Öröklés

Bocsánat, a fellebbezésnek igaz díja nincs, de illetéke van, azaz

az Itv. 47. § (2) bek. szerint

"A közjegyzőnek a hagyatéki és egyéb közjegyzői eljárásban hozott határozata elleni fellebbezés illetéke 10 000 forint."
vagyis,
ha a hagyatéki eljárás során hozott hagyatékátadó végzéssel szemben fellebbezéssel él az arra jogosult, akkor 10.000 Ft illetéket kell lerónai a hagyatékátadó végzésben meghatározott módon.

teodora30,

A közjegyző hagyatéki végzése elleni fellebbezésnek nincs díja.

Mi van, ha öcs nem fizet? Gáz.
A végzés szerint feltehetőleg vagy osztályos egyezséggel, vagy ajándékozás jogcímen kerül a nevére az ingatlan. Mindkettő illetékmentes, szóval eddig jó. Illetve, ha fizet érte, akkor igazából nem jó, hiszen valótlan okirat készül, mert ha fizet érte, akkor az visszterhes ügylet, adásvétel - ez esetben viszont vaskos illetéket kellene fizetnie.
De ha szóbeli megállapodás van, és nem tartja be, akkor azt nehezen fogod bizonyítani vita esetén.

Neked kell eldönteni : vagy bízol az öcsben, vagy nem bízol. Ha előbbi, akkor nincs teendőd, csak várni, hogy fizessen. Ha utóbbi, akkor vissza az egész, és papírozzátok le rendesen, vagy, ha nem akar illetéket fizetni, akkor fizessen ki előre szépen, és csak utána írd alá az ajándékozási szerződést.

üdvözletem!az alábbi kérdésben szeretnét tanácsot kérni:Fele-fele arányban örőklunk öcsémmel és úgy egyezünk meg hogy a hagyatéki tárgyalasson a nevére kerül 1:1 arányban az ingatlan,és utana engem kifizet.Ha nem fizetne ki még sem,van e bármilyen lehetőségem behajtani rajta?a 15 napos fellebbezesi idő alatt elég indok e az,h szobeli megyegyezésünk volt korabban.Továbbá jogerőre emelkedés előtt van e dija a fellebbezésnek. Kőszönöm előre is válaszukat!

Irodakukac20,
Nem ismerem a német öröklési jogot. Feltehetőleg, a német államra száll, örökös biztos lesz, olyan nincs, hogy nem lesz tulajdonos.
Én nem reménykednék gyors ügyintézésben. De ha megbízol egy német (esetleg magyarul beszélő) ügyvédet, az biztos tudja a szabályt is, és kideríti az illetékes ottani hatóságot is, talán még infóhoz is juthat.

Nagyon köszönöm a válaszokat! Németországban hunyt el a hölgy. Akkor ott fogják majd intézni, ha jól értem. Ha nincs örököse, vajon ott is a német államra száll a (magyar) ingatlan? Ez esetben vajon meg fogom tudni venni még valaha?

drbjozsef
Az EU ország állampolgára esetében igaz.
DE
A kérdező csak annyit írt, hogy:
"Ha egy külföldön élő személy külföldön hal meg és magyar ingatlanokkal is rendelkezik, akkor az hol kerül hagyatéki tárgyalásra?"
Nem írja, hogy melyik ország állampolgára az elunyt.

Lehet hogy tévedek, de az EU-n kívüli is van ország, és annak vannak állampolgárai.
Akkor rájuk mi vonatkozik?

Irodakukac20,

Kiegészítés : állampolgárságra tekintet nélkül, már ha egy EU ország állampolgára egy másik EU országban létesített lakóhelyet. Ha a "külföldi hölgy" nem magyar, akkor is a tartózkodási hely szerinti ország fogja intézni, és az ő szabályai számítanak.

Nem lesz könnyű dolgod.

Irodakukac20,

BEM állítását részben javítva : ha az elhunynak egy EU országban volt a szokásos tartózkodási helye, vagyis életvietelszerűen ott élt, akkor a teljes hagyatékára tekintettel az ottani hatóságok folytatják le a hagyatéki eljárást, és az OTTANI szabályok szerint adját át a hagyatékot az örökösöknek. Már a magyarországi ingatlanok tekintetében IS.

Lásd : https://www.mokk.hu/…rendelet.php

Sziltib,

Igen, ez is megfelel.

„Ptk.7:17.§ (2) A több különálló lapból álló sajátkezűleg írt írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el.”

Ha más írja, akkor kell minden oldalt is aláírni.

Irodakukac20

Ha az örökhagyónak magyarországon van ingatlana, akkor az ügyben mindig az illetékes magyar közjegyző fog eljárni, a hagyatéki eljárást itt kell megindítani.
Elsősrban a végrendeleti örökös fog örökölni, annak hiányában a törvényes örökösök, ha törvényes örökösök sincsenek akkor a Magyar állam.

Ha egy külföldön élő személy külföldön hal meg és magyar ingatlanokkal is rendelkezik, akkor az hol kerül hagyatéki tárgyalásra?
Ha külföldön, akkor ugyanúgy a külföldön kijelölt ügygondnok fog felette rendelkezni vagy átadják a magyar hatóságnak és ha itt sem találnak örököst, akkor a Magyar Államra száll?
Bajban vagyok, mert az ingatlan, amit megszerettem volna venni egy külföldi hölgyé és mire aláírásra került volna a sor, sajnos meghalt. Az ingatlant szeretném megvenni továbbra is, de nem tudom merre induljak.... Köszönöm!

Nagyon köszönöm az információkat.
Még anyit szeretnék kérdezni az
végrendeleti okirattal kapcsolatosan.Két lapból áll.Az egyik lapon sorolva vannak az ingatlanok,a másik lapra kerültek az aláírások dátumozva.Számozva vannak a lapok.Saját kézzel írta a feleségem.
Ez így helyes?
Mégegyszer köszönöm.Szép napot!

vibcsi,

Ebben a fórumban egyáltalán nincs kereső, a jogi oldal keresője pedig az új arculat óta nem keres a fórumban.

Gugli.

Nagyon köszönöm az eddigi válaszaikat., sokat segítettek. A korábbiakban (még a régi formátum volt) feltett kérdéseimre kapott válaszok visszakereshetők itt az új rendszerben? És ha igen, hogyan?

Ha valóban végig saját maga írta, és nincs más baja, akkor érvényes.

Üdv.Tiszelettel,akkor most érvényes az okirat?

Azért meghivatkozhattad volna: 7.19. § (1) második fordulat szerinti kivétel.

Ha az elejétől végéig sajátkezűleg a végrendelkező maga írta és aláírta a végrendeletet, akkor - az egyéb formai feltételek megléte mellett - akár tanú a végrendeleti örökös, akár nem, érvényes lesz a végrendelet és a részére szóló juttatás.

Tényleg nem kellene rá tanú - épp a tanútól érvénytelen. A törvény egyértelmű: a tanú illetve hozzátartozója javára szóló rendelkezés érvénytelen. Ez akkor is így van, ha nem is kellett volna rá tanú.

kbs,

A végrendeletet a saját kezével írta. Dátum kell rá, de tanú az nem. És akkor a juttatás sem érvénytelen.
Még a másik fele sem kérdés, ha saját kézzel írta : bárkinek juttatthatta.

Sziltib, az úgy érvénytelen lesz. A végrendeleti örökös hozzátartozója nem lehet tanú [7:19. § (1)], a házastárs egyenesági rokona pedig hozzátartozó [8:1. § (1) 2.], a nevelt gyerek egyenesen közeli hozzátartozó [8:1. § (1) 1.]

vibcsi,

Főszabály szerint : a házastárs nem örököl az utolsó közös lakásból, arra és a berendezési tárgyaira holtig tartó haszonélvezetet kap, minden másból egy "gyerekrészt" örököl.

A.
Férj és az elhunyt két gyermeke fejenként 1/3-1/3-1/3 arányban örököl, kivéve a fenti ingatlant, azt 1/2-1/2 arányban a két gyerek. (Mármint azt a részét, amelyik az elhunyt része volt, házastársaknál ez 50-50%, ha ettől eltér, az csak bonyodalmakat okoz). Ha ezután meghal a férj is, akkor az ő részét csak az ő gyermeke örökli 1/1-ben.

B.
A feleség és a férj gyermeke örököl 1/2-1/2 arányban, a fenti kivétellel. Ha ezután meghal a feleség is, akkor a vagyonát (beleértve természetesen a férjtől örökölt vagyont is) az ő két gyermeke örökli 1/2-1/2 arányban.

Kedves Kovács Béla Sándor! Köszi. Lehet kérni az első esetre az öröklési rendet:
a. a feleség ( 2 gyerek)hal meg előszőr utána a férj
b. a férj( 1 gyerek) hal meg előszőr utána a feleség
A második esetet (és hány ilyen van) egyenlőre felejtsük el. Nagyon hálás lennék, ha a házaspár esetében tudnám az a. és b. a választ.

Sziltib,

Ha az okirat keltezve is van, készítésének dátuma fel van tüntetve, akkor feltehetőleg igen.
Lásd : Ptk.7:15-7:19.§

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Üdv.A feleségemmel 16 éve élünk együtt,6éve házasságában.Van külön vagyona és a házunk is az ő nevén van.
Két lányunk van.Az egyik az ő külön kapcsolatából a másik az én külön kapcsolatokból.Közösen növeltük őket,
nagykorúak.
Daganatos lett a feleségem és mielőtt be került a kórházba,kézzel írt egy végrendeletet két tanúval az egyik a nevelt lánya a másik a testvére.A vagyon felét rám íratta.
Ez így érvényes?