Öröklés

1. Az attól is függ, milyen sorrenben halnak meg.
2. Na ne...

Tisztelt Válaszadók! Két helyzetről szeretnék választ kapni.
1.Házaspárnak (második házasság)közös ingó és ingatlan vagyonából végrendelet nélkül hogyan örökölnek az első házasságból született gyerekek (a feleségnek 2, a férjnek 1 gyermek).
2. Élettársi kapcsolat esetén közös ingó és ingatlan vagyon hogyan öröklődik, ha a férfi első házasságából 3. a nő első házasságából 1 gyermek és van egy közös gyermekük is.
Sem a házaspárnak, sem az élettársaknak nem élnek a szülei. Köszönöm a választ.

Aggódás,

Ha megöröklitek, felajánlhatod a testévrednek megvételre.
Ha nem akarja/tudja, eladhatod az engedélye, akár a tudta nélkül is a részedet : csak elővételi joga van, a már megkötött szerződésbe beléphet, de nem kell hozzá a beleegyezése. (Ez nyilván jelentős veszteség lenne neked, mert lakottan, fél lakást csak piaci ár alatt tudnál eladni, ha egyáltalán lenne vevőd)
Ha ez utóbbit nem akarod, akkor marad a közös tulajdon megosztása iránti per. Ekkor vagy kifizeti egyikőtök a másikat, szakértő által megállapított áron, vagy elárverezik az egészet, és megkapjátok a pénzt.

Fontos, hogy ha a tesó beköltözik, többlethasználati díjra akkor vagy jogosult, hogy ha ő megakadályoz az ingatlan rendeltetésszerű használatában. Tehát ha beköltözik, jelezned kell neki, hogy te is be akarsz költözni, és ha ezt nem engedi, csak akkor kérhetsz pénzt a részed használatáért. Mindezt igazolhatóan, lehetőleg tértis levélben intézd.

Üdv mindenkinek, elnézést az alkalmatlankodásért. Felmerült anno egy kérés, hogy osszam meg a perem eredményét (talán szomorú örökös vagy más részéről). Nem volt végrendelet, az élettárs igényt tartott az örökség egy részére, de az ingatlanból sem volt egyszerű elmozdítani, és elérni, hogy visszatérjen a sajátjába, valószínűleg több milliós kárt okozva nekem. (Rejtélyes módon az elhunyt sem hagyott hátra semmit a bankszámláján - biztos, de nem bizonyítható, hogy milliók voltak rajta.)
A vagyongyarapodás egy, rá eső részére tartott igényt. Végül több év után a bíróság úgy ítélte meg, hogy nem bizonyítható, hogy részt vett a vagyongyarapodásban. Nem vagyok jogász, de szerintem is bizonyítani kellett volna a felperes részéről valami komolyabb bizonyítékkal néhány motivált vallomáson kívül. Nagyon sok áldozatot követelt a per, főleg anyagilag, kaptam egy minimális perköltség-térítést, ami kb. annak a hetede, de még azt sem kaptam meg, állítólag azt is nekem kell elintéznem, hogy ha nem utalják át, akkor megkapjam. (Ezt rosszul választottuk ki, kétféleképpen lehet igényelni perköltséget, bár nem biztos, hogy automatikusan megkapja a teljes ráfordítást az ember.)
Az ügyvédem úgy gondolta, hogy nincs esély arra, hogy veszítsünk, ő ilyet még nem nagyon látott. Engem meggyőzött, gyorsan látta át a helyzetet, ez a szakterülete, stb. Bár sosem lehet tudni egy per végeredményét, előfordulnak meglepetések. A házimunka és hasonló dolgok, úgy tűnik, nem elegendőek a vagyongyarapodáshoz való hozzájáruláshoz (ugyanis méltányosnak kell lennie ennek az aránynak - nem mintha bizonyítható lenne, ki mennyi házimunkát végzett, stb.) .De biztosan vannak speciális esetek, amikor az élettárs is örököl (pl. hosszú ápolás), de ez nem ilyen volt. Szerintem ez így korrekt, nem jogosult valaki, aki 10 évig együtt élt az elhunyttal az ott-tartózkodásra és öröklésre. Manapság még a házasságok is gyakran felbomlanak, de azok is épp ilyen esetekre vannak, hogy anyagilag is felvállalják egymást a felek.

Aggódás

Most egyelőre semmilyen lehetősége, hiszen még azt sem tudjuk, hogy lesz-e az övé az ingatlanból bármi. Egy végrendelettel ugyanis az édesapja a kötelesrészre szoríthatja.
Majd ha valóban örököl és nem tudnak megegyezni, akkor pert indíthat a közös tulajdon megszüntetése iránt.

Tisztelt Szakértők,
Az alábbi a kérdésem:
"X" és "Y" testvérek együtt gondozzák napi szinten évek óta édesapjukat, aki igen idős már. Édesapa nevén van egy 3 szobás lakás, amit a gyermekei X és Y örököl gyermekeiként. Már most sajnos felmerült X részéről, hogy majdan ő bizony a lakásra igényt tart mitöbb ide is akar költözni, eladni nem akarja hallani se akar róla, hiszen "X" jelenleg albérletben lakik. Y nak családja van és lakása így a szülői házba odaköltözni nem tervez. Az ellen nincs kifogása, hogy testvére X majdan odaköltözzön a szülői házba, de felvetette, hogy akkor az Ő részét ki kell a lakás árából fizetnie hogy a tulajdonjogot rendezzék, vagyis legyen X-é a lakás,.
X úgy gondolja, hogy mivel pénze nincs, kifizetni nem lesz képes, ugyanakkor mivel a lakás fele az övé, joga lesz beköltözni, eladásról hallani se akar....neki ez így pont jó (úgyis tudja, hogy testvére nem fog odaköltözni).
A lakás természetben nem megosztható mármint külön bejárattal.
Szóval már most ilyen a helyzet amikor még nincs is "itt az idő". Milyen lehetőségei vannak/lesznek "Y"-nak ha az örökség átvétele után valóban "X" kivásárlás nélkül beköltözik?! Jogi lépést se szívesen tenne Y, de mindenesetre a megoldási lehetőségeket vagy hogy mit kell eltűrnie jó lenne tudnia....
köszönöm

Viki8678,

Értékesíted az ingatlant, vagy felajánlod a jelzálogosnak, hogy elégítse ki magát belőle, adjátok el közösen, a különbözetet megtarthatod.

De a hiteltől függően akár folytathatod is a törlesztését, és akkor nem kell egyben kifizetni.

Ha többet ér, mint a tartozás, érdemes megoldani a kérdést. Ha olyan tartozás, hogy csak egyben lehet kifizetni, akkor akár hitelt is érdemes lehet felvenni rá, és akkor azt fizetheted részletekben.

Vagy ha nem akarsz vele vesződni, elengeded, és visszautasítod az egész hagyatékot. Ha jól értelek, hogy másik ingatlan is van, akkor minden bizonnyal ez nagy butaság lenne persze.

És ha nem tudom kifizetni, mert nem állok úgy anyagilag? Olyankor mi a teendő?

Viki8678,

Olyat nem lehet. Vagy egyben mindent visszautasítasz, vagy elfogadod az egészet. Mazsolázni nem lehet, még szép, mindenki ezt csinálná.

Ha az ingatlan többet ér, mint 5M forint, akkor el kell fogadni, kifizetni a tartozást, és kész.

Egyébként, ha a hagyatékot elfogadod, a tartozást nem fogadod el, és végrehajtást indítana (vagy esetleg meglévőben jogutód leszel), akkor adott esetben a másikat is bevonhatják a végrehajtásba. Fontos, hogy elsősorban a hagyaték tárgyaival felelsz a tartozásokért, de ez lehet bármelyik örökölt. Ha jelzálog az a teher ezen a házon, akkor elsősorban azt fogja érinteni a követelés, vagy esetleges végrehajtás.

5 millió Ft körül van a tartozás. Meg van egy másik ingatlan amiben fele volt édesapámé és a másik fele édesanyámé. Nem terhelik rá arra az ingatlanra? Csak azt szeretném elutasitani amin tartozás van.

Viki8678,

Ha jóhiszeműen jársz el, akkor lényegében nincs kockázata az örökség elfogadásának. Az örökös főszabály szerint (!) legfeljebb az örökség értékéig felelsz a hagyatéki tartozásokért, a saját vagyonoddal nem (vagy csak kellő gondosság hiányában), úgyhogy bukni normál esetben nem bukhatsz.
Érdemes tudni, hogy sokkal több-e a tartozás, mint a vagyon, mert akkor nem éri meg a vesződséget, és a macera elkerülésére is érdemesebb visszautasítani a hagyatékot, de ha nem tudod, akkor el lehet fogadni.

Igen, úgy.

Úgy érted, várományosa vagy egy örökségnek, amit némi tartozás terhel?

Jó napot kívánok! Olyan kérdésem lenne hogy az édesapám pár hónapja halt meg, és nem rég jutott tudomásomra hogy édesapjától örökölt egy ingatlant amin van tartozás. Mit tudna nekem tanácsolni?

drbjozsef
Köszönöm a segítségét!
SP

(Egyetértek. Hozzátenném, hogy az elúadás ellentmondásos. Ugyanis az, hogy még az örökhagyó életében törölték a tulajdonjogát, eltartási szerződésre utal, de az, hogy az ingóhagyaték jogosultjának is a szerződő felet tartják, öröklési szerződésre.)

Solya,

Életében mindenki azt csinál a vagyonával, amit akar. Megfelelő kapcsolat esetén ilyen nem nagyon szokott előfordulni, de ha mégis, utólag általában már nem sok minden tehető.

Ha az szabályosan lett kötve - és ez több mint valószínű, ha az okirat az ingatlannyilvántartási bejegyzésre is alkalmas volt -, akkor egyetlen lehetőségetek van, legfeljebb a köteles rész alapjába beszámítani, de azt is csak akkor, ha két éven belül kötötték a szerződés. Ha régebben, akkor az is bukó.

Ha meg akarsz támadni egy szerződést, akkor először szerezd azt be (akár a földhivataltól), és menj el vele egy ügyvédhez. Hátha.

De én nem remélnék sokat.

SandorPeter11,

Ha tudod mikor hunyt el a szülőd, és tudod az utolsó lakhelyének címét (települést), akkor a mokk.hu oldalon van egy kereső, amelyik ezen adatok megadásával megmondja, ki az illetékes közjegyző.

Őt fel tudod hívni, és ha jó fej, és kellően udvarias vagy, bizonyos adatokat feltehetőleg a telefonba is el fog neked mondani.

Solya
Édesapánk egy eltartási szerződést kötött és nem kevés pénz is adott még életében az illetőnek. A lakás állítólag már be is van jegyezve az ő nevére. Édesapánk viszont most elhalálozott és a kórházban nem kapjuk meg a személyes tárgyait,amig nem viszünk be bármilyen papírt, hogy az illető nem rendelkezi azok felett is. Ez nem tudom mennyire szabályos,így hogy az örökösök én és a testvérem vagyunk,Édesapánk csak az ingatlanra kötötte az eltartást? Mit gondolnak az ilyen lakásmaffiákról,érdemes e velük perbe szállni vagy az ember inkább ne akarjon magának rosszat? Igazság szerint mi szeretnénk ezt az eltartást megtámadni.

Kedves Szakértők!
Külföldön élő magyar állampolgár vagyok. Egyik szülőm nemrég hunyt el.
Sajnos nem tudok hazautazni és így a testvérem intézi az ügyeket.

• Hogyan lehet megtudni, hogy hol tart az ügy? - melyik közjegyző intézi a hagyatéki eljárást? -

• A hagyatéki folyamat mely pontján (és hogyan) tudok megbizonyosodni arról hogy benne vagyok a folyamatban es nem lettem kihagyva - mivel testvéremmel nem beszélek és megbízható információhoz családon belül nem jutok. Feltételezem, hogy hivatalból senki sem fog tudni rólam.

Szeretném elkerülni, hogy "kifelejtsenek" az öröklésbõl - minden ezzel kapcsolatos tanácsot örömmel fogadok.

Köszönettel,
SP23

drbjozsef

Igen , az átírás már megtörtént , azért nem is került nekem a nevemre, mire befutott a Földhivatalba a jogerős végzés, addigra az új tulaj nevén volt a ház ..
Igen , érzem, hogy ez hosszú menet lesz.. :(
Köszönöm!

Csak egy no,

Úgy értettem, MOSTANRA, már a vevő a bejegyzett tulajdonos? Mert a tulajdoni lapon látszik, hogy mikor történt a szerződéskötés (vagy legalábbis a szerződés benyújtása, és aki érdekelt, kikérheti a hozzá tartozó szerződést is).

Érdekes helyzet lesz, mert főszabály szerint a vagyon erejéig felelsz, HA jóhiszeműen jársz el, a kellő gondossággal. Ha a kapott összeget, amit édesapád halála után a szerződés szerint is már TE kaptál meg, IGAZOLHATÓAN a fennálló, általad ismert tartozásra költöttél el, akkor ez valószínűleg elfogadható. Mert egyébként a SAJÁT vagyonoddal is felelsz a tartozásért.

Nem lesz egyszerű és bonyodalommentes. Hacsak a követeléskezelőt nem sikerül gyorsan meggyőzni.

drbjozsef

Köszönöm szépen !
Mivel más lehetőséget nem láttunk az adósságok kifizetésére csak a ház eladását , így nem léptünk vissza apu halála után .. nem is tudunk volna, mert a vevő már átutalt előlegként egy bizonyos összeget annak az adósságkezelőnek, aki a jelzáloghitelt átvette a banktól. Benne volt a szerződésbe hogy elsőnek neki utal , a maradékot fizeti csak nekünk. Nem tudtuk volna neki visszafizetni. Nem értek hozzá , de az ügyvéd aki csinálta a szerződést azt mondta ha x időn belül nem kerül át a vevő nevére az ingatlan , akkor új szerződést kell kötnünk , ezért nem került vissszautasításra az örökség , hogy ne húzodjon az ügy hónapokig.. a közjegyző azt mondta mindenképp a hagyaték része az ingatlan , mivel nem került még be a földhivatalba az új tulaj nevére az átírás.. ( hogy is került volna, hisz egyik nap aláírta apu, másnap este rosszult lett és meghalt :( ) Más vagyon semmi nem volt .. csak adósság :( az összes fennálló adósságot , amiről tudomásunk volt kifizettük a vételár fennmaradó részéből.. alig maradt valami.. az is elosztásra került nevelőanyám és köztem , mivel mi voltunk még tulajdonosok ( alapesetben apué volt 4/9 ed , nevelőanyám 4/9 ed és nekem volt 1/9 ed részem a házban.. ) Ezért is ért váratlanul egy majd 3 év múlva érkezett levél.. Egy behajtócég keresett meg ( sima levél , még csak nem is ajánlottként) megpróbálok velük akkor egyezkedni, kiküldök minden papírt , talán az így elég lesz akkor nekik.
Köszönöm szépen, további szép napot!

Köszönöm! Így már teljesen érthető.

Ha nincs leszármazója, házastársa, akkor a szülei örökölnek. Amelyik szülő nem él, annak a helyén annak a leszármazó örökölnek. (Értsd: az örökhagyó testvérei, esetleg azok helyén az unokaöccsök, unokahúgok, továbbá azok gyerekei, unokái.)
Ha az örökhagyónak élő szüleje, testvére vagy testvére leszármazója sincs, akkor a nagyszülei örökölnek. Ha valamelyik nagyszülő már nem él, annak helyén a leszármazói örökölnek. (Ezek praktikusan az örökhagyó unokatestvérei, esetleg azok gyerekei, unokái stb.) Ha a halott nagyszülőnek nincs leszármazója, az ő részét a nagyszülőpárja kapja, ha az is meghalt, akkor annak a leszármazói. (Ezek már a mostoha-unokatestvérek és azok gyerekei, unokái stb.) Ha valamelyik nagyszülőpár mindkét tagja halott, akkor a másik nagyszülőpár örökli az egész hagyatékot - a már ismertetett kiesési szabályokkal.
Ha nincs az örökhagyónak élő nagyszülője, és a halott nagyszülőknek élő leszármazója sincs, akkor a dédszülők örökölnek. A dédszülők kiesésére ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a nagyszülőkére.
Ha nincs az örökhagyónak élő dédszülője, és a dédszülőknek nincs élő leszármazója, akkor az ükszülők, szépszülők stb. örökölnek - de ott már a leszármazók nem játszanak.
Ha a fentiek alapján nincs az örökhagyónak törvényes örököse a rokonok között, akkor az állam örököl.

Ugye érzed, hogy sokkal egyszerűbb lett volna válaszolni a kérdésedre, ha vázoltad volna az örökhagyó rokonsági viszonyait?