Gyerektartás módosítása

Fórum → öröklés és családjog
régebbi elöl     új hozzászólás

derill # 2004.08.13. 13:06

obot:)) országfüggő. Ha van egyezmény, akkor ezt a 40 százalékot onnan is behajtják. Az eljárás kicsit csiga, nekem van olyan ügyem, ami 5 éve folyik. Ha fizetni akar, akkor semmi gond, hisz a végrehajtási eljárásra csak akkor kerülne sor, ha nem akar fizetni.

Veszter: nem. annyi gyerekkel fogják osztani az 50 százalékot, ahány gyerek van. Viszont figyelembe veszik a gyermekek helyzetét, hogy attól, hogy a testvérek más családban élnek, egyiknek se legyen rosszabb a másiknál. Nyilván, ha a feleség mondjuk alkoholra költi a tartásdijat, emiatt a gyermek ellátatlan ezt ellenőriztetni lehet - veszélyeztetés miatti eljárás inditása a gyermekjóléti szolgálatnál. A biróság természetesen a körülmények alapján mérlegel. Hogy mit vesz figyelembe, azt igy nehéz megmondani. A 3. ponttal egyetértek, én alkotmánybirósághoz fordulnék ez ügyben, hiszen ez diszkriminativ, a Te gyermekeid után járó támogatást csökkenti.

Kérni bármit lehet a biróságtól. Nem tudom milyen döntés születne, de az tény, hogy az összes jövedelmet veszik figyelembe. A jövedelembe pedig nem számit bele minden. Most fejből nem tudom mi nem, de például a segélyek biztos, hogy nem. Ez viszont támogatás, szerintem beleszámit. De az ő jövedelmükbe is a saját támogatásuk, márpedig ebben az esetben nyilván azt is vizsgálni fogja a biróság.

A tartásdijat addig kell fizetni - ha megállapitották - amig a biróság nem rendelkezik annak megszüntetéséről. Tehát ha a gyerek nagykoru lesz, és már nem tanul, akkor kérni kell. Persze nem biztos, hogy megszüntetik, mert tartásdijat addig kell fizetni, amig a gyermek tartásra szorul. Itt a tartásra szorulás okát fogja a biróság vizsgálni. Azért mert tanul, vagy tanul ugyan, de már huszadszor járja az egyetem első osztályát, vagy nem tanul, munkanélküli, nincs kedve dolgozni, vagy beteg, és ezért nem tud dolgozni (miért beteg? munkaundortól, alkoholtól mert olyan részeg, hogy nem tud reggel kimászni az ágyból vagy egyéb, rajta kivülálló okból) stb.

Lényeg az, hogy nem lehet pontos tanácsot adni. Körülményfüggő minden, és biróságfüggő is. A biró pedig szubjektiv lény. Függ attól is , hogy mit tesz, hogy ő milyen körülmények között él, milyen a szemlélete, milyen a bevett szokás az adott biróságon és egyéb millió egy dologtól.

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

obot # 2004.08.13. 09:24

A férjemnek, aki nigériai állampolgár, de itt él 20 éve, volt már egy házassága, amelyből két gyermeke is van, akik után 40% gyerektartást fizet. Eddig rendszeresen fizette, és fizetni is akarja továbbra is, amivel teljes mértékig egyet értek , de kb. egy fél év múlva elmegy dolgozni egy másik országba.
Kérdésem: Állampolgársága miatt odakint mi vonatkozik rá?

Veszter # 2004.03.07. 14:54

Férjem első házassága 1993. júliusában kimondott válással végződött. A közös fiúgyermeket a volt feleségnél helyezte el a bíróság és a férjem mindenkori (adó és nyugdíjjárulékkal csökkentett) havi nettó jövedelmének 20 %-ában állapította meg a gyerektartást. Az exfeleség 3 évvel később újra férjhez ment, az új férj is hozott egy gyermeket a házasságba, majd 2002-ben született egy közös gyermekük is, így most 3 gyereket nevelnek, egy 15 egy 14 és egy 2 évest. Mi a párommal 2001 elején házasodtunk össze, majd még ebben az évben októberben megszületett első közös gyermekünk, 2003 márciusában a második és most 2004 szeptemberére várom a harmadik babát. Az elmúlt 10 évben a férjemnek mindig volt munkája, a kiszabott gyerektartást minden hónapban ki is fizette és eddig eszünkbe sem jutott még a csökkentést sem kérni, pedig ha jól tudom, már a 2 .gyerekünk születése után megtehettük volna. Most azonban elég rosszul állunk, mivel építkezünk, az autónkat tavaly ellopták és felgyújtották, így azt is valahogy pótolni kell, egyszóval a gyerektartást is szeretnénk az igazságos mértékre csökkenteni. Közben azért voltak már ez elmúlt pár évben vitáink a volt feleséggel, mivel a gyerektartást szemmel láthatóan nem a gyerekre költötte (a gyerek nem eszik, nincs hobbija, iskolán kívüli elfoglaltsága, az egy évvel idősebb mostohabátyja ruháit örökli, ajándékot a saját zsebpénzéből kap…stb.) és sokszor akadályozta a gyerek láthatását is, ami egyébként sem könnyen megoldható, mert 250 km-re lakunk egymástól. Amikor a férjem peren kívüli egyezséget ajánlott neki, a volt feleség mereven elzárkózott, mondván neki valamiből az új házukra felvett OTP havi törlesztőt is ki kell fizetni és egyébként is a létminimum alatt élnek (legjobb tudomásunk szerint a férje kétszer annyit keres, mint az enyém, ő pedig annyi GYED-et kap, mint én). Ekkor döntöttünk a peres út mellett. Az ügyvédünk először tett újra egy ajánlatot a peren kívüli egyezségre, ez havi fix 25000 ft-ról szólt (eddig a 20% havonta kb.30000-re jött ki), ami ugye több, mint a férjem nettó 150000 forintos fizetésének matematikailag egy gyerekre számított része, de úgy gondoltuk, valahogy számoljuk bele azt a 13. havi bért is, amit eddig évvégén kapott a párom és az infláció se okozzon gondot. Az exnej nem fogadta el, ő mindenképp a %-os összeghez ragaszkodik és 12,5%-ot ajánlott (ez a fizetés alapján 18750 ft), de minimum 25000 ft-ot, amit a férjem fizetésének 12,5%-a még évekig nem ér el normál inflációval, vagyis fizethetjük a 25000-et minden jövedelme után és ezt mi azért sokalljuk. Most úgy néz ki, mindenképpen pereskednünk kell, és ezzel kapcsolatban lenne több kérdésem is.
1.) A Családjogi törvény szerint a %-os összeget általában 15-25% között állapítja meg a bíróság. És mi a helyzet akkor, ha matematikailag az egy gyerekre jutó százalék ennél kevesebb? Esetünkben ugye az 50 %-ot négyfelé kéne osztani. A később született gyermekek rosszabbul járhatnak?
2.) Hogyan állapítja meg a bíróság a családok vagyoni helyzetét? Hiszen, ha kijönnek a két családhoz felmérni a körülményeket, mindkettőnél épülő, új házat látnak rendesen berendezve, tiszta, szép ruhában járó gyerekeket, normális életvitelt. A jövedelemigazolások meg ugye csak akkor tükrözik a valóságot, ha valaki (mint pl. a férjem) állami cégnél dolgozik korrekt, bejelentett jövedelemmel, egy vállalkozó esetében (mint az exnej férje) elég megfoghatatlan.
Mennyiben számítanak bele a vizsgálatba, hogy kinek milyen hitele (törlesztő részlete) van? Mert, mint már említettem, az exnej és férje hitelből építette a házát, mi viszont nem tudtunk hitelt igénybe venni, ezért szülői, rokoni segítséggel, tehát nem papírral igazolható kölcsönökkel építkezünk, vagyis ez papíron nem jelent havi költséget úgy, mint a másik családnál.
3.) Nekünk a 3 gyerek után járó családi adókedvezmény igénybevétele is gondot okoz, mivel az én Gyed-em jöv.adó tartalma nem elég a havi 30000 ft jóváírásához, ha meg a férjem veszi igénybe, neki levonják belőle a gyerektartást, mivel emeli a nettó bérét (többek között ezért ajánlottunk fix tartásdíjat, mert az megoldaná a levonási problémákat). Bár ezt azért elég nonszensznek érzem, de sajnos így van, utána jártam, állítólag az Adóhivatal adott ki egy ilyen iránymutatást, miszerint a családi adókedvezménnyel növelt nettó jövedelmet kell a gyerektartás alapjául venni. Én csak azt nem értem, miért kell az én gyerekeim eltartásához kapott támogatásból egy másik gyereket támogatnom, hiszen az első gyerek igényei attól nem nőnek meg, hogy születik még egy féltestvére?
Évi egy összegben ugyan megkaphatnánk az adókedvezményt, de mi szeretnénk inkább havonta, mivel szükségünk lenne rá év közben is.
Kérdésem, hogy lehet-e a bíróságtól olyan ítéletet kérni, hogy %-os tartásdíj megállapítása esetén a havi családi adókedvezménnyel csökkentett nettó jövedelmet vegyék csak figyelembe?
5.) Említettem már, hogy a mi meglátásunk (és a gyerek elmondása) szerint is az anyja nem rá költi a kapott pénzt, pedig ugye a törvény szerint a gyerek szükségleteinek fedezésére való. Milyen formában lehet elszámoltatni az eltartó szülőt a kapott tartásdíj sorsáról?
4.) Úgy tudom, hogy a gyermek nagykorúságáig (vagyis 18 éves koráig) jár a gyerektartás, utána már rokontartás van csak. A gyerektartás automatikusan vált át rokontartássá, vagy a szülőnek kell kérvényeznie a további fizetést? És a rokontartást csak abban az esetben kérheti az eltartó szülő, ha a gyerek továbbtanul, vagy lehetnek egyéb indokok is?