„A megbízott ügyvéd szerint, mivel a párom önként elköltözött, semmiféle követeléssel nem élhet visszamenőleg lakáshasználati díjra. ez valóban így van?”
Így.
De ha most azonnal ír egy levelet, hogy a tulajdonrésze után többlethasználati díjat kér, akkor mostantól érvényesítheti (akár később visszamenőleg is, utólag, ha nem fizetne mostantól).
Tisztelt fórumozók
Párom 1.5 éve költözött el , a feleségével 1/2-1/2-ed tulajdonban lévő lakásából, egy bőrönddel. 2 kiskorú gyermeke és a felesége továbbra is ott lakik, ő pedig szóbeli megállapodás alapján tartásdíjat fizet a két gyerekre, illetve fizeti a törlesztő rá eső részét. Szeretne hivatalosan is elválni, és az ügyvédje meg is írta a hivatalos levelet a feleség részére, aki sajnos vérszemet kapott, és az eddig fizetett gyerektartás dupláját követeli, emellett továbbra is kéri utalni a törlesztő felét. A megbízott ügyvéd szerint, mivel a párom önként elköltözött, semmiféle követeléssel nem élhet visszamenőleg lakáshasználati díjra. ez valóban így van? Első körben a bontóper fog megtörténni, és utána a vagyon megosztása, de valóban semmiféle követelése nem lehet a lakáshasználat ellenértékére, merthogy ő költözött el? Köszönöm szépen előre is a válaszokat. Üdv,
Szilvia
Immaculata, és a lakás kizárólagos használati jogára való feljogosításkor mik a bíróság döntésének alapjául szolgáló szempontok? A méltányos rendezés elve mennyire érvényesül itt, és számít valamennyire az előzetes eljárásokban mutatott, jogerős döntésekkel igazolt rosszhiszeműsége a feleségnek vagy az inkább számít, hogy ki hova tud menni, kinek milyen beköltözheő lakása van?
don
„A kérdés: elképzelhető, hogy bontóperben (nincs gyerek, közös tulajdon a lakás) az önkéntesen elköltöző feleség nem kap kiz. lakáshasználati jogra feljogosítást?
Ez ugyanis a kereseti kérelme.”
Ez nem a pénzről szól, hanem a lakás kizárólagos (egyedüli) használatáról.
Tisztelt Fórumozók!
Lakáshasználati jog ellenértéke kérdéskörben kérném a segítségetek, ha jól tudom, h a Csjt.-s döntésekhez képest immár kisebb számban, a bontóperek kb. 5-10%-ban merül fel a lakáshasználati jog ellenértékének megfizetésére kötelezés. A Bh-kat átnézve nekem úgy tűnt, azért is merül fel ilyen ritkán, mert immár tágabban értelmezi a bíróság azt az esetkört, amikor az önkéntes és visszatérés szándéka nélküli elköltözés merült fel. Tehát a csjt. Idejében megvizsgáltak külön, hogy tényleg önkéntes-e a költözés (nem a maradó házastárs agressziòja eredményezte-e a költözést) és azt is külön vizsgálták, hogy visszatérés szándéka nélküli-e a lakás elhagyása. Aki volt annyira hülye, h kimondta, h nem is akar visszaköltözni, kb. cs annak a lakaselhagyását minősítették régen önkéntesnek és visszatérés szándéka nélkülinek. És mivel ez az önkéntes és visszatérés szándéka nélküli elköltözés kizárja a lakáshasználati jog ellenértékére valò jogosultságot, az ilyen önkéntes és visszatérés szándéka nélkül elköltözők nem is kaptak semmilyen egyszeri “lelépési díjat”. A kérdés: elképzelhető, hogy bontóperben (nincs gyerek, közös tulajdonú a lakás) az önkéntesen elköltöző feleség nem kap kiz. lakáshasználati jogra feljogosítást?
Ez ugyanis a kereseti kérelme.
Tehát úgy utasítják el ezt a kérelmet, hogy a maradó felet, azaz engem nem köteleznek lakáshasználati jgo ellenértékének megfizetésére - mivel önkéntes volt a távozása a feleségnek.De később sem kell ezt a lakáshasználati jog ellenértéket megfizetnem?
A Ptk. 4:84 szakasz (4) szerint a lakás használatának a rendezésére a vagyoni perben is sor kerülhet.
Jól értem, hogy ilyenkor, a bontópert követő vagyoni perben az - önkéntesen - elköltözött házastárs a megváltási árra és a többlethasználati díjra tarthat igényt? A többlethasználati díjra is csak akkortól, amikortól a bontóperben jogerősen elutasították a lakás kizárólagos használatára való feljogosításra irányuló kereseti kérelmét?
Vagy a Ptk. 4:84 (4) azt jelenti, hogy még a vagyoni perben is elszámolható a használati jog ellenértéke oly mòdon, hogy ekkor köteleznek engem mint bentmaradt házastársat a lakáshasználati jog ellenértékének megfizetésére a vagyonmérleg felállításakor?
don
Háááát... Azért ez legalábbis véleményes...
Helyes a bírói döntés. Ki kell kényszeríteni a birtokvédelmet.
Kedves Fórumozók!
A kérdésem az, hogy osztott lakáshasználat mellett (bírói) ha felperes igazoltan nem engedi be alperest, akkor elfogadható magyarázat e egy bírótól, hogy azért nem ítéli meg a többlethasználati díjat alperes javára, mert alperes ugyan kezdeményezett birtokvédelmi eljárást, de nem kért cselekedeti végrehajtást!?
Van erre valami jogszabály, BH, állásfoglalás vagy bármi?
Én nem találtam, csak a Kúria 279. állásfoglalását, ami a szent írás.
Mi a véleményetek?
Köszi
Tyra
KEdves Fórumozók,
közös megegyezéses bontóban többlethasználati díj iránti igény előterjeszthető? VAgy vagyonjogi igény, és külön perben?
Köszönöm!
Fizesse ki neki az átalakitás értékét, s tegye ki a lakásból.
A férj különvagyona. Az ex átalakítás címén kéri a felét. A férj elköltözött mert nem bírt tovább ott maradni. Közben megnősült és a vagyonmegosztási perben kéri a többlethasználatot.
Pedig már irigyeltünk !
A tulajdonosok mindegyike jogosult az ingatlant használni.
Elvileg a férj beköltözhet a házba az uj családjával mert 130 m2- en van hely. A kérdés az, hogy az exnej lakáshasználatát a biróság hogyan szabályozta.
Ha a férj önként költözött el a lakásból akkor lakáshasználati dijra nem tarthat igényt.
Ha a nej lakáshasználata a lakás egy részére terjed ki, akkor a többi részre jogosult többlethasználati dijat kérni.
Jól értettem ? A lakás a volt férj különvagyona ?
Lököttek vagytok:)
Nem én vagyok az érintett.
Az érdekelne ha a volt férj visszaköltözik a saját házába az új családjával, a volt feleség ezt ellenzi akkor jár a többlethasználat?
Előre borítékolni tudnám hogy a két nő tervezett "összeengedése" okán a jelenlegi párkapcsolata meg fogja sínyleni, vagyis nem oly sokára azért ír íde a fórumra mert "tönkretették" a nők...
Egyetértek Lisa !
Két lehetőség van.
1./ Szöszmösz nem tudja mire vállalkozík
2./ szöszmösz nagyon is tudja mir vállalkozik
Mottó: egy punci a második legjobb dolog a világon
( ja, hogy mi az első ? Két punci !)
A Fórum szabályzata nem tiltja a tanácsadás mellé a magánvélemény hozzáírását...
Jogi tanácsot kértem.Ha jól tudom ez az a fórum.
Merész vállalkozás az előző és a jelenlegi feleséget összeköltöztetni...
Mármint ha velük együtt akar a saját 130nm-es házába visszaköltözni. Bocs a kapkodásért.
Ellenvetése lehet az új feleséggel és gyermekével szemben?Hiszen velük együtt akar menni.
Ha a feleség egyébként nem akadályozza a visszatérését, akkor nem.
Ha a férj azért nem akar a különvagyonába visszaköltözni, mert újra nősült, akkor nem kérhet többlet lakáshasználatot?
A válóperben, mert a vagyonmegosztási per másról szól.
Ha kizárólagos lakáshasználat lesz akkor a távozó felet a beköltözhető és a lakott forgalmi érték különbözetének 1/3-ának megfelelő összeg illeti meg lakáshasználati jog ellenértéke címén. (A közös kiskorú gyermek bentlakása miatt többlethasználati díj nem jár.)
A lakáshasználati díjat a távozáskor ki kell fizetni.
"Lisa"
laikus hozzászóló
Üdvözlök Mindenkit!
A lakáshasználati jog ellenértékéről mikor dönt a bíróság?
A bontóperben vagy a vagyonmegosztási perben?
Előre is köszönöm!
Azt rosszul gondoltad, az nem fog járni.
Viszont az általad fizetett részletek megtérítését követelheted tőle. (Ilyen megállapodásnál egyébként célszerű először a hitelezőnél rendezni a dolgot, mert anélkül nem sokat fog érni a megállapodás.)