"édes" mostoha

Szia Jupiter, köszönöm neked is hogy írtál.

De felejtsük el egy kicsit ezt a lakás témát.

Arra a rövid és egyszerű kérdésre vagyok kíváncsi, annyit szeretnék tudni csak, hogy hogyan védhetem meg magam vele szemben anélkül, vagy azt megelőzve, hogy egyszer ennek a szituációnak tragédia legyen a vége.

köszönöm szépen.

Sekula!

A nyitó-hozzászólásod utáni első hozzászólásban már válaszolt neked egy gyakorló jogász; idézem:

„Kérhetnéd a közös tulajdon megszüntetését, de mivel valószínűleg a nevelőapádnak haszonélvezete van a tulajdonrészeden, sokra azzal sem mész.” (Kovács_Béla_Sándor, 07.16. 17:27)

Hidd el, hogy ha ennél lenne számodra kedvezőbb, bővebb jogászi válasz a problémádra: akkor a fórumrészt olvasgató jogászok (és maga KBS) ezt már rég közölte volna veled.

Ezzel kapcsolatban meg (sekula, 07.23. 23:44) :

„annyit szeretnék tudni csak, hogy hogyan védhetem meg magam vele szemben anélkül, vagy azt megelőzve, hogy egyszer ennek a szituációnak tragédia legyen a vége.”

Szóval, ezzel kapcsolatban meg nem tudok mondani neked semmi bővebbet, mint amit már korábban is írtam.

Legfeljebb annyit, hogy albérletben kezdtem az életem, gyakorlatilag nulláról, és most már saját tulajdonú lakásom van (igaz, még jópár évig törlesztenem kell a bank felé).

Az élet úgy alapjában nem a hosszútávú, végleges, stabil megoldásokról szól, hanem a bizonytalanságról, a kockázatvállalás szükségességéről, a szerencséről (de gyakrabban szerencsétlenségről), és a küzdelemről. Ebben az országban sajnos nagyon kevesen vannak, akik ennek ellenkezőjét tudják elmondani.

Értsd meg: senki nem fogja majd le a kezedet, ha bökni akarsz a bökővel. És a felelősség is kizárólag a tiéd lesz, ha böksz.

És ne állítsd be a helyzeted úgy, mintha nem lenne más lehetőséged. Mert bizony van. Mint ahogy nekem is volt. Nekem ugyanúgy mostohaapám volt, mint neked. Enyhén szólva nem volt felhőtlen a viszonyom vele; mint neked. Ugyanúgy a semmiből kezdtem, mint neked kell. És még százezrek vannak így ebben az országban.

És viszonylag kevesen teszik úgy fel a kérdést, hogy miért nem akadályoz meg engem a jog abban, hogy fenjem a kést, és döfjek.

Ha az életem minden nagy problémájához így álltam volna hozzá mint te, akkor ma már vzoli vezetné a tömeggyilkosok listáját a világban, messze megelőzve a második helyen állót.

Szia Vzoli!

Válaszokok néhány mondatodra:

"És ne állítsd be a helyzeted úgy, mintha nem lenne más lehetőséged. Mert bizony van."

Nem így állítom be, hanem így gondolom.

"Nekem ugyanúgy mostohaapám volt, mint neked. Enyhén szólva nem volt felhőtlen a viszonyom vele; mint neked."

Szerintem bár nem ismerjük egymást, de közel sem lehetett olyan a kapcsolatod a nevelőapáddal, mint amilyen nekem, mert akkor megértenéd, hogy mi az ami bosszant engem.

"Ha az életem minden nagy problémájához így álltam volna hozzá mint te, akkor ma már vzoli vezetné a tömeggyilkosok listáját a világban, messze megelőzve a második helyen állót."

Vzoli, pont azért írtam ide, ezért hívtam fel a zsarukat, ezért kértem lelkisegélyszolgálat segítségét, mert nem akarok bökni. Bökni egyébként sem akarok, maximum visszacsapni. Az is sülhet el rosszul. Ha olyan lenne a hozzáállásom mint a fenti megjegyzésedben, akkor a nevelőapám már szívószállal enné a húslevest. És ha nem így gondolkodnék dolgokról mint ahogy, akkor is ez lenne.

"És viszonylag kevesen teszik úgy fel a kérdést, hogy miért nem akadályoz meg engem a jog abban, hogy fenjem a kést, és döfjek."

Olyan lehetőséget kerestem ami megvéd, és nem olyat ami kiszedi a kezemből a bökőt, mert a Btk pl ilyen.

Mitől kéne téged megvédeni? Önmagadtól? Mert önmagadtól csak te tudod magadat megvédeni. Ha ilyen szinten veszélyesnek érzed a helyzetet, akkor költözz el, mivel ez a másik választásod. Nincs harmadik, negyedik, vagy tizenötödik. Lehet, otthon nyekeregni, hogy neked rossz. De azt értsd meg, hogy a törvények és jogszabályok alapján ez a helyzet és kész. Ha félsz önmagadtól, a benend élő dühtől, akkor neked kell felállnod, mert a nevelőapádat senki nem fogja erre kényszeríteni.

Vzoli!

Na azért akkor akkorát nem tévedtem :-) "A többi jó"

Bocsánat rosszul értelmeztem amit olvastam ( a haszonélvező birtokol, szedi a terheket és élvezi a hasznokat. )
Csak azt nem értem - nálunk volt ilyen eset - amikor a haszonélvező odafogadott " albérlőt" akivel aztán meggyűlt a lakóközösség baja. Na persze a tulajt vették elő, ő hiába mondta hogy a mama a haszonélvező és ő fogadta oda -akkor ott egy ügyvéd azt mondt ahogy akkor is a tulaj a felelős az " albérlőért". Volt is balhé, mert a tulaj kirakta az albérlőt reggel , a mama meg este visszafogadta, mert "neki ehhez joga van "címen.

Ezek szerint a haszonélvező bármit megtehet - következmény nélkül? Mnt pl a szóban forgó esetben.( sekula )

Uramisten Jupiter! Nem magamat kellene megvédeni önmagammal szemben, hanem magamat vele szemben. Amit írtam arról, hogy nem akarom hogy tragikus vége legyen, az ennek a helyzetnek a mellékterméke. Tudom, a Bibliában úgy van, ha arcon vágnak tartsd oda a
másik felét is, de nem hiszem, hogy ez ebben a helyzetben értelmezhető és alkalmazható lehetne. Az embernek meg kell védenie magát ha bántják. Ezen mit nem lehet megérteni?

Mi olyan nehezen érthető azon, hogy ha valakinek 16 éven keresztül undorító és aljas egnap este azért jött nekem, mert sült krumplit sütömódon mennek neki akkor egyszercsak betelik a pohár?
Mi olyan nehezen érthető azon, hogy pöccenek attól, hogy mind ezt a rengeteg aljas és szemét dolgot amit a 16 év alatt tett, úgy tehette és teheti, hogy nincs senki és semmi, ami megakadályozhatná ebben? Sőt, még minden az ő jogait védi, tehát ezek szerint ez így van jól. Lehet hogy naív vagyok, vagy fiatal, vagy ostoba, de nekem ez akkor is magas!
Mi olyan nehezen érthető azon, hogy én ezt nem értem, hogy ez az egész hogy fordulhat elő, és ezért megoldást keresek rá.

Én nem vagyok rossz ember, én nem ártottam neki soha, annyi a bűnöm, hogy nem vagyok a saját szülött gyereke, bár nem én kértem hogy vegye el az anyámat feleségül, ő mászott bele a családunkba.

erre pedig:
"neked kell felállnod, mert a nevelőapádat senki nem fogja erre kényszeríteni. "

Hát pontosan ez az ami szomorú, mert emiatt vannak olyan emberek mint a nevelőapám. Mert követkemények nélkül teheti azt amit tesz. És elnézést kérek azért, hogy azt gondolom, hogy szerintem ez így nincs jól.

tegnap este azért jött nekem, mert sült krumplit sütöttem és rántott húst, és olaj szag lett a lákásban.

Amikor a nyitót írtam, azt gondoltam, hogy ez mások szerint sincs jól, és a jog szerint sincs jól. Hát érdekes fordulat, hogy de mégis.

Nem hiszem hogy egyedül vagyok ezzel a dologgal, biztos vannak még jó páran akik ugyanebben a cipőben járnak, de ha azt hiszi bárki hogy ez vígasztal, hát nem, Sőt, dühít.

Helyesen: ....Mi olyan nehezen érthető azon, hogy ha valakinek 16 éven keresztül undorító és aljas módon mennek neki akkor egyszercsak betelik a pohár?....

rossz helyre szúrtam be egy részt, bocsi.

Bántalmazott? Fizikálisan ment neked? Vagy csak megjegyzéseket tett, hogy mi ez a büdös? Általában tettleg bántalmaz? Vagy csak beszólogat? Mert nem mindegy.

Hát belever az arcomba. Néha kivédem, de mindíg azt mondja, szó szerint idézem: befogod a pofádat mert berugdoslak a szobádba. Tegnap elkezdett pampogni azon, hogy olaj szag van, és "nyitva van az ablak és nem igaz, hogy mégsem megy ki ez a "szar" és miért nem veszek a boltban. Ilyen dolgok. de annyi ilyent mesélek neked amennyit akarsz. És ez megy 16 éve. És akkor tedd zsebre a kezed, hogy el ne induljon és ne éljen önálló életet.

Nézd Jupiter, igazad van azzal kapcsolatban, hogy költözzek, de ha nem gondolnám azt, hogy még nem tudom megtenni, akkor nem írtam volna ide, és már régen nem laknék itt.

Õszintén szólva én továbbra is azt gondolom, hogy nem akarásnak nyögés a vége.

Sekula!

Tételezzük fel, hogy megállapodnátok, és a mostohaapád kifizetné a részedet (az 1/8-adot). Nyilván azt is beleszámolva, hogy haszonélvezete áll fenn rajta. Tehát a lakás piaci árának 1/8-adánál jóval kevesebbet kapnál.

Vajon mennyi lenne ez? Szerintem könnyen előfordulhat, hogy 1 millió alatt.

Na és azután? Hol laknál?

Ebből plusz a (jó nagy) lakáshitelből rögtön összejönne egy új lakásra való, amit 90 ezerből törleszteni tudsz, plusz még fizetni tudod a rezsit az esetleges közös költséggel meg egyéb mifenével együtt, és még éhen sem halsz?

nem tudom mennyi egy lakáshitel törlesztés, de kb ugyanannyi az albérlet is. Az albérlettel nem ugyanígy lennék?

Egyébként a saját lakás lakáshitellel már hosszú távú megoldás, saját lakásom finanszírozása néhány év múlva ha saját családom lesz, vagy barátnőm aki hozzám költözik, két keresetből élve könnyebben megoldható lenne.

Sekula!

Csak annyit akartam mondani az előző hozzászólásomban, hogy ha abból indulsz ki, hogy a mostohaapád úgymond tartozik neked az 1/8-adnyi, haszonélvezettel terhelt ingatlanrészed árával, és ezzel egyidejűleg elhiteted magaddal, hogy a kényszer-együttélésből szabadulás lehetősége, és a boldogságod csak és kizárólag azon múlik, hogy a mostohaapád nem fizeti ki neked ennek a haszonélvezettel terhelt 1/8-adnyi ingatlanrészednek az ellenértékét: akkor ez egy igen mondvacsinált indok, és a részedről egy igen erőteljes önbecsapás.

Mert számolj csak egy kicsit! 1/8-adnyi, haszonélvezettel terhelt ingatlanrész ellenértékéről van szó. Ha már ezeket említetted: „néhány év múlva ha saját családom lesz, vagy barátnőm aki hozzám költözik, két keresetből élve”; ... akkor induljunk ki abból, hogy minimum "kétszemélyes" lakásról van szó. (Tudod, akkora, hogy ha megfordulsz az ágyban, akkor a párod még küszöbön belül marad.)

Vajon egy ilyen ingatlan teljes vételárához az 1/8-adnyi, haszonélvezettel terhelt ingatlanrész ellenértéke mennyiben járulna hozzá? Talán 15%-ban? Lehet, hogy 18-20%-ban, de akkor már szerintem nagyon optimista voltam. (A többi menne hitelből. Akár 80-85%; de valószínűleg ennél több is.)

Valóban ezen a 15-18%-on múlik a boldogságod? Vagy valami egészen máson?

Szerintem így, hogy nem kell albérleti díjat fizetned: egy éven belül (vagy alig több mint egy év alatt) össze tudsz (tudnál, tudtál volna) spórolni annyit, amennyi az 1/8-adnyi, haszonélvezettel terhelt ingatlanrészed ellenértéke lenne. Mert az nem egy egetverő összeg.

De borítékolom, hogy te egy év, két év, öt év, tíz év múlva is a mostohaapádat fogod hibáztatni a mostoha sorsod miatt.

Pedig ez az élet arról szól, hogy ha az ember nem veszi kézbe a saját sorsának az irányítását, akkor bizony rajta kívül más ezt nem nagyon fogja tenni.

Egyébként meg a „néhány év múlva ha...” kezdetű - és „...lenne.”-végű - részen is érdemes egy kicsit elgondolkodnod. Azon lehetőségnek az úgymond "meghiúsításáért" igen botor dolog lenne a mostohaapádat hibáztatnod, mely lehetőség a jelenben csak feltételes módban, és a jövő meglehetősen ködös elképzelésein keresztül homályos délibábként létezik csak.

Szerintem próbálj utánaérdeklődni a pénzintézeteknél, hogy az 1/8-adnyi, haszonélvezettel terhelt ingatlanrészed ellenértékéből (mint önerőből) kiindulva mekkora nagyságú törlesztőrészlettel kellene fizetned az egyes bankoknak. Aztán majd meglátod, hogy ez jóval magasabb, mint egy okosan választott albérlet díja.

Ezt írod: „nem tudom mennyi egy lakáshitel törlesztés...”; tehát nem érdeklődtél utána. Ami azt is jelenti, hogy lakás-előtakarékosságod sincs (hiszen az ember erről a kettőről általában együtt szokott információt begyűjteni). Bár már jóideje ebben a bizonytalan helyzetben élsz, és soha jobb alkalom nem kínálkozott volna a lakáscélú megtakarításra, mint akkor, amikor abban a házban laksz, ahol felnőttél, és nem kell albérleti díjat fizetned.

Nagyon remélem, hogy nem értesz félre; én nem bántani akarlak.

Csak felmerül bennem a kérdés, hogy vajon mi fog változni attól, hogy belelovalod magad abba a kényszerképzetbe, hogy sorsod minden apró és nagy negatív irányú változásáért csak és kizárólag a mostohaapád okolható.

Előre megmondom neked: semmi. És ez a lényeg. Az összes többi felesleges fantazmagória arról, hogy mi lenne ha fognál egy baseball-ütőt, és visszaütnél, vagy úgy puszta kézzel jól megvernéd az öreget. De ha ez kellemes neked, akkor csak csináld!

Ebből lesz majd lakásod. Sőt: várad!

Légvárad.

Sekula!

Lehet, hogy az albérlet kb. ugyanannyi, mint a lakáshitel törlesztése, azt ne felejtsd el, hogy albérletet sokkal könnyebben találsz, mint hogy lakáshitelt kapjál. Alapban... hitelt akkor kapsz, ha bebizonyítod, hogy nincs szükséged rá (megfelelő összegű jövedelem-igazolás, ingatlan fedezet, szükség esetén még 1-2 ember, akit be tudsz vonni a hitelszerződésbe, stb. stb.). De hogy kicsit számszerűsítsek is: van egy 10 évre szóló (igaz nem lakásvásárlási, hanem felújítási) 1,5 milliós hitelem havi 27ezerért, és egy másik, 3,5 milliós 47,5 ezerért. Ha összedobom, ez 5 milla, 10 évre havi 75ezerért. 5 milla pedig nagyon karcsú összeg egy lakásvásárláshoz.