Tedd feljebb az ablakot 50 centivel!

Jó napot!
CSaládi házunkat bővítettük. A ház telekhatáron van. A szomszédra néz oldalon a mosókonyha és kazánház ablakok (60x60) parapet magassága 150 cm, mivel a helyiség belmagassága nem enged meg magassabb parapet magasságot. A felette elhelyezkedő szobában van egy 60x120as ablak melynek parapet magassága 135 cm.
Az építési felügyelet (hatósági bizonyítványhoz) szemlekor kérte h falazzuk be vagy szüntessük meg valamely módon az ablakokat hiszen a telekhatáron épült ház szomszéd felöli oldalán a minimum parapet magasság 180 cm.
A kérdésem az lenne, hogy mi egyéb más megoldás létezik a visszafalazáson kívül? Hiszen már ki van festve.
Építész, kőmüves, felelős műszakis egymásra mutogatnak...

(mi történik akkor h ha a hatósági bizonyítvány kérelmemet visszavonom? Köteles vagyok hatósági bizonyítványt kérni a bővített részre? Nincsenek kivételek? pl.: ha a szomszéd írásban nyilatkozik és beleegyezik?)
Válaszukat előre is köszönöm!

olvass kettőt lejjebb

nanemaaa 2019.11.26. 11:53

Tisztelt Fórumozók!

Az alábbi ügyben kérnék segítséget.

Adott egy lakóház amely 2014ben építési engedélyt kapott ,60 nm2.
A munkálatok elkezdődtek és be is fejeződtek , mindent szakember illetve hozzáértő végzett viszont kalákába...nem volt műszaki vezető és épìtési napló sem készült..2019-re miután lejárt az 5 év az engedélytől számítva sem lett rá lakhatási engedély kérve.
Eltérés minimális a házon( pl. Nem került a beleírt üvegtégla beépítésre illetve a wc nem lett leválasztva a fürdőtől) beépítettségi szint megmaradt ez jelenleg 26 %.
Ha jól értelmezem a jogszabályokat...erre fennmaradási engedélyt lehet már csak megkérni illetve erre a házra még a 2014-es szabályok vonatkoznak ?
Azért kérdezem mert pl. olvastam hogy saját célra épített ingatlannál már nem kötelezö az építési napló illetve műszaki vezető...számíthat a tulaj büntetésekre ezek alapján?

Előre is köszönöm!

Kedves nanemaaa!

Köszönöm kimerítő válaszod.

Heroes
Rendszeresen olvasom fórumokon, hogy egyes hatóságok fennmaradási engedélyhez kötik a lejárt építési engedély okán az épületek használatbavételét. Ezen rendre megbotránkozom, ugyanis azon túlmenően, hogy feleslegesen hajszolnak bele ügyfeleket komoly kiadásokba, más értelme nincs. A 312/2012. (XI.8.) Korm rendelet ugyan tartalmazza azt a megállapítást, hogy a használatbavételi engedélyt az építési engedély érvénye alatt lehet előterjeszteni, de valójában e feltétel teljesüléséhez semmilyen joghátrányt nem párosít, következményt engedély lejártát követően nem határoz meg. Ugyanúgy, mint ahogy az építési engedély kérelemnél is előírja, hogy kérelem csak hiánytalanul nyújtható be, mégis ismeri a hiánypótlási felhívás lehetőségét.
Magyarán a Rendelet egy helyen sem írja, hogy az építésügyi hatóságnak például egy használatbavételi engedélyezési eljárás keretében a hatóságnak vizsgálnia kellene, hogy az építési engedély hatályban van-e? Viszont pontosan és tételesen meghatározza, hogy mely esetekben utasíthatja el a hatóság a használatbavételi engedély kérelmet. Nos, ebben nincs benne a késői előterjesztés, mint okot adó körülmény.
Ha valaki ennél messzebbre akar menni a jogszabály ízlelgetésében, akkor mindenképpen elő kellene vennie az építési törvényt, és annak 48/A paragrafusát. Abból egyértelműen ki fog derülni a laikus olvasó számára is, hogy fennmaradási engedély a szabálytalan építésekhez társuló eljárási forma. Mivel az építési engedély lejártával az elvégzett építési munka nem válik szabálytalanná is egyben, így a fennmaradási engedélyt hézagpótlóként ide citálni szerintem nem szerencsés, ismervén egy-egy terv és szakvélemény elkészítésének költségeit, nevezhető akár álságosnak is.
Mindezek alapján azt javasolom, hogy mint az eredeti építtetők polgári jog szerinti jogutódja, kérd meg a használatbavételi engedélyt nyugodtan. Nem hinném, hogy a hatóság tudna olyan indokolást találni az elutasításhoz - amennyiben az épület egyébként az engedélyezett terveknek valóban megfelelő módon épült meg és rendeltettésszerű, biztonságos használatra alkalmas állapotban van - amely ha kell másodfokon, netán bíróságon is megállná a helyét.

Tisztelt Fórumozók!

Egy olyan ingatlant szeretnék árverés útján megvásárolni, amely kivett beépítetlen területként van nyilvántartva. 2003-ban, a jelenlegi tulajok építési engedéllyel húzták fel a házat, azonban használatba vételit nem kértek rá. Laikusként azt mondanám, hogy az épület mind statikailag, mind a Hész-nak megfelel.

Jártam az illetékes építésügyi hatóságon, ahol azt mondták, hogy fennmaradásit kell az épületre kérjek, mivel az építési engedély lejárt.
Azt viszont nem részletezték, hogy milyen dokumentumokat kell csatoljak a kérelemhez.
A fórumon olvasottak alapján szükségem lesz egy tervezőre, aki elkészíti a tervdokumentációt, ez eddig megvan.

1. Milyen további doksik szükségeltetnek még?
2. Mi az amin bukhat egy fennmaradási engedély kiadása?
3. Milyen anyagi vonzata van az engedélyeztetésnek? (Terv-dokumentáció, illetékek, földmérő stb.)

Előre köszönöm!

R_P_Annamária
Fennmaradási és továbbépítési engedély kérelemmel. A kérelemhez tartozó építészeti-műszaki terveknek a jelenlegi tényleges, valamint a további tervezett állapotot külön tervlapokon kell ábrázolnia. És majd a további építés befejezését követően egy használatbavételi engedéllyel fog zárulni az ügy, aminek alapján majd az ingatlan-nyilvántartásban is fel lehet tüntetni.

timike85
Jól látod, fennmaradási engedély és pénzbírság lesz. A bírságot az építtetőnek szabják ki. Ha bizonyítani tudod, hogy a kivitelező a te beleegyezésed nélkül, önhatalmúlag kezdett építkezni, akkor esetleg kérheted tőle, hogy a bírság egy részét térítse meg neked. Ezt esetleg perben is kérheted, de kevés az esély, hogy meg is nyerheted.

Kedves Fórumozók!

Teljesen tanácstalan vagyok egy kérdésben és szükségem lenne tanácsra.

Múlt kéten vásárolzunk egy telket, rajta egy 67nm-es házzal és ez 50nm-es melléképülettel amit vendéglátóhelységként használtak. A tervünk az volt, hogy a két épületet összekötjük és kialakítunk egy nagyobb családi házat. Tervben van teljes felújítás, tetőcserével, aljatszigeteléssel, kábel és csatornahálózat cserével (mivel az épületet 10 éve nem lakják). A közművek is kikötésre kerültek.
Menet közben azomban kiderült, hogy melléképület engedély nélkül épült, mert nincs rajta a térképmásolaton. Az előző tulaj és az Építési Hatóság sem tudodtt előkeríteni semilyen iratot az épületekkel kapcsolatban.
A kérdésem arra irányulna, hogy milyen módon kérhető fennmaradási engedély az épületre, ha azt jelenlegi formályában nem szeretnénk megtartani? Az Építési hatóságnál azt mondták kell villamossági gépészeti és tartószerkezeti szakvélemény, de ha se gépesítve, se közművesítve nincs az ingatlan jelenleg, akkor milyen módon oldható ez meg?

Köszönöm a segítséget előre is!

Üdvözlettel:
Annamária

Tisztelt Fórumozók!

Fennmaradási és továbbépítési kérelmet kell benyújtanunk, mert a kivitelezőnk nem várta meg a 15 napot az ÉTDR-be való feltöltés után. (Jó idő van, mire várjunk, úgyse jön senki ellenőrizni.)Mire számíthatunk? Hogyan tovább? Valóban annyi a teendőnk, hogy újra feltöltjük a módosított terveket, mivel így már csak engedélyköteles lehet az építkezés,és újra indul a 15 nap? Tisztában vagyok vele, hogy bírságra is számíthatunk, ez ilyen esetben kit terhel? Építettőt vagy kivitelezőt? “Csak” az alapot ásta ki. Szeretnénk még idén benyújtani a kérelmet a bank felé ezért lényeges, hogy mennyi a várakozási idő. Köszönöm szépen.

Tisztelt Fórumozók!

Az alábbi ügyben kérnék segítséget.

Adott egy lakóház amely 2014ben építési engedélyt kapott ,60 nm2.
A munkálatok elkezdődtek és be is fejeződtek , mindent szakember illetve hozzáértő végzett viszont kalákába...nem volt műszaki vezető és épìtési napló sem készült..2019-re miután lejárt az 5 év az engedélytől számítva sem lett rá lakhatási engedély kérve.
Eltérés minimális a házon( pl. Nem került a beleírt üvegtégla beépítésre illetve a wc nem lett leválasztva a fürdőtől) beépítettségi szint megmaradt ez jelenleg 26 %.
Ha jól értelmezem a jogszabályokat...erre fennmaradási engedélyt lehet már csak megkérni illetve erre a házra még a 2014-es szabályok vonatkoznak ?
Azért kérdezem mert pl. olvastam hogy saját célra épített ingatlannál már nem kötelezö az építési napló illetve műszaki vezető...számíthat a tulaj büntetésekre ezek alapján?

Előre is köszönöm!

bokros66
Fennmaradási engedély csak a szabálytalanul végzett építési munka jogkövetkezményeként értelmezhető, és alkalmazható.
Fennmaradási engedély csak arra az építményre adható, amely megfelel rá vonatkozó országos érvényű építésügyi szabálynak, más hatósági előírásoknak, és a helyi építési szabályzatnak, vagy szabályossá tehető.
A telek nagyobb beépítettsége lehet elutasítási ok, mivel így az építmény nem felel meg a helyi építési szabályzat előírásainak. Szabályossá esetleg tehető az építmény átalakításával, részleges elbontásával. Ez azonban vélhetőleg nem opció, így gondolom szóba sem jöhet.

Természetesen a hatósági eljárás lefolytatható, a jogorvoslat is kimeríthető, akár perre is vihető, de egyik hatóság és a bíróság sem jogosult a helyi építési szabályzat alól eltérést engedélyezni.
Az eddig leírtakból azt feltételezem, hogy alapból nincs jogalap fennmaradási engedélyt kérni, mert nem történt szabálytalan építési munka végzése. A legnagyobb hibát szerintem az vétette, aki a terület ársorolását kérte, de nem kérte hozzá a megfelelő beépítési százalék biztosítását. Lehet, hogy más lakóterületi besorolás kellett volna.

Tisztelt "nanemaaa" es Kedves forumozok!

Tenyvazlat:
2017-ben vettem egy pekseget, ami GKSZ ovezetben volt. 4 lakasos Tarsashazat szeretnek letrehozni belole,mivel az epulet rendkivul jo allapotban van, 1980-ban epult.
Megkerdeztem a tervezomet,ill. Az Ephatot,h ennek mi a menete. Azt mondtak eloszor az ovezeti besorolasnak feleljek meg, tehat kerjek rendeltetes modositast. Mivel a szomszedos epuletek is Lke-1 -ben vannak igy a foepitesz asszony azonnal azt mondta rendben lesz a dolog.
Majd 2018-ban felhivott,h elfogadtak, de van egy kis baj, mert a telek 800m2, az ingatlan rajta 300m2. A regi besorolas szerint 60% a beepitettseg, az uj szerint viszont csak 30% lesz. Kerdeztem,h akkor ez esetben mi a teendo? Azt mondta majd a tervezo ker ra egy Fennmaradasi engedelyt es kesz. Ok....
Aztan nagy nehezen iden nyaron megkaptam a jogeros papirt az atminositesrol es kezdeni is akartam az atalakitasi munkakat.
A tervezommel bementunk a foepitesz asszonyhoz,hogy akkor segitsen a fennmaradasival kapcsolatban, mondja el mi a teendonk . . mire kozolte,hogy nem emlekszik ra,hogy ilyet mondott volna,menjunko le az Ephathoz,ok majd segitenek. Ott azonnal azt mondta a vezeto,hogy o bizony semmilyen fennmaradasit nem ad ki, vagy bontsunk le 60m2-t, vagy vegyek a telekhez meg 200m2-t. A ketto kozul egyik megoldas sem lehetseges, nem bontok, teruletet sem tudok venni.

Kerdes:

• miert utasitottak el azonnal (egyebkent egyaltalan nem jo a kapcsolatom a hatosaggal!!)
• letezi,hogy tenyleg nem adhatnak ki fennmaradasit,meg akkor sem ha az epulet bizonyithatoan kb 40 eve epult!?
• befolyasolhatja az,h gazdasagibol lako ingatlan lett? Ilyen esetben mar nem is lehet fennmaradasit kerni?

Azt mondta a no (akivel n m vagyok jo viszonyba), hogy ne is adjam be a kerelmet,mert ugy is elutasitja.
Az Ugyvedem meg azt mondja adjuk be,ha masod fokon is elutasitjak (es tenyleg a jogszabalyok miatt lenne ra lehetoseg), akkor majd a Birosag helyre rakja oket!

Mi tevo legyek ? ? ?

A jogi segitseg -ha az itteni szakember ugy iteli meg,hogy jogosult vagyok a fennmaradasi engedelyre . . es ezt el is intezi- komoly osszeget erne meg nekem!

Varom megtisztelo valaszat a szakembernek es a forumozoknak!

Tisztelettel:
egy pest megyei epitesi vallalkozo

borgtrade@gmail.com

hozee1
Szerintem az utolsó hozzáfűzésedben találtál rá a megoldásra. Milyen alapon és milyen okirat alapján tüntette fel az épületet a földhivatal? Ha van épület, akkor neked már nincs tovább dolgod, mert ennél "épületebb" épület már nem lesz.

Vagy rosszul értelmezem,és a fennmaradásinak már meg kellett lennie ahhoz, hogy a térképre felkerülhessen az épület?

• h-

Kedves Mindannyian,

Valaki légyszi picit világosítson fel.
Kinéztünk egy házat megvételre. A ház '90-ben épült, de sosem készült el teljesen, ~ szerkezetkész (falak, tető, nyílászárók, villamos és vizes kiállások vannak, de semmilyen beépített elem -pl kapcsolók, radiátor, szaniter- nincs).
A ház nemrég került fel a térképre, mert az sem volt, de most ezt az eredeti tervek alapján pótolták.
HA jól értem az olvasottakat, akkor első lépésben fennmaradásit kellene kérnem,mint tulajdonos, amit bírság kiszabása mellett adnak meg (ha minden stimmel építésügyileg). A fennmaradási megléte után pedig befejezhetem a házat, és kérhetem a lakhatásit?
A fő kérdésem, hogy a bírság kiszabására vonatkozó információm helyes-e, mekkora lehet ennek mértéke? A ház pince+fsz+emelt, kb 3*100m2
A folyamatot jól értem-e
Milyen további költségek várhatók az engedélyezés közben

kösziii nagyon előre is

h-

Már ha a bejárat a pincébe megy. Egyebekben 3 m a minimum.
2,5 m

„Az épület pinceszintjén és alagsori szintjén lévő helyiségeinek, tereinek nyílásai, nyílászárói, szellőzői a telek oldalhatárán vagy a telek oldalhatárától 1 m-en belül álló határfalán nem lehetnek.””

A 2,25m az = 2,25m.
Az 1m-en belüli tiltás pedig a 0,01-1,00 m-ig terjed.

„Bejárati ajtóra ugyanúgy vonatkozik, mint ablakra? Az se lehet ott?”

Végülis ha valaki 1,8 magasban 0,4 m2 felületen be tud menni, akár hívhatjuk ajtónak is.

Viccet félre, nem. A szabály azt írja le, hogy mi lehet. Más nem.

Köszönöm!
Szóval kijavítás az szóba sem jöhet, csak a bontás? Ez rosszul hangzik.
Bejárati ajtóra ugyanúgy vonatkozik, mint ablakra? Az se lehet ott?

Bocsi ez lemaradt, pedig ez a lényeg:

„(4) * Az épületnek a telek oldalhatárán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró, a telekhatár felé lejtő tetőfelületén csak tároló-, közlekedő-, tisztálkodó-, főzőhelyiség és illemhely, legalább 1,80 m-es mellvédmagasságú és helyiségenként legfeljebb 1 db 0,40 m2 nyíló felületű szellőzőablaka, szellőzőnyílása lehet. Az épület pinceszintjén és alagsori szintjén lévő helyiségeinek, tereinek nyílásai, nyílászárói, szellőzői a telek oldalhatárán vagy a telek oldalhatárától 1 m-en belül álló határfalán nem lehetnek.”

Napvitorla

Az OTÉK szerint:
„37. § (1) * Épületnek a szomszédos telekkel közös határvonalán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró, a telekhatár felé lejtő tetőfelületén nyílászárót, nyílást, szellőzőt - a szellőzőkürtő, a tetőkibúvó és a (4) bekezdésben említettek kivételével - létesíteni nem szabad.

(2) * A szomszédos telekkel közös határvonalon álló határfalban (tűzfalban) kiképzett légaknára kizárólag nem huzamos tartózkodás célját szolgáló és nem tűzveszélyes anyag tárolására igénybe vett helyiségek szellőzői vagy a helyiség alapterület legfeljebb 1/10-ed részének megfelelő nyílófelületű szellőzőablakai nyithatók, a szellőzésre vonatkozó általános előírások megtartásával és legalább 1,80 m-es mellvédmagassággal.”

Nem fogsz rá fennmaradási engedélyt kapni, át kell alakítani szabályossá, vagy ha az nem lehetséges, akkor le fogják bontatni az épületet. Az építésfelügyeleti hatóságnak nem feladata a tervek előzetes felülvizsgálata, majd megteszik a kivitelezés ellenőrzésekor. De mivel ez egyértelműen tervezési hiba, a költségeket vélhetőleg rá lehet verni majd a tervezőre. Persze bíróságon.

Érdemes lett volna feltöltés előtt egyeztetni a főépítésszel.

Ajtó mindenképpen nyitható, mert a másik ház megfelelő távolságra van, ablak csak akkor, ha más irányból nem lehetséges és szellőző ablakok.