Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Fórum ingatlanügyek régebbi elöl     új hozzászólás


Osztatlan közös tulajdon

MajorDomus # e-mail 2019.02.16. 21:53

Köszönöm

drbjozsef #   2019.02.16. 19:39

Explicite nincs benne, de a 6:222§(1) megfogalmazása egyértelműsíti.

Ha a tulajdonos harmadik személytől olyan vételi ajánlatot kap, amelyet el kíván fogadni, az ajánlat elfogadása előtt köteles az ajánlatot teljes terjedelemben közölni az elővásárlásra jogosulttal...

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

MajorDomus # e-mail 2019.02.16. 00:20

kösz.
most már belemerülök a Ptk-ba.
a közgyűlések után.

drbjozsef #   2019.02.15. 07:33

MD,

Ha egy tulajdonostárs egy NEM tulajdonostársnak adja el a részét, akkor van a másiknak/többieknek elővásárlási joguk.

Ha egy tulajdonostárs egy másik tulajdonostársának adná el a részét, akkor a többieknek nincs elővásárlási joguk. És értelemszerűen nem számít a résztulajdon nagysága, nincs olyan, hogy "nagyobb tulajdonos", illetve nem számít.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

MajorDomus # e-mail 2019.02.14. 22:28

Akkor kinek van?

wers # e-mail 2019.02.14. 16:25

Én mintha azt olvasnám, hogy nincs joga. KBS ezt írta. Te ezt értetted úgy, hogy neked van?

ekka37 # e-mail 2019.02.14. 14:35

Köszönöm!
Igen arra gondoltam,hogy mivel én lakok itt és nagyobb részem volt a házban mint a nővéremek,így nekem van elővásárlási jogom.
Ez így igaz?

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2019.02.14. 06:54

Tulajdonostársak közötti ügyletre harmadik tulajdonostársnak nincs elővásárlási joga.

www.kbs-ugyved.hu

MajorDomus # e-mail 2019.02.13. 23:17

Hát,azért elővételi joga neki is van,vagy tévedek?
Osztatlan közös tulajdonnál!

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2019.02.13. 21:41

Tényleg azt kérdezed, hogy valaki eladhatja-e a tulajdonát? Szerintem erre magadtól is tudod a választ.

www.kbs-ugyved.hu

ekka37 # e-mail 2019.02.13. 20:56

Üdvözlöm!

Édesapám 1999-ben történt halála után nővérem (1/3) és én (2/3) arányban megörököltük a részét az ingatlanból.Így édesanyámmal,nővéremmel osztatlan közös tulajdonú lett a ház. Amit édesanyám adásvétel jogcímen ráíratott a megkérdezésem nélkül.
Viszont ebben az ingatlanban csak édesanyám és én lakunk.

A kérdésem az lenne,hogy ezt megtehette a anyukám a beleegyezésem nélkül? Meg ennyi év után lehet-e még tenni valamit ha én is igényt tartanék arra a részre.

Vàrom megtisztelő válaszát!

ssacc # e-mail 2019.01.21. 16:59

Nem tudom nekem szól e az "ügyvéd" válasz. Persze természetesen van/volt(?) ügyvédünk, de azt mondta hogy ő már mindent megpróbált, és már nincs ötlete hogy mit lehet tenni. Azért fordultam ide hátha kapon valami ötletet ami segíthet hogy merre induljunk tovább.

MajorDomus # e-mail 2019.01.18. 19:35

Ügyvéd !

ssacc # e-mail 2019.01.18. 13:33

Osztatlan közös tulajdonon, ami társasházi alapító okirattal rendelkezik, az egyik tulajdonos építési munkát végez. A teljen egy kb. 50 éve kialakult megosztás alapján található egy kerítés is. A telken egy épület bontását is végzik, melyben az egyik tulajdonosnak kamra és pince tulajdona is van. Az epület bontását úg, kezdték el 2014 októberben, hogy erről előzetesen nem tájékoztatták a másik két tulajdonost. A bontás megszakítását kérte az egyik tulajdonotárs, mivel a tárolóból nem volt lehetősége kipakolni. Az építtető leállította a bontást, melyet azóta sem fejezett be. Több alkalommal kérte ezt a masik tulajdonostárs, mivel az épület állaga életvészélyes. Az építési hatóság határozata szerint az épületet a fal magasságának kétszeresének megfelelően körül kell keríteni, és a munkaterületre csak balesetvédelki vizsgával rendelkező személyek léphetnek be. Ez alapján az egyik tulajdonos nem tud az ingatlanába be illetve kijutni. Milyen lehetőség van ennek a határozatnak a megsemmisítésére? II. fok elutasította a fellebezést mivel korábban már hoztak határozatot, de abban az 50 éve fennálló kerítés lebontása miatt történt a fellebezés.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2019.01.11. 07:31

Egymás közt úgy osztják el a vételárat, ahogy akarják, senki nem szól bele. De akkor az 1/8-os tulajdonosnak a cserepótló vétel kedvezményét az eladási ár 1/8-a alapján fogják számítani. És ez az, amit, azt hiszem, nem lehet megúszni a vevő vázolt sérelmének a veszélye nélkül.

www.kbs-ugyved.hu

Blanka90 #   2019.01.11. 00:02

Azt természetesen semmiképp sem szeretnék, ha a leendő vevőt érné bármilyen hátrány, tehát ez az opció nem jöhet szóba.

Blanka90 #   2019.01.10. 23:59

Köszönöm, akkor esetleg az adásvétel lebonyolítása után a pénzösszeg ajándékozása? Vagy - most kicsit feszegetem a normális ész határait -, ha esetleg írásba foglalnának közjegyzőnél magánszemélyek közötti tartozáselismerő nyilatkozatot, amit a lakás eladása után fizetne meg a 7/8-ados tulaj?

Azt kérem most ne feszegessük, hogy a jóember mit szeretne, a végrehajtási eljárás alóli kibúvás nem az ő döntése volt legjobb tudásom szerint, de ellene sem volt. Mindenesetre az 1/8-ad arányra is jegyezhettek volna be végrehajtási jogot, de sosem jutott el odáig a diákhitel tartozás, valódi kibúvás nem történt, bár a szándék megvolt.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2019.01.10. 23:32

Mindegyik járható, csak következményekkel jár. Az első ötletre - mint írtam - a vevő faraghat rá. Ha nem írjátok bele a szerződésbe, hogy ki mennyit kap a vételárból, azzal az 1/7-es jár rosszul egy esetleges cserepótló vételnél.

Az ajándékozás az eladás előtt teljesen rossz ötlet, hiszen annak ügyvédi munkadíja van, a megajándékozott 9%-os illetéket fizetne, az eladás után pedig az ár negyedének a 15%-át le kellene adóznia.

Szerintem túl sokat akar az 1/7-es jóember. Végrehajtást is megúszni, kedvezményes illetéket viszont teljesen kihasználni. Idézhetném a parádi papot...

www.kbs-ugyved.hu

Blanka90 #   2019.01.10. 23:25

Igen, valóban teljesen felesleges, és felelőtlen lépés volt, én sem teljesen értem.

Ki mit gondol, melyik az az út, ami járható lehet?

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2019.01.10. 23:02

A szokásos történet: pillanatnyilag jó ötletnek tűnt a színlelt szerződés.

www.kbs-ugyved.hu

Blanka90 #   2019.01.10. 22:23

Köszönöm a gondolatokat, megpróbálom összefoglalni, hogy ez a kavar hogyan is jött létre.

Az örökhagyó halálakor ketten örökölték az ingatlant, fele-fele arányban (testvérpár), de az egyik félnek voltak ingadozóan törlesztett tartozásai, és közösen úgy egyeztek meg (még ha ez egy átgondolatlan lépés is volt), hogy a hányadokat máshogyan rögzítik az esetleges végrehajtási folyamatok megelőzése érdekében.

A tartozások kiegyenlítésre kerültek, így az ingatlan tehermentes maradt mindvégig szerencsére. Most eladásnál viszont az a helyzet alakult ki, hogy az ingatlanért kapott összeget fele-fele arányban szeretnék elosztani, ahogyan azt megörökölték, de a tulajdonjog az 1/8, és 7/8. Ezután újabb lakások vásárlását tervezik a felek, így az sem mindegy, hogy ekkor mennyi illetéket kell majd fizetniük.

Próbálunk mindenki számára megfelelő megoldást találni a helyzetre, pl. ajándékozás eladás előtt, mely rögzíti a felek tulajdonhányadát úgy, ahogyan eredetileg kellett volna, ez viszont ha jól tudom, akkor magas illetékfizetési kötelezettséget is ró maga után.

Bármilyen ötletet szívesen fogadok az esettel kapcsolatban.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2019.01.10. 15:37

Nem. Attól nem függ.

www.kbs-ugyved.hu

drbjozsef #   2019.01.10. 14:14

Hát ez attól függ, mi az "X", az alap.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2019.01.10. 13:55

Én úgy értettem, hogy ugyanannyi lenne az 1/8 ára, mint a 7/8-é. De erre alappal mondhatja azt az illetékfőosztály, hogy ha el lehetett adni az 1/8-ot X forintért, akkor a 7/8 a hétszeresét éri, nem annyit, amennyiért eladták. Akkor viszont a vevő ráfarag, mert a szerződés szerinti vételárnak nem a 4%-át fizeti meg illetéknek, hanem a 16%-át. (Ha jól számolok.)

www.kbs-ugyved.hu

drbjozsef #   2019.01.10. 07:17

Én az illetékosztály helyében a 7/8-ot eladó illetékét az 1/8 árának a hétszeresére vetném ki.

Én is. De itt akkor nincs "illetékelkerülés", hiszen a teljes érték után vetik ki, tulajdonrész arányosan. Már feltételezve, hogy az eladási ár közel van a tényleges értékhez, akkor itt nincs spórolás. Ha van, akkor az már valami elkerülésére irányul...

Mondjuk az igaz, hogy okosabb tanácsot is lehetne adni, ha tudnánk a célját ennek a kavarásnak.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.