Már ha a bejárat a pincébe megy. Egyebekben 3 m a minimum.
2,5 m

„Az épület pinceszintjén és alagsori szintjén lévő helyiségeinek, tereinek nyílásai, nyílászárói, szellőzői a telek oldalhatárán vagy a telek oldalhatárától 1 m-en belül álló határfalán nem lehetnek.””

A 2,25m az = 2,25m.
Az 1m-en belüli tiltás pedig a 0,01-1,00 m-ig terjed.

„Bejárati ajtóra ugyanúgy vonatkozik, mint ablakra? Az se lehet ott?”

Végülis ha valaki 1,8 magasban 0,4 m2 felületen be tud menni, akár hívhatjuk ajtónak is.

Viccet félre, nem. A szabály azt írja le, hogy mi lehet. Más nem.

Köszönöm!
Szóval kijavítás az szóba sem jöhet, csak a bontás? Ez rosszul hangzik.
Bejárati ajtóra ugyanúgy vonatkozik, mint ablakra? Az se lehet ott?

Bocsi ez lemaradt, pedig ez a lényeg:

„(4) * Az épületnek a telek oldalhatárán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró, a telekhatár felé lejtő tetőfelületén csak tároló-, közlekedő-, tisztálkodó-, főzőhelyiség és illemhely, legalább 1,80 m-es mellvédmagasságú és helyiségenként legfeljebb 1 db 0,40 m2 nyíló felületű szellőzőablaka, szellőzőnyílása lehet. Az épület pinceszintjén és alagsori szintjén lévő helyiségeinek, tereinek nyílásai, nyílászárói, szellőzői a telek oldalhatárán vagy a telek oldalhatárától 1 m-en belül álló határfalán nem lehetnek.”

Napvitorla

Az OTÉK szerint:
„37. § (1) * Épületnek a szomszédos telekkel közös határvonalán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró, a telekhatár felé lejtő tetőfelületén nyílászárót, nyílást, szellőzőt - a szellőzőkürtő, a tetőkibúvó és a (4) bekezdésben említettek kivételével - létesíteni nem szabad.

(2) * A szomszédos telekkel közös határvonalon álló határfalban (tűzfalban) kiképzett légaknára kizárólag nem huzamos tartózkodás célját szolgáló és nem tűzveszélyes anyag tárolására igénybe vett helyiségek szellőzői vagy a helyiség alapterület legfeljebb 1/10-ed részének megfelelő nyílófelületű szellőzőablakai nyithatók, a szellőzésre vonatkozó általános előírások megtartásával és legalább 1,80 m-es mellvédmagassággal.”

Nem fogsz rá fennmaradási engedélyt kapni, át kell alakítani szabályossá, vagy ha az nem lehetséges, akkor le fogják bontatni az épületet. Az építésfelügyeleti hatóságnak nem feladata a tervek előzetes felülvizsgálata, majd megteszik a kivitelezés ellenőrzésekor. De mivel ez egyértelműen tervezési hiba, a költségeket vélhetőleg rá lehet verni majd a tervezőre. Persze bíróságon.

Érdemes lett volna feltöltés előtt egyeztetni a főépítésszel.

Ajtó mindenképpen nyitható, mert a másik ház megfelelő távolságra van, ablak csak akkor, ha más irányból nem lehetséges és szellőző ablakok.

Kedves Fórumozók!
Építkezés alatt állunk és a ház egy hosszú, keskeny telken lesz, hosszában, ikerszerűen, két lakással. Egyszintes épület. Mindkét szomszédos telken áll már ház. Az egyik oldalon 2,25 m- kell min. elhagyni a kerítéstől.(az építménymagasság fele). Ez így is lesz, de ezen az oldalon lesz mindkét lakás bejárata, sőt ablakok is nyílnak erre. A szomszéd ház a kerítéstől 5 m-re van. Milyen problémánk adódhat ebből és milyen büntetésre számíthatunk, mert nagyon valószínű, hogy ez vár ránk. Kaphatunk e egyáltalán fennmaradási engedélyt, mert hatóságit nem hiszem, hogy kapunk. Sajnos a telek keskenysége és iker volta miatt nem lehetett megoldani másként. Az e naplóba nem jött észrevétel a hatóságtól. Mire számíthatunk?

Lazcsa
Jelenlegi szabályok szerint a tetőtér mindenfajta engedély nélkül beépíthető, ha ezzel az épület térfogata nem növekszik. Természetesen nem ártana megnézni a hatóságnál az eredeti engedélyeket, hátha vonatkozott a tetőtérre is, és akkor vélhetőleg előírták a használatbavételi engedély megkérésének kötelezettségét. Ez esetben a használatbavételi engedélyt meg kell kérni. Utána már csak az alapító okiratot kell módosítani és az ingatlannyilvántartásba bejegyeztetni.

Rased
Megkaptad az illetékes hatóságtól a választ, ennél többet más se fog tudni mondani. Mivel nem az engedélynek megfelelően építette az építtető a gazdasági épületet, így semmiféle szerzett jogról nem beszélhetünk.

Kedves Illetékes,

Segítséget szeretnék kérni.
Vásároltam 2 éve egy lakást. Egy 4 lakásos társasház egyik lakása. Ez a lakás belső 2 szintes, aminek a felső szintjére úgy tudjuk hogy nincs meg a használatba vételi engedély. A tulajdoni lapon is csak 70 nm szerepel. Ez az alsó szint mérete. A felső szintre az alapító okiratban is le van írva, hogy nekem van rá kizárólagos használatom. Nem mint padlás funkcionál, hanem teljes értékű szobák vannak azon a szinten is. Már előttem 2 tulajdonosnál ez volt a helyzet. Teljesen be van építve, szobák vannak, fürdő került kialakításra már régen. Szeretném ezt a részt is jogilag rendezni.
Abban szeretnék segítséget kérni, hogy milyen teendőim vannak ezzel kapcsolatban illetve mire számíthatok?
Megközelítőleg ennek mekkora anyagi vonzata lehet majd?
Az épület a 80-as években épült, azóta rendezetlen jogilag a felső rész sajnos.

Köszönöm a segítő válaszokat.

Üdv,
Cs@besz

Kedves Fórumozók!
Segítséget kérnék külterületi ingatlannal kapcsolatban, amelyen gazdasági épület áll. Építési engedéllyel épült 1992-ben, de a használatbavételi engedély nem lett rá megkérve, mivel a telken belül nem oda és nem a tervek szerint épült. Az alapterület egyezik,de a kivitelezés nem és egy utólagos melléképülettel is megtoldották.A 3% beépítettséget ezzel együtt éri el a terület. Az önkormányzat hatósági osztályán azt a felvilágosítást kaptam, hogy a melléképület mindenképpen bontandó, mivel ma már a telek méret (2100 nm2) nem éri el a HÉSZ szerinti minimálisan szükségeset (2700 nm2), így nem lehetne rá építeni, de mivel építési engedéllyel épült, az eredeti épületre kérhetek fennmaradási és használatbavételi engedélyt. Azonban meg kell felelni a gazdasági épületnek a mai szabályozásnak. Pala tető csere cserép tetőre, nem engedélyeznek orom falon teraszt-így bontanom kellene (településképi vélemény miatt), kis méretű téglából épült kémény cseréje, zárt rendszerű szennyvíztároló, . Érdeklődnék, hogy a jelenlegi épületet milyen módon lehet legalizálni ekkora beruházás, átépítés nélkül, illetve a melléképület fennmaradására van esetleg lehetőség? Előre is köszönöm!

Marion99
Nem a szomszédnak kell tanúskodnia, hanem annak a személynek, aki az adott tényt tanúsítani tudja. lehet ez a Brazíliában élő nagybácsi is, aki hazalátogatásakor látta, esetleg egy családi fotón meg is örökítette az adott építményt. Mellesleg egy építés időpontjának igazolásának csak egyik módja és eszköze a tanú, azért szokták ezt használni, mert ez a legkönnyebb, hiszen a szomszédoknak alapvető érdeke, a jószomszédi viszony fenntartása, így bárkinek bármit leigazolnak, adásvételit aláírnak tanúként utólag, ha kell.

https://www.kemek.hu/…sagi_biz.pdf

Nézd-csak, nem is kellenek tanúk...

alfateam

Jó, de valahol csak van egy határ! Vagy nincs? Ezek nagy telkek, ha a harmadik szomszéd igazol, azzal az erővel két utcával odébbról is igazolhat valaki, ugyanúgy egyik igazolása sem releváns, amikor egy utcafrontról nem látható épület kapcsán van a probléma :(

Nincs ilyen előírás, hogy csak a közvetlen szomszéd a szomszéd, lehetsz te a tőled 100 méterre lakóval is "szomszédi" viszonyba.

Hatósági bizonyítvány kiállításával kapcsolatban találkozott-e már valaki ezzel az esettel, és mi a megoldás? Elvben minden szép és jó lenne, de kéne a szomszédoknak tanúskodni, azonban nincs olyan szomszédunk, aki 10 évnél régebben lenne tulajdonos (a legközelebbi ilyen a harmadik szomszéd, több, mint 100 méterre). Ilyenkor ki tanúskodhat? Lehet ettől eltekinteni erre hivatkozva, vagy ilyenkor így jártunk?

Igen. Az átalakítás lehet a fennmaradási engedély része is. Ha szükséges.

Tehát ha átalakíttatom a házat hogy megfeleljen a jelenleg érvényes helyi építési szabályzatnak akkor ki lehet kérni fennmaradási engedélyt az épületre?
Nem találnak semmiféle építési engedélyt, használatbevételi engedélyt az ingatlanhoz.

A kapott levélben foglaltak kissé füllentés szagúak. Vagy használatbavételi, illetve fennmaradási engedély kellene a feltüntetéshez, vagy hatósági bizonyítvány.
A probléma az, hogy a hatósági bizonyítványt sem adhatja ki az építési hatóság, ha a megvalósított épület nem felel meg az országos érvényű kötelező és az eseti hatósági előírásoknak, továbbá a helyi építési szabályzatnak. Ha az épület a jelenlegi állapotában már 10 évnél régebben megépült volna, akkor a hatóság megvizsgálhatná, hogy a létesítésekori szabályoknak megfelelt-e? Abból, hogy erről a levél nem beszél, két dologra következtethetünk. 1. Nem 10 évnél régebbi, ami számodra azért rossz, mert ha építésrendészeti eljárás indul az ügyben, akkor akár el is bontathatják a házat. 2. Lehet, hogy 10 évnél régebbi, de már az akkori szabályoknak se felelt meg. Mindkét eset következménye, hogy az épület soha nem kerül feltüntetésre az ingatlan-nyilvántartásban. Ennek számodra szintén két hátránya van: 1. ha valaha építési engedélyhez kötött bármilyen építési munkát akarsz majd végezni az épületen és közben a szabályok nem változnak számodra kedvezően, akkor azt nem fogod megkapni. 2. Mivel soha nem fogod tudni az épületet feltüntettetni, így nem, vagy csak nagyon nehezen fogod tudni eladni, ha egyszer mégis e mellett döntenél. 3. Ha 10 éven belüli az épület, akkor te fogod lebontani, ha mégis eljárás indulna a szabálytalan építés miatt.

Tisztelt szakértők!
Kinéztünk egy házat,ami a valóságban négyzet, de kiderült hogy a térképen L-alakú.
Megkértem az eladót hogy fennmaradási engedéllyel jegyeztesse be az engedély nélkül hozzáépített részt és nyélbe is üthetjük az adás-vételt.
Ilyenkor jött a fekete leves:

Kedves Tamás!

A gödöllői polgármesteri hivatalban voltunk és kértünk hatósági bizonyítványt, hogy kijavíttassuk a földhivatalba a helyszínrajzot, mert nem egyezik meg a valóságos állapottal. A földhivatali rajzon egy "L" alakú épület van berajzolva. Nem találtunk a Pest megyei levéltárban az ingatlannal kapcsolatos iratokat, építési engedélyt vagy használatba vételi engedélyt. Ezek nélkül nem módosítható a helyszínrajz. Az ingatlan be van rajzolva, de "L" alakú, ezt nem tudjuk átrajzoltatni, hogy négyzet alakú legyen. Erről az önkormányzatnak kell kiadni hatósági bizonyítványt, de nem ad ki, mert nincs építési engedélyünk. Ezt próbáltuk kérni a megyei levéltárból. De ott se kaptunk. Az önkormányzatnál is kértük, de nem találtak építési engedélyt.

A polgármesteri hivatal, építési hatósága nem ad fennmaradási engedélyt, mert a jelenlegi hatályos építési előírásoknak nem felel meg, mert az oldalkert mérete nincs 5 méter. Mellékelem a megosztási vázrajzot, amit a földhivatalban kaptunk.

Tudnának segíteni hogy ilyenkor merre tovább?
Az ingatlan kb. minden álmunk lenne, nem szeretném elengedni ezt a dolgot...

Ha valaki Gödöllő környékén megtudja oldani a problémát kérem jelentkezzen: patko.tamas@freemail.hu

Nagyon szépen köszönöm a segítséget.
Tisztelettel: Tamás

sziasztok az épületemhez építettem egy 45cm magas alapzatú 20m2 teraszt 2,6 méter gerincmagasságú tetővel. a terasz alapzata és a tető sincs bekötve a házba. Nem zárt teljesen nyitott a terasz. Fennmaradási engedély esetén mekkora a bírság?

Kell erre engedély?

frita
A válasz valószínűleg a helyi építési szabályzatban van. Az építési hely egyébként független attól, hogy a telken a meglévő épület hol áll. A korábbi szabályok szerint megépített épület simán szabálytalanná válhat az által, hogy például kilóg az építési helyről. Innentől az az alap kérdés, hogy egy szabálytalan helyen álló épület az építésügyi szabályok figyelembevételével egyáltalán bővíthető-e? Vannak olyan települési helyi építési szabályzatok, melyek ennek a lehetőségét alapból kizárják.
Mellesleg a bővítményt nem az építési hatóság akarja elbontatni, hanem az építésfelügyeleti hatóság.

Tisztelt fórumozók! Egy külterületi ingatlanom van, azon egy lakóházzal. Ennek a lakóháznak a bővítése folyik- egyszerű bejelentéssel. A meglévő lakóépület az utcavonaltól kb. 1,5 m-re van, a bővítmény egy kicsivel hátrább- kb.3,00 m-re . A helyi építési szabályzat alapján 5,00 m az előkert mérete. Mivel a telek beépített, ezért kialakult az előkert mérete. Az építésügyi hatóság el akarja bontatni a bővítményt, mivel az nincs 5,00 m-re az utcavonaltól. Ez jogos lehet? A szomszédos telkek mind beépítettek, sehol nincs 5,00 m-es előkert, jellemzően 0-3 m között vannak az épületek. A jogszabályok alapján épületet építési helyen lehet építeni. Az építési hely az előkert-oldalkert-hátsókert által határolt hely. Én még nem találkoztam olyan építési hellyel, ahol az építési hely az utcavonal felőli része tört alakú, a kialakult és a kialakult uráni rész meg 5,00 m. Tud valaki segíteni ?