Vételi jog

Fórum → ingatlanügyek
régebbi elöl     új hozzászólás

zünüke # 2012.10.19. 23:12

Sziasztok
Szeretném megkérdezni,hogy a pénzintézetnek joga van-e az internetes honlapjukon árulni úgy egy ingatlant,hogy az még egyenlőre nincs a nevükön.A Földhivatal két alkalommal utasította el őket,mert "zűrzavaros"volt az ingatlan tulajdonjogi bejegyzésük kérelme,valamint kifutottak a törvényben meghatározott 5 évből.Mindezek ellenére,míg folyamatban volt a fellebbezés/elutasítás ismét fellebbezés,ők az ingatlant elkezdték árulni-ami egészen véletlenül derült ki.Nem kellene ezzel a rendőrséghez fordulnom??

köszönöm

Kalim Pál # 2011.03.07. 20:41

Ejha! Ez szórakoztató. :-)

Az interneten található idézetek legnagyobb baja, hogy nehezen ellenörizhetö a hitelességük. /Petöfi Sándor/

Kacsa1111 # 2011.03.07. 10:13

„a biztosítéki célú vételi jog más, szigorúbb megítélés alá esik a bírói gyakorlatban”

nem mondanám feltétlenül szigorúbbnak, inkább csak másnak.
de a vételár meghatározottságának szempontjából úgy látszik egyezik a megítélés.

Kacsa11

Kacsa1111 # 2011.03.07. 10:11

Kedves kbs,

„kiemelném, hogy az eset abból a szempontból is speciális, hogy a felek nem egyszerűen utaltak valamiféle „piaci árra“, aktuális forgalmi értékre“, hanem nagyon precízen meghatározták annak a módját, hogyan kell ezt a „piaci árat“ megállapítani. A bíróságok ezt a precizitást kifejezetten értékelték.”

most azon túl, hogy a döntésből nem olvasható ki ilyen irányú követelmény
(„Nincs akadálya annak sem, hogy vételárként piaci árat kössenek ki. Ebben az esetben a szerződést azzal az árral kell megkötöttnek tekinteni, amely a teljesítési időben alakul ki.”)

kérlek enged meg, hogy korábbi, Dr. Attikához írt hozzászólásomból idézzek (2011.02.22. 08:58):

„ha jól értem, akkor szerinted a Ptk. 375. szakaszában foglalt, a vételár megjelölésére vonatkozó követelményének nem felel meg az, ha a vételár összegszerű megjelölése helyett azt kötöm ki, hogy a vételi jog gyakorlásakor szakértő fogja megjelölni a vételárat (az értékbecslés mechanizmusát nyilván megfelelő részletességgel szabályozva)…”

röviden: bár a bíróságok nem támasztanak a precizitáshoz kapcsolódóan kifejezett követelményeket (azon általános követelményen túl, hogy a vételár meghatározott vagy meghatározható legyen), a gyakorlatban nincs olyan állat, aki nem szabályozná agyon (tipikusan több oldalon keresztül feszegetve a témát) a szerződés ilyen rendelkezését.

még rövidebben: ha csak annyit írnék, hogy "piaci ár", minden rlészletezés nélkül, az is jó eséllyel érvényes lenne.

Kacsa11

Kovács_Béla_Sándor # 2011.03.07. 09:24

Sejtettem, hogy ez lesz. Ez egy szép, tiszta tényállás: vételi jogot alapítottak. Pont.A korábban hivatkozott tanulmányokból viszont kiderült, hogy a biztosítéki célú vételi jog más, szigorúbb megítélés alá esik a bírói gyakorlatban. (Ahogy ebből az esetből kiolvasom, a földhivatali gyakorlatban még inkább.)

Másrészt kiemelném, hogy az eset abból a szempontból is speciális, hogy a felek nem egyszerűen utaltak valamiféle "piaci árra", "aktuális forgalmi értékre", hanem nagyon precízen meghatározták annak a módját, hogyan kell ezt a "piaci árat" megállapítani. A bíróságok ezt a precizitást kifejezetten értékelték. Erősen kétséges számomra, hogy a döntvény lényege átvihető azokra a szerződésekre, amelyekben pusztán az utalás szerepel.

Kacsa1111 # 2011.03.07. 09:16

Kedves kbs,

bocs, hogy ilyen lassan válaszoltam...

a döntés szövegéből kihúztam a sallangot, különben nagyon hosszú lett volna...de ha gondolod, bemásolom ide az egészet, vagy elküldöm neked privátban.

remélem, most már meggyőzettél.:)

Kacsa11

Kacsa1111 # 2011.03.07. 09:14

KGD2004. 114
Eladó és a felperes - mint vevő - között megállapodás jött létre vételi jog alapításáról az eladó tulajdonát képező ingatlanra. A megállapodás rögzíti, hogy a vételárat a megjelölt három - ingatlan-értékbecsléssel is foglalkozó - cég valamelyike végzi. A három cég közül a vevő választ. A szerződés szerint a vételár - a piaci körülményekre tekintettel - módosulhat. Eszerint a vevő az opció gyakorlásától számított 90 napon belül köteles továbbértékesíteni az ingatlant; a továbbértékesítés eredményétől függően - utólag - vételár korrekcióra kerül sor.

A felperes a vételi jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzését kérte. Az első fokú földhivatal a kérelmet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatában az első fokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében az alperes határozatának megváltoztatását és a vételi jog bejegyzésének elrendelését kérte.

A megyei bíróság jogerős ítéletében az alperes határozatát megváltoztatta, és a felperes javára a vételi jogot bejegyezni rendelte. Kifejtette, hogy a vételárat a szerződő felek közvetlenül és közvetett módon egyaránt meghatározhatják. A vételár megjelölése történhet úgy is, hogy a felek azt rögzítik a szerződésben, miszerint elfogadják az általuk közösen kijelölt harmadik személy értékelését. A vételárat nem kell számszerűleg pontosan megjelölni, elegendő, ha a megjelölés alapján az kiszámítható, vagy egyébként megállapítható. Nincs akadálya annak sem, hogy vételárként piaci árat kössenek ki. Ebben az esetben a szerződést azzal az árral kell megkötöttnek tekinteni, amely a teljesítési időben alakul ki. Az alperesi állásponttal ellentétben tehát nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a felek a szerződésben a vételárat ne összegszerűen határozzák meg, az a jövőben a vételi jog gyakorlásakor alakuljon ki. Elfogadható, ha olyan eljárási mechanizmust rögzítenek a szerződésben, amely egyértelmű vételárhoz vezet.

A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a Ptk. 365. § (1) bekezdése feltételként szabja a vételár pontos meghatározását. A vételárat nem tartalmazó opciós szerződés semmis. A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A jogerős ítélet indokolása helytállóan mutatott rá arra, hogy a Ptk. 375. § (1) bekezdése az érvényes vételi jog engedésére vonatkozó szerződés megkötéséhez a dolog és a vételár megjelölését írja elő; nem határozza azonban meg a vételár megjelölésének módját. A következetes bírói gyakorlat szerint a vételár meghatározása - az összegszerű megjelölés mellett - történhet közvetetten úgy is, hogy a felek a szerződésben meghatározott harmadik személy vagy szerv értékmeghatározására utalnak; illetve a vételár számításánál irányadó tényeket, körülményeket jelölik meg, feltéve, hogy azok alapján a vételár pontosan meghatározható. A törvényi előírásoknak megfelelően tartalmazza a vételárat tehát az olyan szerződés is, amely a vételár egyértelmű meghatározását eredményező eljárási mechanizmust rögzít.

Kacsa11

Kovács_Béla_Sándor # 2011.02.24. 12:00

Röviden beírnád a tényállást?

Kacsa1111 # 2011.02.24. 09:49

KGD2004. 114. Vételi jog kikötésekor a vételár meghatározása közvetett módon is történhet (1997. évi CXLI. törvény 39. §, 51. §, 1959. évi IV. törvény 375. §).

Kacsa11

Kacsa1111 # 2011.02.24. 09:31

Kedves Dr.Attika,

nem ismered meg? elgépelés...:)

az ügy, amiből idéztél, mit igazol?
pusztán azt, hogy a vételár összegszerű megjelölése nem semmisségi ok.
ebből nem következik az, hogy a nem összegszerű megjelölése a vételárnak viszont az.
ló-gika...

Kacsa11

Dr.Attika # 2011.02.24. 08:41

Mi az az alafabéta?

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

Dr.Attika # 2011.02.24. 07:39

Tekintettel arra, hogy a perbeli esetben a felek a vételi jogra vonatkozó szerződést írásba foglalták, abban az egyes ingatlanokat és a vételár összegét pontosan meghatározták, továbbá meghatározták azt a végső időpontot is, ameddig az alperes a vételi jogot gyakorolhatja, a szerződés érvényesen létrejött, és az előbb kifejtettekből következően annak semmissége nem állapítható meg.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Gfv. X. 32. 615/1997. sz.)
(Megjelent: A Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteménye 1999/1)

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

Kacsa1111 # 2011.02.24. 07:01

Kedves Dr.Attika,

akkor ismét: vételár nem csak összegszerűen jelölhető meg...

Kacsa11

Dr.Attika # 2011.02.23. 21:53

Szerintem térjünk vissza kuksi70 problémájára.
Ha nincs vételár megjelölve, akkor nem jött létre az opciós szerződés. Ha létre jött volna az akkor is az 1/2-re vonatkozik. Kérdés volt, hogy mit kezdhet az 1/2-ed a tulajdoni hányadával? Hát sok mindent. Beköltözhet, használhatja, átruházhatja stb.
A tartozás viszont az asszony 1/2-ét is terheli, tehát arra is végrehajtást lehet kérni.

kuksi70 !
Javaslom menjen el egy ügyvédhez az összes iratokkal együtt. Rákos daganatot sem lehet interneten kezelni. Ez jogi "rákos daganat". Még kezelhető fajta.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

Kacsa1111 # 2011.02.23. 21:36

Kedves hunfrakk,

átfutottam, majd elolvasom részletesen...
eddig ez a kedvenc részem:

„A biztosítéki vételi jog a zálogjogi szabályok közt a zálogjog érvényesítése cím alatt elhelyezett lex commissoria néven ismert rendelkezések megkerülését célozza. Ezeket azért kell figyelembe venni annak ellenére, hogy a zálogjog körében találhatók, mert a hitelezők éppen azért „találták meg” biztosítéki céllal a vételi jogot, és veszik azt többnyire a zálogjog helyett igénybe, mert a zálogjogi szabályok nem adnak lehetőséget a lejárat előtti megállapodáson alapuló, ill. elszámolás nélküli tulajdonszerzésre.”

nem tudom, hogy sírjak vagy nevessek...hogy egy táblabíró ennyire fogalmatlan legyen...
bakter! melyik társasház projektet finanszírozó bank akar 300 lakást megvenni(akár elszámolás nélkül)???

Kacsa11

Kovács_Béla_Sándor # 2011.02.23. 10:36

Nem kell azt nekem elképzelni. :P

Immaculata (törölt felhasználó) # 2011.02.23. 09:36

... és most képzeld el, hogy egy zseninek milyen nehéz dolga van, amikor meg akar értetni valamit az egyszerű gondolkodású emberekkel.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.02.23. 07:49

Ő se érti. Hát Istenem, nem lehet minden ítélőtáblai tanácsvezető bíró olyan jogi zseni, mint a mi Kacsánk.

hunfrakk # 2011.02.23. 07:39

ítélőtáblai bíró áttekinti a vételi jog témáját
érdemes végigolvasni

http://www.itelotabla.hu/…K_2009_2.pdf

zoli 10 # 2011.02.23. 01:31

Arra alpozom, hogy a "Opciós megállapodásból eredő vételi jog gyakorlásának kijelölésére" okiratban az eredeti jogosult közli a vételárat a 46.200e Ft-t az új vevővel(aki mellesleg a leánycége ugyanaz a két cég vezetése)
A másik érvem pedig az, hogy az opciós szerződés nem forgalomképes, vételi jogosultság mint alakító jog nem testesít meg semmilyen vagyont, önálló vagyoni értéke nincs, hiszen a Ptk. 375. § (4) és a 374. § (4) bekezdése folytán alkalmazandó 373. § (4) bekezdése alapján e jog forgalomképtelen. Mint mellékkötelezettség csak a hitelszerződés engedményezésével jött volna létre jogosultság az opciós szerződésből eredő összes jog gyakorlására.
Ha az elővásárlási jog megállapodással keletkezik, a kötelmi jogviszony relatív jellegéből adódóan kizárólag a szerződő felek között fejhet ki joghatást.
Üdv hori

Kovács_Béla_Sándor # 2011.02.22. 18:50

A blogmotor monnyon le!

Kacsa1111 # 2011.02.22. 18:45

blogmotor vicceskedik?:)

Kacsa11

Kovács_Béla_Sándor # 2011.02.22. 18:39

Na de ennyire?

Kacsa1111 # 2011.02.22. 13:41

Kedves kbs,

az szomorú...

Kacsa11

Kacsa1111 # 2011.02.22. 13:40

Kedves kbs,

az szomorú...

Kacsa11