Építésügyi bírság, fennmaradási engedély

"Nálunk például lakóépület csak 3000 nm-es telekméret felett lehetséges egyáltalán."

Új építésnél.

De a már meglévő épület más tészta.
Főleg, ha 10+ éves elmúlt...

Az már ott van, TÉNY!-ként.
A léte tény lett, amivel a hatóság nem tud mit kezdeni a tudomásul vételen kívül.

...és ezért ott is marad, amíg a tulajdonosa úgy akarja :-)

Az a kutyát se érdekli, hogy egykor zártkert volt a terület.

Mivel ilyen kategória már évek óta nincs!
Már CSAK belterület és külterület van.

Külterületen belül pedig két kategória van.

• beépítésre szánt terület
• nem beépítésre szánt terület

Ezen kategóriákon belül pedig az "Övezet"-ek mondják meg a konkrét ingatlan terület használati lehetőségét.
Így az építési lehetőséget is!

Mindkét helyre építhető lakóépület is.
HA!!!
Az övezeti szabályok (OTÉK és HÉSZ) megengedik.

Az azokban megengedett mértékben és módon lehet építeni. Ha engedi az övezet, akkor lakóépület is.
A külterületen is, a "volt zártkert" területén is.

- -

Körültekintő vevő tehát a vétel előtt megnézi a HÉSZ-ben,
hogy
az ingatlanon lehetséges-e az a fajta épület, amit ő szeretne.

- -

A hitel/támogatás egy egészen más téma.

Azt a bank/kiíró szabályai mondják meg, hogy mire adja.
Nem lehet látatlanban eldönteni...

Az esetek zömében a "Lakóépület" az elvárás, akár külterületen akár belterületen.
De nem mindig.

"szeretnék fűtéskorszerűsítésre és napelemre kedvezményes kamatú vagy támogatott hitelt felvenni."

Ilyet biztosan adnak külterületi zártkertre?

Nálunk például lakóépület csak 3000 nm-es telekméret felett lehetséges egyáltalán.

A hatósági bizonyítványhoz a tulajdonosra van szükség, bemegy és kéri.
(kell egy kérelem indoklással, nemrég volt a fórumban a vázlata)
Nomeg az illetékét befizeti.

- -

A milliós költség értelemszerűen
a fennmaradási eljárás költsége,
ha
jogtisztává akarod tenni lakóépületként.

Mert ahhoz kell

• mérnöki felmérés+tervek (ami máris úgy 3-400 eFt)
• a 2018-as előírásoknak megfelelővé alakítás

(erős hőszigetelés készítése pl.)

Köszön a segítséget nonolet!

Az eladó idős ember már nem fog intézni semmit se azt hiszem.
Ha jól értelek akkor a rizikóm csak annyi hogy milyen funkciójú épület fog szerepelni a hatósági bizonyítványban? Mivel az épület kora miatt már nem kötelezhetnek bontásra és átalakításra.

Most van folyamatban az építési szabályzat módosítása, ennek utána már ennek is megfelel az épület mivel emelik a beépíthetőségi %-t és az építménymagasságot is.

A hatósági bizonyítványhoz építészre vagy ügyvédre lesz
szükségem?
Az egy éves átfutás nem lenne gond számomra de mitől lesz ez 7 számjegyű?

Arra gondoltam a vételárból kb 500-t letétbe tennék és az akkor kapja meg ha az épületre lesz valami engedély.

A térképre kerülés.
A lakássá/lakóépületté minősítés.
A fennmaradás.

Ez 3 külön dolog.

Megvenni két módon lehet...

1.
Még az eladó próbálja végig vinni az ügyeket.
Ami jelentős költség lesz (bőven több milliós) és sok idő (1 év simán).

Ekkor már nem lesz kockázatod.
Az ár viszont nyilván tükrözni fogja, hogy lakóépület/lakás lett belőle.

2.
Megveszed és minden kockázat a tiéd lesz.

- -

Lakni bármiben lehet, akár a sufniban is!

Ha nem lakóépület/lakás az
csak
értékét és a hitelképességét befolyásolja.

Sokan laknak gazdasági épületben, ami amúgy luxus ház :-)

- -

Mivel elmúlt 10 éves így bontatni/alakíttatni már nem tudnak rajta.
(a használatba vételtől számít a 10 év, ezt kell tudni igazolni)
Kivéve persze, ha élet/vagyon/közveszélyes.

Büntetni sem tudnak.

Fennmaradásira kötelezni sem.

- -

Jelen eseteben az ésszerű eljárás, hogy MÉG az eladás előtt intézze el a tulajdonos, hogy kerüljön fel a térképre.

Ehhez hatósági bizonyítványt kell kérni az építéshatóságtól, amiben benne lesz, hogy

• létezik az épület

és, hogy

• mi a tényleges használati funkciója

(célszerű már ekkor elérni, ha lehet, hogy lakóépület" funkció kerüljön bele)

A hatósági bizonyítvánnyal már lehet menni a földmérőhöz, aki aztán intézi a felmérést+bejegyzést.

Szumma 50-70 eFt a játék költsége, jellemzően.

Ez nem mindig-mindenhol sima ügy.
Ezért olvass vissza ebből a fórumból pár hónapot, hogy felkészülj illetve a tulaj felkészüljön az ügymenetből.

- -

HA mákod van, akkor a folyamat végén lesz egy

• térképre felrajzolt
• lakóépület minősítésű

épület belőle.

Ha nincs akkor csak

• térképre felrajzolt
• gazdasági épület minősítésű

épület lesz belőle.

Ha lakóépület sikerül, akkor

• átalakíthatod bejelentés alapján
• hitel képesebb lesz
• akár CSOK képes is

Ha gazdasági épület sikerül, akkor

• átalakíthatod, de engedéllyel
• kevésbé/nem lesz hitelképes
• nem CSOK képes tudtommal

Felújítani és hőszigetelni viszont mindenképpen lehet.
Ahogy lakni benne is...

Sziasztok !
Az alábbi helyzet miatt kérnék segítséget.
Megvenném a szomszédom telkét ami zártkert volt tavaly de ki lett vonva.
Van a teleken egy 3 szintes 6*6-os épület kb 15 éves, Kívülről több mint 10 éve készen, belül 1 szint teljesen kész 2 szint festés+burkolatokra vár.

Megvenném és lakáscélra használnám telken
Jelenleg egyedi kályhával fűthető, megvásárlás után szeretnék fűtéskorszerűsítésre és napelemre kedvezményes kamatú vagy támogatott hitelt felvenni.
Nekem kell kezdeményeznem az épület fennmaradási engedélyét, vagy mivel ismert az építtető, Neki kell?

Az épület nagyobb mint a jelenlegi beépíthető% és az építménymagassága is nagyobb.

Mivel lakás céljára használnám elég a hatósági engedély, hogy a térképre felkerüljön vagy muszáj a fennmaradási engedély.

• költségekben mire számítsak.

Előre is köszönöm a segítséget.

nanemaaa
Kösz a hozzászólást! Megvallom nagyon bizok szakmai tapasztalatában és tudásában nonolet-nek! Megvallom sokat néztem a jogszabályokat és elég esálytelennek tünök!!! Csak ne lenne ennyi munka benne és megjegyzem, hogy ráadásul tényleg jól néz ki!!! Nagyon kulturált, nem egy tákolmány!!!

Jön ki az épitésfelügyeleti hatóság megnézni a lapostető szigetelését, mivelhogy minden évben beázunk valahol.

Kérdésem, hogy mit lép ez a hatóság ha valóban problémásnak tartja a tetőt? Mire számíthat a társasház, iletve az a közösképviselő, aki legutóbb le is írta nekem, hogy nincs is beázás, holott a biztosító elismerte a kárt és fizetett is?

A vízügyi hatóság az építésügyi hatóság az ügyben, így nonolet által elmondottak nem relevánsak. Kivéve, ha a vizilétesítmények engedélyezési ügyeiben is profi. Nem lepődnék meg, ha így lenne.

Üdv.Köszönöm szépen a gyors választ! A csónakházra szerződéssel nem rendelkezem! A közvetlen mellette álló stégre! Tehát a meglévő szerződésem ami 2017 dec.31-én jár le. Most került hivatalosan észrevételezésre vízre épült csónakházam amit én épitettem! Jelenleg erről szerződésem nincs: Ezért tettem fel kérdést, hogy a Vízügyi Igazgatóság részéről milyen jogszabályokba ütközhetek ill. megkaphatom e a 10 év elteltével amit természetesen tanukkal és fotokkal is tudok bizonyítani!Köszönettel válaszod !!!!

Nézzük előbb építéshatósági oldalról...

Ők ez esetben csak akkor tudnak belekötni,
ha
köz/élet/vagyon/árvíz/stb. veszélyes

HA van ilyen veszély, akkor átalakításra/bontásra lehet kötelezni.

Ha ilyen veszély nincs, akkor nem kötelezhetnek semmilyen ügyintézésre és átalakításra/bontásra sem.

Mert későn ébredtek a használatba vételtől számított 10 éve túl.
A használatbavétel időpontját persze neked kell igazolnod vita esetén (légifotó, tanú, iratok, stb.).

Azonban te kérhetsz róla "Hatósági bizonyítvány"-t.
Ami igazolja, hogy

• létezik

és, hogy

• mi funkciója

- -

Más kérdés, hogy a "Vízügyi hatóság" és a bérbeadó.

Nekik más szempontjaik is lehetnek.
Amik a szerződésedből következhetnek...
Tehát a szerződésed átolvasni-értelmezni!

Üdvözlöm! Köszönöm a gyors kérdést!A felépitményt Én építettem, saját tulajdonom! Parthoz csatlakozva vízen áll!

moralelastix
Az egyszerű bejelentés nem közigazgatási ügy, így ott engedély sincs. Az egyszerű bejelentésre vonatkozó kormányrendelet nem ismeri az ütemezés fogalmát, ott építési napló és ahhoz csatolt kiviteli terv van. A hatósági bizonyítványt a hatóság arra adja ki, hogy a naplóban szereplő kiviteli terv szerint az épület megépült.
Megjegyzem építési engedélyezési eljárásban sincs olyan, hogy többlakásos épületet lakásonkénti ütemezéssel engedélyezzenek. Az ütemezés annak lehetősége, hogy egyidejűleg több épület engedélyezése esetén egyes épületek önállóan is megépíthetők legyenek, illetve azokra épületenként is lehessen használatbavételi engedélyt adni.

Az építmény tiéd vagy az államé?
Nem mindegy....

Ki építtette/építette anno?

Tisztelt Fórumozók!
Kérdésem a Ráckevei-Soroksári Dunaágon, Szigetszentmiklóson, közvetlen vízparton lévő csónakházzal kapcsolatos. Az építmény a vízre épült 2001-ben.oldal falai betonhálóból, teteje deszkázott zsindelyből készült. Ajtói zártak, fedettek. Ez év novemberében a vizügyi hatóság az engedéllyel rendelkező stégemet ellenőrizte, és ennek során állapitotta meg, hogy nyilvántartásukban nem szerepel -engedély nélkül épült fel a kérdéses csónakház. A stég engedélyének meghosszabbítására 2018. februárjában kerül sor, és ekkor kerül a vízügyi hatóságnál szóba, a stég fennmaradása. Kérdésem, hogy állami területet és a Natura 2000 környezetvédelmi területet figyelembe véve -amely 2001-ben még nem volt érvényben tudomásom szerint- lehetőségem van-e a fennmaradási engedélyre, vagy lebontásra kötelezhetnek-e. Korábbiakban olvastam a 10 évet meghaladó felépítményekkel kapcsolatos jogi elbírálást, melyek magán, és nem állami területek. Ezért élnék a kérdésemmel Önök felé. Válaszukat előre is köszönöm.

köszönöm a válaszokat!

Közben találtam ezt a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 64/(7) részében:
"A lépcsőkar és a lépcsőpihenő feletti szabad belmagasságnak legalább 2,20 m-nek kell lennie. Egy lakáson vagy üdülőegységen belüli, továbbá az időszakos használatú építményszintre vezető lépcső feletti legkisebb szabad belmagasság indokolt esetben 2,00 m lehet."

Itt vajon mit jelent az "indokolt eset"? Ha a 220-ig építendő +15cm a ház értékének a 10%-ába kerül és meg kell hozzá bontani az egybeönött vasbeton födémet ami statikailag nem szerencsés az elég indok?

A "csak az egyik lakásra hatósági engedély" témára miért gondoljátok, hogy nincs megoldás? Ha jól értettem akkor az egyszerű bejelentés beadásakor lehetett volna azt is írni a papírokra, h 2 ütemben fog elkészülni az ingatlan és akkor semmi gond nem lenne mert az 1. ütem most elkészül, arra adnának hatósági engedélyt.
Ha ez igaz akkor utólag miért nem lehet megváltoztani 2 üteműre a korábban 1 üteműnek gondolt bejelentést? Vagy újra beadni 2 üteműként?

Egyáltalán a kivitelezhetőségét keresem a kérdéseknek, a ki volt a hibás/ki mit fizet bele kérdések majd ezután jönnek.

moralelastix

1. Nem
2. Nem kell hozzá engedély, meg kell csinálni. De a társ nélkül nem sokra mész.
3. Gyakorlatilag semmilyen. De ő is érdekelt abban, hogy előbb-utóbb befejezze, mert ha 10 éven belül nem tudtok hatósági bizonyítványt kérni/kapni, akkor az építésfelügyelet lebontatja az egész házat. Legalább is a jelenlegi szabályok értelmében.

Nem kérdezted, de elmondom, ha az épület az építési naplóhoz becsatolt kiviteli tervnek megfelelően készült, akkor a tervező, ha pedig attól eltérően, akkor az építtetők és a kivitelező hibázott. Lehet pereskedni az okozott kár megtérítéséért.

Azt nem tudom, hogy lehet-e ebből fennmaradást produkálni...

DE!

Ki miatt nem oké az a gerenda?!

Ez a legfontosabb kérdés...
Mert ő fizeti kijavítás összes költségét!!! és kárát.

Már a terven is rossz?
Akkor a tervező lesz szíves sovány malac vágtában intézni a kijavítást és állni minden költséget-kárt, mielőtt a gatyáját is leperlitek róla...

A kivitelező rontotta el a jó terv ellenére?
Akkor ő oldja meg a saját költségén.

Vagy ti kértétek a változást?
Az pech...

- -

Az építés fővállalkozóval folyik?
Akkor ő is felelős, mert a terv ellenőrzéskor trehány volt.

Van saját "Műszaki ellenőr"-ötök?
Akkor ő is felelős, mert a terv ellenőrzéskor trehány volt.

- -

Amúgy nem tűnt fel nektek az építés során,
hogy nagyon alacsony az ott...?!

Tisztelt fórumozók,

A segítségeteket szeretném kérni.
2016 év elején egyszerű bejelentéssel kezdődött meg egy kétlakásos lakóház (ikerház) építése közös tulajdonban lévő telken, használatmegosztással. A ház elkészült, a hatósági szemlén pedig megállapították, h az emeletre vezető lépcső 1 pontján a felette lévő gerenda 185cm-re van csak, ami a 220cm-s szabvány alatti, emiatt nem adnak rá hatósági engedélyt. A probléma az ikerház mindkét felén fennáll.
Hívtunk statikust, a javaslata alapján átalakítható a gerenda úgy, hogy 205 cm legyen a magasság, ami még mindig szabvány alatti. 220 cm-re csak irreálisan nagy költségek árán lehetne megcsinálni. A kivitelező szerint a 205cm-re adnak már fennmaradási(?) engedélyt.
Az ikerház másik felébe beköltözött már a tulajdonos (hatósági engedély nélkül), aki nem tud/akar most semmilyen átalakítást vállalni.
Az egyszerű bejelentésben 1 tervdokumentációban, 1 telekre építve került ábrázolásra a 2 lakás így úgy tudom egyszerre kaphatnak csak hatósági bizonyítványt is.

Kérdéseim:

1. Tényleg lehet-e fennmaradási engedélyt kapni a 205cm-s lépcső feletti magasságra? Ezt hogyan lehetne kideríteni?
2. Mit lehet tenni, hogy csak az egyik lakás kapjon hatósági engedélyt, a másik pedig akkor majd ha meg tudja csináltatni az átalakítást?
3. Ha csak egyszerre kaphat engedélyt a 2 lakás, milyen jogi eszközök lehetnek arra, hogy a szomszéd is megcsináltassa az általakítást ha ő azt nem akarja?

Maga az átalakítás ill. a hatósági eljárási folyamat kb 2 hónap én pedig szeretném tudni, hogy mire számíthatok egyáltalán.

Nagyon köszönöm, ha van ötletetek!

Nonolet, Nanemaa!
Megkaptam a hatósági bizonyítványt!
Köszönet Nektek, sokat olvastam vissza.

megyei

Alighanem a járási kormányhivatal...

A Megyei Jogú Város Építéshatóságnak ki a felettes szerve?

A 10 évnél régebbivel már nem tud mit kezdeni a hatóság
Az csak akkor piszkálható, ha élet/köz veszélyes.

Nem kötelezhet semmire!!!
(se bontásra, sem átalakításra)

Így fennmaradásira sem...

Az ott van és lehetővé kell tenni a térképi feltüntetést.
Mert a feltüntetést a törvény írja elő neked.
(a térképnek a valóságot kell mutatnia)

Az épület létét!!! és funkcióját!!!
ezért a térképen feltüntetési célra
"Hatósági bizonyítvány"-ban kell rögzíteni
a kérelmedre.
(méretet, állapotot, jogszerűséget, stb. nem kell...)
Ennek persze lesz némi illeték vonzata, asszem 20 eFt.

Aztán hatósági bizonyítvánnyal elmész egy földmérőhöz.
Aki beméri a méreteket és intézi a felrajzolást.
Ez pedig úgy 30-70 eFt-os tétel, alkutól függően.

- --

Az építéshatóság sajnos nehezen szokta megérteni, hogy

• nem kötelezhet fennmaradásira
• ki kell adnia a hatósági bizonyítványt

(és csak arról, amiről kérted, nem többről)

Bővebben a fórumban már többször leírtam az ügymenetet és a törvényi hátterét.

Értelmesebb helyeken tudják, illetve gyorsan felfogják. Máshol harcolni, ha te vagy az első olyan ügyfél, aki így akarja megoldani.