Kedves Groszfater,
Köszönöm a hozzászólást!
Jó ötletnek tűnik, nekünk is eszünkbe jutott, halál után 6 hónap van rá az örökös részére, (már letelt) de mivel jogszabály szerint a korlátozottan cselekvőképes is köthet házasságot, ezért az érvénytelenséghez a teljes cselekvőképtelenséget kellett volna tudni bizonyítani, ami utólag, a nem boncolt és eltemetett testvéremnél kivitelezhetetlen lett volna. (és lehet, hogy korlátozottan cselekvőképes volt.. jelentsen az bármit.., de hogy a gondosan megtervezett, centire kiszámolt és ügyvédnél lebonyolított végintézkedését, amiben bőségesen és nagyvonalúan gondoskodott az élettársról is, - nem akarta haldoklás közben megváltoztatni a gyermekei kárára, az biztos. Az már laikusként egy másik döbbenetes felismerés, hogy tudomásom szerint végrendelkezni nem lehet már ilyen állapotban, nem véletlenül, főleg, ha előtte már van érvényes végintézkedés, és ez azt írná át..a végrendelkezés megváltoztatása szempontjából jól átgondolt védőernyőt tart a haldokló fölé a jog, de ha berángatsz egy anyakönyvvezetőt a kórházba, nem kell várni, nem kell hozzá semmi, sem neurológiai vizsgálat, sem semmi, csak egy papír az orvostól, hogy már halálközeli állapotban vagy, és a szerencsétlen haldokló tud annyit mondami, hogy igen (bár már egy teljes mondat kimondására már képtelen..), akkor lehetsz (kvázi akár befolyásoló, és akár közreműködő is és egy pillanat alatt megfordíthatod a teljes öröklést, 1 gyermekrészt kapsz a különvagyonból is, bekerülsz a jelentős ági vagyonú cégekbe is, és visszaható hatállyal tied mindennek a fele... Az anyakönyvvezető, aki soha nem látta a haldoklót cselekvőképes állapotban, nem orvos, nem jogász, és fogalma sincs, hogy cselekvőképes állapotban a tesóm brilliáns gondolkozó volt-e vagy 63-as iQ-ja volt, ő hivatott ránézésre (még csak szabályozva sincs..) megállapítani, hogy megfelelő állapotban vagy-e ahhoz, hogy miközben már fel sem bírsz ülni, belásd azt a jogkövetkezményt,h hogy a már elrendezett vagyonodat egy kimondott szóval átírd... no comment
Ez számomra döbbenetes, de mivel a jog megengedi, ezért nem találtunk erre jogorvoslatot. Éppen ezért vonatkozott a kérdésem arra, ahol most tart az ügy, hogy jogosan követelheti-e a házasság megkötése előtt már megkötött halál esetére szóló ajándékozási szerződésben szereplő ingtlanok felét is magának? Azt nem értem, hogy ha maga a jogosultság később keletkezett, mint az ajándékozás, akkor egyáltalán hogyan vonatkozhat erre is utólag visszaható hatállyal a vagyonközösség? Nem csak az megy be a közösbe, ami még megvan?
házasságkötés előtt elajándékozott vagyonelemek
Tisztelt Fórumozók,
Előre is bocsánat, bonyolult helyzet. Az alapinformációkkal tisztában vagyok, értelmezési problémám van, ebben szeretnék segítséget kérni: Testvérem élettársi kapcsolatban élt későbbi feleségével, mikor sajnos gyógyíthatatlan rapid lefolyású betegséggel diagnosztizálták. Felelős szülő lévén halál esetére szóló ajándékozási szerződésekkel rendezte vagyona nagy részét, korábbi házasságból származó két nagyobb, és élettársával közös kiskorú gyermekére is igazságosan szétosztva azt, sőt az élettársára is jelentős vagyont ajándékozott ugyanebben a formában.. Az élettárs minden ajándékozásról tudott, támogatta, a sajátját hálásan elfogadta. Ekkor még élettárs, és a szerzésben való közreműködése nagyjából zero. A szerződésektől számítva pár héten belül a testvérem állapota válságos lett, kórházba került, ahol a család háta mögött titokban az élettárs leszervezett és lezavart egy\"halálközeli állapotban\" köthető esküvőt, majd 2 nappal később a testvérem elhunyt. A valójában csak 2 napig volt feleség a visszaható hatályú házassági vagyonközösségre hivatkozva perli a nagy gyerekek örökségét. (az ajándékokat), és követeli magának a felét. A kérdésem, jogosan? ha még a házasságkötés előtt rendelkezett a testvérem a saját vagyonáról minden törvényi előírást betartva, akkor ez a vagyon hogyan mehetett be a házassági vagyonközösségbe, és hogyan írhatja ez felül a végintézkedésnek számító kétoldalú szerződést?
Hálás köszönet!
