Vízelvezetési szolgalom

Ha ez ilyen egyszerü lenne, rég elküldtem volna; de az nem rendes mail cím csak egy ilyen ürlap, ahhoz nem lehet filet csatolni.

Azért ennyire különben nem rossz a helyzet; a vízmüvek részéröl is aláírták a szerzödést.

:) Igen. Itt a nevem melletti sötétkék csíkon van az e-mail címem. Oda küld az iratokat.

A gerincvezeték kiépítésére még a bíróság sem kötelezne. Az túl magas költség.

Ami az átadást illeti, azt gondolom, hogy az csak egy ajánlat lehetett a részetekről, azután megállapodást kellett volna kötni. Hasonló az ajándékozási szerződéshez. A megajándékozottnak el is kell fogadnia azt az ajándékot. De majd kiderül, ha elküldöd.

Itt vagy még?

Most látom, hogy hülyeséget írtam, illetve, minthogy különbözö emberekkel megint napok óta csócsálom ezt az ügyet, tudottnak véltem olyan dolgokat, amiket még nem mondtam.

Igen, sajnos van alternatíva: sokmillió forintért saját költségen gerincvezetéket építeni a telkek elötti utcára. Evvel indult az ügy, hogy fölszólítottam az Önkormányzatot, hogy fakasszon vizet, így vagy úgy. Erre ök "engedélyezték" a fenti alternatívát, mert az nem került nekik se pénzükbe, se bonyolult jogi vizsgálatokba. Ezt a lehetöséget nyilván a vízmüvek is megerösítenék.

Amit én szerettem volna, az más: kerüljön ki a vízmérö és az elzáró a szomszéd telkéröl az utcára, vagy le, arra a pontra, ahol a vezeték belép a mi telkeink közül az elsöre. de ehhez a Vízmüveknek megint csak tudomásul kellene venni a vezeték eddig a pontig terjedö tulajdonjogát. És ezt miért is tennék.

Hová küldjem a ll. fokú határozatot, amit kértél? és nem küldhetném el azt a Vízmüves szerzödést is?

Persze, hogy nem kerek; a vímüvek fönnhatósága azóta ötször gazdát cserélt, ez a papír meg az ö irattárukban sehol sem föllelhetö. Az egész irat nem olyan, mint manapság egy hivatalos szerzödés, csak egyszerüen aláírta a nyolc fél, és a vízmüvek valamilyen munkatársa.

Az összes többi tanácsod arra az esetre vonatkozik, ha adottnak vesszük, hogy a vímüvek a tulajdonos, de ök ezt sajnos nem ismerik el, nekem meg nem sikerült rákényszeríteni öket. Addig-addig hivatkoznak a 38/1995-re, míg valaki be nem bizonyítja az ellenkezöjét, hiába ered a szerzödés 1968-ból.
Addig pedig engedményekre sem kényszerülnek, elvileg a vízmérö helynek a kerítésen belül 1m-re kell elhelyezkedni. Ettöl indokolt esetben el lehet térni, de amíg nem kényszerülnek rá, nem fogják elismerni, hogy ez ilyen eset. attól pedig óvakodnék, hogy a hivatallal újabb köröket futtassak; sokkal egyszerübb nekik egyszerüen elutasítani akérelmet, mint még további bonyolult vizsgálatokba keveredni.

Ha a Vízművek szerződés mellett nem ismeri el a tulajdonjogát, akkor a szerződés nem lehet kerek. Valami bizonytalan tényező lehet ott, ami miatt ezt hosszú évek alatt nem lehetett egyértelműsíteni.

A "Kártalanítás a vezeték lefektetésével kezdődik, és az elévülést is onnantól számítják."
Először is elévült, másodszor ha mégis fellépne a szomszéd, akkor nem titeket, hanem a Vízműveket kellene perelnie, hiszen megállapodásotok van arról, hogy ezt átadtátok a Vízműnek.

Én csak akkor kérnék a helyedben egy hivatalos állásfoglalást a Vízművektől, hogy a vízvezeték közterületen elhelyezhető-e, illetve egyéb más módon, ha mégis kiderülne, hogy a társulásotoké a vezeték.
Ezt a mostani közig eljárás keretében is megtehetné a hatóság, hgoy hivatalosan megkeresi a Vízműveket, hogy a Vízművek konkrétan írja le, hányféle alternatíva létezik a vezeték más úton történő elhelyezésére.

Persze, ha kiderül, hogy a vezeték a Vízműé, akkor ebben az eljárásban nem vagytok ügyfelek. Nem kérhetitek a szolgalmi jog bejegyzését, mert nem ti vagytok a vezeték tulajdonosai.

Hova küldjem a ll. fokú határozatot?

A DRV-nek még azt is fölajánlanám, hogy a munka költségét átvállalom, de a kivitelezés, a szomszéddal való megvívás, a jogvita rendezése, tehát a felelösség legyen az övék. De nincs akinek ezt fölajánlhatnám. Nyúl Béla az ügyfélszolgálaton csak annyit mond, hogy továbbítja. ha írsz, mindig ugyanazt az egyenválaszt kapod Tót József ügyintézötöl. Áthatolhatatlan!
Legalább annyi engedményt tehetnének, amire a törvény kivételes, müszakilag indokolt esetben lehetöséget is ad, hogy a méröhelyet és az elzárót vegyék ki a szolgáló telekröl vagy az elötte levö közterületre, vagy a mi telkeinkre való belépés helyére. De ki dönt róla, hogy mi minösül "müszakilag indokolt" esetnek?

Értem, köszönöm! Ès a türelmedet is.
Mindenki (önkormanyzat, ügyvédek, jogi forum stb.) ugyanezen a véleményen volt; a DRV a hunyó. A 3/4 év küzdelemböl 1/2 avval telt el, hogy ezen a szálon indultam el, ennek próbáltam érvényt szerezni, végül ügyvéd útján is, de semmire nem jutottam; nem ismerik el, hogy az ö vezetékük. Úgy persze minden egyszerü lett volna, nincs vita a szomszéddal, (legalábbis nekem nem), nincs per, nincs szolgalom.

Szerinted ennek ellenére is volna rá esély? Mit kellene tennem?

De ezt a kártalanítást nem értem: a vezeték eredetileg azé a tuljdonosé IS volt, a mostani pedig már ugy vette. Ha, mint állítod a vezeték csökkenti az ingatlan értékét, akkor ö azt már csökkent értéken szerezte. Nem MOST fog csökkeni, attól, hogy legalizálnak egy 50 éve fönálló helyzetet.
Biztos, hogy az elévülés a leválástól számítódik? De miért pont attól?

Mondok egy példát. Azt bizonyára te is tudod, hogy az ELMÜ vezetékei behálózzák az egész országot. Van a vezeték nyomvonala és a vezeték mindkét oldalán a védősáv. Ha a vezeték nyomvonala, vagy akár a biztonsági sáv magántulajdont érint, akkor különbözőképpen csökkenti az ingatlan értékét. Ha a vezeték az utcafronton húzódik az ingatlannal párhuzamosan és csak a védővonal esik az ingatlan területére, akkor a legkisebb az értékcsökkenés. Ha a vezeték az ingatlan fölött, akár keresztben, akár hosszan átnyúlóan húzódik, akkor a legnagyobb az értékcsökkenés, ugyanis az alá nem építkezhetsz, azt a sávot szabadon kell hagyni.

A vízvezetéketekkel is ugyan ez a helyzet. Nem mindegy, hogy hol húzódik, mennyire nyúlik be a magáningatlanba stb. Azt a területet az ingatlan tulajdonosa nem hasznosíthatja, rá nem építkezhet, le nem betonozhatja, oda egyéb vezetéket nem húzhat, ezen kívül biztosítania kell a vezeték megközelítését, valamint a vezeték mindkét oldalán valamennyi területet, hogy meghibásodáskor hozzá lehessen férni.

Birtokvédelmet kaptatok, ami feljogosít benneteket arra, hogy a vezetéket megjavíttassátok. Ha a terület el van zárva, akkor a tulajdonossal fel kell venni a kapcsolatot, hogy biztosítsa a szabad bejárást a munkálatok ideje alatt. Ha nem teszi, akkor attól, akitől a birtokvédelmet kaptátok, attól kell végrehajtást kérnetek. A javítás fellebbezésre tekintet nélkül elvégezhető. Mindegy, hogy ezzel kapcsolatban más eljárás is folyik, ti megkezdhetitek a munkákat.

Ha a szolgáló telek tulajdonosa kártalanítást kér, akkor elévülésre hivatkoztok. Természetesen a javítás után helyre kell állítani a területet, ugyan úgy, mint előtte volt.

:) Igen, van az ügyvéd, és van a jó ügyvéd. Így elsőre a Vízművekkel kellene valamit tenni, ha elismerik, hogy az ő vezetékük, akkor nektek már nem is kell ezt a szolgalmi jogot erőltetni, a bejegyeztetés már a Vízművek feladata lesz. Erre már a közig hatóságnak is van hatásköre.

Jaj, nagyon hálás vagyok neked, hogy ennyit foglalkozol evvel a beteg üggyel, amely sokkal-sokkal bonyolultabb mint egyáltalán gondolnád, és most, amikor már azt hittem egy lépésre vagyok a végétöl újabb rákos daganatok tárulnak föl, amivel csakugyan nem tudok egyedül megbirkózni. Tavaly október óta küzdök ezzel az üggyel, kb. több száz munkaórám fekszik benne. de eddig legalább azt hittem, mindezt egy lakóközösség nevében teszem, most azonban kiderült, hogy belsö "ellenség" is van, ami egy tollvonással elszabotálhatja amit eddig elértünk.

"Nem küldenéd át nekem a II.f. határozatot?"
Semmit se tennék szívesebben!

"Nem akarjátok a Vízműveknek átadni a vezetéket?"
A vezeték 1968-ban épült, akkor a nyolc tulajdonos, akik akkor még egyenrangú felek voltak, (tehát nem egyik adott szolgalmat a másiknak, hanem egymás után rácsatlakoztak a vezetékre) szerzödés keretében ÁTADTÁK a vízmüveknek a vezetéket. Egy külön nyilatkozat keretében pedig szolgalmi jogot is biztosítottak neki. Ezt a szerzödést soha senki föl nem bontotta, meg nem semmisítette, azonban a szolgalmi jog valamiért soha nem került bejegyzésre. Mindkét dokumentum megvan, rendelkezésre áll. Vagy ötször rohantam neki a vízmüveknek, hogy teljesítsék a vállalt kötelességüket, de mindannyiszor lazán elutasítottak. végül ügyvédet is fogadtam, de ö se jutott tovább az ügyfélszolgálati Nyúl Béláknál. A DRV olyan, mint Kafka kastélya, egyszerüen még addig se jutsz el, hogy illetékes, müszakilag fölkészült, és döntéshozásra jogosult személlyel TÁRGYALHASS, pedig ezt is írásban kértem.

Szerintem az ügyed sokkal bonyolultabb, minthogy azt egymagad vidd.

Ld. fönt...:-(

Lehet, hogy nem jó helyen követelsz. Lehet, hogy a Vízműveknek lehetne adni a vezetéket.

Kártalanítás a vezeték lefektetésével kezdődik, és az elévülést is onnantól számítják.

A vezeték lefektetésének a dátuma 1968. A szolgáló telek késöbb többször gazdát cserélt és 1996-ban levált a vezetékröl. A jelenlegi tulajdonos már ebben az állapotban és ennek tudatában vásárolta meg, ha ez csakugyan értékcsökkenéssel jár, akkor nyilván ennek megfelelö áron.
Amit még mindig nem értek, hogy ez az értékcsökkenés pontosan milyen esemény kapcsán lép föl, (gondolom nyilván nem a szolgalom BEJEGYZÉSE kapcsán keletkezik, hanem a vezeték LÉTE által)és milyen eljárás keretében érvényesíthetö a kártalanítási igény. Az ügy tudniillik most azért áll, mert "A" egyes tagjai attól tartanak, hogy "B" kártalanítási pert indít ellenük.
Ha rajtam múlna, én holnap nekilátnék az építkezésnek, még gyorsan, míg megvan a birtokvédelem, és még nem utasították el a szolgalmi jog kérelmét. De most széthúzás van:-(

Nem küldenéd át nekem a II.f. határozatot?

Nem akarjátok a Vízműveknek átadni a vezetéket?

Szerintem az ügyed sokkal bonyolultabb, minthogy azt egymagad vidd.

Lehet, hogy nem jó helyen követelsz. Lehet, hogy a Vízműveknek lehetne adni a vezetéket.

Kártalanítás a vezeték lefektetésével kezdődik, és az elévülést is onnantól számítják.

A tulajdonos 1996 nov. 16.-án vált le.
Biztos, hogy a "kár" keletkezése ehhez köthetö, tehát nem a szolgalom bejegyzésével keletkezik?

értem, köszönöm!
Igen, az elsöfok tárgyalja újra, ebböl következtetek rá, hogy a kérvény elvi jogosságáról most már nem fognek új vitát nyitni, ám ettöl még valami kis gyakorlati, vagy formai hibán bármikor elhasalhatunk, de reméljük, hogy nem fogunk.

Ez biztos hülye kérdés, de kell az nekem egyáltalán, hogy bejegyezzék? Nem elég, hogy bármikor lobogtathatom, hogy VAN?
Egyébként meg mi értelme lenne, hogy nem jegyzik be? Akkor mit jelent, hogy szolgalmat "alapítottak"?
Tehát használhatjuk, fölújíthatjuk, túrhatunk a szomszéd kertjében (birtokvédelem) de nem akarják legalizálni ezt az állapotot?

„akkor a vezeték szolgalmi jogra levetítve,” az 5 éves kötelmi igényéből a szolgáló telek tulajdonosa kifutott, így elévülésre hivatkozva nem kell kártalanítást fizetnetek.
Az 5 évet onnantól kell számítani, amikor ő levált a vezetéről."
Ezt nem nagyon értem: mi köze ennek a "kár" keletkezéséhez, hogy levált-e és mikor vált le?

:) Összefoglalom, mert több felé kellett figyelnem.

Tehát, ha közig. hivatal alapít vízszolgalmat, az nem kerül bejegyzésre.

Ha bíróság, akkor egy perben kerül sor a kártalanításra is, ami akkortól jár, amikor a vezeték lefektetésre került. Tehát a kártalanítás mindenképpen jár, azonban ha elévülésre hivatkoztok, ezt nem kell most utólag megfizetnetek.

Akkor most mit mondasz, újra I.f.-on kezditek előről tárgyalni az ügyet?
Ha szolgalmi jogot is ad a Jásási Hivatal, az nem lesz bejegyezve a tulajdoni lapra. Ezt a közig. határozatot bíróság előtt meg lehet támadni.

Ha a bíróság szolgalmi jogot ad és bejegyezteti a tulajdoni lapra, „akkor a vezeték szolgalmi jogra levetítve,” az 5 éves kötelmi igényéből a szolgáló telek tulajdonosa kifutott, így elévülésre hivatkozva nem kell kártalanítást fizetnetek.
Az 5 évet onnantól kell számítani, amikor ő levált a vezetéről.

Kedves Imma,
NEM LEHET MÀSKENT MEGOLDANI, mert az "A" telkek elötti utcában nincs gerincvezeték.

Másodfokon MÁR HELYT ADTAK a kérelemnek, tehát ha különösebb konkrét hibát nem vétünk, ilyen elvi, filozófiai okora hivatkozva már nem fogják elutasítani.

A vezetéket a szolgáló telek egykori tulajdonosa és az azt jelenleg is használó felek közösen építették és KÖZÖSEN szolgalmi joggal ruházták fel a Vímüveket. Azonban valamiért ezt be nem jegyezték.
A késöbbi tulajdonos levált a vezetékröl, tehát ö NEM HASZNÁLJA, és most megpróbálja a többi tulajdonosokat eltiltani, kizárni az annak idején közösen létrehozott vezetek használatából. Emiatt a jegyzö birtokvédelmi határozatot bocsátott ki "A" javára.

Értem, hogy szkeptikus vagy a szolgalmi jogot illetöen, de az én kérdésem továbbra is az, hogy ABBAN és CSAK abban az esetben, ha megkapnánk a kormányhivataltól, vagy ad absurdum a bírósagtól, indíthat-e "B" kártérítési (vagy "kártalanítási" pert "A" ellen. Mégegyszer hangsúlyozom, hogy a "kár" nem most, a bejegyzés folytán fog keletkezni, hanem már 50 éve ott van.

„úgy látom egyre több részletet kell megosztanom veled, ha azt akarom, hogy csakugyan képben legyél.”

:)) Nagyon köszönöm!

Szolgalmat ott lehet alapítani, ahol még nincs vezeték.
:) Nem adtak helyt, hanem II.f.-ra felterjesztették.
Ott is el fognak utasítani.

Azért nem jegyzik be, mert a tulajdon szentsége olyan alapvető emberi jog, hogy azt korlátozni csak törvényben megszabott keretek között lehet, bíróság ítélete alapján, vagy törvényi felhatalmazással. A Kormányhivatalnak erre hatásköre nincs. Vízszolgalmat, csatornázási szolgalmat alapíthat, ha másként nem oldható meg, de ez nem jár együtt egy idegen ingatlan megterhelésével.

:) Papírod van arról, hogy ezt neked megengedték, a tulajdonos valamilyen formán hozzájárult. Nem birtokokolhatod el úgy, hogy ezt a vezetéket még a tulajdonos is használja. :) Bátraké a szerencse, de itt most nem.

:)) Nem jegyzik be, úgyhogy innen kár tovább gondolkozni.
Bíróság bejegyezheti, de nem tartom esélyenek azt, hogy ezt másként ne lehessen megoldani. Ebben az esetben kártalanítják a szolgáló telek tulajdonását, nem kártérítés, hanem kártalanítás.

Kedves Imma, kösz, hogy foglalkozol az üggyel.Én próbáltam egyszerüesíteni, de úgy látom egyre több részletet kell megosztanom veled, ha azt akarom, hogy csakugyan képben legyél.
A kormányhivatalnak szóról szóra ugyanaz a hatásköre, mint a jegyzönek volt; a 2003-as törvényben csak sorra kicseréleték az 1998-as törvényben szereplö "jegyzö" kifejezést "kormányhivatal"-ra.
Elsöfokon csakugyan elutasították azzal, hogy csak új vezetéknél lehet szolgalomalapítást kérni. Ez ellen föllebbztem azzal az indokkal, hogy ez szószerint sehol se szerepel; szolgalmat tehát ott lehet alapítani, ahol még nincs. Ennek helyt adtak, és most folyik a vizsgálat; szerintem az elözményekböl ítélve elég jó eséllyel. Azt meg nem tudom elképzelni, hogy megalapitják, de nem jegyzik be. Ha elutasítanák, akkor marad az elbirtoklás, ami felöl egy majd 50 éve használt vezeték esetében már csakugyan nem lehet kétség, de ezt minden áron elkerülném.

De a kérdésem nem erre vonatkozik: Föltéve, hogy megalapítják és bejegyzik, elöfordulhat-e, hogy "B" kártérítési pert indít. "A" ellen?

Bár Járási Hivatal előtt még nem volt ügyem, de azt gondolom, hogy nekik sincs több jogosultságuk, mint korábban a Jegyzőnek volt.

A szerint pedig, Jegyző kizárólag akkor adhatott vízszolgalmat, ha korábban a kérelmezőnek nem volt vízvételi lehetősége. Ez a vízszolgalom nem kerül rá a tulajdoni lapra, bíróság előtt megtámadható.

Gondolom, ha beadtok egy ilyen kérelmet a Járási Hivatalba, akkor el fogják utasítani hatáskör hiányában.

Az írásos dokumentum miatt nem fogsz tudni elbirtokolni.

Kedves Imma,
"Nem kell külön eljárás, mert B-t azonnal kártalanítani kell, mivel az ingatlanát megterhelitek."

Ezt valahogy nem tudom elképzelni, mert ez nem bírósági, hanem szakigazgatási eljárás, ami "A" és a járási Hivatal között folyik. Hogyan kerül itt a képbe "B" és az ö kártalanítása? A járási Hivatal fogja elrendelni a szolgalmi jog bejegyzésének föltételeként?
A "megterhelés" pedig nem most történik, hiszen a vezeték már régen ott van, csak az állapot hivatalossá tételéröl van szó.

"Indíthat, de szerintem kivédhető, hogy szívességből, vagy valami egyéb jogcímen lett számotokra megengedve a vezeték lefektetése."

Írásos dokumentumunk van arról, hogy a hatvanas években a vezetéket az akkori tulajdonossal közösen fektettük le; az övé volt a sorban az elsö vízvételi hely.

"A szolgalmi jog egy újabb eljárás, ahol, mint említettem kártalanítani kell a szolgáló telek tulajdonosát." Ez az eljárás mint mondtam már folyik, de nem A és B közt, hanem A és a kormányhivatal közt. Hogyan tud ebbe B egyáltalán bekapcsolódni? Ezért kérdezem, hogy ö, ha nem elégedett a Kormányhivatal határozatával, inbdíthat-e kártalanítási pert?

1. Csak akkor kaphat "A" szolgalmi jogot, ha közvetlenül semmilyen más módon nem kapcsolódhat a gerincvezetékre.
2. Nem kell külön eljárás, mert B-t azonnal kártalanítani kell, mivel az ingatlanát megterhelitek.
3. Indíthat, de szerintem kivédhető, hogy szívességből, vagy valami egyéb jogcímen lett számotokra megengedve a vezeték lefektetése.
4. A birtokvédelmi eljárás keretében meg lehet kezdeni a vezeték karbantartását.
5. A szolgalmi jog egy újabb eljárás, ahol, mint említettem kártalanítani kell a szolgáló telek tulajdonosát.

Immaculata
Bocsánat, nem egészen értelek: "Ami jár az jár". Ez kire vonatkozik?

De a kérdésem az, hogy ha "A" megkapja a szolgalmi jogot, indíthat-e "B" egy külön kártérítési pert, és ha igen, van-e esélye rá , hogy megnyeri?

De ha a "A" nem is kapná meg a szolgalmi jogot, még mindig indíthat elbirtoklási eljárást, nem?

Akármelyik úton kapja is meg "A" a szolgalmi jogot, a kérdésem az, hogy B kérhet-e ugyanannak az eljárásnak a keretében kártérítést, vagy az egy másik per tárgya lenne-e? Egyáltalán indíthat-e ilyet B és van-e rá esélye, hogy megnyeri.

Más: "A" a jegyzötöl a birtokvédelmet már megkapta. Elkezdheti-e ennek birtokában "B" telkén a munkálatokat, vagy ezzel várnia kell a szolgalmi jog bejegyzéséig?

„újabb eljárás keretében kártérítési pert indíthat "A" ellen telkének értékcsökkenése miatt.”

:) Nem újabb, egy eljárás keretében. Ami jár az jár. Bár megmondom őszintén, hogy 50 év óta változhatott a vízellátás, úgyhogy ha kiderül, hogy az a vezeték más irányból is elvezethető, akkor nem fogtok szolgalmi jogot kapni.

"Minthogy a vezeték meghibásodása kapcsán "B" megtagadta a vezeték javításának engedélyezését, és evvekl együtt a vízellátást is. A tulajdonosi társulás emiatt birtokvédelmet kért (és kapott), az illetékes kormányhivatalnál pedig kezdeményezte a szolgalmi jog bejegyzését.
Azonban most akkor tartanak, hogyha elnyerik a szolgalmi jogot, és az bejegyzésre kerül, akkor "B" egy újabb eljárás keretében kártérítési pert indíthat "A" ellen telkének értékcsökkenése miatt."

Bocsánat, ez egy kicsit értelemzavaróan sikerült. Helyesen:
"Minthogy a vezeték meghibásodása kapcsán "B" megtagadta a vezeték javításának engedélyezését, és evvel együtt a vízellátást is, a tulajdonosi társulás emiatt birtokvédelmet kért (és kapott), az illetékes kormányhivatalnál pedig kezdeményezte a szolgalmi jog bejegyzését.
Azonban most attól tartanak...."

Kedves Forumozók, a következö témában szeretném szakértö véleményeteket kérni.
"A" egy tulajdonosi társulás, akik ivóvízellátásukat "B" telkén áthúzódó vezetékböl nyerik, mert saját telkükhöz gerincvezeték nem vezet. Ez az állapot mintegy 50 éve áll fenn, de szolgalmi jog bejegyzésre nem került. Minthogy a vezeték meghibásodása kapcsán "B" megtagadta a vezeték javításának engedélyezését, és evvekl együtt a vízellátást is. A tulajdonosi társulás emiatt birtokvédelmet kért (és kapott), az illetékes kormányhivatalnál pedig kezdeményezte a szolgalmi jog bejegyzését.
Azonban most akkor tartanak, hogyha elnyerik a szolgalmi jogot, és az bejegyzésre kerül, akkor "B" egy újabb eljárás keretében kártérítési pert indíthat "A" ellen telkének értékcsökkenése miatt.
"A" emiatt most nem meri megkezdeni a munkálatokat.

Kérdésem az, hogy jogos-e "A" aggodalma, megnyerhet-e "B" egy ilyen pert, ha a vezeték bizonyíthatóan 50 éve létezik, (tehát jóval "B" tulajdonjogának keletkezése elött), és "B" tulajdonjogát nyilvánvalóan már ennek tudatában, vélhetöleg ennek megfelelöen csökkentett értéken szerezte?

Vagyis az a kérdés, hogy az értékcsökkenés valóban a szolgalmi jog bejegyzéséhez köthetö-e, vagy az már ab ovo a vezeték puszta lététöl amúgy is "jelen van"-e?

Köszönöm a válaszokat!