Kisajátítási eljárás

A kérelemhez kötöttség elvét azért az sértené, ha a tulajdonos keresetére a bíróság ítéletben alacsonyabb összeget állapítana meg.

hát kockázat mindenben van, de nehezen tudom elképzelni, hogy egy önkormányzatbarát szakértőnél bárki lejjebb tudjon értékelni egy ingatlant.

ha nagyobb összegről van szó, és tényleg méltánytalan az ár, szerintem érdemes megpróbálni a bírói utat.

Kedves Lala!

Nem fogalmaztam egyértelműen. Tehát mi azt szeretnénk, ha az egész földterületet sajátítsák ki, és ne csak egy részét. (1976. évi 24. tvr 5.§) Ezért sem fogadtuk el az első vételi ajánlatot, amely az ingatlan egy részére vonatkozott. Bocsánat nem volt preciz a megfogalmazásom.

A bírói út kérdésében pedig köszönöm a felvilágosítást valóban igazad van.

Én csak attól félek, hogy ha birósághoz kerül az ügy lehet, hogy lejjebb értékelik az ingatlant, mint most a közig. hivatal által kirendelt szakértő..

„Ha bírói útra terelődik az ügy akkor időben elhúzódik a terület megszerzése, ami az államnak jelen esetben sürgős lenne ugyanis autópályát akar ott építeni. Emiatt lehet, hogy könnyebben hajlana a peren kivüli egyezségre nem?”

Rosszul gondolod. Ha bírói útra terelődik az ügy, és konkrétan a kártalanítás összegével kapcsolatban nincs egyetértés (tehát nem a kisajátítás ténye miatt pereled őket), akkor az nem késlelteti a kisajátítást magát. Mindössze az összeg megállapítása és a kifzetése fog késlekedést szenvedni.

„Az ok: egyben szeretnénk eladni.”

Ezt nem értem. Mi az a közcél, ami miatt kisajátítják az ingatlanodat, hogy utána rögtön el is adják? Szerintem ez feszegeti a kisajátítás törvény adta kereteit...

Köszönöm a válaszaitokat!!

Ha bírói útra terelődik az ügy akkor időben elhúzódik a terület megszerzése, ami az államnak jelen esetben sürgős lenne ugyanis autópályát akar ott építeni. Emiatt lehet, hogy könnyebben hajlana a peren kivüli egyezségre nem?

De tovább bonyolítja az esetet az, hogy a földet kettő részletben sajátitják ki. Ez külön pikantériája az ügynek, mert először a terület egy részére érkezett vételi ajánlat, amit mi nem fogadtunk el, és így indult el a kisajátítási eljárás, majd ezt követően a visszamaradó részre is tettek ajánlatot, amit szintén nem fogadtunk el. Az ok: egyben szeretnénk eladni. Így a visszamaradó rész tekintetében pótkisajátitási eljárás lesz..

Bírósági eljárásban igazságügyi szakértőt rendelnek ki, az ingatlanok értékének megállapítása pedig enyhén szólva sem egzakt tudomány. Meg kell próbálni azt.

egy már leadott, a kisajátítási eljárásban felhasznált szakvélemény esetén leginkább semennyire. és amúgy sem nagyon szoktak tudtommal. azért próbálkozni lehet.

ha a sikertelen egyeztetést követően per indul, utána még mindig születhet peren kívüli egyezség (itt talán már nagyobb lesz a "fajsúlyotok" és jobb az alkupozíciótok a másik oldal szemében, bár ez is elég kétséges).

a vonatkozó bírói gyakorlat egyébként nekem úgy tűnik, eléggé tulajdonos-párti.

Tudtok-e abban segíteni, hogy kisajátitási eljárás keretében megtartott tárgyaláson a Közig. Hivatal által kirendelt szakértő szakvéleményében szereplő kártalanítási értéket mennyire lehet felfelé srófolni? Nem tartjuk ugyanis ezt annyira elfogadhatónak. Azt tudom, hogy mondhatom azt, hogy nem fogadom el a szakvéleményt, és akkor birói útra terelődik az ügy, de ezt nem nagyon szeretném. Mennyire lehet egy ilyen tárgyalás során alkudozni az állammal (ő a kisajátitó) Vagy örüljünk ennek a kártalanitási értéknek és fogadjuk el. Mert ha lehetséges az alkudozás (végülis én vagyok a tulaj, és tőlem akarják megvenni) nyilván meg fogjuk próbálni. De ugye ez egy teljesen más helyzet, mint ha egy cég vagy magánszemély szeretné megvenni az ingatlant. Ebben kérem a segítségeteket.