ingatlan - öröklés

Tisztelt szakértők!

Még nem találtam választ a kérdésemre, most önökhöz fordulnék segítségért. Egy hete meghalt az édesapám, és nem számíthatok biztosításra. Épp ezért aggódom az örökösödéstől, mibe fog ez nekem kerülni. Gyakorlatilag egy kb. 9m forint értékű öröklakás feléről van szó, amin haszonélvezet van az édesanyám által. Arra lennék kíváncsi kell-e örökösödési adót fizetnem, és mekkora örökösödési illetékre kel számítanom? Illetve ebből az összegből le tudok-e faragni, mivel anyagilag nem állok jól.
Segítségüket előre is köszönöm!

Köszönöm a válaszokat!

A kérdés - amit most sem látok tisztán -, hogy pl. a közművesítés (kút, csirkeól, szőlő) a telekhez, vagy a hagyatékhoz tartozik-e (mondjuk bizonyítható, hogy a házasság után valósultak meg)?
Mi történik/történhet a jogalap nélküli gazdagodással - az örökösök szempontjából? (mármint ha nem hajlandó kifizetni azt a bizonyos különbözetet)?

ja, és perfeljegyzést is célszerű kérni az ingatlanra minaddig, amíg a per be nem fejeződik

A telek az anyós különvagyona. Az építási munkáélatokkal a férj ráépítés és házassági vagyonközösség jogcímén megszerezte az ingatlan bizonyos hányadát, hogy mennyit azt szakértő útján meg lehet állaíptani. ezek szerint tehát a volt férjnek van az ingatlaban bizonyos tuléajdoni hányada, ez az ingatlannyilvántartásba való bejegyzés nélkül is megillette őt - és ez képezi a hagyatékot is. Ezt örököltk a gyereke - a túlélő házastárs haszonélvezeti jogával terhelten. Az öröklési szintén bekövetkezet az ingatlannyilvántarzási állapotokra tekintet nélkül - azonban az ingatlannyilvántartásról szóló új t9rvény szerint ha az anyós most eladja az ingatlant, akkor a az örökösök nem támaszthatnak tulajdoni igényt a vevővel szemben, követelhetik viszont a haszonélvezeti joggal terhelt tulajondi hányad értékének megtérítését. Ez az elméleti része a dolognak. A gyakorlati pedig a következő:

Indítani kell egy pert az örökösöknek, amelyben bizonyítani kell, hogy az apjuk tulajdonos volt és hogy végrendelet hiánynában ők megörökölték az inagtaln bizonyos tulajdoni hányadát haszonélvezettel terhelten- a per tehát a tulajdonjog megállapítására irányul. A perben kérni kell a tulajdonjog ingatlnnyilvántartásba való bejegyzését is. Miután ezek a perekben nem egyszerű a bizonyítás, ezért célszerú szakember segítségét igénybe venni.

Ez az anyós telekingatlana volt, és az is marad, amíg Õ úgy gondolja!
Jogalap nélküli gazdagodásként lehet kérni tőle a jelenlegi és a "régi parlag" közti különbözetet.
Ha nem lesz elidegenítve, akkor a gyerekek fogják örökölni. Ági vagyonként.

A szituáció:
Anyósom a házassága előtt egy hónappal vett egy üres (azaz teljesen csupasz, parlagon lévő) telket.
Az esküvő után házat építettek rá, kerítést húztak, kutat ásattak, terepet rendeztek, valamint közművesítették (mostanra van víz, villany, csatorna, \"normális\" - aszfaltozott úttest).

A kérdés:
Mi az, ami a felsoroltakból kizárólag az anyós tulajdona, és mi számít közösnek? (A tulajdoni lapon mind a mai napig csak az anyós szerepel, az após 95-ben meghalt, végrendelet nélkül). A téma, a valódi kérdés úgy szól, hogy mi számít bele a két gyerek örökségébe (illeve minek a fele)?

Köszönöm