Haszonélvező jogai és kötelezettségei

drbjozsef: Köszönöm az ötletet, de erre nem fognak megijendi, mert tudják, hogy ilyesmit nem csinálok, mert akkor magammal szúrok ki.

Lionking,

azért azt érdemes tudni, hogy a haszonélvezettel terhelt ingatlanodat bármikor eladhatod. Ahhoz a haszonélvezőnek nincs köze, se engedélye, se tudomása nem kell - viszont a haszonélvezeti jog megmarad. Tehát csak áron alul tudod eladni, vagy sehogy, ha így nem kell senkinek.

De arra azért jó, hogy neked is legyen ha nem is ász, de egy felső a kezedben : mondhatod nekik, hogy ha kitúrnak, akkor Te eladod olyannak, mondjuk egy bűnözőnek, vagy a lakásmaffiának, aki egy perc alatt kiszekálja őket a lakásból, aztán pereskedhetnek vele. Sokra nem mész vele, hacsak nem akarod tényleg elkótyavetyélni az ingatlant, de egy ráijesztésnek talán működik.

nonolet: Pereskendi nem fogok egy tolóajtó miatt, csak érdekelt, hogy ha esetleg szóbakerül, akkor tudjam, hogy igazából ezt neki kéne megcsináltatni, és nem nekem. Amúgy meg van biztosítás, tehát fedezi kárt.

Köszönöm a válaszodat! Gyarkolatilag nincs túl sok lehtőségem. Ha a bíróságot nem érdekli, hogy nem tudok hova menni.

"betörés történt, amely során megrongálták a terasz tolóajtaját.
Ez akkor a tulajdonos, vagy haszonélvező kötelessége?"

A haszonélvezőé... alighanem.

Kivéve, ha igen-igen nagy kár lett belőle a ház értékéhez képest.

Vita esetén a bíróság dönt.

Az attól függ... a mi a kár pontosan.

De általában nem lesz betörésből rendkívüli kár.

- -

Rendkívüli fenntartási költséget igényel az a hiba,

amely

a haszonélvezőtől függetlenül,
rajta kívül álló okból következett be

ÉS

olyan súlyosan károsítja a dolgot,
hogy
a helyreállítása a használathoz,
illetve a haszonhoz képest
aránytalan terhet jelent.

- -

- -

A rendkívüli javítások és helyreállítások elvégzése sem a tulajdonosnak, sem a haszonélvezőnek nem kötelessége.

Ilyen követelést egyikük sem támaszthat a másik irányába.

Az ideiglenesen érdekelt haszonélvező nem szorítható arra, hogy a használathoz és a hasznok szedéséhez képest aránytalanul nagy költséggel járó munkálatokat végeztessen el.

De nem várható el a tulajdonostól sem, hogy más érdekében végezzen nagy költséggel járó munkálatokat.

Az ilyen munkálatok elvégzését ezért a törvény a tulajdonos és a haszonélvező döntésére bízza.

Az elsőbbség a döntésben a tulajdonost illeti.

A haszonélvező csak akkor jogosult azokat elvégeztetni, ha felszólításra azt a tulajdonos nem végezteti el.

Ugyanakkor a haszonélvezőnek tűrési kötelessége van, hogy a munkálatokat a tulajdonos akár önként, akár felszólításra elvégeztethesse.

A dolog használhatóságának átmeneti csökkenéséért a haszonélvező kárigényt nem érvényesíthet, a tulajdonos pedig nem támaszthat igényt a haszonélvezővel szemben az általa elvégeztetett munkálatok ellenértéke vagy az annak folytán előállt értékemelkedés megtérítésére.

A haszonélvező a dologra fordított szükséges költségeinek a megtérítését a tulajdonostól a haszonélvezet megszűnésekor követelheti.

A költség tényleges összegéből le kell vonni a haszonélvezet megszűnéséig eltelt idő alatt bekövetkezett értékcsökkenést.

Az állag megóvásához szükséges költség megilleti a haszonélvezőt - az értékcsökkenés leszámításával - függetlenül attól, hogy a költekezés a haszonélvezet megszűnésének időpontjában a dolog értékét vagy használhatóságát emeli-e vagy sem.

A haszonélvezőnek a dologra fordított költekezése azonban lehet hasznos is, azaz ami a dolog állagát gyarapítja vagy használhatósága értékét emeli.

Nyilvánvaló azonban, hogy ha a beruházások nem csupán a haszonélvező érdekét szolgálják, kényelmét biztosítják, hanem gyarapítják az ingatlan állagát és emelik annak értékét is, az valójában az ingatlan tulajdonosát gazdagítja.

Ezt a gazdagodást pedig a tulajdonos köteles a haszonélvezőnek megtéríteni.

A megtérítési kötelezettség azonban ebben az esetben is csak a haszonélvezet megszűnésekor esedékes; ekkor lesz ugyanis megállapítható, hogy a beruházás a tulajdonos számára milyen mértékű gazdagodást jelent.

nonolet:
Most már csak a ,a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével, rész definíciójára lennék kíváncsi, ha egyáltalán van ilyen.

Pl.: 2018.05.15-én betörés történt, amely során megrongálták a terasz tolóajtaját. Ez akkor a tuljadonos, vagy haszonélvező kötelessége?

A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni.

Ez azt jelenit, hogy

a haszonélvezővel előre egyeztetett időpontban
a dolgot megtekintheti, az ingatlanba bemehet annak érdekében, hogy
meggyőződhessen a felől, hogy
a haszonélvező megfelelően használja azokat.

Ha a haszonélvező a dolgot nem rendeltetésének megfelelő módon használja vagy rongálja, továbbá ha a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, a tulajdonos megfelelő biztosítékot követelhet, ha tiltakozása nem vezetett eredményre.

Amennyiben a haszonélvező nem ad megfelelő biztosítékot, a tulajdonos kérheti a bíróságtól a haszonélvezeti jog időleges felfüggesztését.

• -

A haszonélvező viseli
(a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével)
a dologgal kapcsolatos terheket.

A haszonélvezőt terhelik a dolog használatával kapcsolatos kötelezettségek.

Ez azt jelenti, hogy ha például a haszonélvező más tulajdonát képező ingatlanban lakik, őt terhelik az ingatlan használatával felmerülő költségek, különösen a közüzemi számlák megfizetésének kötelezettsége,
valamint
a javítási, karbantartási munkálatok elvégzésének költségei is.

• -

A haszonélvező köteles a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról értesíteni.

Köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárításához vagy a kár következményeinek megszüntetéséhez a szükséges intézkedéseket megtegye.

A rendkívüli javítási, helyreállítási munkálatok elvégzése a tulajdonos kötelezettsége.

Amennyiben viszont ezeket felszólításra nem teszi meg, a haszonélvező is elvégezheti e munkálatokat és követelheti költségeinek megtérítését a tulajdonostól.

Én vagyok a tulajdonos, de az ingatlanon van egy holtig tartó haszonélvezeti jog bejegyezve.

Jól tudom, hogy a haszonélvezőnek kell viselni az ingatlannal kapcsolatos olyan költségeket, amelyek nem állnának fent, ha a haszonélvezet nem lenne? Értem ezalatt a közüzemi díjak fizetését (víz, villany, gáz, szemétszállítás).

Mit lehet tenni, hogy ha a haszonélvező nem fizeti ezeket? Hogyan lehet felfüggesztetni a haszonélvezeti jogának gyarkolását, és ez mennyi időbe telik? Ha hosszú, 2-3 hónap, vagy több, akkor emiatt nem érdemes bíróságra járkálni.