gyermekelhelyezés

A gyermek elhelyezése kérdésében a szülök közösen döntenek, ha nem tudnak megegyezni, akkor a biróság dönt. Tehát jelen esetben, mivel a férjed beleegyezik, hogy a gyermek az anyánál legyen elhelyezve, elég, ha kéri a gyámhivataltól a kapcsolattartás szabályozását azzal az indokkal, hogy a gyermek elhelyezésének kérdésében már megegyeztek.

Egyébként az utlevél kérdésben nem jól döntött a férjed, mivel amennyiben az anya gyermekelhelyezési pert indit, és a gyermeket a biróság neki itéli, akkor a férjed beleegyezése nélkül is tud utlevelet váltani a gyereknek, csak a jogerős itéletet kell bemutatnia.

Sziasztok!
Tanácsot szeretnék kérni tőletek.
A férjem 7 éves kislányát az anyukája nem adja oda láthatásra, igy a már régen megbeszélt nyári vakációra sem mert a férjem nem járult hozzá a gyerek utlevél kérelméhez.
(Ennek többek közt az az oka, hogy a volt élettárs Olaszo.ban folytatott kétes tevékenységet és még mindig odajár)

A kislány anyukája aláhamisitotta a férjem aláirását, most vizsgálat folyik ellene,- ő pedig bosszuból nem adja a gyereket és a felszólitó levelünkre sem reagál.

Hogyan szerezhetünk érvényt a férjem láthatási jogainak ha egyikőjüknek sincs ezidáig gyermekelhelyezési joga?

Nem "elvenni" akarjuk a gyereket az édesanyjától hanem látni és résztvenni a nevelésében.
Köszönöm a választ!

tutusnak: 4 éves gyermek azt akarja, amit a szülő akar, és itt az dönt, ki tudja jobban befolyásolni a gyermeket. A biróságok általában az anyáknál helyezik el a gyermeket, ritka az ellenkező döntés, és komoly indokai szoktak lenni (italozás, elhanyagolás az anya részéről, vagy teljes eltiltás az apától). Ha az apa és az anya egyformán alkalmas a gyermek nevelésére, akkor szinte kivétel nélkül mindig az anyánál helyezi el a 4 éves gyermeket (nem láttam még ellenkező döntést). Ez ugyan nagyon diszkriminativnak néz ki, de ettől még igy van. Nagyon kicsi az esély a pernyertességre, ha az anya rendesen gondozza a gyermeket. Vannak külföldi gyakorlatok, amik ettől lényegesen eltérnek, pl. ugy emlékszem svédországban, ahol fél évig az egyik szülőnél van a gyermek, fél évig a másiknál, ha mindkét szülő egyformán alkalmas a gyermek nevelésére. Mivel ezt szokták meg, náluk ez a természetes, ezért ez teljesen elfogadott, és jól müködik.

makkmarci11-nek. Ha az anya mások előtt nyilatkozott igy, akkor jó esély van arra, hogy már most pert nyerjen. Ha nem próbálja meg, sosem tudja meg, hogy hogyan döntött volna a biróság.

Boccs, Kincsnek válaszolnék.
Nem ilyen egyszerű a helyzet sajnos. A válásnál mikor a kislányom 9 éves volt, hoztam egy rossz döntést, és beleegyeztem a kislányom anyjánál való elhelyezésbe. Ebben az egy pontban nem tudtunk megegyezni, és én beadtam a derekem, kímélni akartam a gyereket is... A lényeg, hogy ő már akkor is velem akart maradni, ezt azóta is hangoztatja. Az anyjának az az álláspontja, hogy 14 éves korában összecsomagolja a holmiját és mehet ahová akar. A baj csak az, hogy nem igazán foglalkozik vele tanulmányi eredménye is romlott, ráadásul ki akarja vinni magával érdre, ahonnan távolsági busszal kéne iskolába járnia, akkor, mikor az én lakásom 10 percre van a sulitól. Ezen kívül az ex nejem nemrég szült újra, úgyhogy nem valószínű, hogy szeptembertől komolyan foglalkozni tud/akar kislányunkkal. Szerinted e tények ismeretében milyen esélyeink vannak?
mm

Kedves Kincs!
Illetve bárki!
Mennyire mérvadó ez 4 éves esetében?
A gyermek velem szeretne lenni, de....

Kedves Makkmarci11!:)
Ez a legutóbbi hozzászólásod elgondolkodtatott. Mármint az, hogy a te 12 éves lányod már határozottam VELED akar élni. Namost: ha a gyermek anyja is tudja ezt, akkor talán meg lehetne vele beszélni, hogy menjen bele a gyermekelhelyezés megváltoztatásába. És ebben az esetben - ha a szülők közt az egyezség erre vonatkozóan megvan, s az elhelyezés megváltoztatásához szükséges feltételek egyébként megvannak (azaz: nálad is megfelelők a körülmények a gyermek gondozására, nevelésére) -, akkor a bíróság meghallgatja a gyermeket is, de a szülők egyező véleményére (és a megfelelő körülményekre) alapozva igen rövid időn belül hoz döntést, hiszen mindkét szülő uazt akarja, s ilyenkor általában (a te esetedet alapul véve) nincs szükség hosszas bizonyításra.

Szajberattila!
Köszönöm a dicséretet, igyekszem...:))

Köszi,
nem vontam én kétségbe a szakértelmét, csak kicsit elkeseredtem..:o( Ugyanis a kislányom velem szeretne lakni, válásom óta, és nehezen böjtöljük ki ezt a 12. évet, de akkor ha van esélyünk mindenképp megpróbáljuk:o)

hello,

Marci, Kincs nem azt mondta szerintem, hogy 12 éves gyereket nem lehet meghallgatni, hanem azt, hogy általában nem d9ntenek ellentétesen a 14 éven felüli gyerek kérésével. A lényeg az ítélőképeesége birtokában lévő gyerek véleményén van -
lehetnek nagyon értelmesen gondolkodó 12-13 évesek, és lehetnek gyerekesen gondlkodó 15-16 évesek is ...

Egyébként Kincs hozzászólásai nagyon korrektek:-)

Köszi, kár. Nekem azt mondta az ügyvédem, hogy 12 éves kor után, ha beadjuk a bíróságra az elhelyezés megváltoztatására a kérelmet, meghallgatják a gyermeket, és neki megfelelően döntenek...:o((

Szia!:)
Jó a kérdés! A bíróság is (a gyámhivatalhoz hasonlóan) figyelemmel van az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményét, de nem mérvadóan. Viszont a 14. életévét betöltött gyermek elhelyezése tekintetében a gyermek nyilatkozatával-kérelmével a bíróság ellentétesen (általában) nem dönt.

Sziasztok!

Csak egy rövid kérdés: hány éves kortól dönthet egy gyerek, válás után arról, hogy melyik szülőnél akar lakni? Mikortól veszi figyelembe az ő kérését a bíróság?

Üdv: mm