Osztatlan közös tulajdon

Jogos a kérdés!

Igencsak osztatlan közös,megosztási sxerződéssel.

Vedd meg a hátsó részt is.

"Telekfelosztás", "telekhasználati szerződés", "közös tulajdon megszüntetése".

Nametom,

Neki kellene futni ennek mégegyszer. Lehetőleg idézőjelek nélkül.
Milyen szerződés? Hogy jön ide a közös tulajdon? Nem kevered a használati megosztással?
Első részen tulajdonos? Biztos? A hátsón nem?

Üdvözletem!

Érdeklődni szeretnék,hogy mit javasolnak nekem ebben az "ügyben" . Adott egy 0-as HRSZ terület/kb.2200m2 nagyságú/ ezt a területet anno kb 25 éve történt ügyvédi szerződéssel "eladták" . Szerződésben szerepel az hogy aki megvette hátsó részt használja/kb 1800m2/ az első részt a másik tulajdonos/néhai nagyszüleim/ és a rajta lévő épületet. Tulajdonlapon nincs leválasztva a hátsó terület. És az ingatlan sincs nevesítettve . Mit csináljak,hogy az első részt csak én használhassam és hogy a hátsó tulajdonos ne "szolasson" bele. Első rész jelenleg a szerződés szerint nagybátyám és én vagyok tulajdonos.

Na ezírt mondtam hogy pereskedés és millió költség helyett add oda ezt a pénzt az eladónak.

Ugyanez lesz a vége egy év múlva.

Mrgúszol egy csomó idegeskedést az ügyvédi lehúzást,és az egy évi inflációt is.

„Ja hogy ilyen is van ! ”
A perköltség viselését a közös tulajdon megszüntetése iránti perekben részletesen szabályozta a Kúria. Lásd a 16. pont kommentárját a lap alján:
https://kuria-birosag.hu/…-pk-velemeny

Ja hogy ilyen is van ! Az más, tanultam valamit !

„Az nem megoszlik,hanem a pervesztes fizet mindent.”
Az olyan perekben, ahol az egyik veszít, a másik pedig nyer.

De gyakran nem ez van, pénzügyi vita esetén jellemzően nem ez van. Az igény és a ténylegesen megítélt összeg arányában lesz az egyik fél részben nyertes, és a másik részben vesztes, ehhez arányosítják a költségviselést is.

Perköltség nem tudom hogyan oszlana,

Az nem megoszlik,hanem a pervesztes fizet mindent.
Perköltségek :perdíj...valami illeték,ügyvédi költségek és a szakértői díjak.

„Perköltség nem tudom hogyan oszlana”
Figyelembe kell venni azt is, hogy te tenyereltél bele az ő életébe, nem pedig ő a tiedbe. Téged senki nem kényszerített az árverési vételre, mégis belevágtál azzal, hogy majdcsak lesz valami. Mondjuk azt, hogy neked felróható okból kerültél ebbe a helyzetbe. Ő viszont neki fel nem róható okból került bele ugyanebbe a helyzetbe a másik oldalról. Ráadásul ő nem erősködik, mint te. Pusztán csak nem akar engedni abból, ami - szerinte - megilleti. Az ítélet legfeljebb csak azt hozná ki őróla, hogy az nem 500e, hanem 400e. de az még mindig 300e különbség a te 100 ezres ajánlatodhoz képest. Ha csak ezt az 1:3-hoz viszonyt nézzük, eltekintve a felróhatóságtól, már akkor sem ígérkezik túl kedvezőnek az eredmény a te szempontodból.

Köszönöm! Akkor ajánlok neki egy közelítő árat. Perköltség nem tudom hogyan oszlana, de gondolom a másik fél sem akar ennyit beletenni a perbe.

Megkaptad az iránymutatásokat

Én egy másikat javasolok.

A matematikát.

Ha kiszámolod az ügyvédi költséget,a szakértői dijat,az elmúlt 2 év 35 %-os inflációját,akkor azt a pénzt add oda az eladónak.
Ajánlj neki 400 ezret és megalkudtok 450 ezerben.

Mindenki jól jár. Ő a pénzénél van,te meg úhys kifizetnéd ezt a pénzt,ráadásul kétszer.

(Az ügyvédi költség is több százezres lesz. Mert az 500 ezer forintos perértékű tyúkpered ügyvédi díja nem 1%-a egy mondjuk 50 milliós perértékűnek. Sőt.)

A 150e kikiáltási ár reális lehet, feltéve, hogy az nem egy tíz éves becsérték. De a vétel is már 2 éves, úgyhogy akár reális is lehet az az ötszörös irányár.
Lejjebb azért milliós perköltséggel riogatnak, mert a nyitókérdésedben te X összegért vetted a fél ingatlant, nem pedig 100 ezerért. Tudni kell értelmesen kérdezni, és akkor nincsenek ezek a fölösleges körök.

Ági2013,

Pedig egy igazságügyi ingatlanlanszakértő 300+k alatt meg sem mozdul. Szóval de, az összes költség közelítheti is akár a miliióst.

Ami persze belefér, ha egy 120 milliós ingatlanról lenne szó.
De így valóban nem túl értelmes. Alkudj meg vele.

Árverésen 150 ezer Ft-ra volt felértékelve és 100-ért vettem az 1/2 részt, Ő 500-at kér a saját részéért.

Perköltség nem tudom hogyan alakulna, milliós csak nem lehet ha az egész nem ér annyit.

Ötszörös különbséggel az övé lehet közelebb a piacihoz? Magyarán: hülyének nézed. Emelted már az ajánlatodat? Mert akkor ő is engedni fog. Ezt hívják alkunak, és az a lényege és legfőbb célja, hogy ne kelljen bírósághoz fordulni.

Ági2013,

Attól függ. A 16. pont a lap alján:
https://kuria-birosag.hu/…-pk-velemeny

Egyébként: A bíró sem maga találná ki az árat egy perben, hanem felkérne egy szakértőt ő is. Ha csak az árban nincs egyetértés, miért nem kértek fel egy szakértőt ti magatok, hogy becsülje fel? Megspórolhattok milliós perköltséget.
Ha pedig kölcsönösen nem bíztok a másik által javasolt szakértőben, kérjétek a közjegyzőtől igazságügyi szakértő kirendelését. Az drágább lesz ugyan, de ha mégsincs megegyezés, a későbbi perben elfogadják a szakvéleményét (akkor alapesetben a bíró már nem rendel ki szakértőt).

Osztatlan közös megszüntetése perben ki fizeti a perköltséget és egyéb járulékos költségeket?

Én megakarom váltani a másik felet, Ő meg elakarja adni, csak az árban nincs egyetértés.

Árverésen vettem X összegért két éve, de Ő ötszörös árat akar, az övé lehet közelebb a piacihoz.

Ha én azt mondom pereljél és majd lesz valami, akkor a végén ki fizeti a szakértők árát, meg a perköltséget?

Lehet indítani egy Fizetési Meghagyást de úgyis ellentmond,és a perben neked kell bizonyitani.

Semmid nincs. Rá kell szoritani a társtulajt hogy szálljon be...

Bár lehet hogy elég a az FM ha nem dörzsölt a társtulaj.

Ha nem készültél a behajtásra, ha nem dokumentáltál mindent alaposan, akkor az pech. Így jártál valszeg.

400 ezer Ft-ról van szó, az a baj hogy a szakértői díjjak is megüthetik ezt az összeget. :-(

A tanú az olyan dolog hogy hiába hozok én két tanút, ha Ő hoz oda 3-at aki az ellenkezőjét állítja..

Lagopagosz,

Fotók, videók, tanúk, árajánlatok máshonnan, szakértői vélemények, szakirodalom... Hogy melyik, az függ attól, hogy pontosan milyen munkát csináltál. Ha ellenben a munka előtt és során semmilyen bizonyítékot nem gyűjtöttél be, akkor ne legyenek nagy reményeid.

A számla segít, de önmagában nem kizáró ok. Nem érdemes fetisizálni. De mielőtt eljutnánk a számláig, az alperes meg fogja kérdezni, hogy egyáltalán el lett-e a munka végezve. Mert ha két éve leirtottad a méteres gyomot az udvarról, annak ma már semmi jele. Fotó, videó, tanú, az előtte-utána állapotról, esetleg, ahogy éppen irtod a dzsungelt? Utána: tényleg feltétlenül szükséges volt-e a munka, vagy elég lett volna száz cserép helyett húszat cserélni, az ereszcsatornán két elemet cserélni műanyagra, nem az egészet rézre, stb... ami attól függ, hogy milyen műszaki állapotban volt a tető, és mi volt a lehetséges minimum műszaki megoldás. Van pl. fotód az eredeti állapotról? Árajánlatod vagy más bizonyítékod (szakirodalom?) arról, hogy más műszaki megoldás drágább lett volna, vagy lényegesen rövidebb a hasznos élettartama?
Ha magad szakember vagy, akkor viszonlag könnyű lesz bizonyítani az értéket számla hiányában is, hiszen másnak számláztál ugyanolyan munkákat, meg azt is, hogy szakértelmed megvan, hiszen szakirányú végzettséggel csinálod, de legalábbis a piac folyamatosan keresi és megfizeti a munkádat. Ha nem vagy szakember, akkor ezekre vannak korabeli árajánlataid, tudsz tanúkat hozni (pl. mestereket), vagy hajlandó vagy igazságügyi szakértői szakvéleményt kérni (és fizetni, ha bukod a pert)?

Épp ez az, hogyan fogom bizonyítani?

Akkor amiről nincs számla semmi nem mehet át, semmit nem ítélnek meg?

De pl egyéni vállalkozó vagyok, de ugye magamnak nem számlázhatok, neki nem számlázhatok mert ugye nem rendelte, nem fizette, akkor akkor sem hiszik el ha egyéni vállalkozó vagyok?

Amibe persze a kertgondozás kapásból nem is tartozik bele. (hacsak nem a repkény húzza le a vakolatot a falról...)