kerti szerszámtároló melléképület

A kör bezárult.

Szerencse, hogy közben eszembe jutott, hogy a faház építési tevékenységét akkor kezdtem meg, amikor a településképi bejelentésről szóló önkormányzati rendelet még nem született meg, de az ekkora méretű nem emberi tartózkodásra szolgáló építményt engedély nélkül építeni lehetővé tevő rendelet már igen.

Ha az önkormányzat (választott képviselők sokasága) úgy döntött, hogy hoz egy rendeletet, mely szerint minden nem engedélyhez kötött építési munkát a polgármester hatáskörébe rendelt településképi véleményezési, bejelentési eljáráshoz köt, akkor nincs apelláta, meg kell tenni. Ha a településen ez a lakosságnak nem tetszik, akkor az őszi helyhatósági választásokon másképp fognak voksolni.
Más kérdés persze az, hogy mi a jogkövetkezménye annak, ha valaki nem tesz eleget a vélemény kérési, vagy bejelentési kötelezettségének. ;)

Ha nem engedély köteles akkor nem kell semmit becsatolnod.

Közben kaptam információt, az oldalhatáros beépítés miatt nem kell távolságot tartani. Nyilván célszerű, és fogok is egyébként, csak nem másfél métert.

Viszont az is kiderült, hogy van ez a csodás településképi bejelentési eljárás. Nagy vonalakban értem, csak azt nem értem, hogy egy nem engedélyköteles kis 9 m2-es faházra, amiből az utcáról az égvilágon semmi nem fog látszani (legfeljebb a levegőből), miért kell beadni megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített
aa) műszaki leírást (a telepítésről és az építészeti kialakításról)
ab) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
ac) alaprajzot, metszetet
ad) valamennyi homlokzatot
tartalmazó dokumentációt beadni.

Ha egyszer nem engedély- vagy bejelentés köteles, és nem érinti az utcaképet, akkor a műszaki leírást, helyszínrajzot értem, elfogadom, de az alaprajznak, metszetnek mi köze a településképhez? Ha egyik homlokzatból sem látszik semmi az utcáról, annak mi köze a településképhez?

Na mindegy, abbahagyom a síránkozást, de nem hozzák meg az ember kedvét, hogy szabályos legyen.

Kedves Fórumozók,

Építenék egy 3x3x2,5-es faházat a körbejárható házam mögé, az utca felől nézve a bal oldalra (ahol a ház is áll), kb. a telek hosszának feléhez. Kb. 10%-ban van beépítve a telek. Mennyit kell elhagynom a szomszéd felé? Ha jól tudom, most már oldalhatáros beépítésű az övezet, de szinte minden ház körbejárható az utcában.
Találtam 1,5 métert az OTÉK-ben a fóliasátorra, de nem tudom az erre vonatkozik-e, és elég furcsán nézne ki, ha kihagynék 1,5 métert.

Szintén OTÉK (fogalommeghatározások):
„28. Építési hely: az építési teleknek az elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai által körülhatárolt beépíthető területrésze, amelyen - a védőtávolságok és más jogszabályi előírások megtartásával, vagy azon belül a szabályozási terven jelölt beépíthető területrészen - az övezeti előírások szerinti telekbeépítettség mértékéig az épület (épületek) elhelyezhető (elhelyezhetők).”

Az alapvető probléma a lassan szokásossá váló ötletelésszerű jogszabályalkotás. A 35. §-ban valóban az általad idézett szöveg található. Ennek oka vélhetőleg az OTÉK tavalyi módosítási tervezetében keresendő. Az eredeti módosítási szöveg szerinte a tároló, garázs, nyárikonyha épületek a melléképítmények kategóriájába átsorolásra kerültek (volna), melyek mint ilyenek a telken bárhol elhelyezhetők lettek volna, és nem számítottak volna bele a telek beépítettségébe. Ez azonban magával hozta volna, hogy míg az építési helyen belül a telek 30 %-áig mondjuk egy földszintes családi ház építhető, az építési helyen kívül viszont akár 100 %-os beégetéssel toronyházak (pl. parkolóház) épülhettek volna a szomszédok nagy örömére. Ezek lettek volna a modern kor várfalai, melyek mögött békében megbújtak volna a piciny lakóépületek, villácskák. A melléképítményeknek ugyanis nincsenek méretre vonatkozó kötöttségei.
A jóváhagyott szöveg azonban már nem tartalmazza ezt az átsorolást, így szerintem visszaállt az alapállapot, hogy az az épület ami beszámít a telek beépítettségébe, kizárólag a telek beépítésre szánt részén, az ún. építési helyen belül állhat. Az építésügyi szabályokat (is) folyamatosan, gyakorlatilag minden előzetes kontroll és előkészítés nélkül módosítgatták az utóbbi időkben, gyakorlatilag olyan káoszt teremtve, hogy lényegében senki sem érti a szabályozás lényegét. Szándékot meg pláne. A legtöbb esetben egy-egy konkrét ügy pillanatnyi megoldására szolgálnak e módosítások, azzal nem törődve, hogy esetleges általánossá tételük minden korábbi szabályt felborít. Meggyőződésem, hogy azok az építési hatóságok, akiknek a munkáját nem segítik alapos és megalapozott, precíz helyi építési szabályzatok, maguk sem tudják pontosan, mit is tegyenek ilyen esetekben. A helyi szabályozás jelen esetben azért előny, mert valami fura jogszabályi hierarchia kialakításával a helyi rendeletet magasabb rendűnek minősítették, mint a kormányrendelet, rendelkezéseit ott kell figyelembe venni, ahol a helyi szabályzat nem szabályoz. Egy dolog ami nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy egy adott építkezésre azok a szabályok maradnak érvényben, melyek hatálya alatt azok elkezdődtek. Kivéve, ha közben valamiféle hatósági (államigazgatási) eljárás válik szükségessé. Jelen esetben a használatbavétel már nem az építkezés része (miért nem, ez nem világos), így a használatbavételi engedélyezési eljárásra a kérelem benyújtásának idején hatályos szabályok az érvényesek. Évtizedes probléma, hogy a "szakma" szerint egy építkezést az engedélyeztetéstől a használatbavételig lényegében egy folyamatnak kellene tekinteni, de erre a Ket nem biztosít lehetőséget. Arra meg senki nem veszi a bátorságot, hogy kimondja, egy építkezés és az azzal összefüggő államigazgatási eljárás nem tartozik a Ket hatálya alá.

Tisztelet Nanemaaa!

"A hátsókert előírt legkisebb méretén belül - a szükséges védőtávolságok megtartásával - valamennyi melléképítmény, továbbá mosókonyha, nyárikonyha, gépkocsi és egyéb tároló épület elhelyezhető. Növényházat (üvegházat), fóliasátrat a 31. § rendelkezéseinek keretei között - helyi építési szabályzat és szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában - a teleknek a szomszédos telekkel közös határától legalább 1,50 m távolságra szabad elhelyezni." Idézet az OTÉK-ból.
Melyik az a jogszabály, ami ezt a részt felülírja.
? Nem találtatam semmilyen rendeletet jogyszabályt, ami ezt az épületet tiltaná a hátsókertben. A hatóság állásfoglalása, hogy nem lehet ilyet építeni a hátsókertben.

Honnan tudhatja az ember, hogy mikor lehet ilyet építeni mikor egyhónapos intervallumok vannak az építési lehetőségre. Ezek az időpontok honnan keletkeznek? Jogszabály?

Köszönöm válaszod!

Ha jól értelmezem, akkor lehet ilyen épületet építeni a hátsó kertben.
Ennek az épületnek az elhelyzésével kapcsolatban van-e olyan megkötések, hogy a szomszédos telekhatártól milyen távolságra lehet?

A nem építési engedélyköteles épületek esetében méretekre vonatkozóan vannak e tűrések, tehát, hogy a 3m gerincmagasságot a kúpcserép méretével át e lehet lépni.

Havert
Kevered a szezont a fazonnal.

1. Építési munkát végezni a hatályos jogszabályok szerint lehet. Érvényét vesztett jogszabály nem lehet hivatkozási alap egy új építésnél.
2. Az, hogy mi építési engedély köteles és mi nem, nem befolyásolja azt, hogy egyébként az építmény a telken belül hol helyezhető el. A jogszabály ugyanis nem úgy fogalmaz, hogy "építési engedélyhez kötött építményt csak az építési helyen belül szabad elhelyezni".
3. Ha valamit megépítettél tavaly építés bejelentés alapján, az az idénre nem lesz szabálytalan az által, ha most már nem kell rá építési engedély. Kérdésként annyi merülhetne fel, hogy míg tavaly egyértelműen be kellett volna jelentened az elkészült építmény használatbavételét, ha az építkezés átcsúszott idénre, akkor mi a teendőd? A válasz viszonylag egyszerű: Ha az építmény a méretei alapján ma építési engedély köteles lenne, akkor ma is be kell jelentened annak használatbavételre alkalmas állapotba történő elkészültét. Ha az építmény ma már nem lenne engedély köteles, akkor pedig nem kell bejelenteni.
4. Hogy az alapfogalmakkal tisztában légy, el kellene olvasnod az építési törvény fogalommeghatározásait is. E szerint az építmények két csoportra oszthatók: 1. az épület; 2. ami nem épület (az műtárgy)

A faház akkor is épület, ha annak egy fala sincs. ;)
A műtárgy az jellemzően olyan építmény, ami nem a telek beépítésével jön létre, pl közmű bekötését biztosítja (pl vízóra), nem huzamos emberi tartózkodásra és nem tárolásra szolgál, pl hinta, csúszda, homokozó, tereplépcső, kerti tó....stb.
A kerti tetőt, pavilont felejtsd el, mert az már nincs benne a jogszabályban, meg egyébként is épület.

Az építésügyi hatóságtól azt a tájékoztatást kaptam, hogy 2012 08-09 hónapban bejelentéssel lehetett építeni hátsókerbe is tárolót. Namármost nem tuom honnan lehet tudni mikr lehet olyet építeni, ha ez már nem engedélyköteles? Nem világos a kerti építmény definíciója az OTÉk szertin "a kerti tevékenységre, pihenésre, játékra, szórakozásra, kikapcsolódásra és tárolásra szolgáló műtárgy."
A másik definíció:az építési telken belül pihenés, játék, szórakozás, kikapcsolódás céljára szolgáló műtárgy [pl. hinta, csúszda, homokozó, lugas, szökőkút, kerti tó, kerti grill, kerti pavilon, terasz, kerti víz- és fürdőmedence, kerti épített tűzrakóhely, kerti zuhanyozó, kerti napkollektor, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel kialakított kerti tető, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő].

Namármost ha a hely építési szabályzat nem definálja a kerti építményt akkor az OTÉK az irányadó?
Ezek szerint a kerti építmény tároló is egyben? Ahogy twisty íja a "Az elő-, oldal- és hátsókert előírásai

35. § (7) A hátsókert előírt legkisebb méretén belül - a szükséges védőtávolságok megtartásával - valamennyi melléképítmény elhelyezhető. [...]" Ebben benne van a keri építmény is.
Tehát lehet hátsókertben is építeni?
És ha megtörténik a baj lebukik az ember, hogy nem lehet ilyet építeni, akkor milyen lehetőségek vannak az épület fennmaradásra?
Egy faházat átlehet alakítani kerti pavilonná. A hatóság engrdélyezné ezt? Elég ha három oldala nyitott?
Fennmaradási engedély kérhető- e rá? Ha megvan a polgármester településképi véleménye?
Fennmaradási engedélyhez kell-e illeték? Az ÉTDR rendszeren keresztül kell-e intézni?
Mennyi lenne a bírság egy 9m2 alapterületű faház esetén?

Te tudod.
Addig is az elkövetkező 10 évhez sok szerencsét. Nyilván szükséged lesz rá. ;)

Én értem, hogy az építési helyen belül jó maradni és akkor nyugodt az álmunk, de a hátsókertbe is jó lenne valami tárolószerűséget építeni. Ha bejelentés nélkül építek egy ilyet és a szomszéd nem jelent fel mennyi az esély, hogy a hatóság felfedezi? Ha felfedezi még mindig köthetek bele egy kecskét és onnantól már ól.

A következő linken lehet látni a telkünk környezetét:

http://forum.index.hu/…owResultList?…

Az építmény rendeltetését nem a neve, hanem a használat módja határozza meg. Magyarán, ha ólat építesz, akkor beköltözteted a malackát és nézegeted. Ha szerszámokat, biciklit "nevelsz" benne, akkor onnantól tároló épület, és lebontatják.
Mellesleg az állatkifutót magyarán karámnak hívják, ami nem más, mint egy telken belüli kerítés. Az állat ólnak nincs fogalommeghatározása, így nem lehet tudni, hogy mire gondolt a jogalkotó. A véleményem szerint valami kutyaház, vagy csirkeól szerű lehet. Ugyanakkor az állattartó építmények van fogalma, és az az állatok tartására szolgáló gazdasági célú építmény, ami gazdasági volta okán nem lehet lakáshoz tartozó, annak rendeltetésszerű használatához szükséges melléképítmény.

Sánta ez drága jó Szilágyi Úr! Maradjunk inkább építési helyen belül és akkor talán nyugodtan alhatunk. ;)

És ha mondjuk állatkifutót, ólat építenénk vagy amit építünk az előbbi kettőnek hívnánk az jó lenne? Ezek melléképítmények és a hátsókertbe építhetők.

Nincs. Viszont nézd meg az OTÉK-ban a melléképítmény fogalmát.
A szerszámtároló nem melléképítmény, hanem épület. :)

Köszi a választ!

Amit én nézek, OTÉK:

Az elő-, oldal- és hátsókert előírásai

35. § (7) A hátsókert előírt legkisebb méretén belül - a szükséges védőtávolságok megtartásával - valamennyi melléképítmény elhelyezhető. [...]

Van ennél újabb verzió?

Az OTÉK-ban már nincs melléképület, mint fogalom, csak épület. Helyi építési szabályzatok helyenként még használják ezt a fogalmat, de akkor abban kénytelenek is hozzá fogalommeghatározást adni.
Ha a helyi építési szabályzat nem rendelkezik a hátsókert beépíthetőségéről, akkor marad az OTÉK általános előírása, ami szerint épületet építeni csak az építési helyen belül lehetséges. Magyarán elő-, oldal- és hátsókertben tilos.

Sziasztok

Nem világos az OTÉK-ből, hogy a kerti szerszámtároló (faház) melléképületnek számít-e?

Amennyiben igen - és a helyi építési szabályzatban nincs külön rendelkezésre erre - úgy jól értelmezem, és építhető a hátsókerti részre is?

köszi!