Kedves Upperh!
Először is tisztázzuk: a lakáshasználati jog ellenérték és a többlethasználati díj teljesen más jogintézmények más-más céllal. A lakáshasználati jog ellenérték nem feltétlenül tulajdonhoz kötődik, hanem ahhoz, hogy valaki el kell menjen a közös lakásból, és meg kell oldja a saját lakhatását. Ha a közös tulajdonú lakásból megy el, akkor a lakáshasználati jog ellenértéke a későbbi közös tulajdon megosztáskor beleolvad a neki járó megváltási árba, ha a másik váltja magához az ingatlant. A lakáshasználati jog ellenértéke a lakás beköltözhető és lakott forgalmi értéke közötti különbségből a rá eső rész, de főszabályként annak 1/3-ánál nem lehet kevesebb. Innentől nem bonyolítom tovább, örülök, ha idáig követhető volt.
A többlethasználati díj eleve csak közös tulajdonnál vetődik fel, és a lényege, hogy valaki a tulajdoni hányadát meghaladó mértékben használja a közös tulajdont. A mértéke bírói mérlegelés tárgya, de a lakás bérbeadási díjakból szoktak kiindulni. Viszont az illető nem csak többlethasználati díjat kap, de vele szemben elszámolhatók az ingatlan szükségszerű rezsiköltségei, pl. közös költség rá eső része, mert ezt annak is fizetnie kell, aki nem lakik az ingatlanban (a gáz, villany stb. már nem ilyen, azt a bentlakó fizeti kizárólag.)
Ezeket kiszámítani csak jóval több adat birtokában lehetne. Üdv:
dr. Grád Andrásügyvéd - egyetemi tanár1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.06-30-280-1846www.kapcsolattartas.hu
