Gyermekelhelyezés - 1 hét itt, 1 hét ott

Problémánk a következő :
Élettársi viszony véget ért.
Van egy öt éves kisfiunk, aki mindkettőnkhöz ragaszkodik és mindkettőnket szeret. És persze mi is őt.
Közel fogunk lakni egymáshoz, és mindenben megállapodtunk.
Azt szeretnénk, ha az anya felügyeleti joga mellett (ragaszkodik hozzá) \"1 hét itt, 1 hét ott\"-os elhelyezés kerülhetne be a keresetbe (tartásdíj igény nélkül), amit beadunk a bírósághoz.
Egy ügyvédnővel beszéltünk, aki szerintem kutyafuttában, azt állította, hogy ilyet nem ér csinálni, mert:
1, vagy közös felügyelet + 1 hét itt, 1 hét ott
2, vagy anyai felügyelet + hétvégenkénti láthatás.
A probléma nyilvánvalóan abból adódik, hogy az ex-páromnak írásban kell a felügyeleti jog, nekem meg írásban kell az \"1 hét itt, 1 hét ott\".
Igaza volt az ügyvédnőnek, vagy mégis be tudjuk terjeszteni a keresetet az általunk gondolt formában?
Előre is nagyon köszönöm a válaszokat!!!

Zsolt

Cserélj ügyvédet. Be tudjátok adni, a biróság egyetlen dolgot néz, hogy végrehajtható legyen. Ettől függetlenül tényleg a közös szülői felügyelet a javasolt. Ha az övé a szülői felügyelet, később ki fogja találni, hogy nem jó az egy hét itt, egy hét ott, és kéri a megváltoztatást. Mivel a gyerek már nála van elhelyezve, nyilvánvalóan a biróság nem fogja máshol elhelyezni, viszont előfordulhat, hogy tényleg megváltoztatja (szerintem tuti), és kéthetente hétvége lesz belőle. Mellesleg érdekelne, hogy ki az ügyvédnő. Boldog lennék, ha emailben megirnád:)))

Nincs valakinek vmilyen sablonja, amit be lehet adnia a bíróságra gyermekelhelyezés, tartásdíj, kapcsolattartás témában? Most írok ilyent először, és nem tudom rendesen megfogalmazni.

Szia Anya!

Nekem van. 1 oldal az egész. Papíron van meg, de ma valszeg úgy is be kell gépelnem, mert valamit változtatunk benne. Küldöm majd mailen legkésőbb holnap

Papp Zsoltnak
Nagyon köszönöm!!!

Hahó Derill!

Nagyon köszönöm az infót.
Reményt csepegtettél a szívünkbe.
Írtam.
Elmentél valami napsütötte helyre 1-2 hétre? #:-)

Sziasztok!
Segítségre lenne szükségem.Papíron egyedülállóként , a nagybetűs életben élettársként szerepelek.Megromlott a viszonyunk, egy közös gyermekünk van (6), a másik lízingelt(12).A lakás a kettőnk özös bérleménye az áldott önkormányzattól.MInt említettem viszonyromlás következtében szakadásra kényszerüünk.Számomra az általa felvázolt egyetlen lehetőség az az, hogy idézem:takarodjak....Természetesen gyerek nélkül, vagy max az igazából enyémmel.Kérdem én:van lakásom(máshol), ide be vagyok állandóra jelentkezve, a gyerekeim tisztán járnak suliba, van munkahelyem hála a MÁV-nak, ha esetleg gyermektartást is kapok akkor el tudom tartani magunkat.Kérdem én:ezekkel a tényekkel mennyi esélyem van a bíróságon?
Hozzátartozik még, hogy "párom" a lízingelt gyerekkel nem van jóban, állandóan szidja, a kisebbik meg mondta már, h ne szeretem aput.Félek , sőt rettegek, képes arra, h fizikailag is bántalmazzon...Mit tegyek?Előzzem meg és adjam be én a gyermekelhelyezést?Azt mondta két hetem van és kirak a lakásból....HELP MEEEEEEE

Zsolti: hogy napsütötte, az tulzás, de tényleg nem voltam. Időnként hol leszek, hol nem.

Lindy: kérdés, hogy miért romlott meg a viszony. Bocsi, de gyereket nem lehet lizingelni, még akkor sem, ha Te nem szereted. Ha van lakásod, akkor nyilván neked kell menned, hisz akkor ez esetben az önkormányzati valószinüleg az övé, ugyanis nem kaphat önkormányzatit, akinek sajátja van, vagy valamit eltitkoltál az önkormányzatnál?
Az esélyed jó, mert nő vagy, és általában a nőknél helyezik el a gyermeket. Feltéve, hogy a gyermek is náluk van az elhelyezés időpontjában.

Javaslom, hogy próbáld meg békésen rendezni a helyzetet, és megegyezni vele mindenben.

Először is anyától kérek elnézést, mert azt gondoltam róla, hogy "szimplán" anya. De most kiderült, hogy ő már egy anyának az anyukája ( konkrétan nagymama).
Mivel az enyémhez hasonló korosztályt feltételeztem, ezért a sablon mellé írt pár soros kisérőlevél hangvétele ( a generation gap-et figyelembe véve) egy kissé lazára sikerült. ( Na azért ne szisszenjetek fel, nem annyira! #:-) )
Azért bocsánat!

Másodszor meg persze megint kérdeznék, jogtudótól.
Valszeg a jóságos derilltől, ha erre jár. #:-)
Az az új fejlemény az alant vázoltakkal kapcsolatban, hogy most már viszont megkérdeztem a saját ügyvédemet is.
(Eddig azért nem akartam, mert ő nem semleges, vagyis inkább az én oldalamon állna, és ebből (felesleges)háború is lehet(ne)... #:-) )
Õ pedig azt mondta, hogy nem is kell bíróság, mert ő is leírhatja, és le is írja, és az elég.
Ismétlem azt, hogy: élettársi kapcsolat vége, az anya felügyeleti joga mellett, gyerek 1 hét (vagy 2 hét, vagy tíz nap - tök mindegy) itt és 1 hét ott, tartásdíj nélkül.
Korrekt ez így? - kérdé most már igen nagy kíváncsisággal:
a Zsolt

Korrektnek korrekt, csak sajnos semmit sem fog érni, ha az anya nem tartja be. Ugyanis nem birósági döntés, és minden egyezség addig egyezség, amig mindkét fél betartja. Ha nem, akkor viszont nem kikényszerithető. Igaz, ez vonatkozik a gyermekelhelyezési részére is, tehát ha anyus nem tartja be, akkor Te viszont megteheted, hogy fogod a gyerkőcöt, és magaddal viszed.

Esetleg az javit a dolgon, ha az ügyvéded benyujtja a gyámhivatalhoz mint egyezséget, és az jóváhagyja - mármint a kapcsolattartási részét, az elhelyezési részhez nem kell jóváhagyás. Ekkor ugyanis már kikényszerithető. Tehát javaslom, hogy mégiscsak legalizáltasd a birósággal, vagy legalább a gyámhivatallal ha azt akarod, hogy használható is legyen.

Függetlenül ettől eléggé kétlem, hogy anyus ebbe igy belemegy. Nem fog megelégedni a gyermekelhelyezés ügyvéd által leirt egyezségével, ugyanis ez esetben pl. utlevelet mégiscsak a Te engedélyeddel tud majd váltani a gyerkőcnek, mivel az utlevéltörvény elfelejtette figyelembe venni, hogy a gyermekelhelyezés kérdéséről csak a szülők megegyezésének hiányában dönt a biróság, és követeli a birói határozatot, vagy a másik szülő aláirását.

Tehát előbb-utóbb birósághoz fog menni. Én meg azt mondom, lehet, hogy jobb előbb, mint utóbb, főleg, ha most még ilyen nagy az egyetértés köztetek. Ez ugyanis néhány barinő hatására változhat később.

Derill köszi a választ:-)
A srácok mind a ketten az enyémek, imádom őket, a pasival ellentétben.A lakásomba nem tudok beköltözni, mert ott lakik a nagymamája...Félek, és szorít az idő.Tegnap este is volt kempó, a kisebbik gyerek éjjel be is pisilt..
Kivagyok már és nem tudom mit tegyek.15-én el kell innen mennem, a Danim nélkül...De hát ez úgysem megy, valszeg meg fog ölni...
A gyámügy segít?

Nem áll szemben az 1 hét itt, 1 hét ott a Legfelsôbb Bíróság gyermekelhelyezési irányelveinek b) passzusával, miszerint
"...A gyermeknek biztonságérzetet nyújt a megfelelő környezet állandósága, a környezetváltozás, az elhelyezés váltogatása viszont szorongást, félelemérzetet kelthet benne. Ennek a személyiségre károsan ható következményeitől a szülők kötelesek a gyermeket megvédeni. Az állandóság követelményének érvényre juttatásánál a gyermek és a szülő közötti személyes kapcsolatnak és nem a lakóhelynek van elsődleges jelentősége. Az egészséges fejlődést elősegítő környezetben való megmaradás biztosítása olyan fontos szempont, amelyet a gyermekelhelyezésnél figyelembe jövő körülmények között jelentőségének megfelelően kell értékelni, a gyermeket az indokolatlan környezetváltozás izgalmaitól, az ezzel járó megrázkódtatásoktól meg kell kímélni..."?

repotnob:
Nagyon kedves vagy, hogy segítenél, de én elsősorban jogtudorokra gondoltam válaszolóként... #:-)

Köszi derill. Asszem most már tiszta.
Fogadj el tőlem egy virtuális virágcsokrot... #:-)

Á, mégse. Nem tudok a klaviatúrámmal virágot rajzolni. #:-)
Nagyon köszönöm!

• (---(--@

Ha nem látszana, ez egy rózsa. Igaz, nem csokor, de mégis rózsa:))

Eképpen már viszont a copy-paste használatával - aminek én is nagymestere vagyok, nemcsak az ügyvédek ;-) - elő tudom állítani a beigért rózsacsokrot! #:-)

• (---(--@

• (---(--@

• (---(--@

• (---(--@

• (---(--@

• (---(--@

• (---(--@

:))) köszönöm:))

Kedves hozzáértôk,
nem áll szemben az 1 hét itt, 1 hét ott a Legfelsôbb Bíróság gyermekelhelyezési irányelveinek b) passzusával?

Nem tudom milyen b) passzusra gondolsz. Ha a LB 17-es irányelvre, abban nincs b) passzus. A Csjt-nél viszont meg kellene jelölnöd a paragrafust és bekezdést is, hogy tudjam mire gondoltál. Azt viszont nem a LB adta ki, merthogy törvény.

Viszont a legjobban az szolgálja a gyermek érdekeit, ha egy hétig az egyik szülőnél, és ugyanolyan tartamban a másik szülőnél van. A cél egyébként a biróságok számára az (vagy legalább is annak kell lennie), hogy:

• egyezség szülessen a szülők közt, tehát a legkevésbé avatkozzon bele a biróság a családi ügyeikbe
• végrehajtható egyezséget kössenek
• a gyermek érdekeit szolgálja

Ha az egyezség pontosan tartalmazza, hogy miben egyeztek meg, tehát az egy hét kezdő időpontját, befejező időpontját, és mindkét szülő tökéletesen alkalmas lenne a gyermek nevelésére, akkor ennél jobban semmi sem szolgálja a gyermek érdekeit. Mindkét szülőnél azonos időtartamban tartózkodik, igy nincs vita, és ez a legkevésbé diszkriminativ is.

Ugyanis amennyiben mindkét szülő egyformán alkalmas a gyermek elhelyezésére, mi alapján döntenéd el, hogy mégis melyiknél helyezed el? Max. sorsolással tudnád. Ehelyett a mostani gyakorlat általában az anyáknál helyezi el, ez pedig akárhogy is nézzük, diszkriminativ döntés. Tehát a legjobb megoldás az egy hét itt, egy hét ott.

Repotnob, ti már csináljátok az 1 hét itt, 1 hét ott-ot, ha jól veszem ki az irásodból. Érdekelne, hogyan van szabályozva ez esetben az iskolai szünet, ami ugye különböző időtartamú? És az ünnepek, pl karácsony? Vagy egy nyaralásnál, ahol kötött a turnus és belelóghat a másik idejébe, vagy egy nappal esetleg előbb kellene a gyerek átadása.
Tudom normális esetben ez nem kérdés, de egyesek abnormális felfogásuk miatt direkt betesznek a másiknak, nem törődve a gyerek érdekével.
Nálatok ez hogy van? A gyerekelhelyezési határozatba ezt belevették?

Hát szerintem az egy hét itt, egy hét ottba, ezek nincsenek benne. Nem szabad, hogy benne legyenek. Bárhogy esik, vagy puffan, az egyik héten az egyik szülőnél van a gyerek, függetlenül attól, hogy beleesik szünet vagy nem, a másik héten a másiknál. Tehát az első évben a páratlan hetek az anyáé, a második évben pl. a párosak. Igy mindenkinek jut egy év husvét, és karácsony, és egyéb ünnep is. A többi meg a szerencsén mulik. De nem is igazán értem, hogy miért probléma az, ha egy nappal tovább van az egyik szülőnél, mint a másiknál? Mindenesetre 52 hét van, 26 hét az egyik szülőé, 26 a másiké. Az ünnepek pedig már lehetnek megbeszélés kérdése is, hoci-nesze alapon. Ha nem megy a megbeszélés, szerintem ugysem fog menni az egy hét itt, másik ott, mert az anya előbb-utóbb megelégeli, és mivel a biróságok általában mellette állnak, kéri a csökkentését. Tehát általában azért a nők azok, akik ennek keresztbetesznek. Viszont ha beáll ez a rend, és megszokottá válik, ennél jobb nincs a gyerek számára.

Kedves derill, az LB 17-es irányelvére gondoltam, amit a következô oldalon találtam: http://2000magyar.mindenkinet.hu/…elyezes.html?… , miszerint "...A gyermeknek biztonságérzetet nyújt a megfelelő környezet állandósága, a környezetváltozás, az elhelyezés váltogatása viszont szorongást, félelemérzetet kelthet benne. Ennek a személyiségre károsan ható következményeitől a szülők kötelesek a gyermeket megvédeni. Az állandóság követelményének érvényre juttatásánál a gyermek és a szülő közötti személyes kapcsolatnak és nem a lakóhelynek van elsődleges jelentősége. Az egészséges fejlődést elősegítő környezetben való megmaradás biztosítása olyan fontos szempont, amelyet a gyermekelhelyezésnél figyelembe jövő körülmények között jelentőségének megfelelően kell értékelni, a gyermeket az indokolatlan környezetváltozás izgalmaitól, az ezzel járó megrázkódtatásoktól meg kell kímélni...". Egyébként apa vagyok, bontóperem folyamatban van, szeretnék félidôben gyerekeimmel lenni, ami két hónapja mûködik is. Mióta azonban megkérdeztem (még) feleségemtôl, hogy pontosan mire is fizetem én havonta a gyerektartást, ha félidôben nálam vannak a gyerekek, azóta azt mondja, hogy jó, akkor ne legyenek. Eme buta kis intermezzó óta jobban körül kell tudjam argumentálni, hogy a gyerekeknek tényleg jobb, ha mindkét szülejükkel ugyanannyi idôt töltenek. Ezért a kérdés.

Az irányelv nem az egy hét itt, egy hét ottról beszél.

Ugyanis a gyereknek az a természetes, amit megszokik. Az pedig a szülőktől függ, hogy mit tudnak a gyerekkel elfogadtatni. Ha az összhang megvan, szinte bármi természetes lehet a gyermek számára.

Az irányelv arról beszél, hogy rossz hatással van a gyerekre, ha elhelyezik az egyik szülőnél, utána ez nem tud belenyugodni, indit egy gyermekelhelyezési pert, és elhelyezik nála, aztán a másik szülő indit egyet, és elhelyezik nála stb. A folyamatosan váltva inditott gyermekelhelyezési perek ugyanis a szülőkből feszült idegállapotot váltanak ki, ami a gyerekre nézve hátrányos.

Ráadásul az is hátrányos, hogy a gyerek sosem tudja, hogy végül is kinél lesz elhelyezve, ez az elhelyezés bármikor megváltozhat, igy nincs nyugalma, folyamatos bizonytalanságban él.

Emiatt a biróságok az állandóságra való hivatkozással nagyon sulyos esetben változtatják csak meg a gyermek elhelyezését, például akkor teheti, ha a gyermeket gondozó szülő folyamatosan a másik szülő ellen neveli a gyermeket, illetve folyamatosan akadályozza a kapcsolattartást, vagy ha a gondozó szülő iszik, drogozik, összességében tehát akkor, ha a gondozó szülő akár a kapcsolattartás akadályozásával, akár a gyermek megfelelő gondozásának, nevelésének elmulasztásával veszélyezteti a gyermeket.
Sajnos sok esetben még ekkor sem, például nagyon ritka az elhelyezés megváltoztatása azokban az esetekben, amikor a gondozó szülő folyamatosan akadályozza a kapcsolattartást. Emiatt persze nagyon elterjedt az, hogy a gyermeket gondozó szülők akadályozzák a kapcsolattartást (ha a biróságok ilyen esetekben mindig megváltoztatnák a gyermek elhelyezését, akkor ezen esetek száma jelentősen csökkenne).
Az irányelvnek tehát nincs köze az egy hét itt, egy hét otthoz.

Ez utóbbi esetben ugyanis két lehetőség van. Az egyik a közös szülői felügyelet, és a gyerek hol az egyik szülőnél, hol a másiknál lakik, mindkét helyen van saját szobája, vagy sarka, saját játéka, saját ruhái, saját barátai stb. Mindkét helyen egyformán szeretik és várják, és nincs a szülők közt rivalizálás. (A közös szülői felügyelet legalább is ezt feltételezi.) Itt a gyermek tulajdonképpen mindkét szülőnél el van helyezve, tehát a biróság ugy hozza meg az itéletet, hogy a gyermek elhelyezéséről külön vagy nem dönt, vagy ugy hozza meg a döntését, hogy pl. páros heteken az egyik szülőnél, páratlanon a másiknál van elhelyezve. (Sosem láttam ilyen döntést, de jogszabály nem zárja ki, és ez lenne a reális, hiszen ilyen esetben, ha közös szülői felügyelet van, milyen alapon dönti el bárki, hogy melyik szülőnél legyen elhelyezve? A közös szülői felügyelet miatt szükségtelen is erről külön dönteni, vagy csak ugy lehet, hogy mindkét szülőnél elhelyezik a gyermeket.)

A másik eset, amikor elhelyezik valamelyik szülőnél, és ez esetben kapcsolattartásként állapitják meg az egy hét itt, egy hét ottlétet. Itt is lehet közös szülői felügyelet, vagy annak felügyelete, akinél elhelyezték. Ezzel az a gond, hogy a közös szülői felügyeletet azonnal meg kell szüntetni, ha az egyik fél akarja. Ez általában a csapda szokott lenni, A feleség mindenbe belemegy - látszólag - hogy elérje, amit akar (ez többnyire pénz, lakás stb.). Amint elérte, kéri a közös szülői felügyelet megszüntetését.

Ez tehát egészen más helyzet. Ha egy hétig az egyik szülőnél, másik héten a másiknál van a gyermek, akkor ez számára kb. olyan lesz, mint amikor kollégiumba jár. Megszokja, hogy hétvégén otthon, hét közben máshol van. Teljesen természetes számára. Sőt. Ez esetben szivesebben megy, hiszen a kollégium a családi otthontól való távolság (és egyben szabadság), az iskolai kötöttségek, mig a másik szülőnél töltött idő a szeretet, a családi otthon melege, attól függően, hogy a szülő mennyire törődnek a szülők a gyermekkel. Az anya általában az, aki elkényezteti, de aki süt-főz neki, az apa aki ugyan szigorubb, de lehet vele focizni, moziba menni. Tehát mindkét szülőnél vannak jó élményei, mindkét szülőjével szivesen van. Valami olyasmi, mintha a szülők el sem váltak volna, csak épp különböző helyen laknak. Hisz amikor találkoznak egymással, nem gyülölködnek, amit ha titkolnak is, a gyerek akkor is érzi.

Kedves derill és többiek,

elsősorban derillhez szólok, de szeretném, ha együtt gondolkoznánk valamin (főként ezért regisztráltam a fórumra, idáig csak olvasgattam - többé-kevésbé egyetértve az olvasottakkal).

Derill említi az egy hét itt - egy hét ott gyakorlatot, s ahogy a szavaiból érteni vélem, követendő példának tartja.

Hol van ebben az esetben az állandóság, ami oly fontos a gyeermek nek (is)? Hacsak nem állandó költözködés és zűrzavar? A kedvenc ágyikóm, kedvenc ruháim, a kedvenc könyveim, a kedvenc játszóterem, a kedvenc barátaim, a kedvenc elfoglaltságom (hacsak a szülők nem szomszédos házakban laknak, de még akkor is nagyon nehéz fenntartani a folytonosságot.)

Kedves derill, gondold el, akár felnőttként (de jobb, ha kicsi gyermekkori énedbe éled vissza magad) most gondold azt el, hogy mától kezdve 10-15 éven keresztül úgy éled az életed, hogy egyik hetedet az itt, a másikat ott fogod tölteni.

Szerintem kevés ilyen lélekrombolót lehet elképzelni. (Egyetemista korom egy részét úgy töltöttem, ami hasonló ezzel a helyzettel: két különböző helyen volt lakásom, 1-2 heteket egyik városban töltöttem, míg a következő időszakot a másikban. Két évig tartott ez az időszak, felnőtt fejjel, szabad elhatározásomból vállatam, s tudtam, nem tart sokáig. Szépen berendezett kuckóm volt mindkét helyen, mégis: soha nem éreztem magam annyira gyökértelennek és otthontalannak, mint akkor...

Ezt kívánjuk a gyermekeknek?

Krétakör...