Tisztelt Olvasó!
Az Ön segítségét és tanácsát is szívesen várom a következő problémával kapcsolatban.
Édesapa vagyok és van egy kislányom aki lassan 6 éves lesz. Az édesanyával élettársi viszonyban voltunk és így éltünk közös háztartásban.
A viszonyunk sajnos egyre rosszabb lett és ez egészen addig fajult amíg ő gyermekelhelyezési pert kezdeményezett.
Naívságom egyik mérföldköve volt, hogy bár ő szóban még jelezte szándékát mi a hétköznapokat továbbra is úgy ahogy de együtt töltöttük, közös háztartásban éltünk. Sok vitával de együtt éltünk egészen addig, mint utóbb kiderült, amig a tárgyalás napja következett. A postán érkező ajánlott levelet mely a bíróságról jött, nem adta oda, pedig legalább 3héttel a tárgyalás napjától már kiküldték, ergo én nem tudtam róla semmit sőt naívan azt hittem, visszavonta.
Miért nem kérdeztem rá?!?! Szamár voltam.
A bírósági tárgyalást megelőző napon, lányomat elvitte óvodába de este már nem jöttek haza.
Hazaérve azt tapasztaltam,hogy a gyerek összes ruhásfiókja szekrénye üres. Egy levél várt az asztalon melyen szívhezszólóan elköszön tőlem és mellékelve az ő idézésének fénymásolata.
Az asztalán pár óra múlva megtalálta az én postai értesítő cetlit is.
Másnap reggel ügyvéd nélkül jelentem meg az első tárgyaláson, ott jegyzőkönyvbe is vették az értesítéssel kapcsolatos mondókámat.
Megpróbálok innentől tömörebben fogalmazni:
A bíró közös megegyezést javasolt melyet mi elfogadtunk. Formaságok követték ezt majd a végén megkérdezte tőlünk, van e kérdés:
Élve a lehetőséggel, megkérdeztem hogy a következő napoktól kezdődően ergo a közös megegyezést megelőző időszakban miként tudjuk megvalósítani a kapcsolattartást gyermekünkel.
A bíró úgy válaszolt, hogy a gyemek szabadidejével a szülők egyenlő arányban osztoznak és erre kéri az ügyvédek segítségét is.
Én azon a napon átadtan az addig közösen bérelt lakás kulcsát az édesanyának sajnos mint azóta semmiről köztünk, nem készült hivatalos papír.
A lakás a közös cégünk nevén volt bérelve melyben én beltag ő kültag. Innentől kezdve lehet sejteni, miféle bonyodalmak adódnak.....
A gyermeket illetően, onnantól kezdve kb. 3hétig sikerült normálisan kezelni a helyzetet én esténként felugrottam 1órára, fürdetésig és néha én is mentem érte oviba, tehát a kapcsolattartás mindkettőnk részéről elfogadható volt.
Ezután sajnos képbe került egy harmadik személy is, akit rejtegetett ráadásul az eddigi lakásunkban, amit béreltünk. Én idegileg nagyon rosszul viseltem a helyzetet és több jelét is adtam annak, hogy nem fogom ezt kibírni. Írtam egy félreérthető pár soros levelet is, smst is. Ebből pár nap után sikerült kijönnöm és pszichológus illetve a családom segítségével épeszűen gondolkodni.
Sikerült az édesanyával szóban megállapodnunk az elöttünk lévő 2hétben, elején nálam van utánna nagymamánál és ő vele.
A gyermek már nagymamánál volt ő pedig külföldön ismét, mert a munkája miatt igen sokat van távol. Az addigi közös lakásunk postaládáját megnéztem, mert oda még volt kulcsom és észrevettem, hogy a lakásunkban van valaki, sejtettem hogy az a fickó van ott, dehát a volt élettársam külföldön volt.
A villanyórát lekapcsolván kijött én meg beléptem a lakásba. Heves szóváltás után felkértem távozzon innen, majd mivel erre nem volt hajlandó, hívtam a rendőrséget. Ők sajnos felhívták a hölgyet (kültagot) és megkérdezték tőle " Mit szeretne? " persze ő engedte, hogy a fickó maradjon én pedig nem. Erről készül épp egy jegyzőkönyv a rendőrségen.(nem tudom milyen jogi következménye van ennek)
Innentől kezdve a mama nem hajlandó visszahozni a gyermeket a nagymamától pedig ezt elötte megbeszéltük.
Lányommal azóta kétszer tudtam csak telefonon beszélni, ezt engedték...mind a kétszer azután, hogy ,mondtam neki Szeretem és sokszor gondolok rá, mindkétszer elpityeregte magát. Az első beszélgetésünknél amikor még úgy volt, visszahozza, mondtam a lányomnak hogy a fürdőruhát hozzátok fel mert úszótáborba hivatalos, örült neki, ezt közölvén a mamától hallottam a háttérben hogy "holnap biztos nem lesz úszás" és amint ezt nyomatékosította a gyerekkel, ő sírva fakadt onnatól pedig kb. 5mp múlva elvette a telefont és lenyomta.
Én épp ügyvédet váltok mert az eddig csak abban segít, mit ne csináljak, viszont úgy érzem ez kevés lesz ahhoz, hogy a gyermekemmel a kapcsolattartást kellően tudjam a jövőben gyakorolni, ergo kapok egy "bevett bírói szokás"-nak megfelelő 2hetente 2nap plussz minden második hétvégére lehetőséget.
Én ezt nem szeretném sok minden miatt.
Egyrészt mert keveslem és a lányommal többet szeretnék lenni. Másrészt mert az édesanya úgy érzem nem tudja biztosítani neki még saját magát, mint anyát sem! A munkája miatt keveset van idehaza, ha itthon van akkor is dolgozik ezért amíg nem hozza vissza a lányomat, szintén nem vele van, hanem a közös lakásunkban a fickójával és közben a gyerek a nagymamánál.
3 ügyvédnél és a gyámhivatalnál is voltam már.
Jelenleg postai úton szólítom fel, hogy ekkor és ott biztosítsa számomra a kapcsolattartásomat lányommal.
Ez a hétvégén esedékes, tanut is viszek magammal sőt kamerát is, ha bármi probléma adódna.
Hangfelvételem van arról is, bár tudom ez nem szép dolog, amint kijelenti, hogy inkább a babysitterhez viszi mint hogy szólna nekem, amikor nem ér rá.
92. § (1) A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermekétől különélő szülő joga és kötelessége, hogy gyermekével kapcsolatot tartson fenn, vele rendszeresen érintkezzen (a kapcsolattartás joga). A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani.
(2) A szülőnek - kivéve, ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekmény miatt a büntetőeljárásban elrendelhető távoltartás kényszerintézkedés hatálya alatt áll - joga van gyermekével kapcsolatot tartani akkor is, ha szülői felügyeleti joga szünetel.
(3) Kivételesen indokolt esetben, a gyermek érdekében azt a szülőt is fel lehet jogosítani a gyermekkel való kapcsolattartásra, akinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, vagy akinek szülői felügyeleti joga a 48. § (3) bekezdése alapján szűnt meg és a gyermek örökbefogadására nem került sor. Erről a szülői felügyeletet megszüntető bíróság vagy - ha a gyermeket tartós nevelésbe vették - a gyámhivatal dönt.
(4) A kapcsolattartásról - a szülők megegyezésének hiányában, illetőleg a szülők és a gyám közötti vita esetében - a gyámhatóság dönt. Ha házassági vagy gyermekelhelyezési per van folyamatban, a szülők megegyezésének hiányában a kapcsolattartásról a bíróság dönt. A gyámhatóság, illetőleg a házassági vagy gyermekelhelyezési perben a bíróság a felróható magatartást tanúsító szülő kapcsolattartási jogát a gyermek érdekében korlátozhatja vagy megvonhatja, illetőleg e jog gyakorlásának szünetelését rendelheti el.
(5) Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, ennek megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül csak a bíróságnál lehet kérni.
(6) A kapcsolattartásra vonatkozó bírósági határozat végrehajtásáról a gyámhatóság gondoskodik.
Én úgy értelmezem, hogy a közösmegegyezés időszakában is u.úgy biztosítani kell a másik szülő felé a kapcsolattartást mint bármikor máskor, ez az időszak nem hatalmazza fel ennek pont az ellenkezőjére.
Amiben bízok és erre a bizonyítékokat gyüjtögetnem kell, hogy ezt a magatartást az anya részéről figyelembe veszik és ha az elhelyezéssel kapcsolatban nem is, a láthatásra vonatkozóan sikerülhet egy egyenlőbb arányú döntést elérni.
Ideiglenes bírósági döntést is kérhetek, de arról azt hallottam a nyári időszak miatt kérdéses, mivel szeptemberben lesz a következő tárgyalás.
Postai úton további felszólításokat küldök neki a kapcsolattartásunk érdekében, konkrét dátummokkal ellátva, ettől eddig itt és itt stb.
Kérdezem tehát, mit tudok tenni ezügyben még, hova fordulhatok milyen lehetőségem van egyáltalán, hogy lányomat a tárgyalásig viszont lássam, azt követően pedig a lehető legtöbb időt tölthessük együtt.
Segítségüket nagyon köszönöm!
Genome
