Köszönöm

Explicite nincs benne, de a 6:222§(1) megfogalmazása egyértelműsíti.

„Ha a tulajdonos harmadik személytől olyan vételi ajánlatot kap, amelyet el kíván fogadni, az ajánlat elfogadása előtt köteles az ajánlatot teljes terjedelemben közölni az elővásárlásra jogosulttal...”

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

kösz.
most már belemerülök a Ptk-ba.
a közgyűlések után.

MD,

Ha egy tulajdonostárs egy NEM tulajdonostársnak adja el a részét, akkor van a másiknak/többieknek elővásárlási joguk.

Ha egy tulajdonostárs egy másik tulajdonostársának adná el a részét, akkor a többieknek nincs elővásárlási joguk. És értelemszerűen nem számít a résztulajdon nagysága, nincs olyan, hogy "nagyobb tulajdonos", illetve nem számít.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Akkor kinek van?

Én mintha azt olvasnám, hogy nincs joga. KBS ezt írta. Te ezt értetted úgy, hogy neked van?

Köszönöm!
Igen arra gondoltam,hogy mivel én lakok itt és nagyobb részem volt a házban mint a nővéremek,így nekem van elővásárlási jogom.
Ez így igaz?

Tulajdonostársak közötti ügyletre harmadik tulajdonostársnak nincs elővásárlási joga.

www.kbs-ugyved.hu

Hát,azért elővételi joga neki is van,vagy tévedek?
Osztatlan közös tulajdonnál!

Tényleg azt kérdezed, hogy valaki eladhatja-e a tulajdonát? Szerintem erre magadtól is tudod a választ.

www.kbs-ugyved.hu

Üdvözlöm!

Édesapám 1999-ben történt halála után nővérem (1/3) és én (2/3) arányban megörököltük a részét az ingatlanból.Így édesanyámmal,nővéremmel osztatlan közös tulajdonú lett a ház. Amit édesanyám adásvétel jogcímen ráíratott a megkérdezésem nélkül.
Viszont ebben az ingatlanban csak édesanyám és én lakunk.

A kérdésem az lenne,hogy ezt megtehette a anyukám a beleegyezésem nélkül? Meg ennyi év után lehet-e még tenni valamit ha én is igényt tartanék arra a részre.

Vàrom megtisztelő válaszát!

Nem tudom nekem szól e az "ügyvéd" válasz. Persze természetesen van/volt(?) ügyvédünk, de azt mondta hogy ő már mindent megpróbált, és már nincs ötlete hogy mit lehet tenni. Azért fordultam ide hátha kapon valami ötletet ami segíthet hogy merre induljunk tovább.

Ügyvéd !

Osztatlan közös tulajdonon, ami társasházi alapító okirattal rendelkezik, az egyik tulajdonos építési munkát végez. A teljen egy kb. 50 éve kialakult megosztás alapján található egy kerítés is. A telken egy épület bontását is végzik, melyben az egyik tulajdonosnak kamra és pince tulajdona is van. Az epület bontását úg, kezdték el 2014 októberben, hogy erről előzetesen nem tájékoztatták a másik két tulajdonost. A bontás megszakítását kérte az egyik tulajdonotárs, mivel a tárolóból nem volt lehetősége kipakolni. Az építtető leállította a bontást, melyet azóta sem fejezett be. Több alkalommal kérte ezt a masik tulajdonostárs, mivel az épület állaga életvészélyes. Az építési hatóság határozata szerint az épületet a fal magasságának kétszeresének megfelelően körül kell keríteni, és a munkaterületre csak balesetvédelki vizsgával rendelkező személyek léphetnek be. Ez alapján az egyik tulajdonos nem tud az ingatlanába be illetve kijutni. Milyen lehetőség van ennek a határozatnak a megsemmisítésére? II. fok elutasította a fellebezést mivel korábban már hoztak határozatot, de abban az 50 éve fennálló kerítés lebontása miatt történt a fellebezés.

Egymás közt úgy osztják el a vételárat, ahogy akarják, senki nem szól bele. De akkor az 1/8-os tulajdonosnak a cserepótló vétel kedvezményét az eladási ár 1/8-a alapján fogják számítani. És ez az, amit, azt hiszem, nem lehet megúszni a vevő vázolt sérelmének a veszélye nélkül.

www.kbs-ugyved.hu

Azt természetesen semmiképp sem szeretnék, ha a leendő vevőt érné bármilyen hátrány, tehát ez az opció nem jöhet szóba.

Köszönöm, akkor esetleg az adásvétel lebonyolítása után a pénzösszeg ajándékozása? Vagy - most kicsit feszegetem a normális ész határait -, ha esetleg írásba foglalnának közjegyzőnél magánszemélyek közötti tartozáselismerő nyilatkozatot, amit a lakás eladása után fizetne meg a 7/8-ados tulaj?

Azt kérem most ne feszegessük, hogy a jóember mit szeretne, a végrehajtási eljárás alóli kibúvás nem az ő döntése volt legjobb tudásom szerint, de ellene sem volt. Mindenesetre az 1/8-ad arányra is jegyezhettek volna be végrehajtási jogot, de sosem jutott el odáig a diákhitel tartozás, valódi kibúvás nem történt, bár a szándék megvolt.

Mindegyik járható, csak következményekkel jár. Az első ötletre - mint írtam - a vevő faraghat rá. Ha nem írjátok bele a szerződésbe, hogy ki mennyit kap a vételárból, azzal az 1/7-es jár rosszul egy esetleges cserepótló vételnél.

Az ajándékozás az eladás előtt teljesen rossz ötlet, hiszen annak ügyvédi munkadíja van, a megajándékozott 9%-os illetéket fizetne, az eladás után pedig az ár negyedének a 15%-át le kellene adóznia.

Szerintem túl sokat akar az 1/7-es jóember. Végrehajtást is megúszni, kedvezményes illetéket viszont teljesen kihasználni. Idézhetném a parádi papot...

www.kbs-ugyved.hu

Igen, valóban teljesen felesleges, és felelőtlen lépés volt, én sem teljesen értem.

Ki mit gondol, melyik az az út, ami járható lehet?

A szokásos történet: pillanatnyilag jó ötletnek tűnt a színlelt szerződés.

www.kbs-ugyved.hu

Köszönöm a gondolatokat, megpróbálom összefoglalni, hogy ez a kavar hogyan is jött létre.

Az örökhagyó halálakor ketten örökölték az ingatlant, fele-fele arányban (testvérpár), de az egyik félnek voltak ingadozóan törlesztett tartozásai, és közösen úgy egyeztek meg (még ha ez egy átgondolatlan lépés is volt), hogy a hányadokat máshogyan rögzítik az esetleges végrehajtási folyamatok megelőzése érdekében.

A tartozások kiegyenlítésre kerültek, így az ingatlan tehermentes maradt mindvégig szerencsére. Most eladásnál viszont az a helyzet alakult ki, hogy az ingatlanért kapott összeget fele-fele arányban szeretnék elosztani, ahogyan azt megörökölték, de a tulajdonjog az 1/8, és 7/8. Ezután újabb lakások vásárlását tervezik a felek, így az sem mindegy, hogy ekkor mennyi illetéket kell majd fizetniük.

Próbálunk mindenki számára megfelelő megoldást találni a helyzetre, pl. ajándékozás eladás előtt, mely rögzíti a felek tulajdonhányadát úgy, ahogyan eredetileg kellett volna, ez viszont ha jól tudom, akkor magas illetékfizetési kötelezettséget is ró maga után.

Bármilyen ötletet szívesen fogadok az esettel kapcsolatban.

Nem. Attól nem függ.

www.kbs-ugyved.hu

Hát ez attól függ, mi az "X", az alap.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Én úgy értettem, hogy ugyanannyi lenne az 1/8 ára, mint a 7/8-é. De erre alappal mondhatja azt az illetékfőosztály, hogy ha el lehetett adni az 1/8-ot X forintért, akkor a 7/8 a hétszeresét éri, nem annyit, amennyiért eladták. Akkor viszont a vevő ráfarag, mert a szerződés szerinti vételárnak nem a 4%-át fizeti meg illetéknek, hanem a 16%-át. (Ha jól számolok.)

www.kbs-ugyved.hu

„Én az illetékosztály helyében a 7/8-ot eladó illetékét az 1/8 árának a hétszeresére vetném ki.”

Én is. De itt akkor nincs "illetékelkerülés", hiszen a teljes érték után vetik ki, tulajdonrész arányosan. Már feltételezve, hogy az eladási ár közel van a tényleges értékhez, akkor itt nincs spórolás. Ha van, akkor az már valami elkerülésére irányul...

Mondjuk az igaz, hogy okosabb tanácsot is lehetne adni, ha tudnánk a célját ennek a kavarásnak.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.