Vételi jog

A bíróságon lehet kérni a közös tulajdon megszüntetését (magához váltással).

Kedves jogban járatos segítők!

Adott egy 80m2-es családi ház. Ez váláskor ketté lett osztva. A válóperi iraton vagyonmegosztásként 50-50%-ban tulajdonos a volt férj és feleség. Földhivatalban nem osztották ketté, mert akkor nincs meg a minimum telekméret. A ház ketté lett falazva, a telek kerítéssel elválasztva. A közüzemi díjakat a férj fizeti, minden mérő a nevén van. Ő fizeti rezsit és a ház banki részleteit gyermek tartásdíj fejében. Aztán a gyermek nagykorú lett, elköltözött. A volt férj továbbra is fizet mindent. A ráeső részt egy darabig fizeti a volt feleség. Majd egyszer csak nem. Mérőket nem volt hajlandó felszereltetni. A nőhöz közben új férj költözött. Innentől ketten használnak mindent a másik oldalon. Ekkor volt férj, miután a létfenntartása került veszélybe,mert mindent fizetett, hisz a nevén van, lekötötte a másik oldalt a villanyóráról és a gázról. (Ekkor már több százezer forintos tartozás állt fent a másik fél részéről.) Marad a víz, a banki részletek, a szemétszállítás és a biztosítás amit volt férj fizet. A volt feleség és új férje nem nagyon szeret dolgozni. Viszont jól élni igen. Ezért kölcsönöket vesznek fel. Természetesen nem fizetik a részleteket, így a tartozást a házra terhelik, földhivatali bejegyzés történik. A telek általuk birtokolt fele mocskos, szemétlerakó, méteres gazzal, rovarokkal, rágcsálókkal, plusz egy robbanómotoros generátor, ami erős zajt és rengeteg égésterméket eredményez. Aztán a volt férj egy örökség kapcsán felajánlja, hogy megvásárolja a másik oldalt. Ez mindenkinek jó megoldás, hiszen letudható az adósság, az összegből vehetnek egy új lakást, lesz villany, fűtés. Itt megszűnik a kosz, rendetlenség és bűz, valamint nem kell mások fogyasztását fizetni. Szerintem két út lehetséges. Az egyik, a fenti, amivel mindkét fél jól jár. A másik, ami senkinek nem jó, mert akkor említettek arcába kell tolni, hogy innentől a tartozást visszamenőleg és kamatostól fizetik, perelünk, aminek kimenetele még laikusként is erősen sejthető, hogy nem fog a javukra eldőlni... Nem hajlandóak semmilyen megegyezésre, nekik ez így rendben van, hogy más fizet, sőt még ők vannak megsértve és keresztbetesznek, ahol tudnak... Mindenről van bizonyíték, számlák, elismervények, stb. A válásig visszamenőleg. Kérdés, jogilag milyen lehetőségek vannak arra, ami erkölcsileg és józan ésszel tiszta ügy? Mi lehet buktató, amire figyelni kell, illetve mennyi időre számítsunk? Van-e, lehet-e elővételi jog? Esetleg specialista ajánlásáért nagyon hálás lennék.

kedves Krisztina!
A jelenlegi bérlő és Ön közöttit vélem színleltnek. Egy bérlőnek- még ha az önkormányzattól is bérli a lakást- nincs tulajdonjoga. Ergo nincs mit korlátozni. Az önkormányzati bérlakás bérleti joga csak nagyon szűk körben ruházható át. Ebbe nem fér bele az Ön által leírt konstrukció.

Kedves DrAttika!

Nagyon köszönöm válaszát, de sajnos nem teljesen értem. Az önkormányzat és a bérlő közötti szerződést tartja Ön színleltnek, vagy a köztem és a bérlő közötti előszerződést?

A lakások elidegenítésére vonatkozó önkormányzati rendeletben nincsen elidegenítési korlátozás (az Alkotmánybíróság szerint az ilyen korlátozás a tulajdonjogot korlátozza, tehát semmis), úgyhogy melyik jogszabály megsértése merül fel?

Köszönettel,
vkrisztina2

Kedves vkrisztina2!
Ez az ügylet jogszabály kijátszására irányul, egy színlelt szerződéssel spékelve, tehát semmis.Ne várja, hogy ebben ügyvéd tanácsot ad.

Kedves Fórumolvasók!

Egy éppen most megvásárolhatóvá vált önkormányzati lakással kapcsolatos a kérdésem, amiben tanácsot szeretnék kérni. A lakást a benne lakó bérlő nem tudja megvásárolni, anyagi okok miatt. Éppen ezért olyan valakit keres, aki kifizetné helyette az önkormányzatnak fizetendő vételárat, majd ő azonnal tovább eladná az illetőnek a lakást, a különbözettel pedig elköltözne egy kisebb ingatlanba.
Konkrétan, ha kifizetem az önkormányzat felé az összeget, a lakás tulajdonjoga csak akkor kerül a mostani bérlő nevére és csak ezután van joga azt adásvételi szerződéssel eladni. Elméletileg azonban lehetséges, hogy utána nem írja alá nekem az adásvételi szerződést, az előszerződéssel meg nem sokra megyek, ha esetleg már másnap eladja egy harmadik személynek, és nincs semmi a nevén. Kérdésem, hogy lehetséges-e azt bebiztosítani, hogy ha kifizetem a bérlő helyett az önkormányzati eladási árat, a lakás utána végleges adásvételi szerződéssel az én tulajdonomba kerüljön? Nagyon hálás lennék a válaszokért. Köszönöm.

„amennyiben a vételi jog gyakorlására sor kerül, akkor lesz tisztázva, melyik tulajdonos hogyan kéri a saját tulajdonrésze vételárának kiegyenlítésének módját.”
Pardon?

Ha a vételi jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetik, akkor az kihat az esetlegesen elővásárlási jogával élő új tulajdonosra is.

Köszönöm a választ!

Én is így gondoltam, csak közben felmerült bennünk az, hogy az egyik tulajdonos később megfúrhatja az elővásárlási jogával a dolgot, ezért elgondolkoztunk azon, hogy már most beszerezzük tőlük, ha egyébként csak később, a vételi jog gyakorlásánál lesz rá szükség.

Azért merült fel, hogy adásvételit kötnek, mert a vételi jog a tulajdonosok közötti megosztás tekintetében több ingatlanrészt foglal magába, és amennyiben a vételi jog gyakorlására sor kerül, akkor lesz tisztázva, melyik tulajdonos hogyan kéri a saját tulajdonrésze vételárának kiegyenlítésének módját.

Majd a gyakorláskor. Milyen adásvételit kötnek? Az ügyvéd nem mondta el, hogy nem lehet valamit kétszer megvenni?

Tisztelt Hozzáértők, Kedves Fórumozók!

Egy osztatlan közös tulajdonú (belterületi) ingatlanra vételi jog lesz alapítva.

Az elővásárlási jog tekintetében a vételi jogot alapító szerződés aláírását és annak földhivatalba történő bejegyzését megelőzően kell beszerezni a lemondó nyilatkozatokat, vagy azok majd a vételi jog gyakorlása esetén szükséges? (A felek úgy állapodtak meg, hogy az egyoldalú nyilatkozat mellett adásvételi szerződést is kötnek.)

Tisztelt Fórumozók!

Fogyasztási kölcsönt vettem fel a banktól autó vételre.
Megcsúsztam 3 havi díjjal felmondták szerződést.
Odaállt a házunk elé a trailer és elvitték a kocsimat.
Arra hivatkoztak,hogy vételi joguk véletbe lépett.

A vételi joguk 2012 junisban lejárt.

Viszont velem aláírtattatak még egy öt éves vételi jogról szóló megállapodást 2012 márciusban.

A szerződésben az van benne ,hogy csak akkor vihetuik el a kocsit - akár kényszerintézkedéssel is- ha előbb élnek a vételi joggal.
Szerintem a második megállapodás már nem érvényes.

Arra hivatkoznak a levelükben,hogy nem a régi vételi jog lett meghosszabbítva hanem újat kötöttek velem és ezt nem tiltja semmilyen jogszabály.

Ha tudtok , segítsetek.

Üdv
Ilona

„A megállapodás és a szerződés között van egy lényeges különbség. Előbbinél nincs bíróság által kikényszeríthető kötelezettség.”
Ugye, viccelsz? Bár ez viccnek is elég rossz.

Nem keverem, egyik sem kapcsolódik a témához, úgyhogy passzolt.

Scherlock!
Hogy jön ide a "Nemo judex.." Ne keverd már. A "Nemo plus iuris.." elvvel. Előző azt mondja, hogy senki nem lehet bíró a saját ügyében, az utóbbi pedig azt, hogy senki nem ruházhat át több jogot, mint amivel rendelkezik.

A nemo iudex sua causa sem érvényesült, de egyiknek sincs hozzá köze. Semmiben sem különbözik ez attól, mint amikor kiskorú ad el ingatlant, gyakorlatilag neki sincs rendelkezési joga(igen, most kezdjük el lovagolni azon, hogy "márpedig van, mert a Ptk..." - kitörölheti vele, ha a gyámhivatal nem adja meg az engedélyt).

KBS! A megállapodás és a szerződés között van egy lényeges különbség. Előbbinél nincs bíróság által kikényszeríthető kötelezettség.
Hogyan köthettél olyan szerződést, amikor olyan jogot ruházott át valaki, amivel nem rendelkezett?
"Nemo plus iuris..." elv nem érvényesült.

Neked ahhoz semmi közöd.

...,"az átruházandó ingatlant megszerzi"És ha ez nem fog sikerülni,mivel az opciós joguk lejárt??Akkor az "új tulajdonos"engem fog zaklatni,vagy rosszabb esetben járhatok bíróságra.Legalábbis én ettöl félek.

„Adás-vételi szerződést,hogy lehet kötni egy ingatlanra” Ugyanúgy, mint a tulajdonában lévőre. Pl. írásban.
Az ilyen szerződés magában foglalja az eladónak azt a kötelezettségét, hogy az átruházandó ingatlant megszerzi.

Ha jobban belegondolok, egyszer csináltam is ilyet; egy házassági közös vagyont felosztó szerződésben rendelkeztünk olyan ingatlanról, amely a megállapodáskor még a feleség apjáé volt.

A hírdetésnek nyoma nincs,pedig szívesen belinkeltem volna-most néztem meg.Ezek szerint levették.Két hete én egy ajánlott levélben kértem némi magyarázatot a hírdetéssel kapcsolatban,de erre válasz nem érkezett azóta sem.
Adás-vételi szerződést,hogy lehet kötni egy ingatlanra,ami nem az eladó fél tulajdona??Ezt nem igazán értem...azonkívül,hogy szokatlan.

Nem csak hirdethetek, hanem adásvételéi szerződést is köthetek olyan ingatlanra, amely nem az enyém. Nincs ebben semmi érvénytelen, legfeljebb szokatlan.

Ha hasznos jogi tanácsot akar, akkor linkelje be a hirdetést.

A hírdetésből nem derül ki kinek a tulajdona,de ez az ingatlanok eladásával foglakozó oldal,a pénzintézeté.Az enyémen kívül van még vagy harminc eladó lakás,gondolom amiket már elvettek a tulajdonosoktól.

A hirdetés maga nem jogellenes, de a tartalma miatt minősülhet csalásnak. Saját tulajdonként hirdetik?