Szerintem.
Pici78
„ott van vidéken a nagy ház, imádnivalóan nagy telekkel, és meg is tudnám váltani azon az áron, amit a hagyatékátadón értékbecslő megállapított, és mindenki el is fogadott. Ennek nincs jelentősége?”
Jó eséllyel lehet erre hivatkozni, csak hát hagyatéknál nekem az a tapasztalatom, hogy nem mindig a valós piaci árat határozzák meg. Ha később az a bizonyos harmadik testvér már csakazértis bekavar és azt mondja, hogy ő többet kér, akkor nem biztos, hogy tudsz ellene tenni. A másik testvérrel egyébként tuti a dolog? Vele mindent lezongoráztatok már? Ő nem fog visszakozni?
Ez nem méltatlankodás, csak mivel hármunk közül én nem kaptam édesapám életében egy cirka 20-25M-os ingatlant a seggem alá, ahogy a másik kettő testvérem kapott, én osztályos egyezség jogcímén kértem, hogy értékarányosan lemondok az összes többi hagyatékról, és nekem csak a ház kell, mert a lakhatásomat szeretném rendezni. Ők azt mondták, hogy nem baj, legyen minden 1/3, és én beköltözhetek. Aztán már az is baj, ha kulcsot kérek a garázshoz (nem kaptam). Az ingatlan nem ott van, ahol jelenleg lakom, hanem 40km-rel távolabb, most oda-vissza utazgatok. Az a testvérem, aki mindenáron ragaszkodott minden ingatlanból az 1/3-hoz, ő helyben lakik, neki könnyű. Mindent használ is. Nekünk meg van papíron 1/3-unk, aztán szevasz. Én jelenleg is egy közös udvaros osztatlan közösben lakom, 2006 óta, nem leányálom. 17nm-en nyomorgok, holott ott van vidéken a nagy ház, imádnivalóan nagy telekkel, és meg is tudnám váltani azon az áron, amit a hagyatékátadón értékbecslő megállapított, és mindenki el is fogadott. Ennek nincs jelentősége? Nehogy már én legyek a szemét, hogy lakni szeretnék valahol, nem a cigányputri kellős közepén nyomorogni. A testvéreimnek sosem voltak ilyen problémái, a seggük alá lett nyomva minden jó 20 évvel ezelőtt, én meg megjártam itt a cigányok közt a poklok poklát, mindjárt bőgök...
SolnesM
„Arról egy szó sem esik , hogy értéken szeretné megvenni a házat. Annak a nem tulajdonában lévő részét.”
Óriási tévedésben vagy, mindjárt az első hozzászólásában írta ezt, el kéne figyelmesebben olvasni:
„Pici78 2021.05.02. 21:33
Szerettem volna megszerezni a teljes tulajdonjogot, de az egyik tesóm ragaszkodott mindenben az 1/3-hoz.”
Tehát a tesó meggondolta magát és mégsem akarja neki eladni. Csak hát ebből rossz szomszédság lesz, amit fel kell számolni mielőbb. Két dolog viszont lényeges, amiről nem ártana a kérdezőnek tudnia.
„Ha az alperes vitatja a felperes érték-megállapítását, vagy az érték-megállapítás ellenkezik a köztudomással, a bíróság hivatalos tudomásával, vagy egyébként valószínűtlen, úgy azt a bíróság állapítja meg (Pp. 26. §). Ilyen esetekben előfordulhat, hogy a bíróság magasabb összegben állapítja meg a pertárgyértéket, ami az eljárás megindítására vonatkozó illeték kiegészítését eredményezi.”
Arról egy szó sem esik , hogy értéken szeretné megvenni a házat. Annak a nem tulajdonában lévő részét.
Olvasgatom P..78 méltatlankodását.
Hát felettébb érdekes.
„Oda én fogok beköltözni, remélhetőleg. Jövő héten utazok, és intézem a közműveket is saját névre. Meg szerintem be is jelentkezem oda”
Tény hogy csak 1/3 arányban tulajdonos és ha a csillagok szerencsésen állnak, akkor is csak 2/3 - ban lesz tulaj.
Majd :
„Ehhez képest a pincét is telepakolta.Tehát én leszek birtokon belül, de én nem szeretném, ha a pince és a garázs raktár lenne, a telek meg átjáróház. ”
A jelen állapot szerint még csak 1/3 -os, de már mint 100 % os tulajként gondolkodik.
Jellegzetes szűk látókörű, önző szemlélet !!
Egy kicsit félreérthető voltam: a ház másfél éve üresen áll. Oda én fogok beköltözni, remélhetőleg. Jövő héten utazok, és intézem a közműveket is saját névre. Meg szerintem be is jelentkezem oda. Engem csak az zavar, hogy a pince és a garázs tele van pakolva. A tesóm élettársa először a garázsba kezdett bepakolni. Februárban megbeszéltük, hogy május 1-ig kipakol és költözhetek. Ehhez képest a pincét is telepakolta.Tehát én leszek birtokon belül, de én nem szeretném, ha a pince és a garázs raktár lenne, a telek meg átjáróház. Meg akkor már a háznak is az egyik szobája, meg majd minden... Már a hagyatékin megmondtam, hogy döntse el mindenki, kinek mi kell és értékarányosan osszuk meg, mert ebből csak vita lesz, és lőn. A tesóm élettársa olyan dolgokat tárol a pincében és a garázsban, amiket én nem szeretnék ott látni, legszívesebben tudomást sem szeretnék venni, de ott van.... ráadásul februárban igéretet kaptam, hogy ki lesz pakolva, erre fel ma a fejemhez vágta, hogy az 1/3 az övé. Tehát hazudott, amikor azt mondta, ki lesz pakolva. Akkor mit fog csinálni, ha látja, hogy beköltöztem, ezek után? Beköltözök, pert indítok és vagy nyerek vagy nem. Sajnos nincs más választásom. Ha a kertben parlagfű nő, azért mint tulajdonos, felelős vagyok. A garázsban tárolt dolgokért felelősségre vonható vagyok???
„Főszabály szerint a pert indító kérelmét veszik figyelembe”
Ez nem így van. Viszont a birtokban lévőt valóban előnyben részesítik a megváltásban - és az itt nem a kérdező.
Pici78,
„Ha ekkor kérem majd az osztatlan közös tulajdon megszüntetését, akkor mi az esélye annak, hogy megválthatom a másik tesóm 1/3-át, vagy tényleg elárverezik a házat?”
Főszabály szerint a pert indító kérelmét veszik figyelembe, az igazságügyi szakértő által megállapított értéken megveheted a testvéred részét, ha valamilyen egyéb körülmény nincsen (birtokos, méltánytalan kiköltöztetés, alkalmatlan idő). Esetetekben, a leírásod alapján, nincs ilyen
Lásd : Ptk. 5:83-5:84.§
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…
„Illetve én mint tulajdonos, büntetőjogilag felelős vagyok-e azért, amit a tesóm élettársa tárol az ingatlanon? A garázsban, amit elzártak előlünk?”
Nem vagy felelős, ha nem te viszed el.
József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.
Sziasztok! Örököltem egy házat 1/3 részben. A tesóimmal, akiké a másik két 1/3, megbeszéltem, hogy én be fogok költözni. Szerettem volna megszerezni a teljes tulajdonjogot, de az egyik tesóm ragaszkodott mindenben az 1/3-hoz. Ő megígérte nekem februárban, hogy május 1-ig kipakolja az élettársa tárgyait az ingatlan területéről. Ez nem valósult meg, sőt, egyre több minden van az ingatlanon, van olyan rész, ahová kulcsot sem kaptunk....Erre mondtam neki, hogy ez jogellenes, de ő azt mondta, hogy leszarja. Nekem nem pálya beköltözni valahova, ahová pl. a garázshoz még kulcsom sincs. Sajnos ez már veszekedéssé fajult, jelen állás szerint papíron van tulajdonjogom, és ennyi. A másik tesómmal elboltoltuk, hogy értékarányosan tulajdonjogot cserélünk, tehát én leszek a házban 2/3 majd. Ha ekkor kérem majd az osztatlan közös tulajdon megszüntetését, akkor mi az esélye annak, hogy megválthatom a másik tesóm 1/3-át, vagy tényleg elárverezik a házat? Illetve én mint tulajdonos, büntetőjogilag felelős vagyok-e azért, amit a tesóm élettársa tárol az ingatlanon? A garázsban, amit elzártak előlünk?
„a használati díj kilátásba helyezése: azért a részért, amit használ a légkondija, fizessen.”
Lehet, hogy ezt mondhatnám, de az ilyen helyzetek csak konfliktust szülnek. Az internet kábelünk meg az ő telkén fut, akkor ő is kérhetne használati díjat. A villany a miénken fut...ennek így sosem lenne vége.
„
saját bekötési vízmérője a területén”
Így van, mindenkinek saját külön órája van mindenre. Mi ehhez a cső-csere kérdéshez úgy álltunk hozzá, hogy ha nem ad bele, akkor is meg kell oldani, hiszen csőtörés volt. Ezek az új műanyag csövek meg már száz évig fogják bírni. Nem akartunk pereskedni. Birkák vagyunk lehet, de a nyugalmunk többet ért.
A tulajok alakítják ki lépésről lépésre.
„Van egy nagy ház, több a tulaj, nem akarják eladni, így szétdarabolják”Akkor valamelyik felmenőd alakította így a helyzetet, te pedig megörökölted.
Így van, generációk óta. A használati megállapodás akkor írodott, amikor még pelenkás voltam. Ezért is írtam, hogy ezt el kellett fogadni úgy ahogy volt. Telek/ház használati vita nincs. Ha valamit, ezt egyételműen lefekteti a használati megállapodás, rajzokkal kiegészítve. Az egyéb kérdések közül a legköltségesebbeken, mint a közművek korszerűsítése szintén túl vagyunk. Szeretnénk békében élni itt, már mindent felújítottunk, kicseréltünk, rengeteg pénzt fektettünk bele, széppé tettünk, jó a környék, infrastruktúra, munka, iskola, stb, ezért nem áll szándékunkban elköltözni. Hülye szomszéd meg bárhol lehet, önálló ingatlan esetén is meg tudja keseríteni az életet a rossz szomszédság. Azért bízom benne, hogy egyszer eljutunk oda, hogy vagy a mostani társtulajjal vagy az utána jövő társtulajjal normális viszonyt tudunk kialakítani. Nem rajtunk fog múlni, az biztos.
Időnként biztosan felmerülnek majd gondok, kérdések, ezekre próbáljuk majd akkor is megtalálni a lehető legjobb megoldást, ahogy most is megtaláltuk a kerítés kérdésben. Köszönöm a segítséget mindenkinek.
„ Egyébként meg csak pár éve vagyok tulaj, de születésemtől fogva itt lakom.”
biscuit
Akkor valamelyik felmenőd alakította így a helyzetet, te pedig megörökölted.
Még nem késő rendezni... de a háborús feleknek ez nem megy. !
„ A közművekről semmi sincs a használati megosztásban. Sőt, nemhogy nem adott bele, ”
biscuit
Nos ebből később még sok sok baj keletkezhet.
De hát az ilyen együttélési helyzetek nem maguktól keletkeznek.
A tulajok alakítják ki lépésről lépésre.
Van egy nagy ház, több a tulaj, nem akarják eladni, így szétdarabolják..... szakszerűtlenül.
Ezek az un. sziámi ikerházak. Torz fejlődés/fejlesztés révén jöttek létre.
biscuit
Elhisszük, sajnos nem te vagy az első és nem az utolsó, aki ilyen helyzetbe került.
Az ehhez hasonló szomszédokkal csak az ő szintjükön lehet tárgyalni.
„Az én házfalamra tette fel a légkondiját a hálóm ablaka mellé közvetlenül, meg sem kérdezett. Most mondjam én is, hogy én nem tehettem fel a bambuszt az ő kerítésére, szerelje le ő is a légkondiját az én falamról?”
Mondhatod, de lehet, hogy a fenyegetés helyett célravezetőbb a használati díj kilátásba helyezése: azért a részért, amit használ a légkondija, fizessen.
„Most pereljem be? A közművekről semmi sincs a használati megosztásban.”
Persze, hogy nincs semmi a használati megosztásban, mert szinte biztos, hogy 1. van saját bekötési vízmérője a területén, vagy 2. mellékmérős az ő része. Perelheted annak a szakasznak a javításáért, ami az ő szennyvizét szállítja, mert az ő érdekében történt a javítás. Ne feledd, ez is osztatlan közös, amiért a saját hányadának megfelelő mértékben felelős. Víz dettó ugyanez, annyi különbséggel, hogy ha mellékmérője van, akkor a te mérőd és az ő mérője közötti csőtörés miatt elfolyt vized neked fogják kiszámlázni. Ezt nem ártana tisztázni.
