Elvileg nincs.

öregvili,

aham, értem, jogos a kérdés, de nem tudom. Szerintem nincs különbség, de szerintem nem is szokták ezt így összevonni, mert a társasházakban a lakáson kívül vagy minden közös, vagy a lakáshoz tartozó " alapító okirat szerinti illetőség" lehet még a tulajdonosé (pl. pincerészek), nem szokták összevonni a kettőt. Valószínűleg pont ezért, a "fajsúly" különbség miatt.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Mi van a tul.lapon?

drbjozsef,

A matek rész világos. Arra gondoltam van-e fajsúly különbség telek és lakás nm között. Pl. 10nm lakás = 10/10000 de 10nm telek csak 1/10000.

Ha a tízezred hányadban benne van a külön tulajdon ÉS A közös tulajdon is, akkor 100/10000-et.

Ha a tízezred hányad csak a különtulajdonok összessége, akkor bele kell majd venni ezeket is a külön tulajdonok közé, és újra meghatározni az arányokat mindenkire.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

drbjozsef,

Ha nem akarjuk elbontani, de facto már az övék. Birtokolják el. Ez esetben milyen tulajdonarányt szerez 100nm telekkel, ha 1nm lakás 1/10000?

öregvili,

„elbirtoklási pert nem indítottak”

De azt azért tudod, hogy ettől maga az elbirtoklás nem függ. A per maga deklaratív lesz csak a végén, önmagában az elbirtoklás már rég meg is történhetett akár, csak még nincs megállapítva. De majd lesz, ha díjat akartok szedni...

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

ekka37,

Átvertek? Te úgy érzed, hogy van bármiféle közöd ahhoz, hogy édesanyád életében mit csinál a saját vagyonával? El vagy te tévedve eléggé...

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Sehogyan!
Közös költséget csak tulajdonostól kérhetsz,a tulajdon arányában.
Ajánlott olvasmány; CXXXIII/2003 tv

Annak viszont semmi akadálya, hogy a közgyűlés (és nem te) területhasználati dijat,vagy bérleti dijat (Nav 15 %). állapitson meg a használók részére,természetesen m2 arányosan. Egyszerübb ha a közös költséghez rendelitek,
Például a mindenkori közös költség 3x dijat fizesse /m2.

Tisztelt fórumozók! az alábbi kérdésben szeretnék tanácsot segítséget kapni. néhány éve vettük át a társasház irányítását. Többek között egy olyan helyzetet örököltünk hogy két szuterén lakás tulajdonosa elkerített az osztatlan közös tulajdont képező udvarból egy egy részt magának. erről sem az alapító okiratban sem az SzMSz ben nincs intézkedés. úgyszintén nincs erre vonatkozó megállapodás a kérdéses tulajdonosokkal. elbirtoklási pert nem indítottak Viszont kizárólagosan használják az osztatlan közös tulajdon említett részeit. Nem ragaszkodnék feltétlen az elkerített részek felszabadításához és a kerítés lebontásához. Az érdekelne inkább hogy milyen alapon szabhatna ki a társasház közös költséget ezen részek használatáért
Segítségüket előre is köszönöm.

Köszönöm a segítséget mindenkinek!

Akkor megköszönöm anyámnak,hogy ilyen rendes volt és így átvertek.Ez mind amit tehetek.

Köszönöm a segítséget mindenkinek!

Akkor megköszönöm anyámnak,hogy ilyen rendes volt és így átvertek.Ez mind amit tehetek.

Köszönöm

Explicite nincs benne, de a 6:222§(1) megfogalmazása egyértelműsíti.

„Ha a tulajdonos harmadik személytől olyan vételi ajánlatot kap, amelyet el kíván fogadni, az ajánlat elfogadása előtt köteles az ajánlatot teljes terjedelemben közölni az elővásárlásra jogosulttal...”

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

kösz.
most már belemerülök a Ptk-ba.
a közgyűlések után.

MD,

Ha egy tulajdonostárs egy NEM tulajdonostársnak adja el a részét, akkor van a másiknak/többieknek elővásárlási joguk.

Ha egy tulajdonostárs egy másik tulajdonostársának adná el a részét, akkor a többieknek nincs elővásárlási joguk. És értelemszerűen nem számít a résztulajdon nagysága, nincs olyan, hogy "nagyobb tulajdonos", illetve nem számít.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Akkor kinek van?

Én mintha azt olvasnám, hogy nincs joga. KBS ezt írta. Te ezt értetted úgy, hogy neked van?

Köszönöm!
Igen arra gondoltam,hogy mivel én lakok itt és nagyobb részem volt a házban mint a nővéremek,így nekem van elővásárlási jogom.
Ez így igaz?

Köszönöm a segítséget mindenkinek!

Akkor megköszönöm anyámnak,hogy ilyen rendes volt és így átvertek.Ez mind amit tehetek.

Tulajdonostársak közötti ügyletre harmadik tulajdonostársnak nincs elővásárlási joga.

www.kbs-ugyved.hu

Hát,azért elővételi joga neki is van,vagy tévedek?
Osztatlan közös tulajdonnál!

Tényleg azt kérdezed, hogy valaki eladhatja-e a tulajdonát? Szerintem erre magadtól is tudod a választ.

www.kbs-ugyved.hu

Üdvözlöm!

Édesapám 1999-ben történt halála után nővérem (1/3) és én (2/3) arányban megörököltük a részét az ingatlanból.Így édesanyámmal,nővéremmel osztatlan közös tulajdonú lett a ház. Amit édesanyám adásvétel jogcímen ráíratott a megkérdezésem nélkül.
Viszont ebben az ingatlanban csak édesanyám és én lakunk.

A kérdésem az lenne,hogy ezt megtehette a anyukám a beleegyezésem nélkül? Meg ennyi év után lehet-e még tenni valamit ha én is igényt tartanék arra a részre.

Vàrom megtisztelő válaszát!

Köszönöm a segítséget mindenkinek!

Akkor megköszönöm anyámnak,hogy ilyen rendes volt és így átvertek.Ez mind amit tehetek.

Nem tudom nekem szól e az "ügyvéd" válasz. Persze természetesen van/volt(?) ügyvédünk, de azt mondta hogy ő már mindent megpróbált, és már nincs ötlete hogy mit lehet tenni. Azért fordultam ide hátha kapon valami ötletet ami segíthet hogy merre induljunk tovább.

Ügyvéd !

Osztatlan közös tulajdonon, ami társasházi alapító okirattal rendelkezik, az egyik tulajdonos építési munkát végez. A teljen egy kb. 50 éve kialakult megosztás alapján található egy kerítés is. A telken egy épület bontását is végzik, melyben az egyik tulajdonosnak kamra és pince tulajdona is van. Az epület bontását úg, kezdték el 2014 októberben, hogy erről előzetesen nem tájékoztatták a másik két tulajdonost. A bontás megszakítását kérte az egyik tulajdonotárs, mivel a tárolóból nem volt lehetősége kipakolni. Az építtető leállította a bontást, melyet azóta sem fejezett be. Több alkalommal kérte ezt a masik tulajdonostárs, mivel az épület állaga életvészélyes. Az építési hatóság határozata szerint az épületet a fal magasságának kétszeresének megfelelően körül kell keríteni, és a munkaterületre csak balesetvédelki vizsgával rendelkező személyek léphetnek be. Ez alapján az egyik tulajdonos nem tud az ingatlanába be illetve kijutni. Milyen lehetőség van ennek a határozatnak a megsemmisítésére? II. fok elutasította a fellebezést mivel korábban már hoztak határozatot, de abban az 50 éve fennálló kerítés lebontása miatt történt a fellebezés.