Közös képviselő felelősségre vonása és egyéb problémák!

Sziasztok!

Egy kis jogi segítségre, illetve inkább tanácsra lenne szükségem!

Volt egy közös képviselője a társasházunknak, akit nemrég leváltottunk! Most derült ki, hogy elég durván a saját zsebére játszott, plusz alapvető dolgokat nem tett meg, illetve felfogadott egy olyan tetőfedéssel foglalkozó céget, akiknek fel van függesztve - ki tudja miért - az adószáma, és azóta el sem érhetőek! (műszaki ellenőr szerint az említett cég, idézem "szándékos rongálást" végzett)

Az utóbbi - fiktív - céggel szemben természetesen büntetőeljárást indítunk ismeretlen tettes ellen... viszont én személy szerint beszélni szeretnék a jelenlegi közös képviselőnkkel, hogy a többi hasonló cipőben járó társasházzal (akiket szintén így átvert az előző úriember, és ők is a jelenlegi közös képviselőnkre váltották le őt) együtt indítsunk az említett úriember ellen is büntetőeljárást (a fent említett esetek mellett még pl. 4 éven át nem adott be adóbevallást az APEH felé; semmilyen, a házban - minimálisan - végzett újításokról nem tud/tudott számlát felmutatni; nem tudott elszámolni arról, hogy mi alapján számolta ki nekünk a lakásokra vonatkozó közös költség összegét; illetve kéményseprési díjként is a valódi, reális összeg kb. 4-szeresét kérte el tőlünk! Még folytathatnám a felsorolást, de azt hiszem, nagyon sok lenne...)

A problémánk viszont az, hogy az illetőnek elég nagy ismeretségi köre van a városunkban, és elég valószínű, hogy ha bíróság elé kerülne az ügy, az ismeretségét felhasználva eltussolná az egészet(sajnos erre volt már eset, konkrétan az említett úriemberre vonatkozóan)! A kérdésem az lenne, hogy milyen esetben lehet átkérni a büntetőeljárás lefolytatását egy másik illetékességű és hatáskörű bírósághoz? Egyáltalán lehet ilyet tenni?
Illetve a leírtak alapján milyen büntetési jogcímekre (azt hiszem, ez a megfelelő kifejezés, de javítsatok, ha nem) hivatkozva lehet büntetőeljárást indítani a közös képviselő ellen?

A válaszokat előre is nagyon köszönöm!

Kedves Imre b'!

Ha a szifon folyik akkor a "HIBA" található a szifon tulajdonosánál és kicsi a valószínűsége a hogy ő a hibás.

Az ütk, amennyiben gazdálkodik, már régen rádumálta volna a th tulajdonosi közösségét egy általános és felelősség biztosításra.

Mivel a javítás bontással jár és az alapító határozatban a tartó és válaszfalak osztatlan közös tulajdonban vannak, érintett a megválasztott ütk.

A szakipari munkák "minőségi" kivitelezőit az ütk ismeri a legjobban.(mert ezt csinálja már húsz éve)

MajorDomus: én okos vagyok :-))), van kis ablak a kád oldalán, kád alatt száraz minden.
Mufurc_nagyon: Köszi, éppen ma sikerült végre szerelővel egyeztetnem, akit végül én hívtam fel. Jön, megnézi, mi a helyzet, aztán meglátjuk. Szeretnék már túllenni rajta...

nem egészen.
tipikus probléma a tied.a legtöbb lakásban a kad oldala. is be van csempézve amit. lakó nem hajlandó szétverni ha aztatja az alsó szomszedot
pedig ő a hibás mert a szifon folyik s a víz összegyűlik a kád alatt. mivel máshová nem tud lefolyik. az alsó lakohoz . ezért okos ember felujitaskor úgynevezett csempeablakot épít be ahol szerelheto a szifon .
a konyha fala valószínűleg a fugazas miatt ázik. a jelek alapján a közös képviselőt nem kell ebbe bevonni mert semmi közé hozzá. ezt neked kell megoldani.

Kedves heho73 # e-mail 2011.08.03. 23:54

• a régi javítások

• • jelenlegi helyzet

  így távolról nehéz, de gyanús a közös függőleges nyomó, vagy ejtő vezeték.

  tértivevényes levél a képviseletnek (ütk). Nem reagál két héten belül akkor birtokvédelmi eljárás kezdeményezése a helyi jegyzőnél (2200ft illeték).

A kért intézkedés a vizesedés helyének feltárása.

NB javaslom a javítás után a csövek szabadon hagyását, ha lehet a napi életvitel mellett.

Üdv!
Kb. egy éve, hogy az alattam lakó szólt, hogy beázott. A gondnok hívott szerelőt, akit ÉN fizettem ki, mert ránézésre és hasára csapva kijelentette, hogy bizony a kádamnál az egyik cső csatlakozása kilazult, emiatt van az ázás. Most kb. 2 hónapja, az alattam lakó ismét szólt, hogy beázott, újra ugyanott. Szerelő megint kihívva, majd ismét csak hasra ütve mondta, hogy rossz a kád és a fal közötti szigetelés, rakassak fel vízvetőt. Felrakattam. Igen ám, de már én is ázok, a szomszédos konyhafal, és a fürdőszobafal is. Közös képviselőt hiába hívom, mindig ígéri a szerelőt (most már másikat kértem), de soha nem jön senki. Legutóbb az mondta, ami lakáson belül van, az az én dolgom. Mik a jogaim? És mik a kötelezettségeim ilyen esetben? És neki?
Köszönettel:
heho73

Sziasztok.

Adott egy társasház, amely gázvezetékének közös szakaszán egy pincében szivárgott a gáz. Elrozsdásodott a cső azon a szakaszon. A ház jó régi, 40-60 évvel ezelőtt épült, a pincékben, lakásokban futó gázcsövek olyan 25-30 év körül biztosan vannak, ha nem régebbiek. A gázszlgáltató kizárta a házat a gázból, s ki kell cserélni a csöveket az egész házban és a lakásokban is a méretlen részekig. Ennek cseréje, kivitelezése van most folyamatban. A lakások nagy része konvektoros fűtésű, de van pár gázkazános cirkófűtés is.

Ennek kapcsán vannak kérdéseim, illetve az észrevételetekre, véleményetekre vagyok kíváncsi.

Miután kiderült, hogy gázszivárgás van, a közös képviselő kihívta a gázszolgáltatót, aki megállapította a gázszivárgást, kizárta a házat. Az utcán, közterületen van a szolgáltató vezetéke, elzárási lehetősége, innen megy egy közös gázcsövön be a házba a gáz. Nno ezt zárták el. Egy lakó felvetette, hogy nem a gázszolgáltatót kellett volna hívni a gázszag esetén, hanem egy gázszerelő kivitelezőt, elzárni az utcán a gázt, megcsinálni a rossz vezetékrészt, majd visszanyitni a gázt.

Ez mennyire szabályos lett volna? Gondolom semennyire, mert ha kiderül ez, illetéktelen gázvételezésért megbüntetik a házat gondolom pár millára biztosan, megbüntetik a kk-t, s ha a kicserélt rész után máshol is elkezd ereszteni a vezeték, s azt nem veszik észre a lakók, abból lehet gázrobbanás is, s ezért is büntetik a kk-t. Jól gondolom ezt? Vagy lehetrett volna svarcban csinálni a csőcserét, gázelzárást, visszanyitást?

Az a lakó aki ezt szerette volna, hogy így történjen a dolog, olyan lakásban lakik, melyben cirkófűtés van, a gázkazán falazott, béleletlen kéménybe van kötve, ami a helyi kéményseprők szerint (már) szabálytalan. Azt, hogy ezt az átalakítást mikor csinálta a lakó nem tudjuk, csak sejtjük hogy ő csinálta, szabálytalanul. Mert ha szabályosan csinálta volna, akkor arról lenne gondolom a kivitelezésről terve, engedélye, nyílvántartva volna a helyi kéményseprő vállalatnál, de ők ilyenről nem tudnak. S gondolom ezért van felháborodva a kk. eljárása,intézkedése miatt, mert svarcban csinálta az átalakítást,ami miatt az ő lakásába csak akkor adják vissza a gázt, ha a kéményseprővállalat azt mondja, hogy szabályos a kémény, szabályos az átalakítás. Emiatt neki kb. pár százezer forintot rá kell költeni a lakásra. Kémény béléscsövezés pl. 300e ft. körül lesz. Ezt gondolom nem a ház, hanem a a szabálytalanul átalakító lakó fizeti? S mi van akkor, ha a gázkazán kéménybe való bekötésekor még lehetett falazott,béleletlen kéménybe kötni, ám azóta megváltozott az előírás, s ami akkor szabályos volt,ma már nem az.

Ekkor kinek kell állnia a költséget? Lakónak? Társasháznak?

S van még vagy 3 ilyen lakás, amiben központi církófűtés van, béleletlen kéménybe kötve.

Másik részről viszont a kéményseprő vállalat évente jött ellenőrizni a kéményeket, a lakásokat. Sok lakásban fali gázmelegítő van, -ez adja a mosogatáshoz, fürdéshez a melegvizet-falazott, béleletlen kéménybe kötve, koromajtó lecsempézve, így a kéménybe sem lehet betekinteni a lakásokból. A kéményesek viszont soha egy szóval (semmilyen írásos jelzés nincs a részükről) nem mondták, hogy szabálytalanok ezek a lakások, köztük persze a cirkófűtéses lakások is. Most pedig egyik napról a másikra több százezres terhet rónak a lakások nyakába, illetve a társasházra, mert rendbe kell tenni a padlástérben, tetőn lévő kéményeket is.

Van aki úgy vette meg a lakását, hogy már le volt csempézve a koromajtó, illetve béleletlen kéménybe lett kötve a gázmelegítő. Lehet,hogy akkor,mikor szerelték ezeket a készülékeket a lakásokban,akár a központis/cirkós gázkazánt, akár a gázmelegítős fali készülékeket,akkor még szabályos,elfogadott volt a béleletlen kéménybe való bekötés, ám most a gázkizárásos kényszerhelyzet miatt meg kell felelni az új követelményeknek.

Van-e vmilyen jogszabály, amire hivatkozhat a ház, a lakó, hogy indokolatlanul nagy költsége támadt egyik napról a másikra a kéményseprő vállalat miatt, mivel nem figyelmeztették, hívták fel a figyelmet arra, hogy szabálytalanok a kéménybe kötött készülékek?

Szóval, lehet valahogyan kiskaput találni, hogy ne rögtön kelljen megfelelni a kéményesek által támasztott követelményeknek, hanem legyen egyfajta türelmi idő? Javasolták a villanybojler felrakását is a gázmelegítők helyett, ez mennyire életképes dolog?Ekkor már nincs ugye kéménybe kötve gázkészülék, s emiatt a kéményseprő vállalat már nem emel kifogást a gázvisszaadást illetően. Olcsóbban kijön belőle a lakó esetleg, mint kéményt bélelni, de ha el akarja adni a lakást, akkor lehet, hogy jobban el tudja adni, ha most rákölt a kéménybéleltetésre, amitől aztán egy esetleges új vevő modernebb készület szereltethet be, ha akar.

S ki viseli a kéménybélelések költségét? A példaként hozott lakó a földszinten lakik, a padlásig kb. 12 m-t kellene béléscsöveztetnie, ez gondolom az ő költsége. De a padlás és tető között van kb. 4-5 m magasság, plusz a kémény 1-2 m-re, ezt a plusz 5-7m-t kinek a költségére kel kibélelni? 1 kéménybe állítólag egy készüléket lehet kötni lakószintenként. Pechére a földszinten csak ő lakik. S mi van azokkal a lakásokkal, ahol már úgy vették meg a kérót, hogy a gázmelegítő falazatlan kéménybe volt kötve, tehát nem alakított át semmit a mostani tulaj. Ekkor ennek a kéménynek a szabályossá tételének költségét ki állja? Lakó? társasház?

Nos, jöhet az észosztás :)

Kedves Imre b'a!

Amennyiben az idézet pontos "emelheti".
Tehette volna, de nem tette.

Szerintem, csak a bejelentéstől jár jogszerűen.
De a bírók lelkivilága kiismerhetetlen.
Az elköltözés jó ötlet.

inkább keress másik albérletet. jobban jársz. ha a szerződésben ez van megteheti. más kérdés hogy nem etikus.

Üdvözletem Mindenkinek!

Nekem az lenne a problémám, hogy bérlek egy lakást, már majdnem 4 éve és eddig nem emeltek a bérleti díjon. Most emelni akarják visszamenőlegesen is az infláció mértékével, mert a szerződésben az van rögzítve hogy a tulajdonos minden év elején emelhet az előző évi infláció mértékével. Most több, mint 300000 ft-ot akarnak kifizettetni velem, amit elég durvának gondolok annak fényében, hogy a szerződésben foglaltak szerint nem emeltek minden évben. Úgy érzem ezzel a lépéssel ki is volt zárva az a lehetőségem, hogy én felmondjam a szerződést akkor amikor én már nem érzem reálisnak a bérleti díj összegét.

Előre is köszönöm a segítséget!

Kedves Andi2! Köszönöm! Javaslatod szerint fogunk eljárni. Üdvözlettel!

A cégbíróság mint felügyeleti szerv, azt hiszem kompetens az ügyben, elméletileg. Arra hivatkozással, hogy szavazati jogodat a beszámoló és költségvetés tekintetében nem tudtad érvényesíteni, mert kizártak a szavazás lehetőségéből is, megszegve ezzel a szöv. törvényt, és kételkedsz a beszámoló valódiságában stb. De ehhez már jobb lenne ha felkeresnél/nétek egy ügyvédet...ha lehet ne egyedül, hanem akik szintén kifogásolják az eljárást.
A körzeti földhiv, ugyanúgy 100 Ft/oldalért kiadja az alapító o, és SzmSZ-t is, tehát nem szükséges megvárnod míg kinyit az iroda.

Kedves Andi2!
Köszönöm a választ. Tanulmányozom már egy ideje a az általad ajánlott törvényt. Fiatal koromban úgy tanították, hogy magasabb rendű jogszabályt alacsonyabb rendű nem írhat felül. Az elnök minden vitatott kérdésben az alapszabályra hivatkozik - amit csak 100 Ft/oldal másolási díjért hajlandó kiadni. SZMSZ-t sem adja ki a tagoknak sem. Már meg is fizetnénk, de közgyűlésig nincs félfogadás, mert készülnek a zárásra. Ha nem engednek be a közgyűlésre, saját jogon, és/vagy meghatalmazással hova fordulhatok?

Javasolnám Neked a szövetkezeti törvény áttanulmányozását, szerintem sok kérdésedre választ kapnál...

2004. évi CXV tv a Lakásszövetkezetekről:
18§ (3) A lakásszövetkezet tagját a közgyűlésen írásbeli meghatalmazás alapján lehet képviselni. A
képviseletre vonatkozó részletes szabályokat az alapszabályban kell meghatározni; a meghatalmazásra
egyebekben a Ptk. 222-223. §-aiban foglaltak az irányadók.
A nem tag tulajdonos jogai és kötelezettségei
44. § (1) A nem tag tulajdonost megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek,
amelyek a tag tulajdonost - a lakásszövetkezet által a tagnak nyújtott szolgáltatások, a lakásszövetkezet
vállalkozási bevételei, illetőleg az ezekkel kapcsolatos költségek kivételével - megilletik, illetőleg terhelik.
(2) A közgyűlésen a nem tag tulajdonost a lakásával kapcsolatos fizetési kötelezettségek előírására és
teljesítésére vonatkozó tárgyévi költségvetés és a beszámoló napirendi pont megvitatása során megilleti a
szavazás joga. Ebben az esetben a közgyűlés összehívása, határozatképességének megállapítása és a
szavazatok számba vétele során - ideértve az írásbeli szavazás esetét - a nem tag tulajdonosokat is figyelembe kell venni. A nem tag tulajdonost a közgyűlés más napirendi pontjaival kapcsolatban a szavazás joga csak a tag tulajdonostól kapott meghatalmazás esetén illeti meg.

Tisztelt Jogi fórum! Ma tetté közzé faliújságon a közgyűlésre szóló meghívót. Külön kiemelték, hogy a közgyűlés zárt, azon csak tagok vehetnek részt, és tulajdonjogot nem igazolt nem tag nem vehet részt meghatalmazással sem. Tőlem pl. nem fogadják el a hagyatékátadó végzést (bank kifizette erre a pénzt), de még a Földhivatal tulajdonjogot bejegyző határozatát sem, amit aznap adtam át.
Ezt a hozzászólást találtam. Még érvényben van ez a jogszabály, hogy külsős is részt vehet a közgyűlésen?

MajorDomus # e-mail 2009.11.27. 16:33

Keritsetek egy jogászt a házból lev.elnöknek. Ha nincs hozzatok kivülről, valaki az ,,ellenzékből,, adjon neki egy szabályos meghatalmazást akkor ott lehet s lehet lev. Elnök. Ennyi

Tovább: http://www.jogiforum.hu/…2240.1.0.1.1#…
Köszönöm:

Kedves VIki1985! # e-mail 2011.05.04. 08:01

Sajnos én is találkoztam olyan egyenleg közlővel májusi dátummal, ahol az utolsó könyvelés március 15 volt.

Sajna csak a fülrágás marad.
De egy tértivevényes tevél a banik kivonat másolatával biztosan nem árt.

Az email az semmi.

Együttérzésem

Azzal nem is lenne gond, ha kapnánk erről egy elszámolást. akkor természetesen elfogadnám. csak abban az elszámolásban amit kaptunk nem volt benne a 2. átutalásom. az első összeg volt benne és így keletkezett még hátralékunk, ami a második összegnek kb. az 1/7ede. ezért nem értem azt az elszámolást. ha minden összeg benne lenne amit befizettünk és úgy lenne még hátralékunk akkor természetesen elfogadnám és szó nélkül befizetném. de így hogy a második befizetett összegünk nem jelenik meg sehol a kimutatásban (pedig visszaigazolták hogy beérkezett a számlára) így nem tudom elfogadni azt az elszámolást. remélem így már érthető lesz a problémám.

Viki, ettől függetlenül a fizetési meghagyásnak és végrehajtásnak vannak költségei, ami gondolom közben elindítottak, így a befizetéseidből előbb azt kell kiegyenlíteni a th felé, majd csak aztán a tőke tartozást.
Annak szerinted mi értelme, (és ki nem lát át ezen a szitán?) hogy tartozol, de a (szerinted)túlfizetésedet utalják vissza, majd a tartozást meg befizeted. És ha nem, miközben a lakást már el is adtad?

túlfizetésem. mivel a 2 befizetett összeg jóval magasabb mint amit az elszámolásban ránk eső közösköltséggént megjelöltek.

El kellene döntened, hogy tartozol, vagy túlfizetésed van?

Tisztelt Mindenki!
Az alábbi probléma megoldásában kérnék a segítséget:
Édesapánk 2010.01.28-án elhunyt és sajnos tetemes hátralékot halmozott fel a közösköltségből. A hátralékról a halála után , neki címzett ügyvédi felszólító levelet kaptunk amit be is fizettünk Ezek után az ingatlant eladtuk, és 2011. januárjában telefonon egyeztettem a közösképviselővel hogy mennyi lenne amit még be kell fizetnünk hogy az átadás-átvétel napjáig be legyen fizetve a közösköltség.Az egyeztetett összeget átutaltam a társasház számlájára.A közösképviselő elismerte emailben ennek az összegnek a számlára történő beérkezését.
Mindezek után, áprilisi számvizsgálói ülés után megkaptuk az elszámolást a társasház részéről ), amiben csak az ügyvédi felszólítóra befizetett összeg szerepel a később befizetett pénzt nem említik. Így megállapították hogy még tartozunk a társasháznak , amit nem is vitatunk, de az általam befizetett 2. összeg fedezi azt a tartozást illetve meg is haladja azt.

A közösképviselő, többszöri levélváltás után sem hajlandó a túlfizetés visszafizetésére, illetve azt is felajánlottuk hogy a 2. befizetett összeget utalja részünkre vissza és utána befizetjük az általa megállapított hátralékot.De sajnos azóta választ nem kaptunk, illetve személyes találkozóra is kértünk időpontot hogy egyeztetni tudjunk, de erre sem kaptunk választ.

A segítségét szeretném kérni, hogy milyen jogi lépéseket kéne megtennünk a jogosan visszajáró pénzünk visszaszerzése érdekében.

Előre is köszönöm a segítséget

Andi2

Mivel nincs mérlegelési lehetőségem.......

Andi
Nincs értelme, hogy a közös képviselő megtagadja a lakógyűlés összehívását, mivel ha nem teszi, akkor a 10 % maga is összehívhatja.
Magyarán alapból nem mérlegelhet a kk, hanem összehív. Osztán a lakógyűlésen lehet szavazgatni, és ha a többség nem tudja leszavazni a kisebbséget (ami matematikailag nem igen képzelhető el), akkor így járt. ;)

ėn igen !